Tolna Megyei Népújság, 1975. december (25. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-21 / 299. szám
\ * magazin * magazin * magazin * TavasEiarlang Tapolcán Egyre több a hal r az Eszaki-tenqerben Fokozatosan növekszik az Északi-tenger halállománya. Az utóbbi tíz év folyamán az ötven évvel ezelőttihez viszonyítva megkétszereződött a kifogott halmeninyiség. Jelenleg eléri az évi 3 miHió tonnát, vagyis egy hektár vízterületről átlagosan 70 kilogramm halat fognak ki. A Balti-tengerből ugyanennyi vízterületről mindössze 18 kilogramm halat lehet kifogni. Jelentős mértékben megváltozott az Északi-tenger halállományának összetétele is. Míg egyfelől jelentős mértékben csökkent a heringállomány, növekszik a közönséges és foltos tőkehal és a nyelvhalak száma. A dánok nagy mennyiségben halásznak olyan új halfajtákat (lándzsás homoki angolna, viaszlazac), amelyek korábban kis részaránnyal szerepeltek 4 kifogott halmennyiségben. A heringállomány megcsappanása az ötvenes években kezdődött, amikor az Atlanti-óceánból az Északi-tenger felé vonuló tonhalak évente 300 000—400 000 tonna beringet pusztítottak el. Úgy látszik, hogy az Északi-tenger megnövekedett hajó^ forgalma kedvezően befolyásolta a halállomány szaporodását. A tengervíz mozgása következtében ugyanis a felszíni és planktonokban gazdagabb vízrétegek könnyebben cserélődnek és így a halivadékok könnyebben jutnak táplálékhoa életük első hónapjaiban. Gápesitetl patkányüldözés Aligha van még egy olyan barlang á világon, mint a tapolcai tavasbarlang: helyét, címét utca és házszám jelzi. Tapolca^ Kisfaludy utca 6. A pontos helyrajzi megjelölést felfedezésének szokatlan körülményei magyarázzák, • ' A Kisfalúdy utca 6. szám alatti porta tulajdonosa a századfordulón Tóth Pál pékmester volt, aki 1902-ben elhatározta, hogy saját kutat ásat magának. Németh Ferenc kőműves mesterrel kötött alkut a kút elkészítéséről, s a vállalkozó el is kezdte a lyuk mélyítését. Ásott, csákányozott; amikor a mélyebb s keményebb talajhoz ért, még robbantott is. Egy ilyen robbantás után történt a nevezetes esemény: a kőművesmester egy tátongó lyukat fedezett fel a kút oldalfalában. Az üregek a földkéreg mozgása nyomán megrepedezett mészkőben keletkeztek, mégpedig úgy, hogy a mélybe szivárgó, s ott felmelegedő csapadékvíz ismét és ismét a felszínre tört, miközben á repedéseket járatokká, barlangokká mosta. Amikor Magyarországon is divatba jött a könnyűbúvárkodás, első békaembereink — Rádai Ödön és Hortolányi Gyula — Tapolcát is jó merülési terepnek találták: testhez tapadó fekete gumiruhájukban, hátukon az oxigénes légzőkészülékkel gyakran merültek a tórendszer vizébe. Az ő példájukat később más könnyűbúvárok is követték, s az együttes kutatás eredményeképp jelenleg háromszor annyi, egy kilométernyi hosszú — víz alatti, víz feletti — járat ismert, mint amennyiről tudomást szerezhettek ama nevezetes kút- ásás után. A Tapolca alatti barlangrendszer nagyságát jól mutatja az a tény, hogy a nevezetes tavasbarlangtól nem messzire, a kór. ház alatt is találtak egy másik jókora föld alatti üreget. Dr. Somogyi Józsefnek, a ta. polcai kórház belgyógyász főorvosának, és dr. Fodor István klimatológusnak a javaslatára megkezdték benne az asztmás betegek föld alatti gyógyítását. Tiszta, pormentes, párás, egyenletes hőmérsékletű levegőjét egyszerre 10-15 beteg lé- legzi be. Az idős, nehezen mozgó beutaltak leszállítására nemrég lift is épült, amely a kórház épületéből indul a gyógybar- langba. AK4.CZ LÁSZLÓ Merüléshez készülnek o könnyűbúvárok A patkány és a többi rág. csáló piszkot és bűzt terjeszt, amikor a mezőről vagy a csatornából fellopakodik a pincébe, a padlásra, vagy az éléskamrába. A patkányok elleni leghatékonyabb fegyvernek a macska, a méreg és csapda bizonyult. Az egyesült államokbeli Electronics for Industry Vállalat most újfajta patkányriasztó berendezés, sei jelent meg a piacon. A „Rat-i-cator” nagy frekvenciájú disszonáns ultrahangokat bocsát ki, amelyeket a rágcsálók képtelenek elviselni, és fejvesztve menekülnek a készülék közeléből. A készülék — a hibátlan műkő. dést jelző lámpácska meg. gyulladásával egy időben — újabb hanghullámok kiboFélő, hogy csakhamar kipusztul az amerikai aligátor is. Erre a megállapításra jutott a Minnesota University kutatócsoportja, amely Floridában tanulmánvozta a hatalmas hüllők életét. Megáliapícsátásával „beszélj le” a rágj csalókat arról, hogy vissza, térjenek. A frekvencia nem mindig azonos, a cég ezzel kívánja elkerülni, hogy az állatok hozzászokjanak a hangokhoz. Egy-egy készülék kb. 30 négyzetméternyi te« rület védelmére elegendő. A „Rat-i-cator” nem pusz^ títja el a rágcsálókat, csak távoltartja őket. De hiszen végeredményben ez a legegészségesebb megoldás. Aa Egyesült Államokban a ké. szüléket már tömegesen vásárolják a kórházak, az élelmiszerraktárak, a pékségek, az éttermek. De megvásárol« ta már egy informatikai váL lalat is. A „Rat-i-cator” nemsokára megjelenik az európai piacon is. tották, hogy a nagy ipari létesítmények fokozatosan kiszorítják megszokott környezetükből a krokodilokat, amelyekre a teljes kipusztulás veszélye leselkedik. Vascsónakkal lehet bejárni a ta vasbarlangot. Könnyűbúvár a tavasbarlang vizében, előtte apró halak úszkálnak. Kipusztulóiéiban a krokodil / Étrend és rövidlátás A londoni Guy kórház kutatói megfigyelték, hogy a rövidlátó gyermekek és serdülők általában kevésbé egyenletesen növekednek, és korábban köszönt be náluk a nemi érés, mint hasonló korú társaiknál. A hirtelen növekedéssel párhuzamosan a rövidlátás tovább szokott fokozódni. Azt tapasztalták, hogy a gyermekek közül inkább azoknak a látása romlik, akik kevés állati fehérjét (húst, tejet, stb.) fogyasztanak. A kísérleteket két csooort gyermeken, illetve serdülő korú fiatalon végezték. Az egyik csoport a táplálék kalóriaértékének 10 százalékát rendszeresein állati fehérjében kapta. A másik csoport étrendjét ellenőrzésképp változatlanul ’vagyták, Földünk lakosságának élei. mezésében rendkívül nagy szerepe van a tengeri halnak. A statisztikai adatok szerint az elmúlt évtizedben évenként 55—60 millió tonna halat fogtak a halászok a különböző tengerekben óceánok, ban. A FAO (az ENSZ élelmezéssel és mezőgazdasággal foglalkozó világszervezete) távprognózisa az 1975—1980. as években 100—150 millió tonna tengeri hal kitermelését látja lehetségesnek. ,A tenger} halászok évszázadok óta jól tudják, hogy azokon a részeken a leggazdagabb a halzsákmány, ahol a különböző tengeráramlatok találkoznak egymással. Egv ilyen „ütközőpont” található a Csendes-óceán északi részén is, ahol a Kuro-shio- áramlás a Kuriláramlattat érintkezik. A Szovjetunióhoz tartozó Kuril-szigetek halászai ősszel niev zsákmányra tesznek szert. FWcor vonul a Csendes óceánnak e részén az ízletes húsú hal, a szajra, amelyet holdfénymentes éj- s :akákon fénnyel csalogatnak a halászhálókhoz. A '" ’nyel való halászatnak nagy hagyományai vannak. Van, ahol kis lámpások ezreivel, másutt több ezer wattos fényszórókkal világítják meg a tenger felszínét, mire a halak tömegesen odaserefl" nek. Egy-egy reflektor — egyetlen éjszaka — 200—250 mázsa halat is a hálók köze. lébe vonzhat. ' Képünkön: T ámpafényes „bevetésre” in. d_iló halászhajók a Kuril- szigetek egyik öblében. Halászat — fénnyel