Tolna Megyei Népújság, 1975. december (25. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-21 / 299. szám

\ * magazin * magazin * magazin * TavasEiarlang Tapolcán Egyre több a hal r az Eszaki-tenqerben Fokozatosan növekszik az Északi-tenger halállománya. Az utóbbi tíz év folyamán az ötven évvel ezelőttihez viszo­nyítva megkétszereződött a kifogott halmeninyiség. Jelenleg eléri az évi 3 miHió tonnát, vagyis egy hektár vízterületről átlagosan 70 kilogramm halat fognak ki. A Balti-tengerből ugyanennyi vízterületről mindössze 18 kilogramm halat le­het kifogni. Jelentős mértékben megváltozott az Északi-tenger hal­állományának összetétele is. Míg egyfelől jelentős mértékben csökkent a heringállomány, növekszik a közönséges és foltos tőkehal és a nyelvhalak száma. A dánok nagy mennyiségben halásznak olyan új halfajtákat (lándzsás homoki angolna, viaszlazac), amelyek korábban kis részaránnyal szerepeltek 4 kifogott halmennyiségben. A heringállomány megcsappanása az ötvenes években kezdődött, amikor az Atlanti-óceánból az Északi-tenger felé vonuló tonhalak évente 300 000—400 000 tonna beringet pusz­títottak el. Úgy látszik, hogy az Északi-tenger megnövekedett hajó^ forgalma kedvezően befolyásolta a halállomány szaporodá­sát. A tengervíz mozgása következtében ugyanis a felszíni és planktonokban gazdagabb vízrétegek könnyebben cseré­lődnek és így a halivadékok könnyebben jutnak táplálékhoa életük első hónapjaiban. Gápesitetl patkányüldözés Aligha van még egy olyan barlang á világon, mint a ta­polcai tavasbarlang: helyét, címét utca és házszám jelzi. Tapolca^ Kisfaludy utca 6. A pontos helyrajzi megjelölést felfedezésének szokatlan körül­ményei magyarázzák, • ' ­A Kisfalúdy utca 6. szám alatti porta tulajdonosa a szá­zadfordulón Tóth Pál pékmes­ter volt, aki 1902-ben elhatároz­ta, hogy saját kutat ásat magá­nak. Németh Ferenc kőműves mesterrel kötött alkut a kút el­készítéséről, s a vállalkozó el is kezdte a lyuk mélyítését. Ásott, csákányozott; amikor a mélyebb s keményebb talajhoz ért, még robbantott is. Egy ilyen robban­tás után történt a nevezetes esemény: a kőművesmester egy tátongó lyukat fedezett fel a kút oldalfalában. Az üregek a földkéreg mozgása nyomán megrepedezett mészkőben ke­letkeztek, mégpedig úgy, hogy a mélybe szivárgó, s ott felme­legedő csapadékvíz ismét és is­mét a felszínre tört, miközben á repedéseket járatokká, bar­langokká mosta. Amikor Magyarországon is divatba jött a könnyűbúvárko­dás, első békaembereink — Rádai Ödön és Hortolányi Gyula — Tapolcát is jó merü­lési terepnek találták: testhez tapadó fekete gumiruhájukban, hátukon az oxigénes légző­készülékkel gyakran merültek a tórendszer vizébe. Az ő pél­dájukat később más könnyű­búvárok is követték, s az együt­tes kutatás eredményeképp je­lenleg háromszor annyi, egy kilométernyi hosszú — víz alat­ti, víz feletti — járat ismert, mint amennyiről tudomást sze­rezhettek ama nevezetes kút- ásás után. A Tapolca alatti barlangrend­szer nagyságát jól mutatja az a tény, hogy a nevezetes tavas­barlangtól nem messzire, a kór. ház alatt is találtak egy másik jókora föld alatti üreget. Dr. Somogyi Józsefnek, a ta. polcai kórház belgyógyász fő­orvosának, és dr. Fodor István klimatológusnak a javaslatára megkezdték benne az asztmás betegek föld alatti gyógyítását. Tiszta, pormentes, párás, egyenletes hőmérsékletű leve­gőjét egyszerre 10-15 beteg lé- legzi be. Az idős, nehezen moz­gó beutaltak leszállítására nem­rég lift is épült, amely a kórház épületéből indul a gyógybar- langba. AK4.CZ LÁSZLÓ Merüléshez készülnek o könnyű­búvárok A patkány és a többi rág. csáló piszkot és bűzt ter­jeszt, amikor a mezőről vagy a csatornából fellopakodik a pincébe, a padlásra, vagy az éléskamrába. A patkányok elleni leghatékonyabb fegy­vernek a macska, a méreg és csapda bizonyult. Az egyesült államokbeli Electronics for Industry Vállalat most újfaj­ta patkányriasztó berendezés, sei jelent meg a piacon. A „Rat-i-cator” nagy frekven­ciájú disszonáns ultrahango­kat bocsát ki, amelyeket a rágcsálók képtelenek elvisel­ni, és fejvesztve menekülnek a készülék közeléből. A ké­szülék — a hibátlan műkő. dést jelző lámpácska meg. gyulladásával egy időben — újabb hanghullámok kibo­Félő, hogy csakhamar ki­pusztul az amerikai aligátor is. Erre a megállapításra ju­tott a Minnesota University kutatócsoportja, amely Flori­dában tanulmánvozta a hatal­mas hüllők életét. Megáliapí­csátásával „beszélj le” a rágj csalókat arról, hogy vissza, térjenek. A frekvencia nem mindig azonos, a cég ezzel kívánja elkerülni, hogy az állatok hozzászokjanak a hangokhoz. Egy-egy készülék kb. 30 négyzetméternyi te« rület védelmére elegendő. A „Rat-i-cator” nem pusz^ títja el a rágcsálókat, csak távoltartja őket. De hiszen végeredményben ez a leg­egészségesebb megoldás. Aa Egyesült Államokban a ké. szüléket már tömegesen vá­sárolják a kórházak, az élel­miszerraktárak, a pékségek, az éttermek. De megvásárol« ta már egy informatikai váL lalat is. A „Rat-i-cator” nem­sokára megjelenik az európai piacon is. tották, hogy a nagy ipari lé­tesítmények fokozatosan ki­szorítják megszokott környe­zetükből a krokodilokat, ame­lyekre a teljes kipusztulás ve­szélye leselkedik. Vascsónakkal lehet bejárni a ta vasbarlangot. Könnyűbúvár a tavasbarlang vizében, előtte apró halak úsz­kálnak. Kipusztulóiéiban a krokodil / Étrend és rövidlátás A londoni Guy kórház ku­tatói megfigyelték, hogy a rö­vidlátó gyermekek és serdü­lők általában kevésbé egyen­letesen növekednek, és ko­rábban köszönt be náluk a nemi érés, mint hasonló korú társaiknál. A hirtelen növeke­déssel párhuzamosan a rövid­látás tovább szokott fokozód­ni. Azt tapasztalták, hogy a gyermekek közül inkább azok­nak a látása romlik, akik ke­vés állati fehérjét (húst, tejet, stb.) fogyasztanak. A kísérleteket két csooort gyermeken, illetve serdülő ko­rú fiatalon végezték. Az egyik csoport a táplálék kalória­értékének 10 százalékát rend­szeresein állati fehérjében kap­ta. A másik csoport étrendjét ellenőrzésképp változatlanul ’vagyták, Földünk lakosságának élei. mezésében rendkívül nagy szerepe van a tengeri halnak. A statisztikai adatok szerint az elmúlt évtizedben éven­ként 55—60 millió tonna ha­lat fogtak a halászok a kü­lönböző tengerekben óceánok, ban. A FAO (az ENSZ élel­mezéssel és mezőgazdasággal foglalkozó világszervezete) távprognózisa az 1975—1980. as években 100—150 millió tonna tengeri hal kitermelé­sét látja lehetségesnek. ,A tenger} halászok évszá­zadok óta jól tudják, hogy azokon a részeken a leggaz­dagabb a halzsákmány, ahol a különböző tengeráramlatok találkoznak egymással. Egv ilyen „ütközőpont” található a Csendes-óceán északi ré­szén is, ahol a Kuro-shio- áramlás a Kuriláramlattat érintkezik. A Szovjetunióhoz tartozó Kuril-szigetek halá­szai ősszel niev zsákmányra tesznek szert. FWcor vonul a Csendes óceánnak e részén az ízletes húsú hal, a szajra, amelyet holdfénymentes éj- s :akákon fénnyel csalogatnak a halászhálókhoz. A '" ’nyel való halászatnak nagy hagyományai vannak. Van, ahol kis lámpások ezrei­vel, másutt több ezer wattos fényszórókkal világítják meg a tenger felszínét, mire a halak tömegesen odaserefl" nek. Egy-egy reflektor — egyetlen éjszaka — 200—250 mázsa halat is a hálók köze. lébe vonzhat. ' Képünkön: T ámpafényes „bevetésre” in. d_iló halászhajók a Kuril- szigetek egyik öblében. Halászat — fénnyel

Next

/
Thumbnails
Contents