Tolna Megyei Népújság, 1975. december (25. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-21 / 299. szám
MüHelem = miiásvéÉetes Egy ügyészi vizsgálat tapasztalatai A TOLNA MEGYEI Főügyészség és a területi ügyészségek vizsgálatot végeztek az üzemi balesetekkel és foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos kártérítési igények elbírálásának törvényességérőL A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy a vállalatok az üzemi balesetekkel és foglalkozási megbetegedésekkel összefüggő károkat a jogszabályok előírásainak megfelelően megtérítik-e. A vizsgálat jelentőségét és nagyságát mutatja, hogy összesen 18 800 főt foglalkoztató 33 vállalatot és üzemet érintett. E vállalatoknál 1974. második és 1975. első félévében 606 nyilvántartott üzemi baleset fordult elő, azaz, minden harmincadik dolgozót ért üzemi baleset. A 2/1964. (IV. 3.) Mü. M. sz. rendelet előírja, hogy a dolgozó életének, testi épségének, vagy egészségének a munkaviszony keretében történt megsértése esetén a vállalat — ha a sérelemért felelős — a dolgozó teljes vagyoni kárát (elmaradt jövedelem, dologi kár, egyéb költségek és kiadások) köteles megtéríteni. A vállalat a kárigény-bejelentés megtételére a dolgozó figyelmét az erre rendszeresített nyomtatványokon köteles felhívni. A vizsgálat ezen a téren jelentős törvénysértéseket tárt fel. Megállapították, hogy az üzemi balesetet szenvedett dolgozóknak csak 50 százaléka fordult kártérítési igénnyel a vállalathoz. Ennek oka részben az volt, hogy a vállalatok a jogszabályi előírásokat megszegve fel sem hívták a dolgozók figyelmét a kárigény ér. vényesítésének a lehetőségére. Másrészt a dolgozók a kis összegű elmaradt jövedelem megtérítését nem tartották fontosnak. Ezen a téren hatékonyabb felvilágosító tevékenységet kell kifejteni a vállalatoknak. A tanácsi irányítású költség- vetési üzemeknél tapasztaltuk a legjelentősebb törvénysértő mulasztásokat Több költség- vetési üzem alapítása óta egyáltalán nem vezetett üzemi baleseti nyilvántartást, így megnyugtató módon nem lehetett megállapítani az üzemi balesetek számát. Még súlyosabb volt az a mulasztásuk, hogy a dolgozókat — akik szinte kivétel nélkül fizikai munkások voltak — nem figyelmeztették kárigényük érvényesítésének lehetőségére. Pedig a jogszabály ehhez segítséget is nyújt, közli a felhívás mintáját. Kirívó volt annak a költség- vetési üzemnek a gyakorlata, amely három év alatt egyetlen esetben sem hívta fel írásban az üzemi balesetet szenvedett dolgozókat kárigényük érvé. nyesítésére, pedig az 18 személyt érintett volna. Mivel az üzem vezetője és biztonsági megbízottja a munkaköri kötelezettségeit megszegte és a korábbi ügyészi vizsgálat által' feltárt hiányosságokat sem szüntette meg, ellenük fegyelmi eljárást az ügyészség kezdeményezett OLYAN ESET is előfordult, hogy a költségvetési üzem vezetője szóban < is csak, akkor hívta fel a dolgozót kárigényének érvényesítésére, mikor álláspontja szerint a vállalat is vétkes volt az üzemi baleset bekövetkezésében. A vizsgálat során azt állapítottuk meg, hogy ha a vállalatok a jogszabály szerinti felhívással nem éltek, a baleseti sérültek nem is szereztek tudomást a kárigényük érvényesítésének lehetőségéről, Az ügyészségek a mulasztás pótlása lránt a szükséges intézkedést megtették. Fontos érdek fűződik a bejelentett kártérítési igény gyors elbírálásához. Egyes vállalatok az előírt 30 napon belül már a kár kifizetése iránt is intézkedtek (TOTÉV, Simon- tomyal Bőrgyár), míg a vállalatok nagy része a bejelentett kárigények 50 százalékában a fenti határidőt nem tartotta be. E’ő'ordult olyan eset is, hogy 've, vagy 5—6 hőnapja beüt igényt a vállalat veii az ügyészi vizsgálat nap. jáig még nem bíráltak eL (Dombóvári Fémtömegcikk Vállalat, Tolna megyei Építőanyag-ipari Vállalat). A vizsgálat során olyan kirívó példával is találkoztunk, hogy az üzemi balesetet szenvedett dolgozót kárigénye elbírálásáról írásban nem tájékoztatták, sőt maga az ügyészség sem tudta megállapítani az üzemvezetői döntés helyességét, mivel a dől. gozói kérelmeken csak az szerepeit. hogy „kifizethető”, „nem fizetünk”, 50 százalék fizethető”. A vizsgált vállalatok egynegyede kármegosztás, vagy elutasítás esetén nem oktatta ki a dolgozót arra, hogy a határozat ellen a vállalat munkaügyi döntőbizottságához fordulhat. A döntőbizottsági eljárást feltehetően ezért is mindössze hét személy vette igénybe ilyen ügyben. Pedig a döntőbizottságok súlyos jogsértő döntéseket is orvosoltak! A TÁÉV például elutasította annak a személynek kárigényét, aki alatt oktatáson a rögtönzött ülőke leszakadt és emiatt bokacsontrepedést és töréses sérülést szenvedett. Az elutasítás indokolása szerint a vállalat a balesetet megakadályozni nem tudta ..a szaktárs gondatlansága miatt”. A TÁÉV döntőbizottsága a dolgozó Panasza alapján helyes döntést hozott. A VIZSGÁLAT tapasztalata szerint a vállalatok a kártérítési kötelezettség teljesítése elől indokolatlanul nem zárkóztak el, ilven esettel csak kivételesen találkoztunk. A vizsgálat súlyos üzemi balesetekkel kapcsolatban bűn esel ekmé- nyek alapos gyanúiát is észlel, te és ezért az Ügvészség négy személlyel szemben büntetőeljárást kezdómén vetett. A vizsgálat alantén tárvénvesség betartása érdekében számos intézkedésre került Sor. amelyek végső soron a dolgozók érdekét szolgálták. Az ügyészségek a munkavédelmi előírások betartásának a törvényességét a jövőben is folyamatosan figyelemmel fogják kísérni, mivel ezek a jogszabályok a dolgozó emberért születtek, azok védelmét célozzák. DR. HANKOVSZKY ZSOLT ügyész — Ssalal János, az akkumulátoros Korán kelő ember Szalai János, a tamási Béke Tsz. villanyszerelő-csoport- vezetője. A gyerek még alszik, amikor bekapja a reggelit, sötétben berreg ki a Trabant a földes mellékutcából az iregj útra. Mielőtt kiérne munkahelyére, az adorjánpuszta- üzemegységbe. rendszeresen benéz másik „munka, helyére”, a járási munkás- őr-parancsnokságra. Kö. rülnéz a híradóraktárban: rendben a helyén van-e minden, megméri az akkumulátorok feszültségét, s ha kell, töltésre kapcsolja őket. Csak ezután kezdődik a tulaj dpnképpeni munkaideje, amelyet nyáron és ősszel, a nagy betakarítási hajrában nem lehetne soha bélyegzőórával, nyolc órában mérni. — Ilyenkor este kilenc őrá előtt alig vetődik haza. Előfordul az is. hogy ha már hazaért, jönnek érte. és csak a hajnali kakasszó hozza vissza. Reggel már ismét talpon i van, kezdi újból. Ezt felesége mondja, és egyáltalán nem szemrehányóan; Ismeri férjét, tudja, amit vállalt* azt keresztül is viszi, akár a munkahelyén, akár a munkásőrségben. A termelőszövetkezetben a villanyszerelő éppen olyan kulcsember, mint a traktoros, a tehenész, az ellető kanász. Villanyáram hajtja az istállókba a vizet, a gépműhelyben a szerszámgépeket, a tehenészet fejőberendezéseit, az adminisztráció könyvelőgépeit. A sokféle villamos berendezés kezelése, javítása nagy lekötöttséggel jár. S aki még ezen; túl olyan plusz munkát vállal, amiért nem jár külön fizetség, az előtt le a kalappal. t Lukács Sándor járási munkásőr-parancsnok sorolja Szalai János nacionáléját •— Szalai elvtárs most les z tízéves munkásőr. az ünnepi egységgyűlésen kapja m eg a tízéves szolgálati érmet. 1967-ben járási parancsnoki dicséretet kapott, 1970- ben újabb dicséretet, 1971-ben a munkásőr emlékjelvényt. 1972-ben a Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatát, 1975 elején a Kiváló Munkás őr jelvényt. A termelőszövetkezet kiváló dolgozója, és ráadásul munkásőr újító. — A dicséreteken, a kitüntetéseken kívül talán annak az elismerésnek örültem legjobban, amikor az ős,; elején a szövetkezet vezetősége, pártszervezete elküldött testvérmegyénkbe, Tambovba. Felejthetetlenül szép út volt... — Akkor azt Is mondd el, hogyan tétováztál, elmenj, ne menj. Én meg mondtam, nem dől össze a világ, és a család is kibírja a néhány napos távollétet — mosolyog a feleség. — Tudják, milyenek az asszonyok... Olykor zsör. tölődünk, ha este tizenegykor kell felmelegíteni a vacsorát, de Örülünk minden kitüntetésnek, dicséretnek, jutalomnak. B. I. — G. K. Csárda a 6-os út mentén Egy ideig úgy tűnt, hogy a csárdák kora lejárt. Annak ellenére, hogy a maguk idején nem véletlenül jöttek létre, hanem az úton járók étkezési igényeit kielégítendő. Tolna megyében, a Szék- száráról Paksra, vagy onnan errefelé tartók jól ismernek egy ,,igazi” csárdát, a 6-os út mentén. Hivatalos neve ugyan a faddi Lenin Tsz. falatozója de azért csárda a javából. Luxusautók ritkán állnak men itt, de kamionok, teherautók annál sűrűbben. Akad. nak nesti törzsvendégek, akik minden nagy hírű helyet mellőzve, inkább itt eszik meg a halászlét, és felfedezték már külföldiek is. Egy átlagos hó. napban 60—70 ezer forintot hagynak itt. November, ben például elfogyasztottak 60 kiló halat és 18 kiló kolbászt — más nem szerepel az étlapon, de az ide járók serények, nem is kívánnak többet. Persze, nemcsak a vén. zük egy része marad itt. hanem esős időben a lábuk nyoma is. gépeket, alkatrészeket, tér. ményeket. állatállományt, az épületeket, a vetéseket, egyszóval a kombájnoktól a vasvilláig, a seprőig mindent. A leltározási „menetrend” napról napra rögzítette a tennivalókat, és azt is, hogy különböző területekről mikor. ra kell az adatlapoknak a könyvelésbe jutni. _ — Az alkatrésztől a takarmányig 12—13 ezer kartonon kell feldolgoznunk a leltározás eredményeit — mondja Karácsonyi Jánosné csoport- vezető. — Az utolsó leltáro. zási nap december 31. Utána az anyagkönyvelési résszel január 10-re kell készen lennünk. Ez az anyagkönyvelési rész Bátaszéken harminckétmillió forintnál több értéket képvisel. B. 1.—G. K, Leltározások ideje A lekopaszftott kukoricaföldeken az utolsó barázdákat hasítják a szántótraktorok, véglegesen befejezés előtt áll az őszi munka. Fent, a gyümölcsösben, viszont már a tavaszban járnak; a barackost metszik. Véget ért tehát az a hagy hajtás, a sok izgalom, amely tavasszal a vetésekkel kezdődött. folytatódott az aratással, lezárult az őszi vetéssel, betakarítással. Más területre tevődött a munka dandárja: az egér év örömeinek, gondjain,"' összegezésére, a zárszámadr előkészítésére, a gazdaság ak tíváit, passzíváit összegező mérleg elkészítésére. — Jelenleg a mérleghez kapcsolódó munkafázisokná' tartunk — közli Haramza Mátyás, a bátaszéki Búzakalász Tsz. belső ellenőre. Köznyelvre fordítva, Báta széken — mint minden már köz'is gazdaságban a leltározások folynak. —- A leltározás] szabályzat és a vezetőség által kidolgozott ütemterv szerint folyik készleteink felmérése — ezt tizenhat bizottságban mintegy ötven trg végzi, egyezteti a meglé.c »>/. vén iáit ásókkal a Éfá-J. Karácsxv yt Jánosné, Kovács Isfvánné. Bíró Istvánná dolgozza fel az anyagleltár adatait y ,, Jti ' ;s és Mózsi László dzen-.io ... ui'*k egy czíetik a készletet
