Tolna Megyei Népújság, 1975. december (25. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-21 / 299. szám

AZ ISKOLA — ezernyolcszáz leendő szakmunkás második otthona — szokásos, hétköznapi életét éli. Semmiféle különösebb készülődés, az órákat ugyanúgy megtartották, mint. máskor, a tantermek már kiürültek, mire megérkezett . Sarlós István, a Politikai Bizottság tagja, a megye és a város vezetőinek kíséretében. Csak a tanműhelyekben van még élet. Nem a vendégek tiszteletére, hanem különben is, az órarend szerint ott most foglalkozás van. A kollégiumban vacsorához készülődnek.

A tanárok, szakoktatók már valamennyien hazamentek. Csak az igazgató és a párt- szervezet vezetősége van itt. Ök tájékoztatják a Politikai Bizottság tagját az iskola helyzetéről, életéből, eredményeikről és gondjaikról. A látogatásnak itt ez a célja. Amit Sarlós elvtárs magával hozott — iránymutatás, segítség a soron következő tennivalók eredményes elvégzéséhez — azt elmondta délelőtt a megyei pártaktíva-értekezleten. Ami azután következett, az közvetlen tapasztalatgyűjtés, információszerzés. A párt vezetőinek sók „csatorna” áll rendelkezésére a tájékozódáshoz, de jól alakítani a politikát csak úgy lehet, ha a „hivatalos” információkat kiegészítik — alátámasszák, vagy ha kell, cáfolják — a személyes tapasztalatok. Ezért váltak már jé- ídeje rendszeressé a vezető pártszervek tagjainak látogatásai is.

Van mivel büszkélkedni a szekszárdi ipari szakmunkásképző intézet vezetőinek. Az utóbbi évtizedben nyolcvan- százmillió forintot fordított a? álltai az iskola fejlesztésére. Korszerű tantermek, új tanműhely és a nemrég átadott diákotthon.: Kaszás Imre igazgató nemcsak arról számol be, hogy a 31 szakmában milyen módszerekkel folyik a jövő szakmunkásainak képzése, a megye legnagyobb oktatási intézményében, hanem arról is, hogy ez idő alatt több mint negyven szakoktató szerzett — levelező úton — tanári diploVendég a szakmunkásképző Iskolában

mát. A tanműhely gépparkja — az esztergapadoktól az elektromos edzőkemencéig — a legkorszerűbb a megyében, és a műhely termékei nem a szemétbe kerülnek, hanem a folyosói vitrineken kívül más, hasznosáéira. Egymillió forint értéket termelnek — a vasajtótól a billenő garázskapun •keresztül a rokkant-tolókocsiig— Ez hogyan jutott eszükbe? ..... •<

— A főmérnökünk hallotta

a rádióban egyik reggel, a háromnegyed hétkor elhangzó „Szót kér...” adásban, hogy halmozódnak a panaszos levelek rokkantkocsi ügyben. Nincs megfelelő kézben a gyártásuk, összeültünk, megbeszéltük. hogy mi majd vállaljuk. Azóta megszületett a megegyezés az SZTK-val, a Jármű Kész-szel és máris készül a prototípus. Ha jó lesz, egyelőre százat rendelnek belőle. Megcsináljuk; - ‘

DE EZEN A LÁTOGATÁSON a főszerep a vendégé, ö kérdez. És igen sokat. Maguk a vendéglátók is meglepődnek, hogy egy ilyen fárasztó nap végén: mennyire friss, élénk Sarlós István. Mennyi ösztöndíjat kapnak a tanulók... mire költik... hogyan választják a szakmát a fiatalok... milyen a lemorzsolódás... milyen a bejárók helyzeté.:, ménnyitleéli fizetni a kollégiumért... és jó másfél órán keresztül megy a beszélgetés, a kérdések és ' a válaszok. Eredményekről és gondokról. Dp ezúttal inkább a gondok a fontosabbak, hiszen azokon kell segíteni; nemcsak saját erőből, hanem egyiken másikon központi intézkedéssel. ‘ • ' r "• * ■ r V->•*. jrci'* $ ílOEi raae'-'K»

NEM FUNKCIONÁL ' még- •

felelően az általános iskolások pályaválasztási irányítása. Különösein a , falvakban ’ csák r néhány szakmát ismernek. Meglepő felfedezésre jutott nemrég Bárdonicsek János, a diákotthon vezetője. (Diákotthon és nem kollégium, helyesbíti Sarlós elvtáns kérdését Kaszás Imre, a kollégium rangot jelent, azt jő munkával ki kell érdemelni. •— És az ellátás színvonalában is jelent ez valamit? — Nem, ugyanazok a normák, de mi mégis arra törekszünk, hogy kollégiummá fejlesszük.) Megcsinálták a térképet, hová valósiak a tanulók. Kiderült, hogy Szakályból öt elsőéves hegesztő tanulójuk van, valameny- nyien egy utcában laknak. A fiatalok jó része tehát úgy választ pályát, hogy egy idősebb társuk, barátjuk elmeséli, mi- , lyen szakmát tanul, milyen jó szakma az, erre ők is jelentkeznek hegesztőnek, csőszeire- . lőnek, vagy villanyszerelőnek.

Azokon az egyetemeken, főiskolákon, ahol tanárképzés folyik, egyszerűen kihagyják a számításból a szakmunkásképző iskolákat. A tanárjelöltek gyakorolnak általános iskolákban, gimnáziumokban, szakközépiskolákban, de még véletlenül sem jutnak el szakmunkásképző iskolába. Végeznek, elhelyezkednek, sokan szakmunkásképzőben, és ott tanulják meg — beletelik akár egy-két év is — hogyan kell a leendő szakmunkásokat ok- , tatni-ínevélni. , ‘ : <

A leányok • pályaválasztása egészen szűk körben mozog. Még ma. is csak a hagyományos női szakmákat ' választ- • ják. Peáig vannak és kitűnően, megállják a helyüket ■ áz itt; végzett hegesztő lányok, esz-, tergályosiok. * i*

— Milyen a kapcsolat az

üzemekkel? >

— Korábban sok volt a probléma, de ma már alapvetően más a helyzet. Csak oda aduink tanulót, ahol a képzés feltételei biztosítva vannak. Múlóban a régi „inas- szemlélet”, de csak az üzemekben. Az iskolákban, főleg a köz,é|»i|íkolákbán még .mindig.

■ tartja magát. „Ha nta tanulsz, elmész inasnak”. Különösen jó , kapcsolat alakult ki a szocialista brigádokkal. Ä ' harmadéveseket befogadják, figyelemmel kísérik tanulásukat, segítenek és nem egyszer előfordult, hogy vizsgaidőszakban itt toporgott, drukkolt a folyosón a brigádvezető, vagy az egyik brigádtag várva, hogy, „emberüknek” hogyan sikerül a szakmunkásvizsga.

A tanműhely a /következő .jáílorhás”. Az egyik teremben a villanyszerelők vasipari alapképzése folyik", reszelnek. A, következőbein a menetyá- gást gyakorolják. Tillinger József zavarba jön, a menetvágót nem tudja megindítani, de a szakoktató segít. Szabó László csőszerelő munkapadján virágállvány. Stilizált emberalak tartja a virágcserepet. A vendég kézbe veszi, majd megkérdezi; Ki tervezte?

— Én.

—- Ez igen.

Esztergagépek sorakoznak a következő teremben. Toronyi György szakoktató, az intézet munkavédelmi felügyelője a gépek biztonsági berendezéseit mutatja: A burkolati felnyitásakor a motor' kikapcsol. Ha viisszahajtják a burkolatot,, csak külön gombnyomással lehet ismét megindítani a gépet. Most tervezik, hogy a tok- mánjőtulcsra rugót szerelnek, ugorjon ki, ha az esztergályos elengedi, még véletlenül se vágódjon ki a bghtfelejtett kulcs, amikor elkezd pörögni a tok- ; naáriy," '

— Igén, nemcsak dolgozni kell'litt megtanítani a gyerekeket; hanem a biztonságos munkára iá.' Tudják- meg azt is, mire kell vigyázni, és leendő. muhkahelyükön e téren njlt kell megkövetelni.

A tanműhely után a diák- ; etthonykövótkezik. A társalgó, majd; au'lányok tanulószobája.

— S'zén. szép, de miért van zárva a lift?

Készen van hónapok óta, de a kivitelező háromszori meghívásra sem jött el a mű-, szaki átadásra. Nem is bánnánk, de legalább a kulcsokat küldené el, me kelljen a sok ágyneműt á’ ,®Sbcs5x8SÍ ÖfiSÖnf? A gyé-ekok még bírják a sok lépcsőt, de ázárt i:.t nemcsak a gyerekek - vannak. ~

TALÁN a Politikai Bizottság tagiénak személyes közbelépésére van szükség, hogy a Ganz-MÁVAG átadja a liftet? Nőm ezt- kérik az iskola vezetői.

Örülnek. A megtisztelő látogatásnak.

3. i.

Megkezdődött

a téli szünet

Az ország mintegy négy és félezer általános iskolájában és 528 középiskolájában a félévi „zárás” szombaton, december 20-án volt, mintegy egymillió 51 ezer általános iskolás és sok ezer középiskolás diák számára. A téli szünet egyébként január első vasárnapjáig tart, vagyis az első tanítási nap: január 5-e, hétfő lesz. Természetesen a mostani vakáció idején is működnek majd a nap- sözi otthonok. A szakemberek egyúttal hangsúlyozzák: a szünidőben a tanulás csak módjával jut szerephez, a fő hangsúly — éppen azért, hogy a második félév munkáját a fiatalok pihentebben kezdhessék — a játékon, a szórakozáson, a sportoláson lesz. Mint minden esztendőben, az idén is megtették az előkészületeket, hogy a népes diáksereg hasznosan tölthesse szabad idejét

3

Fenyiiiiinepély a Parlamentben

December 25-én és 26-án ebben az esztendőben is gyermekzsivajtól lesz hangos a Parlament kupolacsarnoka. A KISZ budapesti bizottsága, a Magyar Úttörők Szövetségének budapesti tanácsa és a SZOT az idén is itt rendezi meg a kisdobosok és úttörők hagyományos fenyőfaünnepélyét. Reggeltől estig színes műsor várja a mintegy háromezer pajtást, akik példamutató közösségi munkájukkal érdemelték ki csapatuk bizalmát és ezzel a részvétel jogát. A megyék küldötteit ugyancsak az úttörőcsapatok jelölték ki. A vendégeket mintegy kétszáz úttörővezető kalauzolja majd. szintén jutalomként és a házigazdákkal együtt gondoskodnak arról, hogy mindenki jól érezze magát

A gazdag műsorban neves színészek, művészek és sportolók is fellépnek.

\

«

karácsonyi készülődés felőrölte anya idegeit. Maradék kis erejét az ünnepre tartogatva, heteken át hangya módra gyűjtögetett, s gyertyagyújtás előtti utolsó munkáját, a kőmosást már lihegve, nyögve, szótlanul végezte. Anya szegény, tömpe- körmű, sovány kezed most már minden karácsonykor a fagyos föld töri.

A piros lábasban foszlós kalácsot sütöttél és szegényes height, hajtogattad a savanyú- káposzta-leveleket, mostál, vasaltál, fényesre lehelted az ablaküveget, s betegen már nem volt rá erőd, hogy ujjaimba szorítsd a munka mozdulatait. A kulcslukon leselkedő angyal elégedett lehetett: igaz, csali megszokásból hív- tűk, hogy osztozzék a rongybaba, az apa faragta kiskala- páes és a meleg harisnya örömében.

Fiatalon hagytál itt, de nihes megállás: folytatlak anyám.

A kalácsot most én dagasztom: langyos vízből és szakácskönyvből készítem a tésztát, s eszembe se jutott volna

1975. december 21.

A kalácsot most én dagasztom, anyám

dót kotorász. „Ugye anya kapott mindenki hajasbabát?” Kapott fiam, mindenki kapott, Jó éjszakát.

a versike, ha sose látott unokád vékonyka hangján egyszer csak rá nem kezdi: „Kiskarácsony, nagykarácsony kisült-e már a kalácsom, ha kisült már ide véle...” — és nyújtotta párnás kis kezét. Furcsa hangot hallottam magamból; kaptam a kabátom és rohantam a boltba élesztőért.

A csengő csilingelősét, a vanília illatát tőled hoztam, most itt nálunk van otthon: nem hagytuk elfeledni és soha nem hagyjuk, hogy unokáid elfeledjék. A türelmetlen, felcsukló karácsonyi öröm gyerekeim torkába fojtja'az énekét. A sok színű fenyőfa alatt keresgélő szemük nem várt csodákra lel: baba mozduló lábára, építőre, lendkerékre, búgócsigára, űrhajóra, kis gitárra. trombitára. Pedig mondtuk nekik jó előre: szegény karácsony lesz gyerekek, apának és anyának nincs pénze, elköltötte házra, meleg ruhára, tüzelőre, kenyérre, tejre, ennivalóra. Akkor Kata, az óvodás elővette rejtekhelyéről a kis piros plasztikbukszáját, és a földre szórta spórolt tíz- és húszfilléreseit: „Tessék, nektek adom, elosztjuk négyfelé” — mondta és elosztotta

négyfelé. Ebből jutott aztán a dédinek, a nagypapának, az ángyinak, az unokatestvéreknek, mindenkinek, akiket szeretünk, s akikre gondolunk a szeretet ünnepén.

K

ata sikolt: „Nézzétek, jár, igazi járóbaba és beszél, azt mondja, ma. ma, meg azt, hogy papa.” Öcsi a szirénázó autóra hasal és körbe brümmögi a nagy szobát. Sízünk a szőnyegen és szánkózunk a fotelban, azt képzeljük, hogy süvít a szél, hull a hó; és Piroska, a nagymama, és a vadász körtáncot jár a térdig érő hóban; de ma este. nem kap be senkit a farkas. Nem gyújtunk villanyt, a színes , lámpák fénye átszűrődik a lehúzott redőnyökön,' s talán egy kevés jut. belőle, oda is, ' ahol örömtélen egyforma napokba olvad a .szeretet ünnepe" is. „Ügye anya, ma’ minden kislány kap járóbabát?” — kérdi. Kata és megáll a sítalpakon’.

Nem kap. A földgömb másik oldalán puffadt hasú csecsemők " ringanak anyjuk karján, vézna, esokoládósz.ínű gyerekek, tálkát tartva a kezükben ennivalóért toporognak a sorban, kicsit odébb hull a hó, a függöny mögül kinéz eoy kislány, és várja, hogy a fáradt vándor az ablakba tegye

a hajasbabát „Ne mesélj ilyen csúnyát” — kiáltja és fut tovább.

I

gen, ma este is és minden más este csak mesés mesét mesélünk. Nem beszélünk azokról a kisfiúkról és kislányokról, akiknek ajándékát eláztatja az alkohol, azokról sem, akikről megfeledkezett apja és anyja, vagy már nincs is, aki. mégfeledkezzen róluk. Nem beszélünk azokról;-'a? bácsikról .és nénikről, akiknek szívéből hiányaik a legriémesebb emberi • érzelem,, s azokról sem, akik hiába szeretnének, nincs kit szeretniük. ..

Terítve az,t ásztal,’ üljünk köréjer

öcsi. ír agad. a. méztől, niég a füle ••is; mákos,' bevet és iht: nem, i%m;, n<^, keli több, jóllaktam: Csúcsúja-babája, szép tiszta kisbabája, aludj nyugodtan most is karácsony éjjelén. Te még csak a színeket látod, a hangulatokat érzed, és a hangokat hallod, a többire megtanítani a mi dolgunk. Kata hüppög, zsebkenHúsz éve éppen, hogy ez idő tájt megszólalt a bejárati csengő. Beregi bácsit, nagypapa szomszédját a jászolhoz nyomta a tehén, és szekéren hozták a kórházba. Beregi néni kocsistól, lovastól a bérház- udvarra állt, megabrakolt, csöngetett, és szállást kért, Hogy örültünk neki! Etettük, itattuk, maséltettük, aztán a fürdőszobába vittük. Mekkorát nézett! Mutattuk, hogy gyullad a gázmelegítő és ő megijedt. Felkapcsoltuk az összes villanyt és ő. hunyor- . gptt. Tele engedtük a kádat, . Beregi néni nyakig elmerült a jó meleg vízben," anya a hátát mosta, hálóinget hozott és a karácsonyfa melletti sezlonra fektette. „Micsoda gyönyörű, szép fa, és milyen meleg van mindenütt." — csodálkozott és mesélni kezdett Tündér Ilonáról.

H

allgatózok. Csönd van. Nagy szemű játákmac- kók, pipiskédnek az ablakokban, s üvegszemü’rkel csodálkozva pislognak a háztetőkre;

Édesanya vagyok én is — temetőben nyugvó drága édesanyám.

D. VARGA MÁRTA