Tolna Megyei Népújság, 1975. december (25. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-20 / 298. szám
flz országgyűlés elfogadta az 1976. évi költségvetési türvényiavaslatst A lakosság fogyasztása 3f8 százalékkal nő Helyesebb jövedelemelosztási arányok san 2—3 százalékponttal csökkenhet ; az amortizációból származó rész nagyobb lesz, a nyereségből származó pedig kisebb. A változás hatása a vállalatokra különböző. Tudjuk, hogy az egyik vállalatot kevésbé, a másikat jobban érinti az átlagosnál. A fejlesztési alap átmeneti csökkenésének hatását enyhíti, ha ésszerűbb megoldásokat keresve keve. sebb pénzért valósítják meg eredeti terveiket. Érdemes azt is aláhúzni, hogy az új szabályok — folyamatukban nézve — előnyösebben hatnak a fejlesztési alap növelésére. Eddig 1 forint fejlesztési alaptöbblet képzéséhez körülbelül 4 forint nyereségre volt szükség, az új alapképzési szabályok szerint pedig 2— 3 forint nyereség elegendő. Elemeztük a részesedési alapok alakulását is. Azért, hogy a jó hatások maradéktalanul kibontakozzanak, gondosan figyelemmel kísérjük a gazdálkodás folyamatait, különösen az ipari nagyvállalatok, de a mezőgazdaság, a kereskedelem és valamennyi ágazat helyzetét is, és nem késlekedünk a szükséges korrekciókkal, ha a nép. gazdaság érdekei úgy kívánják. kezet kialakulását kívánjuk elősegíteni. Még így is a fogyasztói árkiegészítéseknek csaknem felét az élelmiszerek, hez, további egyharmadát a személyszállításhoz nyújtjuk. 100 forint kiskereskedelmi forgalomra és lakossági szolgáltatásra a jövő évben 13 forint árkiegészítés jut. Ennek révén elérjük, hogy az ármozgások a tervezett keretben maradjanak, az, árképzési előírások betartását pedig szigorúan ellen, őrizzük. (Folytatás az 1. oldalról.) ruházások színvonala is csak A nemzeti jövedelem az ideivel azonos ütemben, mintegy 5,5 százalékkal nő a jövő esztendőben. Ezt akkor érhetjük el. ha az ipari termelés 6, az építőipari termelés 5—6, a mezőgazdasági termelés mintegy 4 százalékos emelkedése együtt jár a termelés technikai felszereltségének javulásával, a munka termelékenységének növekedésével. A nemzeti jövedelmen belül a társadalmi tiszta jövedelmet igen jelentősen, 16—18 százalékkal szeretnénk emelni. A társadalmi tiszta jövedelem az elmúlt két évben ennél jóval lassabban, ennek alig egvhar. madával nőtt. Ennek okai közül azt a kettőt emelem ki, amely nálunk a termelés hatékonyságával a legszorosabban összefügg. Az egyik: vállalataink nem fordítottak elég gondot a költségek elemzésére és csökkentésére, a takarékos anyag- és munkaerő-gazdálkodásra, a korszerű gépek teliesebb kihasználására. egyszóval a jövedelmezőségre. Ez nem egyszerűen gondatlanságra vezethető vissza — bár ez is előforA társadalmi tiszta jövedelem eddigi, csupán szerény gyarapodásának másik lényeges oka az. hogy a kivitel jóval lassabban nőtt, mint azt harmonikus gazdasági fejlődésünk megköveteli-. A kivitelnek a jövő évben gyorsabban, 11— 12 százalékkal kell növekednie, ami — tekintve, a termelés en* nél kisebb, 4—6 százalékos nö. vekedését — azt jelenti, hogy az előállított termékekből nagyobb arányban kívánunk exportálni, mint eddig. Ezt pedig csak akkor érhetjük el, ha a termelésből származó javak mindenütt — kiváltképp a feldolgozó iparágakban — megfelelnek a világpiac által támasztott műszaki, gazdasági és kereskedelmi igényeknek. Tudjuk, hogy ez milyen magas követelmény, ezért elérését központi intézkedésekkel is elősegítjük. A versenyképes exportáru- alapok bővítését ösztönözzük azzal, hogy a jövő évben a Magyar Nemzeti Bank a beruházási hitelek nagy részét — több mint egyharmadát — ilyen kapacitások fejlesztéséhez nyújtja. A leginkább érdekelt nagyvállalatok vezetőivel megbeszéléseket folytattunk exportcélú termelésük növelésének lehetőségeiről. Bebizonyosodott, hogy nem kevés az olyan vállalat, amelynek módja van a jól értékesíthető árualapok bő. vítésére beruházások nélkül is, a meglévő termelőberendezéseik jobb kihasználásával. A magasabb anyagköltségek, a bérek terheinek növekedése szükségképpen emehk az exportáló vállalatok költségeit is. Ezek egy részét az állam megAz állami költségvetés teljes bevételi előirányzata az 1976. évben 335 milliárd forint, kiadási végösszege 338 milliárd forint. A bevételek 7.1 százalékkal, a kiadások 6,8 százalékkal haladják meg az előző évit. A hiány az előirányzatok szerint 3 milliárd forint lesz. A költségvetési feladatok ellátásához hitelt veszünk igénybe. A hiány és a hitelfelvétel aráalig lehet magasabb, a készlet- növekedésnek pedig mérséklődnie kell. dúl. A vállalatok nem érezték a népgazdaságra háruló valóságos terheket, a termelési költségek nem tükrözték a tényleges ráfordításokat. Nem érvényesült a szükséges ösztönzés a takarékosabb és jövedelmezőbb gazdálkodásra. A pénzügyi szabályozók mostani változtatásának éppen egyik vállalt és vallott célja a gazdálkodási feltételek szigorítása, a népgazdasági érdekeknek megfelelő hatások erősítése. Ez elsősorban azt jelenti, hogy a népgazdaságnak eddig is többe kerülő anyagok és energiahordozók árát felemeljük. Ennek hatására átlagosan 2—3 százalékkal nő az anyag- költség aránya a termelési költségekben. Ezáltal erősebb lesz az ösztönzés az olcsóbb, helyettesítő anyagok alkalmazására, több előnyt jelent az ésszerűbb anyagfelhasználás, az anyag- készlet optimális szinten tartása, mert több megtakarítás származhat belőle. A bérek járulékainak emelése az ésszerűbb munkaerő-gazdálkodást hivatott elősegíteni, emellett a központi és tanácsi költségvetések bevételeit is növeli. téríti. Az export-visszatérítést úgy szabályozzuk, hogy azonos profilú vállalatok közül a gazdaságosabban termelők nagyobb fejlődési lehetőséghez jussanak. Ugyanakkor számo- tönje a'gazdaságtalan termelés visszafejlesztésének a népgazdasági érdekek szempontjából nélkülözhetetlen folyamatával is. Az ebben érintett vállalatokat és termelőkollektívákat sem fogjuk magukra hagyni. A kivitel tervezett növekedéséhez az is kell, hogy termelő és külkereskedelmi vállalataink színvonalasabb kereskedelmi munkával, az eladási időpontok helyes és jobb megválasztásával, kulturált csomagolással, gyors és pontos szállítással gyarapítsák jó hírüket és főleg áraikat a mainál kedvezőbben alakítsák, A világpiaci helyzet változásairól jobban akarjuk informálni a vállalatokat a valuta, árfolyamokkal is. Ezért a Magyar Nemzeti Bank a jövőben minden valutára — külön-kü- lön — kereskedelmi és nem kereskedelmi árfolyamot jegyez, természetesen mindenkor igazodva a helyes valutaértékeié, sí arányokhoz. A termelés és a termelékeny- ság növekedése, a takarékos gazdálkodás és az eddiginél kedvezőbb külkereskedelmi árucsere együttes hatására várható tehát a társadalmi tiszta jövedelem olyan mértékű emelkedése, ami lehetővé teszi a gazdaság fejlesztési igényeihez, a dolgozók életének további javulásához elengedhetetlen anyagi alapok bővülését és a költségvetést a feladatai ellátásához szükséges pénzeszközökhöz juttatja. nya az összes kiadáshoz mérve csökken. A bevételek legnagyobb része — csaknem négyötöde — az állami vállalatoktól és a szövetkezetektől származik, amelyek jövőre csaknem 9 százalékkal többet fizetnek be az állami költségvetésbe, mint ez évben. A költségvetés 1938. és 1972. között növekvő mV ékben részesedett az összes tiszta jövedelemből, főleg azért, mert a vállalatok fokozatosan kisebb arányú támogatást kaptak. 1973 óta ebben fordulat állott be. A világpiaci árak robbanás- szerű emelkedése miatt átmenetileg kénytelenek voltunk növelni a támogatásokat. Ez okozta azt, hogy a központosí- tott jövedelemhányad kisebb lett. s ebben az évben már az 1968. évi alá csökkent. A jövő évben — az ár- és pénzügyi intézkedések együttes hatására — 4—5 százalékkal növekszik a költségvetésnek jutó jövedelmek aránya. Gondosan elemeztük, hogy a tiszta jövedelem központosítási arányának növelése és a befizetések szerkezeti módosulása hogyan hat a vállalatok jövedelmére. Úgy ítéljük meg, hogy a feltételek szigorúbbak lesznek. de a gazdálkodás javításával rövidebb-hosszabb idő alatt leküzdhetők a nehézségek és összességükben a változások a vállalati tevékenységet a nép- gazdasági tervben meghatározott trányokHan befolyásolták. A központosított jövedelmek arányának növekedése a vállalati alapokat Is érinti. Az ipari és az építőipari vállalatok fejlesztési alapja átlagoTerveink szerint 1976-ban a lakosság fogyasztása 3,8 száza, lékkai lesz több, mint idén. A tervezett átlagos reálbér-emelkedés 1,5 százalék, ami mögött 6,3 százalék nominálbér-, és 4,5 százalékos fogyasztói áremelkedés van. Közismert, milyen lépéseket teszünk, hogy a fogyasztói ár- arányokat jobban összhangba hozzuk a hazai ráfordításokkal és az importköltségekkel. A népgazdaság érdekeinek jobban megfelelő fogyasztási szerA jövedelmek alakulásának és megítélésének két sarkalatos pontja van: a munkával arányos jövedelmek és a társadalmi juttatások növekedése. A nominálbér-növekedés 1976-ban sem lesz kisebb, mint a megelőző néhány évben volt. így mód lesz a bérek differenciálására, s ez a termelés ösztönzése miatt szükséges is. A munka díjazását aszerint kell differenciálni, hogy a kollektíva eredményeihez saját munkájával ki mennyivel járult hozzá. Ez azt is feltételezi, hogy növekedjék a teljesítménybérben dolgozók aránya, folyamatos legyen a munkanormák karbantartása. Ugyanakkor növeljük a vezetők anyagi érdekeltségét a műszaki fejlesztési és a szerkezetátalakítási feladatok teljesítésében, magyarán a távlati szemlélet érvényesülésében. A helyesebb jövedelem- elosztási arányok érdekében a kormány több döntést hozott. A szabályozórendszer módosítása és különféle központi intézkedések hatására jövőre az átlagos béremelkedés fele minden vállalat számára garantált, s ez biztonságos vállalati bérpolitikát tesz lehetővé. 1976-ban is sor kerül bizonyos béraránytalanságok enyhítésére. A bölcsődékben dolgozók bérét átlagosan 14—15 százalékkal, az óvodákban dolgozókét 17—18 százalékkal, de a szakképzett gondozónők és az óvónők bérét legalább 200, a kisegítőkét legalább 100 A társadalmi szolgáltatások fejlesztésének most már hosz- szú évek óta a lakásépítés a forinttal emeljük. Az I. félévben felemeljük például a papíriparban a folyamatos és a háromműszakos munkarendben dolgozók bérét. A tanácsoknál, az iskolákban, az egészségügyi és egyéb költség- vetési intézményekben a bér- kiegészítésekre rendelkezésre álló kereteket az eddigi 3 százalékról 5 százalékra emeljük. Az alacsony nyugdíjak gyorsabb növelésére a jövő évtől a nyugdíjemelés minimuma 50 -forint lesz. A termelőszövetkezeti tagok nyugdíjkorhatárát egy évvel leszállítjuk és az ötéves terv keretében fokozatosan azonossá tesszük a munkásokéval. A jövő évben mintegy 15 ezer szövetkezeti dolgozó veheti igénybe megérdemelt nyugdíját olyan dolgos évek után, amelyek a szocialista szövetkezetek megszilárdításának és a mezőgazdasági termelés fellendülésének történelmi időszakához tartoztak. A hús és húsfélék központi áremelésével egy időben külön kiegészítő juttatásokat nyújtunk a bérből élőknek, ilyen módon emeljük a nyugdíjakat, a társadalmi juttatásokat. Őszintén -meg kell mondani, hogy ez nem jelent majd teljes ellensúlyozást valameny- nvi család költségvetésében, főként nem a magasabb jövedelműekében. A legfontosabbnak a többgyermekes, a kis keresetű és a nyugdíjas rétegekről való gondoskodást tartjuk. fő kérdése, 1976-ban 82 ezer lakást építünk. Az állam 16 milliárd forinttal járul ehhez hozzá. A lakásokhoz nyújtó.t támogatások és a hitelfeltételek módosításai elsősorban a munkásoknak, a nagycsaládosoknak és a fiatal házasoknak lesznek kedvezőek. A lakás- építési kölcsön visszafizetésének első 5 évében a havonta törlesztendő részletet 20—30 százalékkal mérsékeljük. Az egy munkáslakás építéséhez nyújtott állami támogatás ösz- szegét 60 ezer forintról 1976- bam 80 ezer forintra emeljük; A munkáltatói kölcsön lejárati ideje minimálisan 15 év lesz. A lakásépítő szövetkezeti formában a telepszerű, többszintes építkezéseknél az OTP-kölcsön kamata csökken; ami egy lakásra számolva, a törlesztési idő alatt 50 ezer forint állami kedvezményt jelent a lakástulajdonos számára. Más oldalról műszaki és gazdasági intézkedésekkel korlátozzuk a lakásépítési költségek emelkedését Az egészségügyi és a társad dalombiztosítási törvény az ellátás és a szolgáltatások javítására kötelez. Az egészség- ügyi szervek működési kiadásai 7,8 százalékkal, a társadalombiztosítási kiadások Iß százalékkal növekednek. A kórházi ellátás feltétele! ha szerényen is, javulnak. Részben az áthúzó^ dó beruházások megvalósulásával a kórbézi ágyak száma 2900-zal bűvül. Korszerűsítjük a gyermekosztályokat és a betegápolás körülményeit kedvezőbbé tesszük. Az elmúlt évek számos határozata közül a gyermekeket nevelő családok támogatását és az ifjúság helyzetét befolyásoló költségvetési előirányzatokat emelem ki. Közismert; hogy a gyermekintézmények számát folyamatosan növeljük, 1976-ban á bölcsődei férőhelyeket 3600-zal, az óvodaiakat 15 000-rel. Az állandó és gyors fejlesztés azonban csupán ahhoz elég, hogy a jelenlegivel közel azonos arányban helyezhessük el a gyerekeket. Szeretnénk fokozatosan mindenkinek megközelítően azonos feltételeket nyújtani egyéni képességei kibontakoztatásához. Az oktatási intézmények munkájához az állam jövőre több mint 16 milliárd forintot juttat. Ezen belül a hangsúlyt az általános iskolai oktatás és a szakmunkásképzés fejlesztésére kell helyezni. Minél több 8 tantermes,, tornateremmel is ellátott' körzeti iskolára van szükség, hogy a jobb feltételekhez a kisközségekben és tanyán élő gyerekek is hozzájuthassanak. A körzeti iskolarendszer pedig szükségszerűen megköveteli az általános iskolai kollégiumi hálózat bővítését, és ahol erre lehetőség van, ott a gyermekek iskolába szállításának megszervezését. 1976-ban 620— 640 osztályterem és 720 diákotthoni hely létesül. Általános iskolai célokra 5,2 milliard forintot lehet majd felhasználni. Ez 8 százalékkal több, mint az idén. A népgazdaságnak egyre több jól képzett szakmunkásra van szüksége, nemcsak az úgynevezett divatos szakmákban, hanem minden területen. A munkakörülmények javítása, a nehéz fizikai munka gépesítése, a helyes bérarányok kialakítása a legfontosabb feltételei a szakmunkás-utánpótlásnak. A szakmunkásképzésre az állam 1976-ban 1,7 milliárd forintot fordít. A feltételek javítása mindemellett nemcsak az államnak, hanem társadalmi szerveinknek és a vállalatoknak is feladata és e tekin(Folytatás a 3. oldalon.) Vállalataink nem fordítottak elég gondot a jövedelmezőségre A versenyképes exportárualapok bővítése A költségvetés bevételi előirányzata 335 milliárd forint A társadalmi szolgáltatások fejlesztése /
