Tolna Megyei Népújság, 1975. december (25. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-20 / 298. szám
Íz országgyűlés elfogadta az 1976. évi költségvetési törvényjavaslatot (Folytatás a 2. oldalról.) tetben a társadalmi értékrendet is változtatni kell, hogy a Á tanácsok költségvetési előirányzata A tanácstörvény értelmében a gazdálkodást szabályozó főbb pénzügyi előirányzatokat 5 évre kell meghatározni. A törvényjavaslat ennek eleget tesz. Az állami jövedelmek megosztásának elvei változatlanok. Az ország különböző területeinek arányos fejlődése és ellátása érdekében — hasonlóan a IV. ötéves tervhez —, a vállalati jövedelmekből a részesedés mértékét megyénként eltérően állapítottuk meg, a tervfeladatokkal összhangban. Uj vonás, hogy rendkívüli esetekre előre kilátásba helyezzük a bevételekből való részesedés módosítását. A 4 százaléknál nagyobb bevételi lemaradáskor központi pénzeszközökből kiegészítjük a megyei tanács költségvetését, s a 6 százalékon felüli többletbevétel ösz- szegével a következő évi állami támogatást csökkentjük. Tervszerűbb és biztonságosabb lehet tehát a gazdálkodás: megszűnik az egyoldalú előny vagy kötelezettségvállalás. A tanácsok középtávú pénzügyi tervének előirányzata 375 milliárd forint. Ez folyó áron több mint másfélszerese a IV. ötéves terv előirányzatának. Ebből 156 milliárd forint a fejlesztési alap, 219 milliárd forint pedig a költségvetési gazdálkodás kerete. A fejlesztési kiadások több mint kétharmada a lakásépítést és a hozzá kapcsolódó kommunális létesítmények tervszerű megvalósítását szolgálja. Az elmúlt években, itt az országgyűlésen is, többször szóba került a lakóházjavítás- ra szolgáló pénzeszközök elégtelensége. Megfogadva azajánA törvényjavaslatot az előrehaladás szándéka hatja át termelőmunka megbecsülése a munkahelyeken, az intézményekben és a családban egyaránt uralkodóvá váljon. lásokat, a korábbit jóval meghaladó pénzügyi lehetőséget biztosítunk e feladatra. A lakóház-felújításra felhasználható összeget a IV. ötéves terv 16 milliárd forintjáról az V. ötéves tervben 30 milliárd forintra növeljük. A IV. ötéves tervben széles körű együttműködés alakult ki a tanácsok és a területükön gazdálkodó vállalatok, szövetkezetek és egyéb szervek között. Úgy gondoljuk, hogy ez az együttműködés a következő ötéves tervidőszakban is gyümölcsöző lesz, az átadásra számításba vett összeg elérheti a 17 milliárd forintot. A tanácsok 1976. évi költség- vetési előirányzata csaknem 33 milliárd forint. A Jövő évre rendelkezésre álló fejlesztési pénzeszközök előirányzata meghaladja a 25 milliárd forintot. Mindkét pénzforrás 7—8 százalékkal bővül, ehhez hoz- záiön az idei évből származó l,5»nilliárd forint többletbevétel. Igen jelentősek tehát azok az összegek, amelyekkel a tanácsok 1976-ban és az V. ötéves terv későbbi éveiben rendelkeznek, de igen nagy a felelősség is, amely ezek felhasználásával a társadalom közérzetének formálásában rájuk hárul. Ma már egy kisebb város költségvetése és fejlesztési alapja eléri az évi 100—150 millió forintot, egy-egy nagyközség pedig 20—40 millió forinttal gazdálkodik. Ezért a helyi tanácsoknak az eddiginél többet kell foglalkozniuk azokkal a gazdálkodási és szervezési kérdésekkel, melyek a pénzgazdálkodásban és a munkaerő felhasználásában ésszerű megtakarítást eredményeznek. A törvényjavaslatot a társadalom és a gazdaság minden területén az előrehaladás szándéka hatja át, más szóval: a folyamatos, tervszerű és arányos fejlődés útján szeretnénk járni. Helyzetünkből következik, hogy 1976-ban olyan feladatokra kell összpontosítanunk, amelyek kihatnak az egész ötéves terv időszakára. Az ülésszakon születendő mindkét törvény végrehajtásához a kormány felelősséggel, a határozott cselekvés és a magasabb színvonalú irányítás igényével lát hozzá. Készülő intézkedéseink a gazdaságos és versenyképes termékek arányának növelését, a gazdaságtalan termékek termelésének korlátozását, az exportképesség fokozását, a munkaerő-gazdálkodás javítását, a munkafegyelem erősítését és a takarékosság következetes érvényesülését célozzák mind a termelésben, mind a költségvetési intézmények gazdálkodásában. Ezekre irányul az ágazati irányítás és felügyelet nagyobb aktivitása és a pénzügyi szabályozás közvetlenebb segítési szándéka. Szilárd gazdaságpolitikai elveink és céljaink akkor valósulhatnak meg, ha elhatározásaink végrehajtásában mindenütt a következetesség és szervezettség lesz a jel» lemzö. A kormány megbízásából kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogadja el. Varga Gyula (Zala megye 1. vk.), az MSZMP Zala megyei Bizottságának első titkára, a törvénytervezet előadója elmondotta, hogy az országgyűlés bizottságai nagy felelősség- érzettel, hozzáértéssel vitatták meg a törvényjavaslatot. Az eszmecsere során csaknem 90 képviselő fejtette ki véleményét, mondta el javaslatait Egyöntetű volt a vélemény: a jövő évi költségvetés hatékonyan szolgálja az ország társadalmi-gazdasági fejlődését, kellő feltételeket teremt az eredmények megszilárdításához. a szocialista építőmunka magasabb szintű folytatásához. Az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága a törvényjavaslatban megjelölt célokat, feladatokat reálisnak tartja, ezért a tervezet változtatás nélküli elfogadását javasolja. — A terv- és költségvetési bizottság támogatja a kormányt egy olyan konkrét program kidolgozásában, amely kellőképpen befolyásolja, ösztönzi a vállalatokat: cselekvőén vegyenek részt — gyorsan kivitelezhető beruházások megvalósításával is — a gazdaságos, konvertálható, az export bővítését szolgáló termékek előállításában. Konkret cselekvési programot kell készíteni mindenütt a munkaerő-szükséglet átcsoportosítására, a kapun belüli munkanélküliség felszámolásába. H munkafegyelem megszilárdítására. Intézkedéseket kell kidolgozni a táp. pénzrendszer korszerűsítésére, a táppénz igénybevételénél tapasztalható visszaélések megszüntetésére is. — 1976. január 1-én életbelépő gazdasági szabályozók igazodnak az ötéves terv céljaihoz, megváltozott körülményeinkhez. A változások azt célozzák, hogy jobban érvényesüljön a központi akarat, hatékonyabb legyen az irányítás, növekedjék a felelősség a döntésekért, a tervben megfogalmazott feladatok végrehajtásáért. — A terv- és költségvetési bizottság egyetért azzal, hogy a gazdasági szabályozórendszer hatásait a kormány folyamatosan vizsgálja, értékelje, s megtegye a szükséges intézkedéseket. Dr. Pál István (Fejér megye, 11. vk.), a pusztaegresi Hunyadi Tsz üzemi állatorvosa, dr. Gonda György (Vas megye, 7. vk.) megyei tanácselnök, dr. Novák Pálné (Heves megye, 12. vk.), dr. Molnár Béla (Budapest, 67. vk.), Nagy Sándorné (Hajdú megye, 15. vk.), dr. Kovács Gábor (Békés megye, 10. vk.) felszólalása után az elnöklő Apró Antal bezárta a törvényjavaslat vitáját és megadta a szót Faluvégi Lajos pénzügyminiszternek. A pénzügyminiszter válasza Faluvégi Lajos megelégedéssel nyugtázta az 1976-os nép- gazdasági terv és állami költségvetés plenáris megtárgyald- sán, valamint az országgyűlési bizottságok előzetes ülésein elhangzott véleményeket, s mindazt, amit az ötéves terv kapcsán is elmondtak a képviselők erről a második napirendi témáról. A ; véleményekből, javaslatokból — mondta — ki. tűnik, hogy minden tekintetben teljes az egyetértés 1 az 1976-ra vonatkozó célkitűzésekkel, helyeslik a pénzügyi szabályozók tervezett változtatásait, azokat a gazdasági intézkedéseket és programokat, amelyeket a kormány és szervei mind a jövő évi, mind az öt évre szóló terv eredményes, jó végrehajtása, a hatékony gazdálkodás, az eddiginél szervezettebb munka érdekében készítenek elő. Közölte, hogy a vitában érintett, a mezőgazdasággal, a tanácsi gazdálkodással és a munkaerő-gazdálkodással kapcsola. tos kérdésekre a kormány — munkaprogramjának témái, ként — vissza fog térni, megvizsgálja a felvetett gondokat, javaslatokat, amelyeknek elemzésére egyébként lesz ismét lehetőség azon az ország- gyűlési ülésszakon, amelyen majd az idei esztendő gazdálkodását értékelik. A háztáji gazdaságok szerep« A háztáji és a kisegítő gazdaságok szerepéről szólva hangsúlyozta, hogy ezek termelésére, hasznos munkájára nagy szükség van. Termelésükről nemhogy nem kívánunk lemondani. ellenkezőleg, a lehetőségek szerint bővíteni kívánjuk a háztáji termelést. Ennek ismételt megfogalmazásával a miniszter1— mint utalt rá — azt a félreértést kívánta eloszlatni, ami az utóbbi években különböző adózási szabályok miatt alakult ki a háztáji gazdálkodással kapcsolatban, nevezetesen, hogy az adóztatási rendszer a háztáji visszafejlesztését célozta volna. Nincs ilyen szándék! Van viszont valóban olyan törekvés, hogy a viszonylag nagyobb méretekben idegen munkaerőt is foglalkoztató mezőgazdasági termelők — akik ennek révén nagyobb jövedelemhez is jutnak — az eddiginél nagyobb arányban járuljanak hozzá befizetése. Ikkel a községi közös feladatok megoldásához, a községi költségvetések pénzügyi alapjainak biztosításához. Az ilyen háztáji gazdaságok száma azonban az országban nem több 200—250- néi. A munkaerőhelyzet alakulása A munkaerőhelyzet Jelenlegi és várható alakulásával kapcsolatban Faluvégi Lajos nyomatékkai rámutatott: az egyes területeken meglevő munkaerőgondokat nem tudjuk el- szigetelten megoldani, hanem összefüggő intézkedési rendszerre van szükség. Azt kell szem előtt tartani, hogy a mozgósítható munkaerőt a legfontosabb területekre irányítsák, olyan területekre, ahol azt a legeredményesebben tudják felhasználni és ahol ma valóban égető vgondokat okoz a munkaerőhiány. E célok eléréséhez olyan lényeges intézkedések kidolgozása van folyamatban, amelyeknek hatása remélhetőleg már a következő félévben érezhető lesz. Végezetül kérte a pénzügy- miniszter, hogy az országgyűlés változtatás nélkül hagyja jóvá az 1976. évi költségvetés törvényjavaslatát. Ezután határozathozatal következett: az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1976. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, az eredetileg beterjesztett összegekkel egyhangúlag el fogadta. Az elnöklő Apró Antal — aki tisztét a pénteki ülésen felváltva osztotta meg Péter Jánossal és Raffai Saroltával — bejelentette: végére jutottak a korábban elfogadott tárgysorozatnak. A téli ülésszakot berekesztette, a képviselőknek kellemes ünnepeket, erecln-é-ivekben gazdag boldog új esztendőt kívánt. Kádár János beszéde a Kubai KP kongresszusán (Folytatás az 1. oldalról.) válasz: „Viva” (éljen). Ká. dár János és Fidel Castro barátian átölelte egymást, s Kedves Elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártja küldöttségvezetőjének felszólalásában és Központi Bizottságának az Önök kongresz- szusához intézett üdvözletében a tizenöt és fél millió szovjet kommunista hangja között ott van az enyém is, annak az embernek hangja, akinek az a megtiszteltetés és szerencse jutott osztályrészül, hogy a párt nagy ügyét, a Központi Bízott, ság főtitkári tisztségében szolgálja. Mindazonáltal engedjék meg, hogy személyesen is néhány szót intézzek Önökhöz, a kongresszus küldötteihez, minden kubai kommunistához. Nemrég a következő mondást volt alkalmam hallani: minmelegen kezet szorított. Kádár János —' magyar idő szerint pénteken délután — a „Magyar—kubai barátság” neden szovjet ember szívében van egy kicsi Kubából. Véleményem szerint ezek nagyon igaz és találó szavak. Nagyon jól tükrözik annak a forró szeretetnek és forradalmi szolidaritásnak érzését, amellyel a történelemben első ízben diadalra vitt szocializmus országának kommunistái és valameny- nyi polgára viseltetnek azok iránt, akik a nyugati féltekén elsőként emelték magasba a szocializmus zászlaját, A szovjet emberek jól tudják, hogy az önök harcos kommunista pártjának első kongresszusához vezető út a hősiesség és a nagy tettek útja, amelyet Kari Marx, Vlagyimir liii.es Lenin, Jósé Marti eszméi ragyognak be. Ezt az vet viselő havannai üvegkombinátba látogatott, majd a főváros közelében lévő úttörőtábort kereste fel. utat a dolgozók példátlan forradalmi lelkesedése, rendkívül magas fokú hazafias és internacionalista tudata jellemzi. Nagyszerű eredményeket hozott Kuba népének és kommunistáinak harca és mimikája, a lánglelkű forradalmár és hazafi, a világ minden haladó embere által jól ismert, tisztelt és szeretett drága barátunk és elvtársunk, Fidel Castro vezetésével. A Kubai Kommunista Párt első kongresszusát — amelynek az önök párja és egész országuk számára valóban történelmi jelentőségű dokumentumokat kell megvitatnia és elfogadnia — teljesen megalapozottan lehet az olyan győztesek kongresszusának nevezni, akik újabb magaslatokat ostromolnak a hazájuk boldog jövőjéért folytatott harcban. Bár legnagyobb sajnálatomra ezúttal nem tudtam Havannába utazni, szeretném, ha önök tudnák: minden gondolatommal és érzésemmel Önökkel vagyok, kedves kubai barátaim. Emlékezetemben elevenen élnek, és soha nem halványodnak el a szocialista Kuba polgáraival Havannában és Santiagóban történt forró, testvéri találkozásaim, a Fidellel és más kubai vezetőkkel folytatott szívélyes elvtársi megbeszéléseim felejthetetlen képei. Szeretném biztosítani a kongresszus küldötteit arról, hogy az SZKP Központi Bizottsága, Politikai Bizottsága és titkársága figyelmének állan- dóan a középpontjában áll a Kubával fenntartott testvéri kapcsolatok további megerősítése és fejlesztése. Meg lehetnek győződve arról is. hogy én magam, mint az SZKP KB főtitkára, a jövőben is mindent megteszek azért, hogy a teljes kölcsönös bizalmon, a szocialista internacionalizmus nemes elvein alapuló szovjet—kubai együttműködés még elmélyültebbé és gyümölcsözőbbé váljon, hogy tovább erősödjék pártjaink megingathatatlan harci szolidaritása, bővüljön és virágozzék népeink megbonthatatlan barátsága. Kedves Elvtársak! Fogadják a testvéri Kuba kommunistáinak és minden dolgozójának szóló, a szocializmus építésének újabb nagy eredményeire, újabb sikerekre és boldogulására irányuló legforróbb jókívánságaimat. A kubai kommunisták legfelsőbb fóruma pénteken — magyar idő szerint délután két órakor — munkabizottságokban folytatta tanácskozását. E szűkebb körű eszmecseréken egyebek között olyan fontos témák szerepelnek a napirenden, mint a párt programnyilatkozata, az első ötéves terv irányelvei, a párt szervezeti sza- bályzatával összefüggő kérdések. Brezsnyev üzenete a Kubai KP kongresszusához
