Tolna Megyei Népújság, 1975. december (25. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-19 / 297. szám
H Rubai KP kongresszusának második napja Fidel Castro előterjesztette a KB beszámolóját Csütörtökön délelőtt — kö- zép^európai idő szerint a dél. utáni órákban — folytatta munkáját a Kubai Kommunista Párt I. kongresszusa. A harmadik plenáris ülésen Fidel Castro, a párt Központi Bizottságának első titkára folytatta a Központi Bizottság beszámolójának ismertetését. Az ülésen Ramiro Valdes, a Kubai KP KB Politikai Bizottságának tagja elnökölt. A Kubai Kommunista Párt első kongresszusának december 17—18-i plenáris ülésén elhangzott a Központi Bizottság beszámolója, amelyet Fidel Castro, a Központi Bizottság első titkára terjesztett elő. A beszámoló részletesebb szövege szombaton kerül majd nyilvánosságra. Fidel Castro bevezetőben foglalkozott azzal a hősi harccal, amelyet a kubai nép vívott a szabadságért és a függetlenségért, jellemezte a kubaj forradalmi mozgalom fő szakaszait, összegezte a köztársaságnak az elmúlt 17 évben elért eredményeit, mélyreható maxista—leninista elemzést adott azokról a feladatokról. amelyek a kommunista pártra és az egész kubai társadalomra hárulnak az elkövetkezendő években. A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára meggyőző tények alapján mutatott rá a forradalom sikereinek jelentőségére. Mint hangoztatta, a forradalom felszabadította a nép alkotó erőit, visszaadta a népnek a nemzeti kincseket, megteremtette a tömegek társadalmi egyenjogúságát Fidel Castro részletesen taglalta a kongresszus kül. döttei elé terjesztett fontos pártdokumentumokat. Ezek a dokumentumok tükrözik a kubai forradalom fejlődésének különleges feltételeit Előirányozzák a szocialista építés jelenlegi szakaszán az ország előtt álló bonyolult fel. adatok komplex megoldását A beszámoló mélyrehatóan elemezte a kubai külpolitika kérdéseit és a nemzetközi helyzetet. Hangoztatta, hogy a Szovjetunió és az egész szocialista közösség milyen hatalmas szerepet töltött be a forradalmi Kuba megsegítésében csakúgy, mint a világbéke megszilárdításában, a nemzetközi erőviszonyoknak a szocializmus javára bekövetkezett változásában. A Központi Bizottság be. számolója kifejezésre juttatta azt az eltökélt szándékot, hogy a Kubai Kommunista Párt erősíteni fogja a testvéri szolidaritást és a barátságot a szovjet néppel, a Szovjetunió Kommunista Pártjával, a szocialista országokkal. A Kubai Kommunista Párt a jövőben is minden módon elősegíti majd a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének erősödését. A legmagasabb pártfórum megvitatja a Kubai Köztársaság új alkotmánytervezetét, amelyet ezt követően népsza. vazásra bocsátanak. A kongresszus munkájában fontos helyet foglal el az első ötéves népgazdaságfejlesztési terv irányelveinek (1976—1980) megvitatása. A kongresszus elfogadja majd a Kubai Kommunista Párt szervezeti szabályzatát, és megválasztja a párt vezető szerveit. Egész Kubában igen nagy érdeklődés és figyelem kíséri a kongresszus munkáját. Fidel Castro beszédét. Bár a nyomtatott sajtó a beszámoló elhangzása után közli a teljes szöveget, az eddig elhang. zottakat milliók ismerhették meg. A televízió és 16 kubai rádióállomás egyenes adásban közvetítette és közvetíti a tanácskozást. Az utcákon, az üzemekben hangszórókon keresztül milliók hallgatták a párt első titkárának beszámolóját, a pálmaligetekben, parkokban, tereken elhelyezett televíziós készülékek segítségével pedig százezrek lehettek tanúi a kongresszusi tanácsteremben zajló eseményeknek. Brüsszeli tanácskozás az európai biztonságról Brüsszelben ülést tartott az európai biztonság és együttműködés nemzetközi bizottsága. Az ülés résztvevői megvitatták a társadalmi erők akció- programjával kapcsolatos kérdéseket, összefüggésben a helsinki értekezlet eredményeinek a gyakorlatba való átültetésével. Az ülésen munkacsoportokat és bizottságokat hoztak létre a leszerelés, a demokrácia és a társadalmi haladás, a gazdasági, kulturális, és szociális téren való együttműködés problémáinak áttekintésére, továbbá a helsinki dokumentumok terjesztésére. A brüsszeli tanácskozáson megvitatták az 1976. márciusában York városában megtartandó nemzetközi leszerelési fórum előkészületét is. A biztonság és együttműködés nemzeti bizottságának képviselői az ülésen tájékoztatást adtak a helsinki értekezlet záródokumentumának terjesztésében kifejtett tevékenységükről, továbbá a nemzetközi enyhülés és együttműködés kérdéseinek szentelt kollokviumok, szemináriumok és szimpóziumok megtartásáról. Az ülés több felszólalója hangoztatta annak szükségességét, hogy a politikai enyhülést egészítse ki a katonai enyhülés. MOSZKVA Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke csütörtököm a Kremlben fogadta Ramon Escovar Salom venezuelai külügyminisztert, aki a szovjet kormány meghívására hivatalos látogatáson tartózkodik Moszkvában. BUDAPEST A Német Szocialista Egység- párt Központi Bizottságának meghívására december 15—17. között baráti látogatást tett a Német Demokratikus Köztársaságban Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Megbeszélést folytatott Kurt Hagerral, az NSZEP Politikai Bizottságának tagjával, a Központi Bizottság titkárával. Véleménycserét folytattak a két párt ideológiai, kulturális tevékenységéről. A két testvérpárt képviselői az ideológiai, kulturális együttműködés továbbfejlesztésére munkatervet fogadtak el. Óvári Miklós és kísérete csütörtökön hazaérkezett Budapestre NEW YORK Az ENSZ-közgyűlés 30. ülésszaka szerdán a késő esti órákban befejezte munkáját. A háromnapos ülésszak alatt a közgyűlés hatalmas munkát végzett. A volt portugál gyarmatok — Mozambik, Sao Tómé és Principe és a Zöldfoki Szigetek, valamint Pápua- Uj Giunea, Comore-szigetek és Suriname felvételével 144-re emelkedett a világszervezet tagjainak száma. Az ülésszak napirendje 120 pontot tartalmazott, s kiterjedt az emberi tevékenység éa a nemzetközi kapcsolatok valamennyi területére. Az ENSZ-közgyűlés következő ülésszakát 1976. szeptemberében hívják össze Hamil. ton Shirley Amerasinghe ceyloni fődelegátus lesz a 31,' ülésszak elnöke. Tanácsülés Szekszárdon Miről, mit tudnak a város lakói Ülést tartott Szekszárd város Tanácsa. A lejárt határidejű tanács- határozatok; végrehajtásáról szóló beszámolóban egyebek közt szerepelt Kún Józsefnek, a vb titkársági osztály- vezetőjévé történt kinevezése. A végrehajtó bizottság kö. telessége szerint beszámolt a városi tanácstagoknak az idei évben végzett tevékenységéről. Ennek részleteit lapunkban a végrehajtó bizottság üléseiről szóló beszámolóinkban , rendszeresen tárgyaltuk. és hírt adtunk arról is, hogy a városi párt- bizottság és a vb helyszíni bejárással igyekezett közelebb hozni lapunk munkatársait a városi létesítmények megismeréséhez és segített nyíltabbá tenni a várospolitikát. A lakosság tájékoztatása, a tanács és lakosság kapcsolata sokkal nagyobb terület, tá- gabb gondolatkör annál, hogy jelentőségével egy szűk tu. dósítás keretein belül foglalkozzunk. Egyetértésre jutottunk a város vezetőivel az- zal kapcsolatban, hogy ennek minden oldaléra — közérdekű és mindenkit foglalkoztató részleteire — még visszatérünk. A tanácsülés megtárgyalta a tanács, és annak végrehajtó bizottsága jövő évi munkatervét. ezenkívül interpellációkkal, bejelentésekkel foglalkozott Szovjetunió Kongresszus előtti számvetés - az ötéves tervről Az ötéves tervek számveté. se készül ezekben a napokban a világ szinte valameny- nyi szocialista államában. Ez egybeesik azzal. hogy számos kommunista pártban * soron következő kongresszusok is most vannak. A jövő év elején kerül sor a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusára; ennek az előkészületei jegyében — mint az szokás — számba veszik az előző kongresszus óta eltelt idő gazdasági eredményeit 1971 tavaszán az SZKP XXIV. kongresszusán, Leonyid Brezsnyev. a párt főtitkára a Központi Bizottság beszámolójában a Szovjetunió kilencedik ötéves tervének szociális-gazdasági programjáról elmondotta: „Az ötéves tervnek az a fő feladata, hogy biztosítsa a nép anyagi és kulturális élet- színvonalának jelentős emelkedését, a szocialista terme, lés gyors fejlesztési üteme, hatékonyságának növelése, a tudományos-műszaki haladás és a munkatermelékenység növekedésének meggyorsítása alapján.” Most, ha mérlegre tesszük az eredményeket, azt látjuk, hogy a dolgozók életszínvonalának növelésére, a népgazdaság ágazatainak fejlesztésére 500 milliárd rubelt fordítottak. ez mintegy 40 százalékkal több az előző — nyolcadik — ötéves tervben erre a célra felhasznált ősz. szegnél. Kétezer nagy ipar- vállalatot helyeznek üzembe. Nyivánvaló, az ilyen méretű beruházáshoz az építőipar erősítése, termelésének tökéletesítése állandó feladat kellett, hogy legyen. Ennek igazságát bizonyítja, hogy jelenleg az építőmunkások fele szerelő és gépke. zelő. A munkák gépesítettsége, a mind tökéletesebb szervezés eredményezhette például a Togliatti városban felépített, évenként 650 ezer személyautót gyártó óriási gyár, és Krivoj-Rogban az ötezer köbméteres kapacitású óriás kohó rekordidő alatt történő elkészítését. A kohó. ról egyébként érdemes megjegyezni, hogy a világ legnagyobb vasgyártó berendezése. A két év alatt felépített óriás éves termelése annyi, amennyit 1930-ban a szovjet kohók együttesen előállítottak. Hasonlóan gyors fejlődést mutatnak az energia- és a vegyipar ötéves tervet ősz- szegző adatai is. Ag ásványi kincsek kiak. názásához is segítséget ad majd az a több mint háromezer kilométeres vasút —■ a BAM —, amelynek építéséről rendszeresen kap tudósítást a magyar közvélemény is. A most befejeződő kilencedik ötéves terv jellemzője, hogy a szociális kérdések megoldására is minden eddiginél nagyobb figyelmet fordítottak. Az 1971—1974 közöt. ti időszakban a nemzeti jőve. delem a 26 százalékos növekedése révén, túlhaladta a 354 milliárd rubelt, amelynek mintegy 85 százalékát a lakosság szükségleteinek kielégítésére és a fogyasztás) cikkek termelésének bővítésére fordították. Ennek az egy lakosra vetített hatása az, hogy a reáljövedelmek átlagban 25 százalékkal növekedtek. A gyors ütemű fejlődést a közszükségleti cikkek gyártása is mutatja. 1975-ben a szövetgyártás eléri a 10,2 milliárd négyzetmétert, ennek a hihetetlenül sok sző. vetnek a feldolgozásában már részt vesz az a 14U nagy ruházati üzem, amely szintén a most befejeződő ötéves tervben épült. Az élelmiszeripari termékek gyártása 30 százalékkal emelkedik, ezen belül is elsősorban a hús- és halkészítmények, a füstölt áru, a cuk. rászati készítmények, és természetesen a háziasszonyok munkáját könnyítő tartósított félgyártmányok. A tartós fogyasztási cikkek gyártásában az emelkedés több mint 60 százalékos. A bútorok, órák. edények, hűtőszekrények, ékszerek - hagyományos választékát például színes tv-készülékek, kétkamrás hűtőszekrények, automata mosógépek, kazettás magnetofonok, tranziszto. ros televízió- és rádiókészülékek tökéletesített változatai egészítik ki, illetvé szélesítik. Természetesen folyamatosan megvalósul a lakásorogram is. 1975 végéig 56 millió szovjet állampolgár költözhet minden igényt kielégítő ké. nyelmű lakásba. Á tizedik ötéves tervben lényegesen megnövekszenek a beruházások. A legfőbb fel. adat továbbra is a hatékonyság fokozott növelése marad. Igen fontos cél az építkezések további iparosítása, az építő-szerelő munkák komplex gépesítése minél szélesebb körben. Ugyanakkor az anyagigényesség csökkentésének megoldása a kutatással foglalkozókra vár. A könnyűszerkezetek alkalmazása a Szovjetunióban is egyre jobban tért hódít. Térhatároló és rácsostartókat előállító üzemek termékeinek felhasználásával a közeli években 5—6 millió négyzetméter alapterületű üzemi épületek készülnek. Ugyancsak nagy jövő előtt állnak a farostlemez és az azbesztcement szerkezetek, elemek. A kohók melléktermékének — a salaknak a habosított változata mint építőanyag, igencsak hasznos. Lényegesen könnyíti az építményt. ugyanakkor jelentősen csökkenthető a cement- és az acélfelhasználás is ennek alkalmazása esetén. A tizedik ötéves terv küszöbén a Szovjetunióban már készen vannak a további fejlődés biztosításához szükséges anyagi-műszaki bázisok. Azok az eszközök, amelyek lehetővé teszik a szovjet emberek élet. és munkakörülményeinek további javítását, amelyet minden bizonnva! alkalommal is célul tűz az SZKP XXV. kongresszusa. 1975. december 19.
