Tolna Megyei Népújság, 1975. december (25. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-19 / 297. szám

Hz országgyűlés lan$csboz4sénak miseik napja

(Folytatás az 1 oldalról.)

vú szocialista együttműködési

egyezményekben rögzített termékeinket és elsősorban gépeinket és berendezéseinket kell tőkés exportra is alkalmassá tenni! A közepes technikai színvonalat képviselő, gyenge vagy bizonytalan minőségű áruk sem a szocialista, sem a tőkés piacokon nem kelendőek vagy csak alacsonyabb áron lesznek eladhatók.

Végezetül arra szeretnék még egyszer rámutatni, hogy a tervjavaslat legfőbb célkitűzése népünk életszínvonalának, gazdaságunk megalapozott fejlesztésének szolgálata.

A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa határozatának szellemében kell még jobban dolgoznunk a fejlett szocialista társadalom építésén.

A beterjesztett V. ötéves tervjavaslatot a tisztelt ország- gyűlésnek elfogadásra ajánlom.

A következő felszólaló Mag Pál (Csongrád megye, 10. vk.) a Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalat igazgatója arról beszélt, hogy megyéje jelentős élelmiszeriparral rendelkezik, ez az ágazat mintegy tízezer embert foglalkoztat, s nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy segítsenek kielégíteni a lakosság élelmiszer-szükségletét.

Dr. Tar Imre, (Szabolcs megye, 13. vk) a Szabolcs-Szatmár megyei pártbizottság első titkára megelégedéssel szólt arról, hogy az ipari munkások számának gyors növekedése fellendítette a megye társadalmi, gazdasági és kulturális életét.

Gyuricza László (Veszprém megye 6. vk.) a Fűzfői Nitroké- mia Ipartelepek igazgatója an. nak a véleményének adott kifejezést, hogy a tanácsoknál és a gazdálkodó szerveknél egyaránt a nagyobb területi egységeket átfogó tervezésnek kell felváltania — az eddiginél hathatósabban — az olyan helytelen szemléletű tervezést, amely lakóhelyi és vállalati szempontok előtérbe állításával akarja megszabni a központi tervből adódó feladatokat,

Klaukó Mátyás (Békés megye, 9. vk.), a Békés megyei Tanács elnöke egyetértett azzal, hogy a gazdasági szabályozókat jobban és rugalmasabban a* élet követelményeihez igazítsák. Javasolta, hogy a törvényjavaslatnak az a része, amely szerint „A szabályozás hatékonyságának fokozása érdekében a szabályozó rendszer elemeit a tervidőszak során módosítani kell... ” — úgy szóljon: „ .. A tervidőszak során megfelelő időben módosítani kell”, mert ily módon hatékonyab. ban szolgálja a végrehajtás során felszínre kerülő problémák megoldását.

Klaukó Mátyás után Szurdl István belkereskedelmi miniszter következett szólásra.

Szurdi István beszéde

Ä miniszter a kiskereskedelmi forgalom alakulását ele. mezve elmondotta, hogy a lakosság áruvásárlásra fordi. tott kiadásai a most befejeződő ötéves tervidőszakban évenként átlagosan 9,3 százalékkal, vagyis évente átlag 15—16 milliárd forinttal emelkedtek. Folyóárakon számolva az 1970. évi 140 milliárddal szemben 1975-ben előreláthatólag 218 milliárd forint értékű árut értékesít a kiskereskedelem. Importcikkekre öt évvel ezelőtt körülbelül 25 milliárd, az idén pedig már 37—38 milliárd forintot költött a lakosság, vagyis az importáruk részaránya a kiskereskedelmi forgalomban 17 —17,5 százalék. Az áruk választékára jellemző, hogy jelenleg körülbelül 70—80 ezer féle cikk van forgalomban, s a választék jelentős réáze kicserélődött az utóbbi őt évben.

A miniszter hangsúlyozta,

hogy a kereskedelempolitikában, az árukínálatban mindig számításba veszik azokat a társadalmi jelentőségű váltó, zásokat és társadalompoliti. kai intézkedéseket, amelyek, követve a lakosság fogyasztási igényeit, összetételét is befolyásolják. Olyan változásokról van szó, amelyek például a népesség korösszetételében, jövedelmi viszonyaiban, az urbanizációban vagy éppen a népesedéspolitikai intézke. dések eredményeként mentek és mennek végbe. Kiemelten foglalkoznak például a fiatal korosztályok ruházati igényeinek kielégítésével, a csecsemőruházati cikkekre és a csecsemőbútorokra is nagy gondot fordít a kereskede. lem.

A miniszter a továbbiak, ban azzal foglalkozott, hogy az ország milyen áruellátásra számíthat 1976. és 1980. között. A* V. ötéves terv szerint a lakosság jövedelmének növekedésével összhangban a fogyasztási cikkek kiskereskedelmi forgalma — változatlan áron számolva — 27 százalékkal nő, s 1980-ban folyóárakon számolva eléri a 330 milliárd forintot. A növekedés mértéke szerényebb, mint az előző öt évben. Ez a szerényebb fejlődés mégis azt jelenti, hogy lakosságunk 1980-ban jövedelméből körülbelül 110 milliárd forinttal többet költhet el fogyasztási cikkek vásárlására, mint 1975-ben. A miniszter hozA szünetben Losonczi Pál képviselőkkel b-a-élget.

Foto: Kom,berni

Szurdl István felszólalása.

záfűzte, hogy javul az áru- választék, kulturáltabbá válnak a kiszolgálási körülmények.

Takács Imre (Fejér megye, 7. vk.) megyei pártbizottsági első titkár kiemelte a törvényjavaslat indokolásának azt az alapvető gondolatát, hogy V. ötéves tervünk folytatni kívánja a gazdaság- fejlesztés eddigi menetét.

Borbély Gábor (Győr 9. vk.). a KISZ Központi Bizottságé, nak titkára hangoztatta: ifjúságunk a IV. ötéves terv eredményeinek ismeretében, saját tapasztalaiból is meggyőződött arról, hogy a szór. gos, tisztességes alkotómunkának, még nehéz körülmények között is. megvannak a gyümölcsei.

Borbély Gábor tényekkel bizonyította: a KISZ az elmúlt években is legfontosabb politikai feladatának tekintette az új nemzedék mozgósítását a tervfeladatok végrehajtására.

Szokola Károlyné dr. (Somogy megye, 8. vk.), a So. mogy megyei Tanács fonyó- di továbbképző intézetének igazgatója a megye szempontjából jelentős idegenforgalomról szólt.

Szomszéd Gy. István (Nógrád megye, 3. vk.), a Nagybátonyi Gépüzem igazgatója utalt arra, hogy az ország- gyűlés munkáját, a törvény, javaslat vitáját, országszerte megkülönböztetett érdeklődés és várakozás kíséri majd ki. fejezte egyetértését, hogy az elsődleges cél nem új gyárak és üzemek létesítése, hanem a már rendelkezésre álló termelőkapacitás hatékonyabb kihasználása, bővítése.

Dr. Kiss István (Komárom

m., 6. vk.) a Komárom megyei Tanács elnöke hozzászólásában hangoztatta: az V. ötéves tervről szóló törvényjavaslat népünk politikai, gazdasági, kulturális felemelkedését szolgálja, összhangban áll a párt politikájával, jól szolgálja a XI. kongresszus határozatait.

Dr. Kiss Anna (Budapest, 51. vk), a XVI. kerületi szakorvosi rendelőintézet osztályvezető főorvosa szólt arról, hogy egészségügyi intézményeinkben több ápolónőre volna szükség.

Végül az ország gyógyfürdőinek védelmére, jobb kihasználására hívta fel a figyelmet.

Szalai Géza (Budapest, 20. vk.), a Ganz-MÁVAG vésnöke a munkaerő-gazdálkodással kapcsolatosan arról szólt, hogy enyhítene a létszámhiányból adódó gondokon, ha a napi nyolcórás munkaidőt mindenütt teljes egészében végigdolgoznák.

Barta László (Szolnok megye, 1. vk), az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának titkára a vállalati önállóságról és felelősségről szólt.

Riss Jenő (Budapest, 52. vk.) a Budapesti Közlekedési Vállalat vezérigazgató-helyettese a termelőeszközök jobb kihasználásának nagy jelentőségéi hangsúlyozta.

Dr. Szabó Kálmán (Bp., 36. vk), a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára bevezetőben elmondotta, hogy a HNF Országos Elnöksége az elmúlt hetekben — a főváros és valamennyi megye népfrontbizottságainak népes gyűlésein

Dániel Mária Tolna megyei országgyűlési képviselő felszólalása

A paksi — a 9-es számú választókerület — képviselője az országgyűlés téli ülésszakának első napján szó. Iáit fel. Alább kivonatosan ismertetjük az elhangzott beszédet.

Dániel Mária rövid bevezető után többek között a következőket mondotta:

Az elmúlt tervidőszak eredményeiről szól az előttünk lévő törvényjavaslat, azonban engedjék meg nekem, hogy rövid áttekintést adjak megyénkről, Tolna megyéről. Legutóbbi csoportülésünkön áttekintettük a me. Rye IV. ötéves tervének tel. jesítését, valamint az V. ötéves terv célkitűzéseit.

Az értékelés alapján megállapítottuk, hogy a most záruló tervidőszakban megyénk számos sikert mondhat ma. gáénak. A megvalósult fejlődés üteme és tendenciája megfelelt az 1970. évi megyei pártértekezleten elfogadott elveknek.

A IV. ötéves tervben megvalósuló beruházási szint 20 százalékkal haladja meg a tervezettet, s 65 százalékkal magasabb a III. ötéves tervidőszakban megvalósultnál. A korábban Iparilag elmaradott megyénkben a településhálózat-fejlesztéssel összhangban tovább folytatódott az iparosítási folyamat. A fejlesztőik elsősorban az ipari cent- •’mokban: Pzekszárdpn és

dombóváron összoontosp’tak.

'z lnarban az atomerőmű- beruházást nem számítva, közel 2,5-szeres a fejlesztés a III. ötéves tervidőszakhoz képest. A termelésnövekedés üteme meghaladta az országos átlagot Az iparfejlesz. tés számottevően mérsékelte a foglalkoztatási gondokat. A termelésnövekedés jelentős része a munka termelékenységének növeléséből valósult meg. A tervnek megfelelően alakult a mezőgazdaság termelése is.

Megyénk lakosságának élet- színvonala a tervezettnek megfelelően alakult

Dániel Mária szólt a lakásépítés, a társadalompolitikai célkitűzések megvalósításának megyénkbeli helyzetéről, majd

így folytatta:

Szűkebb hazám, választó- kerületem központjának gond. jaihoz, Paks gondjaihoz érkeztem el, ebből is a legna. gyobbat említeném. A IV. ötéves terv időszakában Paks nagyközség területén központi keretből az oktatás és műve. lődésügy terén beruházás nem történt. Központi keretből négy tanterem bővítésére lett volna lehetőség, ez a tervkészítés elhúzódása, majd kivitelező hiányában elmaradt, csak az V. ötéves tervidőszakban kerül megvalósításra. Paks gaz. dasági és urbanizáció* fejlődésével egyidejűleg a népesedéspolitikai határozat teremtette demográfiai növeke. dés következtében még inkább kiéleződtek azok az

eddig lappangó ellentétek amelyek az oktatással szem. ben támasztott társadalmi elszerzett bő tapasztalatok birtokában megvitatta a Ház asztalán fekvő tervezetet. Hangsúlyozta, hogy -z elnökség egyetért az új ötéves terv tartalmával, irányvonalával.

Tóth Ferencné (Bács-Kiskun m., 16. vk), a Kalocsai Sütőipari Vállalat csoportvezetője az üzemi, munkahelyi demokráciában rejlő lehetőségek még jobb kiaknázásával foglalkozott.

Ferenczi József (Csongrádi megye, 16. vk.), a földeák! Egyetértés Tsz gépszerelője a termelő gazdaságok és a felvásárló vállalatok szorosabb együttműködését sürgette.

Ezt követően &z elnöklő Apró Antal bejelentette: a törvényjavaslathoz több hozzászóló nem jelentkezett. A vitát lezárta, s szót adott Huszár Istvánnak, a • Minisztertanács elnökhelyettesének, az Országos Tervhivatal elnökének.

A Minisztertanács elnökhelyettesének vitaösszegző válasza után az elnöklő Apró Antal szót adott dr. Bognár Józsefnek, az Országgyűlés Terv- és Költségvetési Bizottsága elnökének.

Dr. Bognár József javasolta? az országgyűlés fogadja el a vita során felmerült további két módosító indítványt.

Határozathozatal következett: az országgyűlés elfogadta a terv- és költségvetési bizottság által korábban előterjesztett, valamint a vita során elhangzott újabb módosító javaslatokat.

Végül az országgyűlés a népgazdaság V. ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot általánosságban és a már megszavazott módosításokkal együtt részleteiben is egyhangúlag elfogadta.

Ezzel az országgyűlés befejezte csütörtöki tanácskozását, amelyen az elnöki tisztet fel. váltva töltötte be Apró Antal, Raffai Sarolta és Inokai János. A téli ülésszak ma délelőtt folytatja munkáját, a napirendnek megfelelően megkezdi a Magyar Népköztársaság 1976. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalását

várás és a megvalósítás tárj gyi lehetősége között feszültek. Két iskolában 1400 tanuló végzi általános iskolai tanulmányait. A rendelkezésükre álló összes tanterem 45. ebből 23 szükségtante. rém, ami 51 százaléknak felel meg. öt tantermet életveszély miatt bezárta);. 1400 gyermek részére egyetlen szükségtomaterem áll rendelkezésre. Egyik iskolában az atomerőmű üzemi konyháján oldjuk meg az étkeztetést, amely 2—3 kilométerre van az iskolától. A másik iskola két darab 40 férőhelyes ét. kezővel rendelkezik, ahol 12 órától 15 óráig tudjuk a gyermekek ebédelését megoldani. Az atomerőmű építése kapcsán nagyon sok probléma jelentkezik községünk életében,' amit a községi vezetés a leg. nagyobb erőfeszítés mellett sem képes önmaga megoldani.

A felsorolt gondok meghatározzák a következő tervidőszak feladatait, célkitűzéseit. E célok eléréséhez nagyon áldozatos, becsületes munkára van szükség.

Szólt a munkerőhelyzetről, a munkaerkölcsről, majd így fejezte be beszédét:

A törvényjavaslatban szereplő célkitűzéseket senki nem valósítja meg helyettünk. A munka ránk vár, öt év áll rendelkezésünkre, hogy be. bizonyítsuk; a terv jó. dolgozó népünk érdekeit, szocialista hazánk fejlődését szol- gálla. és e feladaton mun. kálkodni szép és nemes tó- adat