Tolna Megyei Népújság, 1975. december (25. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-19 / 297. szám
I VILÄG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK» TOLNA MEGYEI AMAOYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA PÉNTEK 1975. dec. 19. XXV. é»f. 297. szóm. ARA: 0.80 Ft Az országgyűlés tanácskozásának második napja A képviselők törvényerőre emelték as V. ötéves tervet ' ü'MI f/, ■ Csütörtökön délelőtt a Parlamentben folytatta munkáját az országgyűlés téli ülésszaka. Az elfogadott napirendnek megfelelően folytatódéit a vita a népgazdaság V. ötéves tervéről beterjesztett törvényjavaslat fölött. Részt vett a tanácskozáson Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock J enő. Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai, valamint a Minisztertanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált külképviseletek számos vezetője és tagja. A vitában elsőként dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese szólalt fel. Dr. Szekér Gyula: Az Y. ötéves terv töretlen fejlődésünk, társadalmi és gazdasági felemelkedésünk terve Tisztelt országgyűlés! Kedves képviselő elvtársak! Az V. ötéves terv népgazdaságunk további töretlen fejlődésének, népünk gazdasági és társadalmi felemelkedésének terve. Ezt a tervet nem elég csak elfogadnunk, hanem képviselni, támogatni is kell, jobban kell dolgozni azért, hogy minden mutatóját teljesíthessük. Ugyanakkor azt is meg kell mondanunk: az V. ötéves terv- javaslat az előző időszak eredményeihez képest valamelyest szerényebb fejlődést irányoz elő, hogy a fejlődés folyamatosságának és a népgazdasági egyensúly megszilárdításának kettős követelményét egyszerre teljesíthessük. Az MSZMP Központi Bizottsága legutóbbi ülésén a IV. ötéves terv teljesítésének értékelésekor megállapította, hogy az utóbbi öt esztendőben a gazdasági építőmunkában jó eredményeket értünk el: jelentősen bővült a népgazdaság teljesítőképessége, termelésbe lépett csaknem 100 korszerű gyár és üzem, számottevően nőtt a társadalmi munka hatékonysága, folyamatoson emelkedett az életszínvonal! A kimagasló eredmények ellenére az új ötéves tervben mégis célszerű szerényebb haladást terveznünk. Az utóbbi két évben a világgazdaságban bekövetkezett és hazánkat érzékenyen érintő változásokat, az energiahordozók, a nyersanyagok, a korszerű gének és berendezések drágulását mindeddig nem tudtuk még a saját munkánkban létező tartalékok kiaknázásával ellensúlyozni. Az előirányzott gazdasági növekedés fontos forrásai — hazai erőfeszítéseinkre támaszkodva — a dinamikusan fejlődő külgázdasági kapcsolatok, különösen ezek hatékonyabb és nagyobb biztonságot nyújtó új formái. A tervjavaslat ezért a következő öt évre a külkereskedelmi forgalom 45—50 százalékos növekedését irányozza elő, úgy, hogy ezen belül nagyobb mértékben emelkedjen a kivitel, különösen tőkés viszonylatban. Fejlődésünk szempontjából változatlanul a Szovjetunióval kialakított kapcsolataink a legfontosabbak, a legjelentősebbek. A Szovjetunióval bonyolítjuk le teljes külkereskedelmi forgalmunk egyharma. dát. Országaink között a következő öt évben e. külkereskedelmi forgalom csaknem 50 százalékos növekedését tervezzük. Igen örvendetes, hogy energiahordozó-importunk — kalóriaalapon számolva — több mint 60 százalékkal nő. A nyersanyag- és energiaszállítások növelését részben azzal alapoztuk meg, hogy különböző magyar szállításokkal részt veszünk a Szovjetunió területén a kitermelő kapacitások bővítésében. Sokoldalú integrációs együttműködés örvendetes, hogy a Szovjetunió mellett a többi szocialista országgal is egyre nő a tartós együttműködésen alapuló árucsere-forgalom. Az V. ötéves terv idején a szakosítási és kooperációs egyezmények már a kölcsönös áruszállítások 20— 30—40 százalékára terjednek ki. Uj vonása tervünknek, hogy a szocialista kétoldalú kapcsolatok mellett a sokoldalú integ- ■ rációs együttműködést is magában foglalja. Energia- és nyersanyagellátásunk biztosítása érdekében elengedhetetlenül szükséges, hogy a bennünket érdeklő közös fejlesztésekben, szám szerint 10 nagyobb egyeztetett beruházásban szükségleteink és anyagi lehetőségeinkhez mérten részt vegyünk. Ezek között a legnagyobbak a kőolaj-, a földgáz-, a villamosenergia- és a cellulózellátásunkat biztosító beruházások. Az együttműködés további elmélyítése érdekében a következő években a KGST-ben hosszú távú, 1990-ig szóló együttműködési komplex célprogramokat dolgozunk ki a fejlesztés legfontosabb területeire. Szekér Gyula ezután hangsúlyozta, hogy a szocialista gazdasági együttműködés új formáinak hatása nemcsak a gazdasági eredmények pozitív változásában mérhető le, hanem ezek új, mozgósító, szervező Dr. Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes felszólalása. erőt jelentenek a munkában, gazdaságunkban és társadalmunkban — mondotta, majd így folytatta: A járműipari, a számítástechnikai és a petrolkémiai beruházások határidőre elkészültek. A magyar— szovjet petrolkémiai együttműködésben a két ország területén együttesen körülbelül 15 milliárd forint összegű beruházás összehangolását valósítottuk meg három esztendő alatt. Kézzelfogható bizonyítéka ez a szocialista gazdasági integráció életrevalóságának, megerősíti annak további kiszélesítésébe vetett bizalmunkat. Tisztelt országgyűlés! Az V. ötéves terv esvik legRészlet az ülésteremből. nagyobb jelentőségű és legnehezebb feladata a nem szocialista országokat érintő exportimport terveink teljesítése. E viszonylatban importunkat 30—40, exportunkat legalább 60—65 százalékkal kell növelni, ez a feladat azért is bonyolult, mert itt nem támaszkodhatunk a szocialista országok között szokásos tervegyeztetés szilárd alapjaira. Termékeinknek csak egy része felel meg a tőkés piac követelményeinek. Tetézi gondjainkat az is, hogy tőkés exportunk néhány hagyományos termékcsoport mellett eléggé szétaprózott és nem nyugszik tartós együttműködési alapokon. Megérett az ideje annak, hogy az eddiginél sokkal job. ban súlypontokat képezzünk. Helyes volna nagyobb horderejű együttműködési egyezmények kialakítása, olyan termékek; termékcsoportok és területek kijelölése, amelyek fejlesztésével az eddiginél sokkal nagyobb lendületet adhatnánk tőkés exportunknak. A megdrágult energiahordozók, nyersanyagok és berendezések ellentételezésére sokkal több árut kellene kitermelnünk, többletkiadásaink fedezésére, vagy még nagyobb értékű, jobb minőségű, illetőleg új termékek tömegét kellene exportálnunk. Nyilvánvaló, hogy az utóbbiakra kell törekednünk. Jobb minőségű, jobban értékesíthető. valamint úi termékek gyártásával kell a tőkés piacokon megjelennünk. Mindebből az a következtetés vonható le, hogy ma még nagyobb hangsúllyal vetődik fel belső tartalékaink feltárásának szükségessége. Tisztelt országgyűlés! Olyan helyzetben vagyunk, hogy a következő években — a fejlődés természetes követkéz, ményeként — tovább növekszik a nemzetközi környezet hatása gazdaságunkban. Tudatában kell lennünk annak, hogy külgazdasági kapcsolataink eredményes fejlesztése nemcsak rajtunk múlik ugyan, de a mi kezünkben is van. Úgy kell alakítanunk, tökéletesítenünk gazdaságunk szerkezetét, hogy minél jobban alkalmazkodhassunk a világgazdaság változó követelményeihez. Olyan termékek kellenek tehát — a szocialista országokkal legújabban megkötött egyezményeink is ezt igazolják •— amelyek konstrukcióban és technológiában egyaránt megfelelnek a mai nemzetközi színvonalnak, amelyek egyaránt megfelelnek a belső, a szocialista és,a tőkés piacra is. Nem rendezkedhetünk be arra, hogy a fejlesztésben különválasszuk a szocialista és a tőkés oiac igényeit, ehhez nincs is elégséges anyagi és szellemi kaoacitásunk. A nagy tömegű, szériában gyártott, hosszú tá(Folytatás a ° oldalon.)
