Tolna Megyei Népújság, 1975. december (25. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-18 / 296. szám
Megkezdte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka r (Folytatás a 3. oldalról.) Hal rendszeres javulása kísérte. A reálbér és a reáljövedelem növekedése a tervezettnek megfelelően alakul. Az előirányzott szociálpolitikai intézkedéseket végrehajtottuk, sőt egyes területeken túlteljesítettük. Számottevően növekedett a lakásállomány, bővült a gyermekintéz, mények hálózata. Javultak az oktatás, a közművelődés és az egészségügyi ellátás, valamint a tömegközlekedés feltételei. A lakosság áruellátása a tervidőszakban kiegyensúlyozott volt. — Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy mindaz, amit elértünk, gazdaságpolitikánk helyességét, népünk eredményes munkáját bizonyítja. Ha a világgazdaságban bekövetkezett változások nem hatottak volna kedvezőtlenül népgazdaságunkra, akkor most az eddigi legsikeresebb ötéves tervünk végrehajtásáról számolhatnánk be. A tervidőszak második felében nagymértékben növekedtek az energia- hordozók és alapanyagok árai, amelyekből behozatalra szorulunk, ugyanakkor az általunk exportált termékek ára csak mérsékelten emelkedett. Emiatt, és a Közös Piac diszkriminációs intézkedései következtébe» számottevő veszteség érte a népgazdaságot. A terheket döntő mértékben az állam vállalta magára anélkül, hogy egyéb kötelezettségeit csökkentette volna. — A szocialista tervgazdálkodás fölényéről, a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval folytatott együttműködésünk erejéről és népgazdaságunk szilárdságáról tanúskodik, hogy a tőkés infláció kedvezőtlen hatásai, külke. reskedelmi veszteségeink — bár hátrányosan befolyásolták a gazdasági egyensúly feltételeit — nem okoztak törést gazdasági fejlődésünkben. — A megváltozott világgazdasági helyzetben azonban szembetűnőbbé váltak gazdasági munkánkban már korábban is meglévő fogyatékosságok Mindenekelőtt az, hogy a szükségesnél és a lehetségesnél lassabban halad előre a termelés szerkezetének korszerűsítése; a minden piacon jól értékesíthető versenyképes tér. melés aránya nem éri el az indokolt mértéket. Nincs lényeges előrehaladás a beruházási tevékenység javításában, az üzem- és munkaszervezésben, az állóeszközök kihasználásában és a munkaerő-gazdálkodásban. A megváltozott világ- gazdasági helyzet felismerését csak lassan követték a szükséges intézkedések. Magasabb követelmények a gazdasági munkában —• Pártunk Központi Bizottsága novemberi ülésén jóváhagyta az V. ötéves népgazdasági terv irányelveit. A célok meghatározásában figyelembe vette népgazdaságunk helyzetét, a IV. ötéves terv teljesítésének várható eredményeit, a hosszú távú tervező munka tapasztalatait, a KGST- országokkal lefolytatott tervkoordinációs tárgyalások megállapodásait. Megállapította, hogy eddigi eredményeink és gazdaságunk belső tartalékai lehetővé, a megváltozott világgazdasági feltételek pedig szükségessé teszik, hogy a gaz- dasági munkában az eddigieknél magasabb, minőségi követelményeket támasszunk. Arra törekszünk, hogy a szocialista építőmunka tervszerű folytatása, a termelőerők fejlesztése, korszerűsítése és hatékonyabb kihasználása útján tovább javuljanak népünk életkörülményei és fokozatosan megteremtsük a gazdaság kiegyensúlyozott fejlődésének tartós feltételeit. — Nagy erőfeszítéseket igénylő, de reális célkitűzés, hogy a tervezett növekedési ütem megvalósításával biztosítsuk a népgazdaság töretlen fejlődését, a fogyasztás és a felhalmozás növekedésének folyamatosságát, az életkörülmények szolid, de megalapozott javítását. A feltételek nem olyan kedvezőek, hogy a törvénytervezetben foglalt előirányzottnál gyorsabb előrehaladást tervezhetnénk, de nem is olyan nehezek, hogy szabad lenne ennél kisebbre venni az előbbrelépést. — A tervezőmunka során az igények — különösen a beruházások tekintetében — jóval meghaladták a reális lehetőségeket. Az igények növekedése a. fejlődés természetes velejárója és szívünk szerint teljesítenénk is azokat, de nem indulhatunk ki vágyainkból. Mint ahogy a család is rangsorol, úgy a nagy családnak, az országnak is — a reális le1975, december 18. hetőségekkel számolva — szigorú következetességgel rangsorolni kell a jogos igények kielégítésében. A hazánk és népünk iránt érzett felelősség arra kötelezi pártunkat és kormányunkat — és bennünket képviselőket is —, hogy mindenkor anyagi lehetőségeink körültekintő figyelembevételével alakítsuk ki álláspontunkat. A törvénytervezetben foglalt célok reálisak, megvalósíthatók, de látnunk kell, hogy a tervidőszakban gazdasági építőmunkánkat a korábbihoz képest nehezebb feltételek mellett fogjuk végezni. A fejlődés hazai erőforrásait, a beruházásokat, az energiát, a munkaerőt a korábbinál csak kisebb mértékben tudjuk bővíteni és számolnunk kell azzal is, hogy a világgazdasági folyamatok továbbra is kedvezőtlen hatást gyakorolnak népgazdaságunkra. Ezért a fogyasztást és a felhalmozást az eddiginél lassabban növelhetjük, míg a termelés, az export, a hatékonyság és a szerkezetátalakítás feladatait a reálisnak ítélt felső határon szükséges előirányoznunk. — A további előrehaladás döntő feltétele a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljes növelése, a népgazdaság kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítása. Ennek érdekében halaszthatatlan feladat, hogy mozgósítsuk a meglevő erőforrásainkat, jobban használjuk ki gazdaságunk belső tartalékait. A fejlődés intenzív jellegének erősítése a tudományosműszaki fejlődés meggyorsítását, a munka termelékenységének dinamikus növelését, az álló- és forgóeszközök hatékonyabb kihasználását követeli. Fontos a nyersanyagok magasabb feldolgozottsági fokát megvalósító, értékesítési céljainkkal jobban összhangban álló termelési szerkezet kialakítása, illetve az ezt elősegítő műszaki fejlesztés. Jelentős teendőnk a meglévő és gazdaságosan kitermelhető hazai ásványvagyon hasznosítása, valamint a széles körű energia- és anyagtakarékosság, anyagi és szellemi erő- ' 'írásaink ésszerűbb kihaszná' '»a — hangsúlyozta Németh Károly, majd beszéde további részében az ioari és a mező- gazdasági termelés előirányzataival foglalkozott. — Az ipari termelés tervezett növekedése némileg kisebb, mint amit a jelenlegi ötéves tervidőszakban elértünk — mondotta. — A követelményeknek megfelelő termékszerkezetben történő megvalósítása azonban a korábbinál lényegesen nehezebb feladatot jelent. A termelés nagyobb növekedé. se csak akkor lenne kívánatos, ha olyan termékekből gyártanánk többet, amelyek az előirányzottnál nagyobb mértékben növelnék a gazdaságos exportot, vagya tőkés importot helyettesítenék. Az ipari termelés növelésének fő kérdése ezért nem az, hogy nagyobb mennyiségi teljesítményt érjünk el, hanem az hogy a termékszerkezet az értékesítési és hatékonysági követelményekkel összhangban változzék. Ez a kereslethez való rugalmas alkalmazkodást, a minőségi tényezők előtérbe állítását követeli. Az ipari termeléssel szemben tehát az a követelmény, hogy egyre magasabb szinten feleljen meg a hazai szükségletek kielégítésének és a nem. zetközi versenyképesség feltételeinek. — Az ipar a termelési szerkezet átalakításával, az energia, az anyag és félkész termék termelésének fejlesztésével mérsékelje a népgazdaság növekvő import-terhelt, növelje a gazdaságosan értékesíthető termékek arányát, fokozza az ex. portot. A feldolgozó iparban növekedjék a versenyképes gyártmányok aránya és csökkenjen a gazdaságtalan termelés. Előtérbe kell állítani azoknak az ágazatoknak és vállalatoknak a fejlesztését, ahol a gyártmányok megfelelnek a korszerűség követelményeinek. E tekintetben különösen a gépiparra hárulnak nagy feladatok. — A gazdaságos termelési szerkezet kialakításának meg. gyorsítása a kiegyensúlyozott fejlődés nékülözhetetlen és semmi mással nem pótolható feltétele. Csak akkor érhetünk el sikert, ha rövid időn belül kidolgozzuk és következetesen végrehajtjuk a minden piacon versenyképes gyártmányok növelésének, a gazdaságtalan termelés korlátozásának programját. Ez a központi irányító szervek, a minisztériumok és a vállalatok közös feladata és egybehangolt munkájukat igényli. Megoldásra váró feladat az is, hogy az átlagosnál gyorsabb fejlesztésre kijelölt ágazatok és vállalatok indokolt létszámszükségletét kielégítsük a dolgozók vállalaton belüli és a vállalatok közötti tervszerű átcsoportosítása útján. Az érintett dolgozók átcsoportosítását, átképzését tervszerűen, jól előkészítve, reális igényeik figyelembevételével kell lebonyolítani. — Az ipari termelést változatlan létszámmal, a termelékenység emelésével kell növelni. Az új munkahelyeken csak oly módon biztosítható a létszám, ha más területről munkaerőt szabadítunk fel. Ha nem ezt tennénk, tovább növekednének a kihasználatlan kapacitások, ami a beruházási erőforrások pazarlásához vezetne. Véget kell vetnünk annak az állapotnak, hogy miközben egyes területeken munkaerő- hiány gátolja a folyamatos termelőmunkát és fontos szolgáltatások kielégítését, addig más területeken pazarlás folyik a munkaerővel. A kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés és az életszínvonal megalapozott növelése szempontjából döntő jelentősége van, hogy milyen mértékben tudunk előrehaladni az üzem- és munkaszervezés fejlesztésében, a munkaerő ésszerű, takarékos felhasználásában. a munkaerő-gazdálkodás javításában. A munkaerő hatékonyabb foglalkoztatása a népgazdaság minden területén — az iparban, a mezőgazdaságban és az államigazgatásban — előtérben álló feladat A mezőgazdasági termelés növelése — A terv a mezőgazdasági termelés 16—18 százalékos növelésével számol. Ez feltételezi, hogy az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek termelése ennél nagyobb mértékű lesz. Az előirányzott növekedés az anyagi, műszaki és technikai feltételek oldaláról megalapozható. A terv teljesítése a népgazdaság más területeihez hasonlóan — itt is feltételezi a belső tartalékok mozgósítását. Mindenekelőtt azt. hogy a mezőgazdasági üzemekben is növeljék a termelés hatékonyságát, csökkentsék a termelési költségeket, emeljék az üzem- és munkaszervezés színvonalát. Fordítsanak nagyobb figyelmet a már létrehozott, de még ki nem használt, hagyományos és korszerű állattenyésztő telepek és gépi berendezések gazdaságos üzemeltetésére, nagyobb szakszerűséggel és takarékosabban gazdálkodjanak a vegyi- és üzemanyagokkal, a takarmánnyal, a melléktermékekkel, csökkentsék a termelési és a szállítási veszteségeket. — A mezőgazdasági termelés szerkezete adottságainkkal összhangban lényegében kialakult. Az ésszerű szakosítás mellett, a népgazdaság igényeihez alkalmazkodva, fenn kell tartanunk mezőgazdaságunk sokoldalú termelését. A két fő ágazat közül a növénytermesz, tés növekedése lesz a gyorsabb, de megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az állattenyésztésre, különösen a hús- és a tejtermelés növelésére. Ez a feltétele annak, hogy a belföldi ellátás kiegyensúlyozott legyen és növekedjék az export A mezőgazdasági termelés fejlődésével összhangban gondoskodni kell a termékek megóvásáról, a feldolgozó kapacitások, a hűtő- és tárolótér bővítéséről. Viszonylag gyors ütemben fejlesztjük az élelmiszeripart, hogy ezáltal lehetővé váljék a mezőgazdasági termékek magasabb fokú feldolgozása, a gazdaságosan értékesíthető termékek nagyobb töfnegű előállítása. — A tervidőszakban is folytatjuk agrárpolitikánkat. Továbbra is alapvető feladatnak tekintjük a mezőgazdaság korszerű nagyüzemi rendszerének fejlesztését, a gazdálkodás szocialista vonásainak erősítését. Az állami gazdaságoktól és az élenjáró termelőszövetkezetektől azt várjuk, hogy a jövőben is példamutató kezdeményezői lesznek a korszerű technika és termelési eljárások, a nagy hozamú fajták alkalmazásának. A korszerű, hatékony termelési és üzemszervezési módszerek elterjesztésével, a hagyományos termelési módszerekben rejlő lehetőségek jobb kiaknázásával, a vezetés színvonalának emelésével, az üzemek ésszerű szakosodásával, együttműködésük fejlesztésével jelentős mértékben növelhető mind a jól, mint a közepesen gazdálkodó, mind pedig a gyenge adottságú termelőszövetkezetek termelése. — Egy dolgot azonban hangsúlyozni szeretnék: most nem az üzemi méretek további növelése a feladat, hanem sokkal inkább a már kialakult üzemnagyság által nyújtott lehetőségek fokozottabb kihasználása. Hazánkban az egy szövetkezetre jutó átlagos terület- nagyság ma már nem kicsiny; 3ü00 hektár. Erről azért is szólok, mert a tapasztalatok azt mutatják, hojy nem haszon, hanem kár származik abból, amikor a szükséges feltételek megléte nélkül egyesülnek termelőszövetkezetek. A termelő- szövetkezetek ésszerű és megalapozott egyesülését a jövőben is támogatjuk. Nem helyes azonban a szövetkezetek egyesülésének szorgalmazása, amikor ennek feltételei nincsenela meg és emiatt jelentős veszteségek keletkeznek, termelési kapacitások maradnak kihasználatlanul. A figyelmet inkább arra kell fordítani, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek és az állami vállalatok, a társulások, a közös vállalkozások és vállalatok létrehozásával, a termelési együttműködés elmélyí-' tésével növeljék a mezőgazdasági termelés hatékonyságát. — Hangsúlyozni kívánom tói vábbá, hogy a háztáji és a kisegítő gazdaságoknak mind a* önellátásban, mind az árutermelésben a jövőben is fontos szerepük lesz. Minden illetékes szervnek többet kell tennie a háztáji és kisegítő gazdaságokban folyó termelés ösztönzéséért, a munka megköny- nyítéséért. termékeik átvételé, nek jobb megszervezéséért. — A terv gazdasági lehető-^ ségeinkkel összhangban irányozza elő az életszínvonal emelését. Szocializmust építő társadalmunk alapvető célja éa fontos hajtóereje a lakosság életszínvonalának rendszeres emelése, növekvő anyagi és kulturális igényeinek lehetőségeinkkel összhangban álló kielégítése. Nem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy az életkörülmények javítása csakis gazdasági fejlődésünkkel összhangban történhet, az életszínvonal emelésének lehetősége gazdasági munkánk eredményétől függ A terv szerint a lakosság jövedelme, a fogyasztás, a nehezebbé vált gazdasági feltételek mellett is jelentősen növekszik. A tervidőszak folyamán fokozódik a tartós fogyasztási cikkek térhódítása, egészségesebb lesz a táp-; lálkozás, jelentősen fejlődik az öltözködési és a lakáskultúra, javulnak a lakásviszonyok, bővülnek a szolgáltatások. — Arra törekszünk, hogy a keresetekben a végzett munka mennyisége, minősége, a szak- képzettség, a munka nehézségi foka az eddiginél jobban érvényesüljön. Nem lehetünk elégedettek a jelenlegi helyzettel, a sok helyen tapasztalható egyenlősdivel. A dolgozók többségének igazságérzetét is sérti az a gyakorlat, amikor a bérek és a jutalmak elosztásánál arra hivatkozva nem differenciálnak a teljesítmények arányában, hogy az a dolgozók között feszültséget teremt. Ennek éppen az ellenkezője igaz, és az a feladat, hogy mindenütt érvényt szerezzünk a teljesítményekkel összhangban álló bérezésnek. A tervidőszakban a kereseti arányok javítását központi béremeléssel is elősegítjük. Ugyanakkor emeljük a több műszakban, folyamatos munkarendben dől. gozók műszakpótlékának ösz- szegét is. — Fontos társadalmi, politikai követelménynek tekintjük, hogy a munkásság és a parasztság jövedelme megközelítőleg azonos ütemben növekedjék. Külön figyelmet kívánunk fordítani a nagyüzemi munkásság bér- és jövedelmi viszonyainak alakulására, továbbá arra, hogy csökkenjenek a termelőszövetkezeti jövedelmekben fennálló indokolatlan különbségek is. A helyesebb jövedelmi arányok érdekében arra törekszünk, hogy az alacsony keresetűeknél az átlagosnál nagyobb legyen a növekedés, ugyanakkor meg kell akadályozni minden jövedelemnövekedést, amely nem áll arányban a teljesítménnyel. Társadalmi juttatások — A következő években is a társadalmi juttatások növelésével fokozatosan mérsékelni (Folytatás az 5. oldalon.)
