Tolna Megyei Népújság, 1975. december (25. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-18 / 296. szám

Megkezdte mu nkáját az országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás a 4. oldalról). kívánjuk a családok jövedelmi színvonalában az eltartottak száma miatt meglevő különb­ségeket. A társadalmi juttatá­sok a munkajövedelmeknél gyorsabban növekednek. Nö­veljük a társadalmi hozzájáru­lást a gyermeknevelés költsé­geihez: emeljük a családi pót­lékot; továbbra is fontos fel­adatnak tekintjük a gyermek- intézmények fejlesztését; gon­doskodunk arról, hogy a gyer­mekgondozási segély mértéke lépést tartson az átlagkerese­tek növekedésével. Nagy fi­gyelmet fordítunk a nyugdíja­sok helyzetének javítására. A nyugdíjak reálértékének meg­őrzése mellett a tervidőszak­ban lehetőségeinkkel összhang­ban emeljük az alacsony nyug­díjakat. A mezőgazdasági ter­melőszövetkezeti tagok nyug­díjkorhatára a tervidőszak vé­gére fokozatosan — a nőknél 55, a férfiaknál 60 éves korha­tárra csökken. Mindebben az idős kordákról való fokozot­tabb társadalmi gondoskodás jut kifejezésre. — A bérek és a szociális jut­tatások emelése nem egyetlen tényezője az életszínvonal, az életkörülmények javítására irányuló törekvéseinknek. A lakosság életkörülményeinek javulását szolgáló beruházá­soknál fenntartjuk a jelenlegi tervidőszakban megvalósult magas arányt. A rendelkezésre álló anyagi eszközök zömét a lakás- és közműépítés, a nagy­városi tömegközlekedés, az óvodai, az általános iskolai és a szakmunkásképzés hálózatá­nak fejlesztésére fordítjuk. A lakásépítés üteme elsősorban a fővárosban, a nagyvárosokban és az ipari centrumokban gyorsul. Megkülönböztetett fi­gyelmet fordítunk a nagycsalá­dosok, a munkások lakásépíté­sének támogatására és arra, hogy az építés pénzügyi felté­telei jobban igazodjanak a la­kásra várók jövedelmi és szo­ciális helyzetéhez. — Amint látható, a követ-; kező tervidőszakban is az élet. körülmények, a jövedelmi vi­szonyok folyamatos javítására törekszünk. A reáljövedelmek és a reálbérek azonban a terv­időszak első felében — gazda­sági lehetőségeinkkel össz­hangban — az öt év átlagánál szerényebb mértékben növe­kedhetnek Árak és bérek — Ä íerv számol az ártó; változásával is és ennek meg­felelően irányozza elő a reálbé­rek és a reáljövedelmek növe­kedését, vagyis úgy alakítjuk; a jövedelmeket és a szociálpo­litikát, hogy azok együttesen a lakosság életszínvonalának ter­vezett javulását eredményez­zék. Az árak a gazdaságban fontos szerepet töltenek be, a termelés területén befolyásol­ják a gazdasági döntéseket, módosítják a fogyasztás szer­kezetét, hatnak a kereslet ala­kulására . Az árpolitika célki­tűzése, hogy a termelői árak jobban tükrözzék a ráfordítá­sokat. Ez fontos feltétele an­nak, hogy megvalósulhassanak a termékszerkezet átalakulásá­ra, a minőség javítására, a gazdaságos termelésre irányuló célkitűzések. Ugyanakkor tar­tósan a fogyasztói árak sem maradhatnak el a termelési költségektől, ezért gazdasági fejlődésünk érdekében egyes fogyasztói árakat is emelni szükséges. A nagyobb kihatású fogyasztói áremelést, mint pél­dául jövőre a húsáremelést, jö­vedelemkiegészítéssel kapcsol­juk össze és ezáltal is bizto­sítjuk, hogy a tervezett reálbér- és a reáljövedelem-növekedés megvalósuljon. — Annak érdekében, hogy a fogyasztói árak növekedése a tervezett keretek között ma­radjon, biztosítani kell az ár- fegvelmet. az árak szigorú el­lenőrzését, az indokolatlan ár­emelések és visszaélések meg­előzését. Nagy felelősség hárul a vállalatokra és az őket fel­ügyelő, irányító minisztériu­mokra abban, hogy a gazda­sági szabályozók módosítása miatt bekövetkező nyereség­csökkenést áremeléssel, minő­ségrontással ne hárítsák át a fogyasztókra. — Megkülönböztetett figyel­met igényel, hogy az áruala­pok és a vásárlóerő továbbra is összhangban legyen. Gondos­kodni kívánunk arról, hogy ki­egyensúlyozott legyen a lakos­ság áruellátása. Az ellátásért fe­lelős minisztériumok, vállalatok — Most, amikor az ország- gyűlés a szocializmus építésé­nek a következő 5 évre szóló nemzeti programját iktatja törvénybe, gondolnunk kell ar­ra is, hogy az 1976-os esztendő­vel kezdetét veszi a terv vég­rehajtása. Mint ismeretes, pár­tunk Központi Bizottsága jóvá­hagyta az 1976. évi népgazda­sági terv irányelveit, amelyek összhangban vannak az ötéves terv céljaival. “ A jó kezdet fél siker. E! kell érnünk, hogy már a jövő évben kibontakozzanak, meg­erősödjenek azok a folyama­tok, amelyek megalapozzák a további évek kiegyensúlyozott fejlődését. Ez megfontolt, de határozott központi és helyi intézkedéseket követel. Mire irányuljanak ezek az intézke­dések? Mindenekelőtt a gaz­daságos és versenyképes ter­mékek arányának növelésére, a gazdaságtalan termékek ter­melésének korlátozására; a gazdaságos export növelésére, tartós és biztonságos értékesí­tési kapcsolatok kiszélesítésé­re, a munkaerő-gazdálkodás javítására, a munkaerő terv­szerű átcsoportosítására, a munkafegyelem erősítésére: az adminisztratív létszám csök­kentésére; a takarékosság kö­vetkezetes érvényesítésére, az energia- és nyersanyag éssze­rű felhasználására; a költség­vetési intézmények gazdálko­dásának javítására, az igazga­tási tevékenység egyszerűsíté­sére, eevszóval anyagi és szel­lemi erőforrásaink nagy tarta­lékaink jobb hasznosítására. — Gondoskodni kell arról is, hogy a folyamatos munka feltételeinek biztosításával egy időben növekedjék a telje­sítménybérben dolgozók ezá­tartsák elsőrendű kötelessé­güknek, hogy összehangolt munkával megteremtsék ennek minden szükséges feltételét — Előrehaladásunk elképzel, heteden a nemzetközi gazdasá­gi kapcsolatok sokrétű fejlesz­tése, állandó bővítése nélkül. Érdekünkben áll, hogy még erő­teljesebben használjuk ki a nemzetközi munkamegosztás­ból származó előnyöket, növel­jük az áruforgalmat és a ter­melésben előtérbe állítsuk a kölcsönös előnyökön nyugvó tartós együttműködési formá­kat ma, hogy a műszaki és a szer­vezési feltételekkel összhang­ban a munkanormákat min­denütt folyamatosan tartsák karban, fordítsanak nagyobb figyelmet a termelő állóalapok fokozottabb kihasználására, az üzem- és munkaszervezés meg­javítására. Határozottan véget kell vetni a gazdasági lehető­ségeinket meghaladó költeke­zéseknek, a még sok helyen tapasztalható hivalkodó rep- rezentálásnak, a felesleges kül­földi utazásoknak, a pazarlás­nak. — A törvénytervezetben fog­lalt célok elérése a vezetés minden szintjén a korábbi éveknél nagyobb erőfeszítést, szervezettséget, szemléleti és cselekvési egységet követel. A munka minőségét nemcsak az anyagi termelésben, minden más területen is javítani kell. A gazdasága fejlődés feltételei — összhangban gazdaságirá­nyítási rendszerünk bevált aíapelveivel — a központi irányítás, valamint a vállalati önállóság és felelősség egyide­jű erősítését követeli. A köz­ponti irányítás erősítése azt célozza, hogy egyértelműbbé, következetesebbé és összehan- goltabbá tegyük a döntéseket, hogy a gazdasági folyamatok szabályozása jobban szolgálja a népgazdasági terv megvaló­sítását, a társadalmi érdekek érvényesítését. A központi dön­tési rendszert úgy kell tovább fejleszteni, hogy elejét ve­gyük a szükséges döntések el­húzódásának, a felelősség el­mosásának. Ugyanakkor nagy jelentősége van annak, hogy a vállalatok, a szövetkezetek, a tanácsok öntevékenysége, kez­deményezőkészsége fokozód­jék. Pontos, hogy a központi szervek irányító munkája jól ötvöződjék a vállalati önálló­— A bonyolultabbá vált fel­adatok megoldásának elenged­hetetlen feltétele a vezetés színvonalának emelése, az üze­mi, munkahelyi demokrácia erősítése, az egyszemélyi fele­lősség érvényesítése. Terveink teljesítése a vezetőkkel szem­ben az eddiginél sok tekintet­ben magasabb követelménye­ket támaszt, nagyobb felelős­séget, fegyelmezettebb mun­kát igényel. A vezetők több­sége ma is eredményesen lát­ja el feladatát, politikai, szak­mai hozzáértése, emberi ma­gatartása alapján alkalmas ar­ra, hogy a nagyobb követelmé­nyeknek megfeleljen. Gyakori azonban, hogy azonos műsza­ki és gazdasági feltételek mel­lett dolgozó vállalatok, szövet­kezetek gazdasági eredményei és teljesítményei között elfo­gadhatatlanul nagyok a kü­lönbségek. A gyengébb ered­mény az esetek nagy részében a nem megfelelő vezetésnek tulaj donítható. A szükséges személyi cserék mégis elmaradnak és ez így nincs rendjén. Ugyanakkor jobban meg kell t>ecsülni azo­kat a vezetőket, akik követke­zetesek a párt és az állami ha­tározatok érvényesítésében, önállóak és határozottak a döntésekben, a végrehajtás a munkafegyelem megkövetelé­sében, jó szervezők és kezde­ményezők, akik támaszkodnak a dolgozókra, erősítik az üze­mi demokráciát, megteremtik a feltételeit-annak, hogy a szocialista munkaverseny a terv céljaival összhangban, lendületesen folytatódjék. — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága és a magam nevében a törvényjavaslatot elfogadom és a tisztelt képviselőtársak­nak is elfogadásra ajánlom, — zárta beszédét Németh Károly. A miniszter a kohó- és gép­ipar helyzetét taglalva rámu­tatott, hogy a IV. ötéves terv­időszakban mind a gépipar, mind a kohászat sikeresen tel­jesítette feladatát. A vaskohá­szat az idén várhatóan 3,6— 3,7 millió tonna nyers acélt és több mint 2,6 millió tonna hengerelt árut állít elő. A gépipar termelése öt év alatt csaknem 50 százalékkal emel­kedett. Az öt év folyamán mintegy 85 százalékkal nőtt a szocialista és több mint két­szeresére emelkedett a dollár- elszámolású gépexport. A bel­földi igényeket is a korábbi­nál magasabb szinten elégí­tették ki. A vállalatok a ter­melésnövekedést 95 százalék­ban a termelékenység javítá­sával érték el, bár e kedvező tendencián belül vállalaton­ként nagy a szóródás. A miniszter azt is elmond­ta, hogy a gépiparban 1972 és 1975 között mintegy 7 milliárd forint értékű gazdaságtalan, termék gyártását korlátozták, illetve szüntették meg. — A gazdasági hatékonyság növelésében azonban még tá­volról sem használtuk ki lehe­tőségeinket — mondotta. — A termelés szerkezetének korsze­rűsítése a szükségesnél las­súbb ütemben haladt, a min­den piacon értékesíthető, jö­vedelmező termelés aránya sem érte el a kívánatos mér­téket. Még sok a kihasználat­lan tartalék a többi között a gépkapacitás és az idő kihasz­nálásában, az energia-, az anyag- és a készletgazdálko­dásban, a műszaki fejlesztés­ben, a munkaerő-gazdálkodás­ban, a munka- és üzemszerve­zésben. Sággal, bátorítsa a kezdetné^ nyezést a tervben kitűzött cé­lok szolgálatában. Ezután Ortutay Gyula (Bács megye, 14. vk.) egyetemi ta­nár, a kulturális fejlődést szolgáló előirányzatokat ele­mezte és a törvényjavaslatot — a parlament kulturális bizott­ságának módosító javaslatai­val együtt — elfogadta és el­fogadásra ajánlotta. Novics János (Baranya me­gye 9. vk.) nyugdíjas mezőgaz­dasági munkás után Tóth Ist­ván (B.-pest, 26. vk.) a Közle­kedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének főtitkára a terv megvalósításának egyik alapvető feltételeként említet­te a végrehajtás jó megszer­vezését. Felhívta a figyelmet, hogy tökéletesíteni kell a jövede­lemelosztás módszereit, job­ban érvényesítve a szocialista elosztás elvét, majd a munka­erő ésszerű és hatékony felhasz­nálásának módjait elemezte. Szabó István, (Hajdú me­gye, 18. vk.) a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsa, nak elnöke arról szólt, hogy a mezőgazdaság eredményeit a párt bevált agrárpolitikája alapozta meg. amely a pa­rasztság érdekeltségét össze- kapcsolta a fő termeléspoliti­kai célkitűzésekkel, biztosítót, ta a mezőgazdaság anyagi, műszaki bázisának és szel­lemi kapacitásának a ter­meléssel összehangolt növeke­dését Nagy hangsúllyal szólt a mezőgazdasági termelés eszközeinek megfelelő ará. nyáról, majd arról beszélt, hogy a háztáji és a kisegítő gazdaságok munkájának szer­vezésében az eddiginél kö­vetkezetesebb munkát kell végezni. A vita további részében fel­szólalt dr. Bodnár Ferenc Bor. sód megyei képviselő, a me­gyei pártbizottság első titkára, majd Nemeslaki Tivadar ko­hó- és gépipari miniszter emelkedett szólásra. A törvényjavaslatra utalva hangsúlyozta, hogy az V. öt­éves tervidőszakban a kohá­szatnak és a gépiparnak je­lentős részt kell vállalnia a népgazdaság egyensúlyi hely­zetének fokozatos helyreállí­tását szolgáló munkából. In­tézkedéseket tesznek a gépipar dinamikus növelésére, a cél a többi között az, hogy a gép­ipar exportját a nehezebb kül­gazdasági feltételek mellett is évente mintegy 10 százalékkal növeljék. A miniszter részletesen szólt a takarékosság jelentőségéről. Mint mondotta, minden szin­ten határozott intézkedésekre van szükség a pazarlás meg­szüntetésére. Végül a miniszter kifejezte, hogy a népgazdaság V. ötéves tervére , vonatkozó törvény- javaslattal egyetért és azt az országgyűlésnek is elfogadásra ajánlja. Ezután Dániel Mária. Tolna megye 9. választókerületének képviselője, a Paksi Konzerv­gyár üzemvezető-helyettese szólalt fel, akinek beszédét holnapi számunkban ismertet­jük. Dr. Lukács János Zala me­gyei képviselő, a pacsai Hala­dás Tsz állatorvosa. Lombos Ferenc, Győr-Sopron megyei képviselő, a megyei tanács el­nöke, Gorjanc Ignác Szolnok megvei képviselő, a Jászberé­nyi Hőtűgéngvár vezérigazga­tója, Bata Imre, Pest megyei képviselő, a gyömrői ruhaipa­ri szövetkezet elnöke felszóla­lásával a szerdai tanácskozás véget ért. Az országgyűlés csü­törtökön folytatja munkáját Sokoldalú együttműködés a KGST-országokkal — Ä magyar népgazdaság fejlődésében a jövőben is alap­vető szerepe lesz a KGST- országokkal folytatott sokol­dalú együttműködésnek. Arra törekszünk, hogy a gazdasági együttműködést a termelési szakosítást, a kooperáció bő­vítése és a termékcsere növe­lése útján még szorosabbá te­gyük. Aktívan dolgozunk a szocialista gazdasági integrá­ció elmélyítéséért, amely elő­segíti nemzeti céljaink jobb érvényesítését, országunk és az egész szocialista közösség erősödését szolgálja, a gazda­sági, a műszaki és tudományos fejlődés új forrásait tárja fel. Ennek szellemében veszünk részt több közös beruházásban, valamint a KGST-országok nyersanyag- és energiaszük­ségleteinek kielégítését, a gép­iparban a termelési kooperáci­ót és a szakosodást hosszú táv­ra megalapozó célprogramok kidolgozásában, maid meg­valósításában. A mezőgazdaság területén olyan együttműkö­désre törekszünk, amely elő­segíti közösségünk szükségle­teinek biztonságos kielégítését a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékekből. — Jól fejlődnek gazdasági kapcsolataink a Szovjetunió­val és a többi baráti szocia­lista országgal. A középtávú népgazdasági tervek egyezte­tése, a hosszú lejáratú keres­kedelmi megállapodások rend­szere nagy biztonságot nyújt néngazdaságunk tervszerű fej­lődéséhez. Előrehaladásunk fontos záloga a kölcsönös test­véri segítség elvein alapuló együttműködés további erősí­tése, a gazdasági kapcsolatok elmélyítése. Arra törekszünk, hogv biztosítsuk a szocialista áruforgalom tervszerűségét, és a néneazdaság szükségleteivel összhangban tovább bővítsük a 1 már egyeztetett forgalmat. — Minden korábbinál na­gyobb erőfeszítést követel tő­lünk az előirányzott tőkés kül­kereskedelmi forgalom terv­szerű megvalósítása. — A megváltozott világgaz- lasági helyzet, a nemzetközi munkamegosztásban való aktí­vabb részvételünk megkövete­li, hogv jobban feltárjuk a vi­lággazdaság változásainak a magyar népgazdaságra gyako­rolt hatásait, összefüggéseit, hogy rugalmasabban tudjunk alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez. Az 1976-os esztendő feladatai Á vezetés színvonalának emelése Nemeslaki Tivadar beszéde

Next

/
Thumbnails
Contents