Tolna Megyei Népújság, 1975. december (25. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-18 / 296. szám
Megkezdte mu nkáját az országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás a 4. oldalról). kívánjuk a családok jövedelmi színvonalában az eltartottak száma miatt meglevő különbségeket. A társadalmi juttatások a munkajövedelmeknél gyorsabban növekednek. Növeljük a társadalmi hozzájárulást a gyermeknevelés költségeihez: emeljük a családi pótlékot; továbbra is fontos feladatnak tekintjük a gyermek- intézmények fejlesztését; gondoskodunk arról, hogy a gyermekgondozási segély mértéke lépést tartson az átlagkeresetek növekedésével. Nagy figyelmet fordítunk a nyugdíjasok helyzetének javítására. A nyugdíjak reálértékének megőrzése mellett a tervidőszakban lehetőségeinkkel összhangban emeljük az alacsony nyugdíjakat. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok nyugdíjkorhatára a tervidőszak végére fokozatosan — a nőknél 55, a férfiaknál 60 éves korhatárra csökken. Mindebben az idős kordákról való fokozottabb társadalmi gondoskodás jut kifejezésre. — A bérek és a szociális juttatások emelése nem egyetlen tényezője az életszínvonal, az életkörülmények javítására irányuló törekvéseinknek. A lakosság életkörülményeinek javulását szolgáló beruházásoknál fenntartjuk a jelenlegi tervidőszakban megvalósult magas arányt. A rendelkezésre álló anyagi eszközök zömét a lakás- és közműépítés, a nagyvárosi tömegközlekedés, az óvodai, az általános iskolai és a szakmunkásképzés hálózatának fejlesztésére fordítjuk. A lakásépítés üteme elsősorban a fővárosban, a nagyvárosokban és az ipari centrumokban gyorsul. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a nagycsaládosok, a munkások lakásépítésének támogatására és arra, hogy az építés pénzügyi feltételei jobban igazodjanak a lakásra várók jövedelmi és szociális helyzetéhez. — Amint látható, a követ-; kező tervidőszakban is az élet. körülmények, a jövedelmi viszonyok folyamatos javítására törekszünk. A reáljövedelmek és a reálbérek azonban a tervidőszak első felében — gazdasági lehetőségeinkkel összhangban — az öt év átlagánál szerényebb mértékben növekedhetnek Árak és bérek — Ä íerv számol az ártó; változásával is és ennek megfelelően irányozza elő a reálbérek és a reáljövedelmek növekedését, vagyis úgy alakítjuk; a jövedelmeket és a szociálpolitikát, hogy azok együttesen a lakosság életszínvonalának tervezett javulását eredményezzék. Az árak a gazdaságban fontos szerepet töltenek be, a termelés területén befolyásolják a gazdasági döntéseket, módosítják a fogyasztás szerkezetét, hatnak a kereslet alakulására . Az árpolitika célkitűzése, hogy a termelői árak jobban tükrözzék a ráfordításokat. Ez fontos feltétele annak, hogy megvalósulhassanak a termékszerkezet átalakulására, a minőség javítására, a gazdaságos termelésre irányuló célkitűzések. Ugyanakkor tartósan a fogyasztói árak sem maradhatnak el a termelési költségektől, ezért gazdasági fejlődésünk érdekében egyes fogyasztói árakat is emelni szükséges. A nagyobb kihatású fogyasztói áremelést, mint például jövőre a húsáremelést, jövedelemkiegészítéssel kapcsoljuk össze és ezáltal is biztosítjuk, hogy a tervezett reálbér- és a reáljövedelem-növekedés megvalósuljon. — Annak érdekében, hogy a fogyasztói árak növekedése a tervezett keretek között maradjon, biztosítani kell az ár- fegvelmet. az árak szigorú ellenőrzését, az indokolatlan áremelések és visszaélések megelőzését. Nagy felelősség hárul a vállalatokra és az őket felügyelő, irányító minisztériumokra abban, hogy a gazdasági szabályozók módosítása miatt bekövetkező nyereségcsökkenést áremeléssel, minőségrontással ne hárítsák át a fogyasztókra. — Megkülönböztetett figyelmet igényel, hogy az árualapok és a vásárlóerő továbbra is összhangban legyen. Gondoskodni kívánunk arról, hogy kiegyensúlyozott legyen a lakosság áruellátása. Az ellátásért felelős minisztériumok, vállalatok — Most, amikor az ország- gyűlés a szocializmus építésének a következő 5 évre szóló nemzeti programját iktatja törvénybe, gondolnunk kell arra is, hogy az 1976-os esztendővel kezdetét veszi a terv végrehajtása. Mint ismeretes, pártunk Központi Bizottsága jóváhagyta az 1976. évi népgazdasági terv irányelveit, amelyek összhangban vannak az ötéves terv céljaival. “ A jó kezdet fél siker. E! kell érnünk, hogy már a jövő évben kibontakozzanak, megerősödjenek azok a folyamatok, amelyek megalapozzák a további évek kiegyensúlyozott fejlődését. Ez megfontolt, de határozott központi és helyi intézkedéseket követel. Mire irányuljanak ezek az intézkedések? Mindenekelőtt a gazdaságos és versenyképes termékek arányának növelésére, a gazdaságtalan termékek termelésének korlátozására; a gazdaságos export növelésére, tartós és biztonságos értékesítési kapcsolatok kiszélesítésére, a munkaerő-gazdálkodás javítására, a munkaerő tervszerű átcsoportosítására, a munkafegyelem erősítésére: az adminisztratív létszám csökkentésére; a takarékosság következetes érvényesítésére, az energia- és nyersanyag ésszerű felhasználására; a költségvetési intézmények gazdálkodásának javítására, az igazgatási tevékenység egyszerűsítésére, eevszóval anyagi és szellemi erőforrásaink nagy tartalékaink jobb hasznosítására. — Gondoskodni kell arról is, hogy a folyamatos munka feltételeinek biztosításával egy időben növekedjék a teljesítménybérben dolgozók ezátartsák elsőrendű kötelességüknek, hogy összehangolt munkával megteremtsék ennek minden szükséges feltételét — Előrehaladásunk elképzel, heteden a nemzetközi gazdasági kapcsolatok sokrétű fejlesztése, állandó bővítése nélkül. Érdekünkben áll, hogy még erőteljesebben használjuk ki a nemzetközi munkamegosztásból származó előnyöket, növeljük az áruforgalmat és a termelésben előtérbe állítsuk a kölcsönös előnyökön nyugvó tartós együttműködési formákat ma, hogy a műszaki és a szervezési feltételekkel összhangban a munkanormákat mindenütt folyamatosan tartsák karban, fordítsanak nagyobb figyelmet a termelő állóalapok fokozottabb kihasználására, az üzem- és munkaszervezés megjavítására. Határozottan véget kell vetni a gazdasági lehetőségeinket meghaladó költekezéseknek, a még sok helyen tapasztalható hivalkodó rep- rezentálásnak, a felesleges külföldi utazásoknak, a pazarlásnak. — A törvénytervezetben foglalt célok elérése a vezetés minden szintjén a korábbi éveknél nagyobb erőfeszítést, szervezettséget, szemléleti és cselekvési egységet követel. A munka minőségét nemcsak az anyagi termelésben, minden más területen is javítani kell. A gazdasága fejlődés feltételei — összhangban gazdaságirányítási rendszerünk bevált aíapelveivel — a központi irányítás, valamint a vállalati önállóság és felelősség egyidejű erősítését követeli. A központi irányítás erősítése azt célozza, hogy egyértelműbbé, következetesebbé és összehan- goltabbá tegyük a döntéseket, hogy a gazdasági folyamatok szabályozása jobban szolgálja a népgazdasági terv megvalósítását, a társadalmi érdekek érvényesítését. A központi döntési rendszert úgy kell tovább fejleszteni, hogy elejét vegyük a szükséges döntések elhúzódásának, a felelősség elmosásának. Ugyanakkor nagy jelentősége van annak, hogy a vállalatok, a szövetkezetek, a tanácsok öntevékenysége, kezdeményezőkészsége fokozódjék. Pontos, hogy a központi szervek irányító munkája jól ötvöződjék a vállalati önálló— A bonyolultabbá vált feladatok megoldásának elengedhetetlen feltétele a vezetés színvonalának emelése, az üzemi, munkahelyi demokrácia erősítése, az egyszemélyi felelősség érvényesítése. Terveink teljesítése a vezetőkkel szemben az eddiginél sok tekintetben magasabb követelményeket támaszt, nagyobb felelősséget, fegyelmezettebb munkát igényel. A vezetők többsége ma is eredményesen látja el feladatát, politikai, szakmai hozzáértése, emberi magatartása alapján alkalmas arra, hogy a nagyobb követelményeknek megfeleljen. Gyakori azonban, hogy azonos műszaki és gazdasági feltételek mellett dolgozó vállalatok, szövetkezetek gazdasági eredményei és teljesítményei között elfogadhatatlanul nagyok a különbségek. A gyengébb eredmény az esetek nagy részében a nem megfelelő vezetésnek tulaj donítható. A szükséges személyi cserék mégis elmaradnak és ez így nincs rendjén. Ugyanakkor jobban meg kell t>ecsülni azokat a vezetőket, akik következetesek a párt és az állami határozatok érvényesítésében, önállóak és határozottak a döntésekben, a végrehajtás a munkafegyelem megkövetelésében, jó szervezők és kezdeményezők, akik támaszkodnak a dolgozókra, erősítik az üzemi demokráciát, megteremtik a feltételeit-annak, hogy a szocialista munkaverseny a terv céljaival összhangban, lendületesen folytatódjék. — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magam nevében a törvényjavaslatot elfogadom és a tisztelt képviselőtársaknak is elfogadásra ajánlom, — zárta beszédét Németh Károly. A miniszter a kohó- és gépipar helyzetét taglalva rámutatott, hogy a IV. ötéves tervidőszakban mind a gépipar, mind a kohászat sikeresen teljesítette feladatát. A vaskohászat az idén várhatóan 3,6— 3,7 millió tonna nyers acélt és több mint 2,6 millió tonna hengerelt árut állít elő. A gépipar termelése öt év alatt csaknem 50 százalékkal emelkedett. Az öt év folyamán mintegy 85 százalékkal nőtt a szocialista és több mint kétszeresére emelkedett a dollár- elszámolású gépexport. A belföldi igényeket is a korábbinál magasabb szinten elégítették ki. A vállalatok a termelésnövekedést 95 százalékban a termelékenység javításával érték el, bár e kedvező tendencián belül vállalatonként nagy a szóródás. A miniszter azt is elmondta, hogy a gépiparban 1972 és 1975 között mintegy 7 milliárd forint értékű gazdaságtalan, termék gyártását korlátozták, illetve szüntették meg. — A gazdasági hatékonyság növelésében azonban még távolról sem használtuk ki lehetőségeinket — mondotta. — A termelés szerkezetének korszerűsítése a szükségesnél lassúbb ütemben haladt, a minden piacon értékesíthető, jövedelmező termelés aránya sem érte el a kívánatos mértéket. Még sok a kihasználatlan tartalék a többi között a gépkapacitás és az idő kihasználásában, az energia-, az anyag- és a készletgazdálkodásban, a műszaki fejlesztésben, a munkaerő-gazdálkodásban, a munka- és üzemszervezésben. Sággal, bátorítsa a kezdetné^ nyezést a tervben kitűzött célok szolgálatában. Ezután Ortutay Gyula (Bács megye, 14. vk.) egyetemi tanár, a kulturális fejlődést szolgáló előirányzatokat elemezte és a törvényjavaslatot — a parlament kulturális bizottságának módosító javaslataival együtt — elfogadta és elfogadásra ajánlotta. Novics János (Baranya megye 9. vk.) nyugdíjas mezőgazdasági munkás után Tóth István (B.-pest, 26. vk.) a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének főtitkára a terv megvalósításának egyik alapvető feltételeként említette a végrehajtás jó megszervezését. Felhívta a figyelmet, hogy tökéletesíteni kell a jövedelemelosztás módszereit, jobban érvényesítve a szocialista elosztás elvét, majd a munkaerő ésszerű és hatékony felhasználásának módjait elemezte. Szabó István, (Hajdú megye, 18. vk.) a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, nak elnöke arról szólt, hogy a mezőgazdaság eredményeit a párt bevált agrárpolitikája alapozta meg. amely a parasztság érdekeltségét össze- kapcsolta a fő termeléspolitikai célkitűzésekkel, biztosítót, ta a mezőgazdaság anyagi, műszaki bázisának és szellemi kapacitásának a termeléssel összehangolt növekedését Nagy hangsúllyal szólt a mezőgazdasági termelés eszközeinek megfelelő ará. nyáról, majd arról beszélt, hogy a háztáji és a kisegítő gazdaságok munkájának szervezésében az eddiginél következetesebb munkát kell végezni. A vita további részében felszólalt dr. Bodnár Ferenc Bor. sód megyei képviselő, a megyei pártbizottság első titkára, majd Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter emelkedett szólásra. A törvényjavaslatra utalva hangsúlyozta, hogy az V. ötéves tervidőszakban a kohászatnak és a gépiparnak jelentős részt kell vállalnia a népgazdaság egyensúlyi helyzetének fokozatos helyreállítását szolgáló munkából. Intézkedéseket tesznek a gépipar dinamikus növelésére, a cél a többi között az, hogy a gépipar exportját a nehezebb külgazdasági feltételek mellett is évente mintegy 10 százalékkal növeljék. A miniszter részletesen szólt a takarékosság jelentőségéről. Mint mondotta, minden szinten határozott intézkedésekre van szükség a pazarlás megszüntetésére. Végül a miniszter kifejezte, hogy a népgazdaság V. ötéves tervére , vonatkozó törvény- javaslattal egyetért és azt az országgyűlésnek is elfogadásra ajánlja. Ezután Dániel Mária. Tolna megye 9. választókerületének képviselője, a Paksi Konzervgyár üzemvezető-helyettese szólalt fel, akinek beszédét holnapi számunkban ismertetjük. Dr. Lukács János Zala megyei képviselő, a pacsai Haladás Tsz állatorvosa. Lombos Ferenc, Győr-Sopron megyei képviselő, a megyei tanács elnöke, Gorjanc Ignác Szolnok megvei képviselő, a Jászberényi Hőtűgéngvár vezérigazgatója, Bata Imre, Pest megyei képviselő, a gyömrői ruhaipari szövetkezet elnöke felszólalásával a szerdai tanácskozás véget ért. Az országgyűlés csütörtökön folytatja munkáját Sokoldalú együttműködés a KGST-országokkal — Ä magyar népgazdaság fejlődésében a jövőben is alapvető szerepe lesz a KGST- országokkal folytatott sokoldalú együttműködésnek. Arra törekszünk, hogy a gazdasági együttműködést a termelési szakosítást, a kooperáció bővítése és a termékcsere növelése útján még szorosabbá tegyük. Aktívan dolgozunk a szocialista gazdasági integráció elmélyítéséért, amely elősegíti nemzeti céljaink jobb érvényesítését, országunk és az egész szocialista közösség erősödését szolgálja, a gazdasági, a műszaki és tudományos fejlődés új forrásait tárja fel. Ennek szellemében veszünk részt több közös beruházásban, valamint a KGST-országok nyersanyag- és energiaszükségleteinek kielégítését, a gépiparban a termelési kooperációt és a szakosodást hosszú távra megalapozó célprogramok kidolgozásában, maid megvalósításában. A mezőgazdaság területén olyan együttműködésre törekszünk, amely elősegíti közösségünk szükségleteinek biztonságos kielégítését a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékekből. — Jól fejlődnek gazdasági kapcsolataink a Szovjetunióval és a többi baráti szocialista országgal. A középtávú népgazdasági tervek egyeztetése, a hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodások rendszere nagy biztonságot nyújt néngazdaságunk tervszerű fejlődéséhez. Előrehaladásunk fontos záloga a kölcsönös testvéri segítség elvein alapuló együttműködés további erősítése, a gazdasági kapcsolatok elmélyítése. Arra törekszünk, hogv biztosítsuk a szocialista áruforgalom tervszerűségét, és a néneazdaság szükségleteivel összhangban tovább bővítsük a 1 már egyeztetett forgalmat. — Minden korábbinál nagyobb erőfeszítést követel tőlünk az előirányzott tőkés külkereskedelmi forgalom tervszerű megvalósítása. — A megváltozott világgaz- lasági helyzet, a nemzetközi munkamegosztásban való aktívabb részvételünk megköveteli, hogv jobban feltárjuk a világgazdaság változásainak a magyar népgazdaságra gyakorolt hatásait, összefüggéseit, hogy rugalmasabban tudjunk alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez. Az 1976-os esztendő feladatai Á vezetés színvonalának emelése Nemeslaki Tivadar beszéde
