Tolna Megyei Népújság, 1975. december (25. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-18 / 296. szám

Megkezdte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka Megnyílt a Kubai KP I. kongresszusa (Folytatás a 2. oldalról) vekedési ütem 3,9 százalék lesz, ami kisebb az elmúlt években, elért növekedésénél. Figyelembe véve azonban a gazdasági egyensúly követel­ményeit, a rendelkezésre álló anyagi eszközöket, valamint az építési előirányzat feszességét — ez a beruházási lehetőségek felső határát jelenti. Ezért tár­sadalmi és gazdasági megfon­tolások alapján rangsorolni kellett tvz igényeket és őszintén meg kell mondani, nincs mód arra, hogy a jelenlegi helyzet­ben minden jogos és gazdasá­gilag ésszerű igényt kielégít­sünk. Viszonylag kevés új nagy- beruházással számolunk és a terv most csak az 1976—77-ben megkezdődő nagyberuházások­ról dönt. At: V. ötéves terv végrehaj­tása szempontjából kiemelt Je­lentősége van annak, hogy már a tervidőszak első évében határozott eredményeket ér­jünk el, mindenekelőtt az egyensúlyi viszonyok javításá­ban, a társadalmi termelés hatékonyságának fokozásában, az export kívánatos mennyi­ségének, minőségének és szer­kezetének kialakításában. Ép. pen ezért, az 1976-os éves terv teljesítése minden tekintetben elengedhetetlen követelmény. A terv megvalósítása átfogó gazdaságszervező munkát kö­vetel. A Minisztertanács ki­dolgozta azokat az intézkedé­seket, amelyeket a törvényja­vaslat elfogadása után szándé­kozunk kiadni. Ezek a terv­Dr. Bognár József (Bp. 24. vk.) az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának el­nöke előadói beszédében el­mondotta, hogy a benyújtott törvényjavaslatot az ország- gyűlés állandó bizottságai megvitatták. Álláspontjuk egy­séges volt: a terv reális, jól megalapozott. Hangsúlyozta az előadó, hogy a legfontosabb gazdaság- stratégiai feladatnak a fejlő­déssel, illetve a fejlődési fo­lyamat egyensúlyi viszonyai­val kell összefüggésben len­nie. Az ötéves népgazdasági tervnek az a koncepciója, hogy a szocialista társadalom belső dinamikájából adódó növeke­dési ütemet — ez a tervidő­szakban 30—32 százalékos nemzeti jövedelememelkedés — fenn kell tartani, de a vi­lággazdasági változások követ­keztében megbomlott egyen­súlyviszonyokat fokozatosan helyre kell állítani. Az ener­gia- és nyersanyagárak emel­kedése — amely egyébként tartósnak ígérkezik — vala­mint a tőkés világban a ex­portjavak iránti kereslet csök­kenése jelentős többletkiadá­sokat, illetve elmaradt deviza­törvény végrehajtásához szük­séges konkrét feladatokat, ha­táridőket és felelősöket hatá­rozzák meg. A terv gazdaságpolitikai céljaival összhangban és az új gazdasági feltételeknek meg­felelően került sor a gazdasá­gi szabályozó rendszer módo­sításaira. Ezek elősegítik a tár­sadalmi tisztajövedelem elosz­tási arányaiban korábban be­következett kedvezőtlen eltoló­dások korrigálását, az erőforrá­sokkal való racionalisabb gaz­dálkodást, a fejlesztéshez és a termeléshez fűződő hatékony- sági követelmények következe­tesebb érvényesítését és jöve­delempolitikai céljaink jobb megvalósítását. A népgazdasági terv az or­szág terve. Megvalósítása azonban a vállalatokon, a ter­melő és gazdálkodó kollektívá­kon múlik. Kezdeményező munkájuk nemcsak saját ter­veik, hanem az egész népgaz­dasági terv megvalósításának is a feltételét jelenti. Nyíltan meg kell mondani, hogy a ma­gunk elé tűzött célokat csak akkor valósíthatjuk meg, ha a munkafegvelmet, a munkaer­kölcsöt megszilárdítjuk és ma­gasabb szintre emeljük. Olyan társadalmi légkört kell terem­tenünk, amely nem tűri meg a hanyagságot, a nemtörődöm­séget vagy a taktikázó kö­zönyt. Kérem az- országgyűlést, hogy a népgazdaság V. öltéves tervéről előterjesztett javasla­tot vitassa meg. fogadja el és a tervet emelje törvényerő­re. bevételeket Jelentett népgaz­daságunk számára és ennek következtében keletkezett szá­mottevő hiány a kereskedelmi és fizetési mérlegben. A tőkés gazdaságokban az egyensúlyt a foglalkoztatottság csökken­tésével és a dolgozó rétegek életszínvonalának radikális le­szállításával igvekeznek hely­reállítani, a fellendülés azon­ban így is na gvon lassan in­dul. E tények ismeretében ér­tékelhetjük csak igazán a nép- gazdasági tervnek azt a tö­rekvését, hogy az egyensúlyt a teljes foglalkoztatottság fenn­tartása. a reálbérek 14—Ifi százalékos, a fogyasztás 21—23 százalékos növekedése mellett igyekszik biztosítani. — Nyilvánvaló — húzta alá az előadó —, hogy a népgaz­dasági terv az előttünk álló legfontosabb gazdaságstraté­giai feladatot helyesein hatá­rozza meg, s ennek megfele­lően olyan cselekvési rendszert ír elő, ösztönöz, Illetve felté­telez, amely a magyar gazda­ság jelenlegi körülményei kö­zött a legnagyobb eredményt adhatja. Megvalósításának eszközrendszerét minden terv menet közben teremti meg. Ebben a tervben éppen az a bonyolult, hogy a rendelke­zésre álló eszközöket más mó­don kell felfogni és használ­ni, mint a korábbi népgazda­sági tervekben. Az eszköz- rendszer mindkét jellemző mozgásformáját, az ösztön­zést és a fékezést is használ­ni kell feladataink megvaló­sítása során. Az eszközöket oly módon kell felhasznál­nunk, hogy a célokat keve­sebb ráfordítással érjük el. Általában nem a feladatokat kell túlteljesíteni, hanem az eszközök és az eredmények viszonyát kell megváltoztatni. — Igen nagy tartalékok vannak a gazdasági vezetés módszereinek megjavításában és korszerűsítésében is, — mondotta dr. Bognár József, majd rámutatott: A népgazda­sági terv teljesítésének társa­dalmi-politikai feltételrendsze­rében az alap a munkásosztály által vezetett népi-nemzeti egység amelynek keretei kö­zött biztosítottak a különböző társadalmi rétegek és csopor­tok érdekei, beleértve gazda­sági érdekeiket is. Az előző két népgazdasági terv Idősza­kában a lakosság fogyasztói alapon történő kielégítése meghaladta termelőként nyúj­tott teljesítményeit. Az új tervidőszakban azonban a helyzet fordított: a lakosság­nak, mint termelőnek többet kell nyújtania, mint amennyit fogyasztóként élvezhet. A leg­fontosabb az a kölcsönös poli­tikai bizalom, amely az elmúlt két évtizedben követett politi­ka eredménye gyanánt halmo­zódott fel, s ma erkölcsi tő­kénk. Az összes tényező mérlege­lése alapján bízunk abban, hogy a tervben foglalt hatal­mas feladatokat sikerrel vég­rehajtjuk — zárta beszédét dr. Bognár József, majd a bizott­ság nevében Indítványozta: az országgyűlés. emelje törvény­erőre az V. ötéves tervről szó­ló javaslatot. Dr. Bognár József beszéde Németh Károly beszéde — Belpolitikai események­ben gazdag esztendő végére ér­keztünk — kezdte beszédét az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára. — Ezek sorát pár­tunk nagy jelentőségű XI. kongresszusa nyitotta meg, majd folytatódott felszabadu­lásunk 30. évfordulójával, az országgyűlési választásokkal, a magyar'"szakszervezetek kong­resszusával és az országgyűlés mostani, kiemelkedő jelentősé­gű ülésszakával zárul. Most az a feladatunk, hogy a párt XI. kongresszusért elhatározott tár­sadalompolitikai céljainkkal, gazdaságpolitikai • törekvése­inkkel összhangban törvénybe foglaljuk népgazdaságunk fej­lesztésének következő öt évre szóló programját, amelynek megvalósításával előrehala­dunk a fejlett szocialista tár­sadalom építésének útján. — A közeli napokban befe­jeződő tervidőszakban a ma­gyar népgazdaság helyes irány­ban, eredményesen és dinami­kusan fejlődött. Hazánkban a gazdasági építőmunka sikere­sen előrehaladt, a IV. ötéves tervben kitűzött célok többsé­gét minden eddiginél nagyobb tervszerűséggel valósítjuk meg. Bővültek a társadalom terme­lőerői, tovább erősödött a ter­melési viszonyok szocialista jellege. A nemzeti jövedelem a tervezettnél nagyobb mérték­ben és a korábbnál egyenlete­sebb ütemben nőit. Javult a társadalmi termelés hatékony­sága, a termelés növekedése lényegében a munkatermelé­kenység emelkedéséből szár­mazik. Az ipar, a népgazdaság vezető ágazata, túlteljesítette feladatát, a központi fejleszté­si programok végrehajtása ked­vező irányba befolyásolta a termelési szerkezet átalakítá­sát A mezőgazdasági termelés növekedési üteme is jelentősen meggyorsult. A kenyérgabona és a kukorica termelésében fel­zárkóztunk a világ élenjáró or­szágai közé. Emelkedett nép­gazdaságunk technikai színvo­nala, sok új létesítménnyel gaz­dagodott az ország. A gazda­sági növekedést az életszWvo- (Folytatas a 4. oldalon.) Szerdán Havannában meg­nyílt a Kubai Kommunista Párt első kongresszusa. A kongresszus munkájában több mint háromezer küldött vesz részt. Jelen van számos kommunista és munkáspárt küldöttsége, köztük az MSZMP küldöttsége, Kádár Jánosnak, a párt Központi Bizottsága el­ső titkárának vezetésével. A kongresszus résztvevői megvitatják a társadalomfej­lesztés alapvető problémáit a szocialista építés jelenlegi sza­kaszában. A kongresszus elé kerül jóváhagyásra a párt programtervezete, valamint az új alkotmány tervezeite. Ezen kívül megvitatják az első öt­éves népgazdaság-fejlesztési terv irányelveit. A kongresszus vitájában ki­emelkedő helyet foglalnak el a gazdaságirányítással, a népi hatalmi szervek létrehozásával, valamint az ország politikai- közigazgatási felosztásának módosításával kapcsolatos kér­dések. A kongresszus végül jó­váhagyja a párt szervezeti sza­bályzatát és megválasztja ve­zető szerveit. SZKP üdvözlete a kubai pártkongressziiihoz Moszkvában szerdán nyilvá­nosságra hozták annak az üd­vözletnek a szövegét, amelyet az SZKP Központi Bizottsága intézett a Kubai KP I. kong­resszusának résztvevőihez. Az SZKP Központi Bizottsá­ga — hangzik az üdvözlet —• meggyőződését fejezi ki, hogy a Kubai Kommunista Párt I. kongresszusának határozatai előmozdítják a kubai munkás­osztály, narasztság és dolgozó értelmiség még szorosabb fel­zárkózását kommunista párt­juk köré — újabb sikerek el­érését a szocializmus nagy ügyében. A Kubai Kommunis­ta Párt — folytatva és fejleszt­ve az ország első marxista- leninista pártjának és más for­radalmi osztagainak harci ha­gyományait. vezető és irányító erővé fejlődöbt, s az új, szocia­lista társadalom építésének el­ismert élcsapata lett a nyugati féltekén. A Kubai Kommunis­ta Párt I. kongresszusa törté­nelmi esemény a kubai forra­dalom következetes és szaka­datlan fejlődésében. Ar, eddig elért eredmények megbízható alapul szolgálnak a szocialista gazdaság további fejlesztésé­hez, és a társadalmi viszonyok tökéletesítéséhez, az anyagi és a kulturális életszínvonal eme­léséhez. a tudomány és a kul­túra felvirágoztatásához. A Központi Bizottság megelége­déssel állapítja meg, hogy az SZKP és a Kubai KP azonos nézeteket vall korunk összes fontosabb problémáit illetően. Pártjaink sokoldalú testvéri együttműködése a szovjet—ku­bai barátság tartós alapja. A Szovjetunió Kommunista Párt­ja továbbra is mindent meg­tesz, hogy állandóan erősítse a két ország és a két náo meg­bonthatatlan szövetségét. Év­ről évre erősödnek a szoros barátság és testvériség szálai Kuba és a többi szocialista or­szág között. Ez a barátság és testvériség a marxizmus—leni- nizmus és a proletár interna­cionalizmus elvei iránti hűsé­gen alapszik. Az SZKP Központi Bizott­sága üdvözletében végezetül megállapítja, hogy a Kubai Kommunista Párt jelentéke­nyen hozzájárul a kommunis­ta világmozgalom, valamint a^: összes forradalmi-és arvtj impe­rialista erők összefogásáért folytatott küzdelem közös ügyéhez. Kádár János kubai diákok között Alamar, a Havannától mint­egy tíz kilométerre lévő lakó­negyed neve ma már Kuba ha­tárain túl is Ismert. Nem első­sorban azért mert festői szép­ségű környezetben, a Karib- tenger partján épült és épül, pár száz méterre Cojimar-fél- szigettől, Heminway kedvelt alkotóműhelyétől, hanem azért, mert 1971-ben itt bontakozott ki — Fidel Castro kezdeménye­zésére — a kubai mikrobrigád- mozgalom. Gyárak, üzemek munkáskollektívái alakították meg azokat a munkacsapato­kat, amelyek hozzáláttak a vá­rosrész új, korszerű otthonai­nak építéséhez — s közben tár­saik helyettük is elvégezték az üzemben a munkát, pótolták a lakásépítők hiánya miatti ter­meléskiesést. j Alamar ma már közel 20 0015 lakosú település, valóságos kis város, tágas, szép otthonok­kal, iskolákkal, üzletekkel. Ide látogatott el kedd délután a magyar pártküldöttség, élén Kádár Jánossal, a Központi Bizottság első titkárával. A helybeliek közül ezúttal a leg­kisebbek. a gyerekek voltak a „főszereplők”: a Központi Bi­zottság első titkára a Salvador Allendéről elnevezett álamari iskola kis növendékeivel, éle­tükkel, munkájukkal ismerke­dett meg. „Desde yara hasta la sierra” — zengett a forradal­mi dal az iskolai előkészítő, ötéves apróságainak ajkán. — Nőjjetek nagyra, legye­tek jó fiai és lányai gyönyö­rű hazátoknak — búcsúzott a kicsiktől Kádár János, majd a nagyobbak osztályait járta vé­gig. Betért a munkaműhelybe is, ahol a tanulók már ko­moly feladattal foglalatoskod­tak: gyógvteát csomagoltak dobozba és látták el címkével. Megnézte a szabadtéri sport­éi játszóteret, az iskola uszo­dáját, majd a következőket ír­ta a tanintézet emlékkönyvé­be: — A Kubai Kommunista Párt első kongresszusára érke­zett magyar pártküldöttség ne­vében teljes sikert kívánunk a Salvador Allende általános is­kola tanári karának a szocia­lista Kuba ifjú nemzedéké­nek nevelésében. Végül Kádár János betért egy munkáscsalád szépen be­rendezett otthonába és szívé­lyesen elbeszélgetett lakóival. A magyar pártküldöttség es­te — magyar idő szerint a szerda hajnali órákban — megtekintette „A forradalom eredményei" című nagyszabá­sú kiállítást. A Havanna köz­pontja Dán tizenhétezer négy­zetméter területen rendezeti bemutató képekkel, grafiko­nokkal ad áttekintést a kubai nép sok évtizedes függetlensé­gi harcáról és azokról a nagy­szerű eredményekről, amelye­ket a forradalom győzelme után eltelt csaknem 17 eszten­dő alatt ért el. 1975. december IS. Á vita Az előadói beszédet köve­tően megkezdődött a vita a népgazdaság V. ötéves tervé­ről szóló törvényjavaslat fö­lött Dr. Szépvölgyi Zoltán (Bp. 57. sz. választókerület) a Fő­városi Tanács elnöke az ötö­dik ötéves terv célkitűzéseiről szólva hangoztatta, hogy azok minden területen lehetővé te­szik Budapest dinamikus fej­lődését, a lakosság életkörül­ményeinek további kedvező alakulását. Ezután Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára emelkedett szó­lásra.

Next

/
Thumbnails
Contents