Tolna Megyei Népújság, 1975. december (25. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-18 / 296. szám
Megkezdte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) párosuló elvi következetesség, amely az MSZMP egész gazdaságpolitikai tevékenységét jellemzi. Ily módon a gazdaságpolitikának hol egyik, hol másik eleme kerül előtérbe, sőt új elemekkel, feladatokkal is gazdagodhat, miközben az egész gazdaságpolitika a korábban kitűzött stratégiai célok megvalósítását, sőt azok még következetesebb megvalósítását szolgálja. A gazdasági egyensúly javítása Jelenleg a kitűzhető célok szempontjából az egyik ilyen meghatározó tényező, hogy a belföldi felhasználás meghaladja a rendelkezésre álló nemzeti jövedelmet, számottevő a költségvetés hiánya és nem kiegyensúlyozott a nemzetközi fizetési mérlegünk. Minden megfontolás amellett szól, hogy a gazdasági egyensúly fokozatos javítását és a további folyamatos fejlődéshez szükséges egyensúlyi helyzet biztosítását alapvető gazdaság- politikai feladatnak tekintsük. A nemzetközi gazdasági feltételek számunkra kedvező és számottevő javulására — az előrejelzések szerint — nem számíthatunk. Ezért a gazdasági egyensúlyt alapvetően belső erőforrásainkra támaszkodva kell helyreállítani. Az egyensúly javításának egyik szükségszerű feltétele, hogy az V. ötéves terv időszakában a belföldi felhasználás növekedése a nemzeti jövedelem növekedésénél lassúbb ütemű legyen. Ennek megfelelően a nemzeti jövedelem 30—32 %-os, már említett növekedésével szemben — a belföldi fel- használás 23—25 °n-os nőve. kedését tervezhetjük. A növekedésnek ez az aránya ugyanakkor azt is lehetővé teszi, hogy a fejlesztés anyagi alapjai bővüljenek. Ily módon folytathatjuk tehát megkezdett fejlesztési programjainkat, sőt újakat is elkezdhetünk, kielégítő, bár a korábbinál szerényebb mértékben. növelhetjük az életszínvonalat és emellett a nemzeti jövedelem növekményének nem kis hánvadát az egyensúly javítása érdekében használhatjuk fel. A gazdasági egyensúly javítása az államháztartás pénzügyi helyzetének erősítését is szükségessé teszi. Ezért a társadalmi tiszta jövedelemnek az eddiginél nagyobb hánvadát kívánjuk az államháztartás részére- elvonni. Gazdasági fejlődésünk adott fokán mindez objektív szükségszerűség. Ismeretes, hogy kimerültek a termelés fejlesztésének extenzív forrásai, már nincs lehetőség nagvszámú új munkaerő bevonására a termelésbe és új munkahelyek tömeges létesítésére. Az aktív keresők száma alig néhány tízezer fővel növekszik majd. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a mezőgazdaságban csökken az aktív keresők száma, az iparban lényegében változatlan marad, míg az építőiparban és a közlekedésben kismértékű létszámnövekedésre számíthatunk. Társadalmi és gazdasági megfontolásokból egyaránt számottevő létszámemelkedés csak a kereskedelemben és más szolgáltatási ágazatokban tervezhető. mivel a munkaerőhiány ma különösen ezeken a terüle. teken okoz nagy gondokat. Mindebből következik, hogy a változatlan, vagy csökkenő, esetleg alig növekvő létszám az iparban, a mezőgazdaságban és az építőiparban sürgetővé teszi a munkaerővel való ésszerűbb gazdálkodást és a további gépesítést Meglévő lehetőségeink nagyobb kihasználását jelentené, ha a beruházások megvalósítási Idejét le tudnánk rövidíteni. Ésszerűbben kell gazdálkodni a meglévő állóeszközökkel Is. Erre nyomatékosan felhívja a figyelmet az a körülmény, hogy a gének egységére jutó termelés 1967. óta lényegében stagnál. Úgy vélem, aligha van jobb alkalom, mint az új ötéves terv törvénybe iktatása, hogy felhívjuk minden dolgozó, vezető és beosztott figvelmét: gazdasági tevékenységét az ésszerűség. az ecvre hatékonyabb munkára való törekvés hassa át Tovább korszerűsítjük népgazdaságunk vezető ágát, az ipart. Termelését átlagosan évi 6 százalékkal kívánjuk növelni, mégoedig úgy, hogy a'nemzeti jövedelemhez valő hozzáiáru- lása ennél valamivel gyorsabban. évi 7 százalékkal növekedjék. Az Ipar fejlődését öt év alatt összesen 340—350 milliárd forint beruházással segítjük elő. Tovább folytatjuk a termelési szerkezet korszerűsítésében fontos szerepet játszó központi feilesztési programok megvalósítását Az energiaszerkezet korszerűsítése Terveinkben központi helyet foglal el az energiatermelés és -ellátás. A villamosenergiaipar termelése a következő öt évben erőteljes ütemben, évenként közel 7 százalékkal nő majd. A tervjavaslat szerint továbbra is — bár az eddiginél lassabban — folytatjuk az energiaszerkezet korszerűsítését. 1930-ra az energiafelhasználásban a szénhidrogének arányát az 1975. évi 57 százalékról 64—66 százalékra növeljük. Ez azt is jelenti, hogy az energia- forrásokban az import aránya az idei 45 százalékról 1980-ra 56—58 százalékra növekszik. Szénhidrogén-szükségletünk kielégítésében továbbra is döntő szerepe lesz a Szovjetuniónak. Az energiatermelésben és mindenekelőtt a -felhasználásban tovább nő a földgáz szerepe. 1980-ra már mintegy 10 milliárd köbméter földgáz fel- használásával számolunk. Ennek érdekében a hazai termelést legalább 6 müliárd köbméterre kell növelni. A szovjet földgázbehozatal növelése céljából részt veszünk az oren- burgi gázvezeték építésében. 1980-ban a népgazdaság vil- lamosenergia-igénye mintegy 35 milliárd kWó lesz, az idei 25 milliárd kWó-val szemben, A növekvő import mellett tehát az erőművi kapacitások mintegy 1500 mW-os bővítésére is szükség van. Az energetikai kapacitások erőteljes fejlesztése következtében az energetikai beruházások aránva az ipar összes beruházásaiban az ez évi 30—32 százalékról mintegy 38—40 százalékra növekszik. A többi ágazat közül a termelés a leggyorsabban a vegyiparban nő. évenként több mint 9 százalékkal. Ezen belül a petrolkémia fejlődik a legdinamikusabban. öt év alatt a műanvagtermelés több mint két és félszeresére, a noliakril- nitril szál termelése több mint kétszeresére nő. 1980-ra az egy lakosra jutó műanyag-felhasználás az 1975. évi 24 kilóról 38—40 kilóra emelkedik. Számottevően növeljük a korszerű műtrágyák, növényvédő szerek, állatgyógyászati és ta. karmánykiegészftő szerek gyártását. Tovább folytatjuk a evógysz.erioar fejlesztését. Ugyanakkor a bányászatban és a kohászatban az átlagosnál kisebb lesz a fejlődés üteme; A strukturális változásokat segíti elő, hogy a vas- és acélgyártásban — korszerűbb, értékesebb termékek gyártása végett — elsősorban az ötvözött és nemesacélgyártmányok, acéllemezek, betonacélok, valamint kohászati másodtermé- kek előállítását növeljük. Nagy figyelmet fordítunk a gépiparra, mert a gyártmányszerkezet átalakításában és korszerűsítésében kétségtelenül ez az iparág rendelkezik a legnagyobb lehetőségekkel. A gépipar rugalmasságának javítása céljából a terv az elő- és félgyártmányok, alkatrészek és részegységek korszerű termelésének a fejlesztését, a bel- és külföldi kooperáció erőteljes bővítését irányozza elő. Néhány fejlesztésre kijelölt területen — a jobb exportképesség érdekében — megkezdődik a fontosabb gyártmányok, gyártmánycsoportok technológiai rekonstrukciója. A könnyűiparban folytatjuk a ruházati ipar rekonstrukcióját. Az élelmiszeriparban a lakosság ellátásának javítása, a gazdaságos kivitel növelése és ezzel összefüggésben a mező- gazdasági termékek minőségileg magasabb szintű feldolgozása és tárolása a feladat. A gyártmányszerkezet korszerűsítése Termelési és fejlesztési céljainkat csak úgy valósíthatjuk meg, ha a XI. pártkongresszus határozatának és a kormány munkaprogramjának megfelelően, következetesebben élünk a nemzetközi szakosítással és kooperációval párosuló szelektív iparfejlesztés lehetőségeivel. A jövőben határozottabb intézkedéseket kell tennünk a gazdaságtalan termelés korlátozására, de lehetőleg megszüntetésére. A nehézségekből csak az lehet a kiút, hogy a vezetők megvizsgálják, milyen változtatások szükségesek a vállalat termelési szerkezetében ahhoz, hogy az eddiginél értékesebb, jövedelmezőbb és kelendőbb termékeket gyártsanak. A gvártmányszerkezet korszerűsítése mellett javítani kell termelési kultúránkat, tökéletesíteni kell a meglévő tér. mékek minőségét, a szállító- készség egyidejű javításával. A mezőgazdaság fejlesztése A terveknek a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó előirányzatai a Magyar Szocialista Munkáspárt bevált agrárpolitikájának folytatását célozzák. A mezőgazdaságban a termelés évi 3,2—3,4 százalékkal növekszik, ami lényegében megegvezik az 1971—75 években elért fejlődéssel. Ez a magasabb bázisra épülő növekedési előirányzat csak intenzív fejlesztéssel, a termőföld észszerű kihasználásával, a hozamok és a termelékenység erő- teli»- emelésével érhető el. A mezőgazdaság a jövőben is fontos exportágazatunk lesz. Arra törekszünk, hogy mező- gazdasági termékeinket minél értékesebb termékekké feldolgozva exportáljuk, s lehetőleg mérsékeljük a tőkés világpiac konjunkturális ingadozásaiból számunkra hátrányos hatásokat, de kihasználjuk a lehetséges előnyöket. A hátrányos hatások elhárítása szempontjából is jelentős a Szovjetunióval hosszabb időszakra — számunkra fontos, más cikkek szállítása ellenében — kötött zöldség- és gyümölcsszállítási, illetve előkészített gabonaszállítási egyezményünk is. A mezőgazdaság fejlesztését öt év alatt mintegy 105—107 milliárd forint beruházással segítjük. A fejlesztés középpontjában a gépesítés áll. A beruházási összegnek mintegy a felét erre fordítjuk. A mezőgazdaság termelésének alapját továbbra is a szocialista nagyüzemek képezik, ezekbe évente 4,5—5 százalékkal növekszik majd a termelés. Emellett továbbra is jelentős feladatok hárulnak a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésére, amelynek ösztönzését és támogatását a jövőben is fontosnak tartjuk. Az építőipar alapvető feladata ebben a tervidőszakban is az, hogy a népgazdaság építési-szerelési igényeinek 30 —33 százalékos növekedését tervszerűen kielégítse. Ennek érdekében a nagy létszámú, műszakilag jól felszerelt építőipari szervezeteket kell elsősorban fejleszteni, de fokozott gondot kell fordítani az ésszerű és takarékos tervezésre is. Az építőipari fejlesztéshez a terv Szerint mintegy 19—20 milliárd forint áll rendelkezésre. A növekvő szállítási és hírközlési feladatok hatékony ellátására, valamint az állóeszközök elhasználódásából és a struktúraváltozásokból adódó igények kielégítésére öt év alatt összesen 105—107 milliárd forint beruházási összeget irányoz elő a terv. A külkereskedelmi forgalom növekedése ötéves tervünknek szerves része a nemzetközi gazdasági kancsolatok dinamikus fej. lesztése és a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünk elmélyítése. Nem Is lehet ez másként, mivel a termelés szelektív fejlesztésének, a gvártmányszerkezet korszerűsítésének elengedhetetlen feltétele a nemzetközi munka- megosztásban rejlő előnyök kihasználása. Ezt figyelembe véve, a külkereskedelmi forgalom öt év alatt 45—50 százalékkal növekszik, mégpedig úgy, hogy a kivitel a behozatalnál gyorsab. ban emelkedik, a szocialista országokkal bonyolított külkereskedelmi forgalmunk 38—40 százalékkal emelkedik. A terv szerint az import növekedése 32—35, az exporté 42—45 százalék. A forgalom legdinamikusabban a gépipari és vegyipari termékekben bővül. A nem szocialista országokkal mintegy 50 százalékkal tervezzük növelni a forgalmat úgy, hogy öt év alatt a tervezett gazdasági fejlődéshez szükséges 36—40 százalékos import- növekedés mellett a kivitelnek legalább 60—65 százalékkal, ezen belül az ipari exportnak 75—80 százalékkal, a mezőgaz. dasági és élelmiszeripari kivitelnek pedig 40—45 százalékkal kell emelkednie. A behozatal — az ésszerű takarékosság keretein belül — ki fogja elégíteni a termelői és a fogyasztói szükségleteket. Kmónösen fontos azonban az importtal való ésszerű gazdálkodás, az importanyagok magasabb szintű feldolgozása. Nemzetközi gazdasági kapcsolatainkban továbbra is meghatározó szerepe lesz a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval ég a többi KGST-országgal folyta.: tott tervszerű együttműködésnek és a kölcsönös áruforgalom erőteljes fejlesztésének. Fokozódik az új formáknak, a termelési együttműködéseknek, a nyers- és alapanyagtermelés közösen történő fejlesztésének a szerepe. Részt veszünk az orenburgi gázvezeték, az uszty—ilimszki cellulózkombinát, a kiembajevi azbesztkitermelő és -dúsító kom. binát és a Vinnyica—Albertir- sa közötti 750 kV-os villamostávvezeték építésében. A feldolgozóiparban is bővülnek kooperációs és szakosítási kapcsolataink. A kölcsönös előnyök és érdekek tiszteletben tartása elvének alapján fejlesztjük gazdasági kapcsolatainkat a fejlett tőkés országokkal. Gazdasági és politikai érdekeinkkel összhangban jelentősen bővülnek gazdasági kapcsolataink a fejlődő országokkal, Jövedelem- és árpolitika Jövedelempolitikánk feladata a munka szerinti elosztás következetesebb megvalósítása, valamint az alacsonyabb jövedelmű családok anyagi helyzetének az átlagot meghaladó mértékű javítása. Ezért a tervidőszakban öt év alatt 14 —16 százalékos reálbérnövekedést és 18—20 százalékos reáljövedelem-növekedést tervezünk. Azzal számolunk, hogy a termelőszövetkezetekben, dolgozók keresetének átlagos növekedése azonos lesz a munkásokéval, alkalmazottakéval. A szociálpolitikai célokra rendelkezésre álló eszközökből. elsősorban a gyermekek eltartásához és neveléséhez való hozzájárulás növelését, valamint az alacsony nyugdíjjal rendelkezők nyugdíjának emelését irányozza elő a terv,. Árpolitikánkat egész gazdaságpolitikánknak és életszínvonal-politikánknak alárendelten határozzuk meg. Ezért az eddiginél it. gondosabban vizsgáljuk az árak alakulásának tendenciáit, az azokra ható tényezőket és tervszerűen biztosítjuk, hogv a fogyasztói árszínvonal mindenkor gazdaságpolitikai és életszínvonal-politikai céljainkkal összhangban alakuljon. Továobra i,s kiemelt társa- . dalompolitikai feladatunk az ország lakásállományának növelése. A terv összesen 430— 440 ezer új lakás építésével, ezen belül — a beruházási lehetőségek figvelembevételével — legalább 150—160 ezer állami lakás felépítésével számol. Ebből a tanácsi bér- és az értékesítésre kerülő lakások száma legalább 140—150 ezer lesz, ami 10—15 ezerrel több, mint a IV. ötéves terv időszaka oan. A tervjavaslat előirányozza a kulturális szolgáltatások, mindenekelőtt az óvodák, általános iskolák és a szakmunkásképző intézetek fejlesztését. A kulturális ellátásra előirányzott eszközökből növekvő hányadot fordítunk az oktatás céljaira. Társadalompolitikai' és gazdasági feladataink megvalósításához a tervjavaslat összesen 970—980 milliárd forint beruházását irányozza elő. A szocialista szektorban 870 milliárd forint értékű beruházásra kerülhet sor. Ez 25—28 százalékkal nagyobb, mint 1971—75- ben. Az évenkénti átlagos nö(Folytatás a 3. oldalon.) 1975. december 18,
