Tolna Megyei Népújság, 1975. december (25. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-18 / 296. szám
jt'ecs Egyet’1 VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! TOLNA MEGYE! •■.AZi.-.L’lS‘ZMP 'T:0 L N A' M E'G V E l B I Z OTTSAG AN AK -L A PJ A CSÜTÖRTÖK »»73. dec. 18. XXV. ivf. 296. szám. ARA: 0.90 Ft Á Kubai KP kongresszusa (3. old.) Megkezdte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka Napirenden az V. ötéves terv és a jövő évi költségvetés Felszólalt Németh Károly, az MSZMP KB titkára Szerdán délelőtt 11 órakor a Parlamentben megnyílt az országgyűlés téli ülésszaka. Rés2)t vett a tanácskozáson Losortczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja», továbbá a Központi Bizottság titkárai, valamint a Minisztertanács tagja». A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált külképviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az Országos Választási Elnökség benyújtotta az időközi választásról szóló jelentését. Eszerint a Veszprém megyei 13-as számú országgyűlési választókerületben az időközi választás a törvény előírásainak megfelelően folyt le, képviselőnek Udvardi Erzsébetet választották meg. Apró Antal tájékoztatta a képviselőket, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság az Országos Választási Elnökség jelentését tudomásul vette, a jegyzőkönyvek alapján megvizsgálta Udvardi Erzsébet megbízólevelét, s miután az a törvényben előírt feltételeknek mindenben megfelelt, javasolta a képviselő igazolását. Az országgyűlés ezt követően tudomásul vette az Országos Választási Elnökség jelentését, majd a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság javaslatának megfelelően Udvardi Erzsébet országgyűlési képviselőt igazoltnak jelentette ki. ___ A pró Antal ezután tájékoztatta a képviselőket, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége javaslatot terjesztett elő bizottsági tag felmentésére, illetőleg a bizottságokban felmentés és elhalálozás folytán megüresedett helyek betöltésére. A javaslatnaik megfelelően az országgyűlés Kovács Sándor képviselőt miniszterhelyettes» kinevezése miatt ipari birattsági tagsága alól felmentette, Gyuricza László képviselőt ez ipari bizottság tagjává, Benjámin László képviselőt pedig a kulturális bizottság tagjává megválasztotta. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről, majd Apró Antal bejelentette, hogy a Minisztertanács megbízásából Huszór István, a kormány elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke benyújtotta az országgyűlésnek a népgazdaság V. ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter pedig a Magyar Népköztársaság 1976. évi költségvetéséről szóló törvény- javaslatot. Az országgyűlés elnökének javaslatára a képviselők elfogadták oz ülésszak tárgysorozatát: 1) A népgazdaság V. ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot. 2) A Magyar Népköztársaság 1976. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. Az elfogadott tárgysorozatnak megfelelően ezután Huszár István tartotta meg expozéját Huszár István expozéja Huszár István bevezetőben arról szólt, hogy országunk életében nagy jelentőségű esemény egy-egy ötéves terv lezárása és egy újabb kezdete. Beszélt az 1971—75. évekre szóló terv célkitűzéseiről, majd így folytatta: Arról adhatok számot a tisztelt országgyűlésnek, hogy a kitűzött célokat elértük. Bár a tervidőszakból néhány nap még hátra van, az adatokból már most megállapítható, hogy a nemzeti jövedelem az előirányzott évi 5,5—6,0 százalék helyett 6,3 százalékkal növekszik. Az ipari termelés évi átlagos növekedési üteme a tervezett 6 százalékkal szemben 6,5 százalékos, a mezőgazdasági termékek termelése is gyorsabban emelkedett, mint az előirányzott 2,8—3 százalék. Az évi átlagos növekedési ütem 3,3—3,5 százalék. Az elmúlt öt esztendőben a nemzeti jövedelem gyarapodását teljes egészében a termelékenység növekedése biztosította. A termelésben lekötött eszközöket is figyelembe véve pedig a nemzeti jövedelem növekedésének már mintegy 60 százaléka a hatékonyság javulásából származott. A tervidőszakban az aktív keresők száma mindössze 1,8 százalékkal növekedett, a mun- kaidoalao pedig némileg csökkent, mert az országban —néhány munkakör kivételével — lényegében befejeződött a rövidített munkahétre való áttérés. Az ipari termelés növekedésének több mint 90 százaléka a termelékenység növekedéséből származott. A foglalkoztatottság szerkezetében társadalmilag is jelentős és gazdasági fejlettségünkkel összhangban álló változás következett be. Míg 1965—70. között az anyagi termelés ágazataiban 8 és a nem anyagi termelés területén csak 5 százalékkal növekedett a foglalkoztatottak száma, addig a most záruló tervidőszakban az anyagi termelés ágazataiban foglalkoztatottak száma gyakorlatilag nem változott, a nem anyagi termelés ágazataiban azonban mintegy 12 százalékkal növekedett, ezáltal javulhatott a lakosság ellátása az egészségügy, az oktatás és a szolgáltatások más területén. Ez a gazdasági fejlődés és az élet- színvonal növekedésének kísérő jelensége, következménye, s egyben feltétele is. A beruházásoknál is előtérbe kerültek a nem anyagi jellegű ágazatok. Ezek beruházása 90 százalékkal, míg az anyagi termelési ágazatoké csak 40 százalékkal nőtt. így a nem anyagi ágazatok aránya a szocialista szektor összes beruházásaiban elérte a 21 százalékot. A termelési és a ráfordítási szerkezet gyors ütemben váltó-. nem élt volna a nemzetközi munkamegosztásnak, mindenekelőtt a KGST-országok tervszerű együttműködésének a lehetőségeivel. Különösen gyümölcsözően fejlődött gazdasági kapcsolatunk a Szovjetunióval. Fejlődésünket a beruházások számottevő növelésével értük el. A most befejeződő ötéves tervben közel 50 százalékkal nagyobb a beruházások volumene, mint a megelőzőben. Az átlagot meghaladó mértékben növekedtek a gépi beruházások. Különösen gyorsan fejlődött a villamosenergia-ipar, az épí- tőanyng-ipar és a vegyipar. A tervidőszakban 80 nagyberuházást fejeztünk be. A gazdasági építőmunka eredményeként tovább csökkentek az egyes országrészek közötti gazdasági szintkülönbségek. Az Alföld és a Dél-Du- nántúl gazdasági fejlődése — a tervnek megfelelően — meghaladta az országos átlagot. Gazdasági eredményeink alapján népünk életszínvonalának javításában, a szocialista életmód kiteljesedésében is számottevő eredményeket értünk el. Az egy főre jutó reál- jövedelem a tervnek megfelelően 1975-ben várhatóan kb. 26, az egy keresőre jutó reálbér pedig mintegy 18 százalékkal lesz magasabb, mint öt évvel ezelőtt volt. Az idős korúak és a gyermekes családok helyzetének javítására fontos szociálpolitikai intézkedések születtek. Javult a lakásellátottság. öt év alatt a tervezett 400 ezernél mintegy 20—30 ezerrel több lakás épült. IV. ötéves tervünk fő céljait annak ellenére teljesítjük, hogy gazdaságunkat érzékenyen befolyásolták a tőkés világgazdaságban 1973. őszétől kibontakozó, gyors ütemű inflációtól kísért válságjelenségek és a számunkra hátrányos árarányváltozások. Az a tény. hogy a terv fő céljait ilyen körülmények között is meg tudtuk valósítani, a szocialista tervgazdálkodás fölényét bizonyítja. 76 alapok szocialista építőmunkánk folytatásához zik. Ezt akkor is látnunk és értékelnünk kell, ha la.an épp itt sürgetjuk leginkáoü a meg gyorsaob átalakulást. A szerkezeti változásokat elsősorban a központi fejlesztési programok segítik. Tovább korszerűsödött az energiatermelés és a felhasználás struktúrája. Gyors ütemben fejlődtek a műszaki szempontból progresz- szív ágazatok, mint pl. a műszeripar, a híradástechnikai és számítástechnikai ipar, a közúti járműgyártás, a gyógyszer- ipar, a műtrágyagyártás, valamint a petrolkémiai ipar. A gépipar termelésének kb. egy- harmada új, legfeljebb három éve gyártott termék. Mindennek eredményeként a termelést meghaladó ütemben növekedett az ipari termékek értékesítése, elsősorban a külföldön értékesített termékek mennyisége. A mezőgazdaság gyors fejlődését jól szolgálta az iparszerű termelési rendszerek megjelenése és elterjedése, a gépesítés színvonalának növelése, a korszerű vegyszerek — a műtrágyák, növényvédő szerek — egyre nagyobb mértékű alkalmazása. íme, ezek a gazdasági növekedésnek talán a legfontosabb, az intenzív fejlődést leginkább jelző vonásai. A népgazdaság hatékonyságának javulása aligha következhetett volna be, ha hazánk Az elmúlt öt esztendő gazdasági fejlődése a vázolt nehézségek ellenére is jó alapokat teremt szocialista építőmunkánk folytatásához. A tervjavaslat elkészítése széles körű, kollektív munka eredménye. Kidolgozásában részt vettek az ország legnagyobb ipari és más vállalatai; szoros együttműködés alakult ki az országos irányító, illetve a ijelyí államigazgatási szervek és a tudományos kutató- intézetek között. A terv fő céljai — ismerve nehézségeink okait, a bizonytalanságok jellegét és nagyságrendjét — reálisak és megítélésünk szerint bizonyosan megvalósíthatók. Tervcéljaink kimunkálásában jelentős mértékben támaszkodni tudtunk az évek óta folyó hosszú távú (15 éves) tervező munka legfontosabb eredményeire. A gazdasági fejlődés fő irányait, arányait és szerkezeti változásait tekintve a közép- és hosszú távú célok összehangoltak. Az V. ötéves terv gazdasági fejlesztési feladatai — mindenekelőtt a termelő ágazatokban, az energetikában és a mezőgazdaságban — összhangban vannak a gazdaság hosszú távú fejlesztésére kialakított fő irányzatokkal. A következő évek fontos feladata a gazdaság külső és belső egyensúlyának megteremtése, ezért a távlati fejlesztés néhány fontos céljának a megvalósítását (például a megtermelt és a belföl dön felhasznált nemzeti jövedelem növekedési ütemének a közelítését, a felhalmozási hányad, főleg a feldolgozó iparok arányának növekedését) ,még az V. ötéves terv sikeres teljesítése esetén is csak a 80- as évtizedben lehet határozottan célként megjelölni. A tervjavaslat szerint a nemzeti jövedelem öt év alatt 30—32, az ipari termelés 33— 35, az építési-szerelési tevékenység 30—33, a mezőgazda- sági termelés pedig 16—18 százalékkal növekszik. A tervezett fejlődés üteme ugyan némileg lassúbb, mint amit az előző öt évben elértünk, de lényegében megfelel a IV. ötéves terv előirányzatainak. Hosszabb időszakot vizsgálva pedig közel áll az eddig elért átlagos növekedéshez. Mivel az V. ötéves terv időszakában sok tekintetben a korábbiaknál nehezebb feltételekkel kell számolnunk, a növekedés tervezett üteme az adott körülmények között és nemzetközi összehasonlításban is megfelelően dinamikus. A szocialista építés töretlen folytatása, népünk életszínvonalának folyamatos emelése világosan bizonyítja, hogy gazdaságpolitikánk stabil marad. Ez a stabilitás azonban nem jelenthet változatlanságot vagy éppen megmerevedést. Társadalmi és gazdasági fejlődésünk legfontosabb eredményei éppen a tudatosan létrehozott változásokban tükröződnek. Nincs tértől és időtől elvonatkoztatott gazdaságpolitika, és ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a rugalmassággal (Folytatás a 2. oldalon). v
