Tolna Megyei Népújság, 1975. december (25. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-16 / 294. szám
Moszkva Külügyminiszteri tanácskozás Hétfőn délután a szovjet fővárosban megkezdődött hét szocialista ország külügyminisztereinek tanácskozása. A megbeszélésen Bulgáriát Petr Mladenov, Csehszlovákiát Bo- huslav Chnoupek, Lengyel- országot Stefan Olszowski, Magyarországot Púja Frigyes, a Német Demokratikus Köztársaságot Oscar Fischer, Romániát George Macovescu, a Szovjetuniót Andrej Gromiko képviseli. A találkozó hétfőn, moszkvai idő szerint délután négy órakor kezdődött a szovjet külügyminisztérium Tolsztoj utcai vendégházában. Elsőként Andrej Gromiko, a vendéglátó ország külügyminisztere érkezett a színhelyre a szovjet külügyminisztérium vezető diplomatáinak társaságában, majd egymás után léptek be a többi hat szocialista ország külügyminiszterei. A kölcsönös üdvözlések után a külügyminiszterek és a kíséretükben lévő diplomaták a vendégház márványtermében foglaltak helyet egy téglalap alakú tárgyalóasztalnál. Púja Frigyes külügyminiszter az NDK és Bulgária külügyminisztere között foglalt helyet. A külügyminiszteri tanácskozás megnyitásán jelen voltak a szovjet sajtó, a televízió és a filmhíradó, valamint a tanácskozáson részt vevő szocialista országok sajtójának képviselői is. A külügyminiszterek találkozójával kapcsolatban moszkvai politikai körökben emlékeztetnek arra. hogy hasonló tanácskozásra legutóbb ugyancsak Moszkvában került sor 1973 januárjában, amikor ugyanennek a hét szocialista országnak a diplomáciai megbízottai tárgyalták meg az országaik közötti politikai együttműködés időszerű kérdéseit és az aktuális nemzetközi problémákat. A konzultáció középpontjában akkor az európai problémák álltak. Bizonyosra vehető, hogy a külügyminiszteri tanácskozás egyik legfontosabb témája ezúttal is az európai biztonság, a helsinki konferencia után kialakult helyzet lesz. * Ilj szakasz a hamminizmus építésében Hétfő esti kommentárunk. Közeledik a Szovjetunió és az egész nemzetközi munkás- mozgalom kiemelkedő fontosságú eseménye, a Szovjetunió Kommunista Pártja huszonötödik kongresszusa. Az SZKP Központi Bizottsága jóváhagyta a kongresszus alapvető irányelveinek tervezetét a szovjet népgazdaság 1976—80-i fejlesztéséről. Már az első nemzetközi visszhangokból kitűnik, hogy a TASZSZ ezzel kapcsolatos részletes közleményét nem csupán a Szovjetunióban és nem is csak a szocialista országokban tanulmányozzák megkülönböztetett figyelemmel. Az érdeklődés érthető. A tervezet a szó minden értelmében történelmi jelentőségű okmány, hiszen a benne foglaltak meghatározzák a szocialista nagyhatalom fejlesztésének irányát és ütemét a következő fél évtizedben. Az pedig, hogy a földkerekség legnagyobb országának fejlődése milyen jellegű lesz, ebben az óriási lehetőségeket és nem lebecsülendő veszélyeket hordozó időszakban, joggal tarthat számot egyetemes érdeklődésre. Lisszabon , A PKP Központi Bizottságának nyilatkozata Elég egyetlen, pillantást vetnünk a tervezetre ahhoz, hogy azonnal kiderüljön belőle: a Szovjetunió tizedik ötéves terve minden ízében a béke terve, hatalmas továbblépés a nagy lenini látomás, a kommunizmus felé vezető úton. Óriási nehézségeket kellett legyőznie Lenin pártjának, a szovjet népnek, amíg eljutott idáig. A most befejeződő kilencedik ötéves terv már minden nehézség és probléma ellenére összehasonlíthatatlanul kedvezőbb hazai és nemzetközi körülmények között kerülhetett megvalósításra, mint bármely korábbá Ez azonban csak lehetőség volt. A szovjet né$ élni tudott ezzel a lehetőséggel — ezt bizonyítják a múlt fél évtized eredményeiről most nyilvánosságra hozott számok. Öt év alatt 28 százalékkal, 76 milliárd rubellel nőtt a nemzeti jövedelem és a növekedés négyötöde a munka termelékenységének emelkedéséből származott; az állóaLapok értéke meghaladta a myolcszázmilliárd rubelt! Olyan pillérek ezek, amelyekre lehet építeni: a kilencedik ötéves terv eredményei adják azt a gránitalapot, amely reálissá teszi a tizedik tervidőszak szárnyaiban merész számsorát. Még szovjet méretekben is igényes, de jó szervezéssel, szívós munkával megvalósítható feladat a nemzeti jövedelem további 24—28 százalékos, az ipari termelés 35—39 százalékos, a mezőgazdasági 14—17 százalékos növelése. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, mind az iparban, mind a mezőgazdaságban általánossá kell tenni a legkorszerűbb eszközök, gépek és módszerek használatát. Csakis így érhető el a legfőbb cél, a ßzovjet emberek életszínvonalának további emelése. Számunkra különös jelentőségű a tervezetnek az a része, amely szerint a tervezők messzemenően figyeleup.be vették a szocialista gazdasági integráció szerteágazó szempontjait, a KGST-országok együttműködésének távlatait. Aligha szorul bővebb elemzésre, mit köszönhetett és köszönhet a magyar népgazdaság, a Szovjetunióval való testvéri együttműködésnek. Ez a jövőben is így lesz — a tervezet tanúsága szerint még több területen, még több lehetőséggel. Kairó Francia-egyiptomi együttműködési nyilatkozatot írtak alá A Portugál Kommunista Párt Központi Bizottsága egész napos ülésen vitatta meg az országban kialakult helyzetet. A Lisszabon melletti Alhandrában megtartott tanácskozásról 21 oldalas nyilatkozatot tettek közzé. Elvi döntést hoztak arról, hogy 1976. első nedvedében megtartják a PKP VIII. kongresszusát, A KB közölte: a kommunistáknak a kormányban való további részvétele attól függ, hogy milyen lesz a kabinet összetétele és milyen funkciókat szánnak neki. A párt nem vehet részt a kormányban, ha arra kárhoztatják, hogy olyan intézkedésekhez adja nevét, amelyekkel nem ért egyet. A kommunisták akár a kormányban, akár azon kívül mindig a dolgozók és a népi tömegek érdekeit, a forradalom vívmányait és a szabadságjogokat fogják védeni. A dokumentumban l súlyosnak ítélik meg a fasizmus veszélyét. A KB elképzelhetőnek tartja azt is. hogy az ellenforradalmi erők az állami és a katonai apparátus fokozatos visz- szahódításával, „legálisan” számolják fel a demokráciát, s azt is, hogy katonai puccsal ragadják magukhoz a 'hatalmat, ha arra elég erősnek érzik magukat. A párt szerint szétforgácsolták a baloldali katonai erőket, megtorlással és átszervezéssel felszámolták azokat a katonai egységeket, amelyek szorosan együttműködtek a népi mozgalommal. A párt a fasiszta veszély kiküszöbölése érdekében a demokratikus erők alapvető kötelességének tartja, hogy „elősegítsék a fegyveres erők mozgalmának (MFA) átszervezését a demokrácia megvédéséért”. Utalnak arra, milyen i nagy veszélybe sodorta a demokráciát az MFA egységének megbomlása. A szövetségi politika kérdéseit boncolgatva a PKP KB utal az új erőviszonyokra, majd állást foglal a proletá- riátusnak a dolgozó parasztsággal, a városi kispolgársággal, az értelmiségiekkel és bizonyos középpolgári rétegekkel való szövetsége mellett. A népi mozgalom és az MFA szövetsége továbbra is alapvető a portugál forradalomban < — áll a nyilatkozatban. A szocialista pártról a következőt írják: „A PSZP vezetőinek jobboldali álláspontja miatt különösen fontosak lehetnek azok a szervezeti formák, amelyekben a demokratikus és a szocialista erők az antifasizmus platformján politikai akcióegységbe kovácsolódnak.” az USA keütnetlsn kilátásai „A Szovjetunió csak azután nyújtott nagyobb arányú támogatást az MPLA-nak, hogy az Egyesült Államok megkezdte az angolai FNLA és az Unita segítését” — írja vasárnap vezető helyen a New York Times. A Washington Post értesülése szerint „miután már 13 afrikai ország nyíltan támogatja az MPLA-t, továbbiak hajlanak hasonló állásfoglalásra — de még egyetlen afrikai ország sem ismerte el a (szakadár mozgalmak) huambói ellen, kormányát. Ilymódon az Egyesült Államok hamarosan szembetalálhatja magát az MPLA- val növekvő mértékben rokonszenvező és a szovjet segítséget megértő Afrikával, jelentős hírt szenvedhetnek Amerika j '••vacs Irtai a kontinens álla- 1 ma.U: A ; •b’.'ségévei”. A KB továbbra is a „reakció pártjának” tartja a Demokratikus Néppártot (PPD), „jóllehet a PPD-ben bekövetkezett nagy törés arról tanúskodik, hogy sokan szembehelyezkednek a fasiszta politikával”. A PKP KB a pártélet belső kérdéseivel foglalkozva megállapította, hogy „kevés az olyan tapasztalt és jól felkészült káder, aki feladatának magaslatán áll”, s „néhány terület középszintű szerveinek társadalmi összetétele nem felel meg a párt túlnyomó többségében munkás össztételének”. A propagandamunka terén „hiányosnak” nevezték azt, ahogyan a párt „válaszol” a heves kommunistaellenes kampányra, a „közvélemény ideológiai megmérgezésére”. az ideológiai munkával kapcsolatban „elszánt harcot” hirdettek meg a párt soraiban mutatkozó „erős szektás tendenciák” leküzdésére. Küzdeni kell az imperializmus és a szociáldemokrácia ideológiájával, a kommunista- és szovjet- ellenességgel, a társadalmi békét és az osztályok kiegyezését hangoztató elvekkel, a balos opportunizmussal és verbalizmus- sal szemben. — hangoztatja a nyilatkozat. A KB végül felhívta a figyelmet a „tagdíjak rendszeres fizetésének”, a párt anyagi támogatásának fontosságára. Bejrut Feltételes megállapodás Vasárnap este Bejrutban "eltételes megállapodás született a nemzeti hazafias erők és a PFSZ közvetítő szerepet vállalt képviselői között, amelynek értelmében — bizonyos körülmények között — a libanoni hadsereg biztonsági alakulatai vennék át a szemben álló fegyveres csoportok állásait — jelentették nyugati hír- ügynökségek a libanoni fővárosból. A megállapodás végrehajtását a baloldali erők ahhoz a feltételhez kötötték, hogy előbb gyakorlatban is hatékonynak bizonyuló tűzszünet lépjen életbe. A vasárnap esti feltételes megállapodást megelőzően • • :er Arafat, a PFSZ vezetője s Karami libanoni miniszterelnök két alkalommal is tárgyalt egymással. A hivatalos megbeszélések végeztével vasárnap este közös sáj tóértekezletet tartott a Kairóban tartózkodó Giscard d’Bstaing francia és Szadat egyiptomi elnök. A megbeszélések záróakkordjaként a sajtókonferencia kezdetén a két államfő „együttműködési és barátsági nyilatkozatot” írt alá. Az okmány szorgalmazza a két ország politikai, gazdasági. kulturális és technikai együttműködését és sürgeti a térség végleges és tartós békéjének a megteremtését. A sajtóértekezleten Giscard d'Estaing kijelentette, hogy a nyilatkozatban kifejtett alap- elvek — ígv a végleges rendezés érdekében teendő lépések sürgetése — alapkövei Franciaország közel-keleti és a Földközi-tengeri térségben folytatott politikájának. Az egyes konkrét kérdésekről szólva elmondta; Franciaország véleménye szerint a libanoni válságot diplomáciai úton, két- és sokoldalú tárgyalások útján kell megoldani. A Palesztinái kérdést kommentálva kifejtette: a francia álláspont szerint a Palesztinái népnek joga van saját hazához. Szadat elnök hozzáfűzte, hogy ebben a kérdésben teljes nézet- azonosság mutatkozott meg a tárgyalásokon. Arra a kérdésre, amely több arab országnak a második egyiptomi—izraeli katonai egyezményt elutasító magatartására vonatkozott, Szadat annyit válaszolt: Egyiptom tartja magát az arab stratégiához, d,e az arab államok között taktikai különbségek lehetnek”. 1975. december 16. Tünietés Barcelonában János Károly király elnökletével hétfőn Madridban megtartotta első minisztertanácsi ülését az új spanyol kormány. Több ezer ember tüntetett vasárnap Barcelonában, s általános amnesztiát követelt. A galíciai tartományi ügyvédi kamara hét végén tartott közgyűlésén úgy döntött, hogy követeli a politikai foglyok azonnali szabadlábra helyezését és az úgynevezett terrorizmusellenes törvény hatálytalanítását. Találkozót tartottak a hét végén Madridban a spanyol és a francia szocialista párt képviselői —, jelentették be hétfőn Párizsban. A francia szocialista párt párizsi szervezetének közleménye szerint János Károly látszólagos liberializmusa ellenére Spanyolországban továbbra is elnyomják a demokratikus ellenzéket.
