Tolna Megyei Népújság, 1975. december (25. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-14 / 293. szám

* magazin * magazin * magazin *

A világ legnagyobb hegyikristálya

A kvarckristályokat ma már aligha nélkülözhetné a technika. Híradástechnikai adó. és vevőkészülékek oszcillátoraiban és szűrőiben, mérőkészülékekben és hitelesítő alapkészülékekben, órákban, precíziós optikai eszközökben, stb. találnak alkalmazásra a speciális szerkezetű kis kristály-alkatrészek. Tiszta állapotban, úgynevezett hegyikristály formájában csak rendkívül rit. kán fordul elő a természetben a kvarc. Különösen . ahhoz képest, hogy mennyire megnőtt az iránta, mutatkozó kereslet. Éppen ezért másfél évtizeddel ezelőtt kidolgozták a kvarckristály növesztésének mesterségesen gyorsított módszerét. Ma már „csíraként” felhasznált kvareiapocskára három hét

alatt növesztenek rá akkora kvarckristályokat, mint amekkorára csak ezerévi természetes folyamat eredményeként nőnének meg a kristályok.

A természetes hegyikristály azonban még így is nagy kincs. Kiváltképp az olyan tiszta példány, amely nem tartalmaz szennyeződéseket és fémes zárványokat. A világ legnagyobb, 18Ö0 kilogramm súlyú — a képen látható — hegyikristályát, az Egyesült Államokban, Arkan- sasban emelték kt egy lelőhelyről. Európában az Alpokban bukkantak rá az eddigi legnagyobb hegyikris. tály-példányra, amely 618 kilogramm súlyú. A Szovjetuniónak is vannak hegyikristály-bányái az Uraiban.

Lesz-e új jégkorszak?

A jégárak — gleccserek — világszerte több alkalom- —- mai megnövekedtek és visszahúzódtak az utolsó jégkorszak óta. Méretváltozásaik az éghajlat alakulását követik és évezredekre visszamenőleg vallanak a klíma kisebb- nagyobb ingadozásairól. A glaciológusak elsősorban a gleccserüledékeik és morénák (a gleccserjég által szállított és feltorlaszolt kőzettörmelékek) alapján igyekeznek felderíteni a jégáraik mozgásának méreteit a távolabbi múltban. Sokszor a növényzet — kivált a zuzmók — éles határvonala ,is jelzi a gleccserek hajdani kiterjedését.

Az utolsó nagy eljegesedés Idején jégmezők borították az északi félteke nagy részét, az összes szárazföld felületének mintegy 27 százalékát (a mai mintegy 10 százalékkal szemben). Hanem úgy 7 ezer évvel ezelőtt a Skandináviát borító jég már teljesen széttöredezett, felolvadt az óceán vizében, s az alpesi gleccserek ugyancsak apadni kezdtek, sokuk egészen eltűnt. Világszerte magasabbra emelkedett a növényzet határa. A felmelegedési periódus kb. 6 ezer évvel ezelőtt érte el a csúcsát. Akkortájt az átlagos világ- hőmérséklet valószínűleg 2—3 C fokkal magasabb volt, mint napjainkban.

Mostanában az általános „visszavonulási" irányzatot újra előretörések szakítják meg. Ismereteink még nem érték el azt a fokot, hogy megbízható előrejelzést mondhatnánk a gleccserek jövendő fluktuációjáról. Uj jégkorszaktól azonban nem kell tartani, vélik a kutatók.

A halászflotta erősítése a kubai gazdaságfejlesztés egyik legfontosabb feladata.

A halászflotta megteremtése és növelése kétféle módon történik: részben jelentős volumenű külföldi megrendelések útján, részben a hazai hajógyártás fejlesztése révén. Az utóbbi négy év folyamán a „Victoria de Girón" hajógyárban 60 acélhajót gyártottak, amelyek kapacitása összesen 18168 lóerő, tonnaűrtartalma pedig 7458 tonna. 1975-re további 30 hajó építését irányozták elő, 12 965 lóerő összkapacitással. Az idén elkészült hajók értéke eléri a 4 400 000 pesót, ami az előző évhez viszonyítva 20 százalékos növekedést jelent. E

hajók 77 százalékát rákhalászhajók teszüé ki. Lehetővé vált, hogy az ország rákhalász- hajókat exportáljon.

Kuba' az ilyen hajók gyártásában szinte semmiféle tapasztalatokkal nem rendelkezett. Így azután az 1964-ben épített első acélhajókat ré szénként állították össze, hajóépítő állványon. A későbbiek során azonban elsajátították a korszerű hajóépítési technológiát, bevezették az előregyártott elemek alkalmazását. A fejlesztés tovább tart: 1978-ra eléri a 6,5 millió, 1980-ra pedig a 36 millió pesót az évente gyártott * hajók értéke.

Napenergia

mint jövőbeli exportcikk?

A napenergia felhasználása már nem a jövő zenéje, jelentette ki Bonnban Matthöfer, az NSZK szövetségi kutatás- és fejlesztésügyi minisztere. A meleg víz előállítása a nyári hónapokban máris olcsóbb lehet, mint az olajfűtés. Á napenergia felhasználásának különösen ott lesz nagy jelentősége, ahol vezetékes energia-szolgáltatásra nincs mód. E primér energia két nagy előnye: nem kell tartani az ellátás fennakadásától, és nemszennyezi a környezetet.

Az NSZK kutatás, és fejlesztésügyi minisztériuma az elmúlt másfél évben 26,5 millió márkát engedélyezett a napenergia felhasználásával kapcsolatos kutatási és fejlesztési tervekre. A Stuttgarti Egyetemen tartott szemináriu. mok egyikének témája „A napenergia felhasználása” volt. A szemináriumon megállapították, hogy az NSZK-ban, nemzetközi viszonylatban, máris jelentősnek nevezhető napenergia-kutatás folyik. Sok munka van még hátra azonban, mert a napenergia széles körű alkalmazása azt feltételezi, hogy előállítása jövedelmező, felhasználása pedig olcsó legyen,

Matthöfer szerint a fejlődő országokkal együttműködve, a napenergia „a jövő exportcikke” lehet. Az ipar egyelőre még nem tudta kifejleszteni az erőművek építéséhez szűk. séges olcsó napenergia-gyűjtő cellákat. Az eddig elért kutatási eredmények alapján épülő erőművek nemcsak túlságosan drágák, hanem túlságosan nagyok is lennének.

fi legjolp parkosított város

Rjazány nyerte el „Az Oroszországi Föderáció legjobban parkosított városa” címet. A Moszkvától 200 kilométernyire keletre elterülő Oka-parti város az utóbbi fél évszázadban hatalmas ipari központtá fejlődött. Az elmúlt 25 év alatt ötszörösére növekedett itt a lakások szás ezzel lépést tartott a

•arkostftás is, mégpedig nemcsak az új lakónegyedekben, hanem a városközpontban „is. Rjazány minden lakosára ma 42 négyzetméter zöld terület jut. Ez az arány még tovább növekszik a régi városközpont helyreállításával,

A jövő tengerészei

A „Tovaris” tanhajó úton. (Fotó: APN—KS)

A tengerről ábrándozó szovjet fiúknak megvan a reális lehetőségük, hogy erejüket 11 —15 éves korban kipróbálják. Sok városban alakult meg az Ifjú Tengerészek Flottillája. A fekete-tengeri Odesszában hat éve működik az ITF. A flottillák a jövő tengerészeinek iskolái.

— Az a feladatunk, — mondta Niykolaj Ljágusa, a kapi- tányigazgazgató helyettese —, hogy érdekes dolgokkal kössük

le a fiatalok figyelmét, bemutassuk nekik a tengerészszakmákat.

Három évig tanulnak. Először az alapvető tengerészeti ismereteket, oceanográfiát, flottatörténetet, hajózási technikát sajátítják el. A második és a harmadik évben kormányosok, rádiósok, gépészek lesznek.

A legvonzóbb számukra a tengeri utazás. A múlt nyáron

Bukarestben, Szófiában és a Fekete-tenger partvidékén jártunk. Ebben az évben viszont öt flottilla a Volgán, Gorkij városánál rendezett találkozót.

Az utazás mindenekelőtt munkát jelent. A kormányosok a kormánykerék mellett, a gépészek a hajóberendezések mellett állnak és a rádiósok továbbítják a híreket.

Tatjana Posziszajeva, az APN tudósítója (KS)

EiCubsa es es tenger