Tolna Megyei Népújság, 1975. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-07 / 262. szám

V / ft * M tucSomany stratégiája Jt z emberi társadalmat ” — a korunkban ál­talános forradalmak és a termelőerők hatalmas nö­vekedése mellett — néhány évtizede a tudományok gyors fejlődése jellemzi, amely egyre közvetlenebb hatást gyakorol a termelő­erőkre éppúgy, mint a tár­sadalmi és életviszonyok­ra. Más szóval gyarapodnak ismereteink a természetről és a társadalomról, és a tudomány új eredményei sokféleképpen hatnak az anyagi javak termelésére, az emberek tudatára, a mű­velődésre, oktatásra, egész­ségügyre, de még az orszá­gos politika és a nemzetkö­zi erőviszonyok alakításá­ban is fontos tényezők. A tudomány hazánkban is egyre jobban elfoglalja a szocialista társadalomban megillető helyét, amelyet a felszabadulás után kialakí­tott, helyes alapelvekre épí­tett, majd a változó körül­ményeknek megfelelően to­vábbfejlesztett tudomány- politika tett lehetővé. Ma már hazánkban több mint 1400 kutatóhelyen (130 ku­tatóintézet, 1000 egyetemi és főiskolai tanszék, 300 egyéb munkahely) folyik jelentős kutató- és fejlesz­tőmunka. E kutatóhelye­ken a legújabb adatok sze­rint több mint 77 ezren dolgoznak, vagyis az or­szág aktív keresőinek 1,5 százaléka. Tudományos ku­tatásra és műszaki fejlesz­tésre a nemzeti jövedelem­nek több mint 3 százalékát, tehát több mint 10 milliárd forintot fordíthatunk éven­ként. I ly en hatalmas volume­■ nű összeg- és munka- mennyiség láttán jogosan merült fel a kérdés, ho­gyan lehet megszervezni a kutatással járó munkát, ki dönti el az erők koncentrá­lásának az irányát, a leg­szükségesebb és legsürgő­sebb feladatok sorrendjét, az egyes kutatási témákra fordítható anyagi és szelle­mi erők arámyát, hogyan koordinálják ezt a nehezen áttekinthető „ágazatot” ? agyarországon a leg­nagyobb és legma­gasabb fokú tudományos testület az immár 150 éves Magyar Tudományos Aka­démia. Nagy saját kutató- hálózatot tart fenn, de ku­tatóintézetük természetesen más szerveknek — minisz­tériumoknak — is van. Az Akadémiának tehát több­oldalú a feladata. Egyrészt az országban folyó kutató­munka összehangolása, a távlati és rövidebb távú ku­tatási tervek kidolgozása, az országos jelentőségű tu­dományos és tudomány­politikai kérdések megvita­tásra, a készülő politikai, népgazdasági és kulturális elhatározások tudományos vonatkozásainak a vélemé­nyezése, stb. A másik nagy feladat a saját kutatóháló­zat irányítása. Mintegy 140 kutatóhely (ebből1 38 ku­tatóintézet, több mint 100 egyéb kutatóhely) tartozik az Akadémiához, ahol több * mint 7500 személy dolgo­zik, köztük mintegy 2500 kutató. Az előző feladatot, az Akadémia testületéinek or­szágos tevékenységét tíz tudományos osztály és mintegy száz tudományos bizottság, valamint kb. 200 szűk körű albizottság, illet­ve munkabizottság látja el. A tudományos osztá­lyok és bizottságok — egyéb teendőik mellett — a területükhöz tartozó tudo­mányágak helyzetének elemzésével, fejlődésük és prognózisuk kidolgozásával is foglalkoznak. De a fon­tos társadalmi kérdések megvitatásához és megol­dásuk elősegítéséhez is fó­rumot biztosít az Akadé­mia. A Magyar Tudomá­nyos Akadémia tehát — más kutatásirdnyltó szerv- ' vei együtt — országos be­folyást gyakorol egész tu­dományos életünkre. A másik feladatot — a saját kutatóhálózat irányí­tását — a főtitkár vezeté­sével a központi hivatal látja el, amely három tu­dományági és négy funk­cionális főosztályból áll. A főosztályok a főtitkár, illet­ve a főtitkárhelyettesek közvetlen irányításával vég­zik a munkájukat. A köz­ponti hivatal biztosítja a feltételeket a kutatóhelyek normális működéséhez. 1% z Akadémia fent vá- zolt szervezeti és működési felállása az 1970. év szervezeti reformjával lépett életbe. Ez a reform tette lehetővé, hogy a tu­dományos testületek széle­sebben és elmélyültebben foglalkozzanak az országos jelentőségű tudományos és tudománypolitikai kérdé­sekkel. A reform pedig köz­vetlen folytatása volt az MSZMP Központi Bizottsá­ga 1969. évi tudomány- politikai irányelveinek. fi szcmntűléleh új módszere A szemgolyó operációjakor mindenkor fennáll az olyan komplikációk veszélye, ame­lyeket a legutóbbi időkig csak a sebész ügyessége révén lehe­tett elkerülni. A dolognak az a lényege, hogy a csarnokfo­lyadék a légkörinél nagyobb nyomás alatt áll, s a vágás al­kalmával kifolyhat. Jurij Hatminszkij, a szibé­riai Komerov orvostudományi intézetének docense, számos orvosi technikai újdonság megteremtője, elvileg új mód­szert javasolt az ilyen műté­tek végzéséhez. Az operált szem és a felvágott üreg nedv kerül érintkezésbe a levegő­vel, hanem egy áttetsző és ru­galmas sapkácska választja el attól, olyan zsilip, amelynek belsejét 25—30 hgmm túlnyo­mású speciális folyadékkal töltik meg, s ez kiegyenlíti a szemcsarnok folyadékának nyomását, Kemerovban már kipróbál­ták a szemsnpkácska első me­derjeit. Ezt a sajátos „baro­kamrál” vékony, gyűrű alakú v ikuumszívóka segítségével erősítik a szemhez. Obszervatórium a hegytetőn • fi* *?** m Csehszlovákiában, a lengyel határon fekvő Snezka-hegység 1603 méter magas csúcsán újonnan épült meteorológiai megfigyelőállo­más és tudományos kutatóintézet kezdte meg működését. Az új obszervatórium egyik fontos állomása lett az időjárás-előrejelzés hazai és nemzetközi rendszerének. A világon mindenütt a greenwichi idő sze­rint, egyszerre történnek a meteorológiai ész­lelések, egy időben röppennek a magasba a rádiószondákat szállító ballonok, hogy 30—35 kilométer magasba emelkedve, a Földre to­vábbítsák a magaslégkört jellemző tudomá­nyos adatokat. A talajészleléseket és a rádió­szondák adatait számokból álló kódokba fog­lalják és ezeket az időjárási központok össze­gyűjtik és egymás között kicserélik. Az észlelések az évek során egyre sűrű­södnek.Ezért szükséges, hogy az adatcsere percről' percre összehangolva történjék. Ré­gebben ehhez rádiót használtak fel, ma már helyükre léptek a legmodernebb telexgépek. A képen látható új obszervatórium a prágai telexközpontba továbbítja az észlelés adatait. Innen az összesített adathalmaz a Moszkvá­ban működő időjárási világközpontba, vala­mint a Frankfurt am Main melletti Offen- bachban lévő regionális központba is eljut, Közben persze a hazai meteorológusok is felhasználják az adatokat az időjárás előre­jelzésére. Zárszámadás számítógéppel Ókori pénzhamisítók A . nagy párthus uralkodó, Mithridas II. uralkodásának idejéből (i. e. 123—87) szár­mazó pénzt találtak Azer­bajdzsánban. A pénzérmékre véletlenül bukkantak rá: szán­tás során kifordult földben ta­lálták meg a két fémkorongot. A vizsgálatok kimutatták, hogy az egyik érme hamis, vagy ahogy azt. archeológusok­nál szokás mondani „barbár utánzat”, azaz durva kópiája a parthus birodalomban vert pénzérméknek. Ez azonban egyáltalán nem kisebbíti tu­dományos értékét. Nem ez az első olyan lelet, amely alátámasztja a történé­szek következtetéseit, mely sze­rint az ókori kaukázusi népek és a parthus birodalom között intenzív politikai és gazdasá­gi-kereskedelmi kapcsolatok léteztek. Környezetvédelem A KGST-országok kör­nyezetvédelmi tanácsa hoz­zálátott az 1980-ig terjedő közös munkák programjá­nak gyakorlati megvalósí­tásához. A program felöleli a szociális, gazdasági, jogi, higiéniai szempontokat. összesen 112 témán dol­goznak A munkában a KGST^sgországok és Jugo- ; szlávía 360 kutatóintézete j és tervezőirodája vesz részt. . Szinte naponta olvashatunk arról, hogy a számítógép egy­re újabb és újabb területen bukkan fel, megkönnyítve az ember munkáját. Az idei me­zőgazdasági kiállításon — megvallom — nem várt sze­repkörben találkoztam a ha­zánkban gyártott R—10-es kis. számítógéppel. Az egyik pavi­lonban „négy kerékre állított”, vagyis gépkocsiba szerelt vál­tozata egy termelőszövetkezet dőszakos zárszámadási számí­tásait végezte. Természetesen villámgyorsan. Zárszámadási számítások géppel végzése? Hiszen ez tu­lajdonképpen nem is meglepő! Ha meggondoljuk, inkább az a furcsa, hogy erre eddig nem gondoltunk. A számítógépnek ugyanis minden adottsága megvan ahhoz, hogy hasonló munkákat precízen és gyorsan elvégezzen. Az ember az állandóan is­métlődő ügyviteli munkában hamar elfárad és hibázásra hajlamossá válik. A számító­gép viszont a monoton ismét­lődő ügyviteli feladatokat nagy sebességgel mindaddig végzi, ameddig árammal táplálják. Ha a programjai pontosak, a berendezés jól működik, akkor ezerszer is elvégeztethetünk vele egy feladatot, a végered­mény mind az ezerszer ugyan­az lesz. Az R—10-es kisszámítógép komplex zárszámadó program­ját a Számítástechnikai Koor­dinációs Intézet munkatársai dolgozták ki a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium statisztikai és gazdaságelemző központjának megbízásából. A program segítségével A számítógép 20 perc alatt elvég, zi a zárszámadással kapcsola­tos összes számításokat, majd további 2 óra alatt részletesen kiírja a végeredményt. Ezzel hetekig tartó hosszadalmas és nehézkes munkától kíméli meg az embert. A gépkocsiba épí­tett R—10 számítógép dolga végeztével továbbállhat, fel­keresheti a következő termelő­szövetkezetet és még aznap el­készítheti annak zárszámadás sát is. Az R—10 sokoldalú fel­használását kedvező tulajdon­ságai teszik lehetővé, légkon­dicionálást nem igényel, a rázkódással szemben ellenálló, üzembiztos. Azt, hogy a számítógép programja milyen végered­ményt ad, a betáplált.részada­tok határozzák meg. Abba, hogy milyen kedvezően ala­kulnak a nyereségek, „ő” már nem képes ilyenkor beleszól­ni. Ez csakis tőlünk, emberek­től függ. S. GY. « »

Next

/
Thumbnails
Contents