Tolna Megyei Népújság, 1975. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-07 / 262. szám
* magazin * magazin * magazin * Az eleven múzeum Sokan vannak azon a véleményen, hogy a múzeumok feladata tulajdonképpen csak a műremekek, a múltból származó kincsek összegyűjtése és kiállítása. Azok a múzeumok, amelyek csak ezekre a feladatokra összpontosítanak, nem töltik be eredeti funkciójukat — mondja a lengyel muzeológusok nesztora, dr. Stanislaw Lorentz professzor. A modern múzeum ne a művészet temploma legyen, amelyhez az emberek elzarándokolnak, hanem a múzeum közeledjék az emberekhez, mert csak így tud eleven, tudományos és népművelő tevékenységet végezni, és más kulturális intézményekkel együttműködni., Az effajta múzeumok kialakítását dr. Lorentz már 40 évvel ezelőtt megkezdte, amikor átvette a varsói Nemzeti Múzeum irányítását. Elképzeléseit azonban csak a háború befejezése után tudta maradéktalanul megvalósítani, amikor pezsgő életet teremtett a vezetése alatt álló múzeumban és modern, tudományos és népművelő intézmény- nyé változtatta át. Itt van az a központ, ahol szakemberek dolgozzák ki a lpiltúra és a művészet jobb terjesztését szolgáló új módszereket. A lengyel múzeumok vezető helyet foglalnak el ezen a téren; a nemzetközi elismerés egyik bizonyítéka, hogy a Nemzetközi Múzeumtanács, az ICOM, a népművelési bizottság elnöki tisztségét a lengyel Kazimierz Zygulski professzorral töltötte be. Lengyelország 600 múzeumát tavaly több mint 20 millióan keresték fel. A különböző foglalkozású emberek nemcsak a kiállításokat tekintik meg, hanem előadásokat, klasszikus zenét hallgatnak, filmvetítéseken vagy vitákon vesznek részt. A legtöbb múzeumnak állandó közönsége van, amely a múzeumbarátok klubjába tömörül. Ezek a klubok messzemenően támogatják a gyűjtőmozgalom el_ terjedését, amihíz újabban egyre több fiatal is csatlakozik. . A lengyel múzeumok körülbelül nyolcezer tudományos kádert foglalkoztatnak, köztük számtalan olyan kiváló szakembert, akinek neve nemcsak Lengyelországban, de egész Európában is jól ismert. í A varsói Nemzeti Múzeum egymaga több mint 300 tudóst foglalkoztat A Nemzeti Múzeum kiállításai (a háború óta több mint 300-at rendeztek), kulturális eseményt jelentenek, ilyenek voltak többi között „A lengyel felvilágosodás”, „A reneszánsz Lengyelországban” vagy „A királyi vár”, amelyek mind hozzájárultak ahhoz, hogy a lengyelek jobban megismerjék hazájuk történelmét. A Nemzeti Múzeum pár év óta külföldön is rendez kiállításokat, amelyek közül a „Lengyel- ország művészete a középkortól a XX. századig” címűt bemutatták már Chicagóban, Philadelphiában, Ottawában, Párizsban, Londonban és nemrég Rómában is. Bőringerlő hallókészülék A colfieldi technológiai intézet egyik tanára húsz — különböző frekvenciájú hangokra reagáló — vibrátorból álló műszert szerkesztett, melyet a mellkas körül és az alkarok belső részén kell felerősíteni. A professzor szerint a különböző hanghullámokat a bőrévéi érzékelő süke't egyén idővel meg tudja különböztetni egymástól. A süketen született kisgyermek e műszer segítségével állítólag 2—3 év alatt megtanul beszélni. Az új készülék nagy segítséget jelent a hallásukat vesztett idős emberek számára is, mivel — mondja a feltaláló — „ők megszokták a beszédet, mindössze a beérkező rezgéseket és a beszélő mimikáját kell egyeztetniük”. CsillagkatasztróYák nyomában A szupernóvák robbanásai galaktikánkban észrevehető hatást gyakorolnak a Föld bioszférájára és e hatás nyomait megőrzik a fák évgyűrűi is. E feltételezésekből indultak ki szovjet kutatók* akik a Szovjetunióban élő legősibb növények — az amuri vörösfenyő és a fára emlékeztető árcsa nevű bokor évgyűrűij; vették vizsgálat alá. Az összes tanulmányozott fa közül a legöregebb egy 807 éves árcsa volt. amelyet Közép-Ázsia hegyei között, a tenger szintje felett 3500 méter magasban találtak. A famatuzsálem első évgyűrűje 1163-ból származik. A fa létezése óta tehát legalább három szupernóva robbant fel: 1572-ben, 1604-ben és körülbelül 1700-ban. Az öreg fa évgyűrűinek elemzése során megállapították, hogy a szupernóvák felrobbanása után hirtelen lefékeződött a növény fejlődése, amely a robbanás után 15—16 évvel minimális volt, és a korábbi növekedési ütem csak a csillagkatasztrófa után 30 évvel állt helyre. Az állatok „hőmérője” HUMOR Egy kis sport A környezet hőmérséklete igen fontos szerepet játszik a legkülönbözőbb állatok életfolyamataiban és egész viselkedésmódjában. A madaraknál és az emlősöknél bonyolult, de ma már elég jól ismert mechanizmus révén állandó szinten marad a testhőmérséklet. A környezet hőingadozását ezek az állatok úgy védik ki, hogy melegben ' 'kozzák a hőleadást; a bű. vLcrei kitágulnák, működésbe lépnek az izzadságmirigyek, fokozódik a kilégzés és a párologtatás. s mindez csökkenti a belső hőmérsékletet: ugyanakkor a szőr- és toltmerevítő izmok el- ernyednek, ezáltal vékonyabb szigetelőréteget képeznek a test körül (mindez jól megfigyelhető a képen látható állatokon.) Hidegben viszont a belső hőtermelés fokozódik, eközben csökken a hő veszteség, a párolgás, és fokozódik az izmok hőtermelése is. A felesleges hő leadását, illetve a hőtermelés fokozását az agyközpontban az ún. hipo- talamusz irányítja, amely a hőérzékelést ^végző érzőidegrostok testfelületről odavezetett ingerületei, illetve az odaáramló vér hőmérséklet-változása útján értesül a külső és belső hőingadozásokról. Szöveg nélkül. (a POLISH VEEKLY karikatúrái) Szöveg nélkül. A kisfiú falusi nagynéniétől tér haza a városba. — Mi tetszett legjobban falun? — kérdezte tőle a mama. — A tehén, mert egész nap rágógumit rágott. * — ön most őserdőben sétál. Mit Int maga előtt? — kérdi a szakállas hipnotizőr páciensét. — Egy szakállas majmot! — Miért kapott a fiam egyest matematikából? ■— Egyetlenegy okból: nincs kisebb jegy. * — Képzeld, micsoda véletlen: a feleségem elolvasta a „Három testőr”-t és hármas ikreket szült. — Borzasztó! Az én feleségem épp most olvassa az „Ali baba és a negyven rabló"-t! \
