Tolna Megyei Népújság, 1975. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-30 / 281. szám
Szászi-pusztát megeszik a baggerok A hír postai lapon érkezett. A szálkás, szép öreg betűkkel az áll a lapon, hogy „Tisztelt Taksonyi uram, hát költözünk, ha ráérő Ideje van, szíveskedjék eljönni pénteken, akkor költözünk. A puszta a vashíd alatt van, majdnem ott, ahol elágazik a töltés, fut a jobboldali ág Tap- lós felé, a baloldali meg Bóni- fokra veszi az irányt. Az elágazóban sorompó zárja le az utat, kerékpárral, motorral meg lehet kerülni. Nem úgy, mint R. S., a horgász, aki éjnek idején kicsit besörözve, motorral ment a sorompónak, de úgy, hogy a szájával fogta él a vascsövet, és mint két zsömle, olyan púpot húzott az ütközés a szájára, alul is, meg fölül is. Fogai is meginogtak volna, ha nem röpül ki alul is, meg fölül is a műanyag — merthogy egy foga sem volt már Sándornak. fél év múltán nyoma sem lesz, csak híre... Dolgoznak a ftóSZ emberei Menjünk vissza a két híd közé, ott dolgoznak a MÁSZ emberei, azaz a Mátraaljai Szénbányászati Tröszt bagge- rai, esz-százasai. Dolgoznának, de szombaton éjjel az MC 7-es kotró becsúszott a Sióba. Leengedték a motorból a vizet, — nehogy szétfagyjon. — Egy százas nem bírta kihúzni, leálltak, hagyták hétfőre a munkát. Hétfőn hat órakor teletöltöttek egy félfenekű benzines Eltűnt belőle az élet, szólítom a gazdát, még a kutya sem válaszol. Hát kerüljük meg szépen ezt a sorompót, mert ezen túl van a lejáró a puszta felé. Igaz, kicsinykét vissza is kell jönni, tán száz métert kell tiporni a fagyott rögöt a gumikerekek vágta úton, s máris itt van előttünk a tanya, azaz most már nem tanya. N iics élet a pusztán... Eltűnt belőle az élet. Szólítom a gazdát, még a kutya sem válaszol. Odamegyek a kúthoz, valamikor szivattyú csöve nyúlt bele, most ez is föl van forgatva. A gépház, mert ilyen is volt itt, olajfoltos padlózatával csak mutatóba gépház, és aki ismerte a tanvát, az tudia csak, hogy itt jófajta Diesel-motor morgott esténként, villanyt fejlesztve, s ha kellett, hajtott ez a gép transzmisszión keresztül — hol is van még működő transzmisszió a megvében? — vízszivattyút, szecskavágót, faesztergát, köszörűt. Szászi úr gépész volt. S amikor nyugdíjat kapott, idetelenült a Sió mellé. A tanyát azért vette, hogy nyugodtan éljen, de any- nyi volt a régi, és annyi lett az új ismerőse, hogy ha betévedtem, ritkán volt üres a tornácon. vagy a konyhában a nad. Jött ide horgász, kishalász, uszálvos, traktoros, vadőr, rendőr, gátőr és még ki tudja, milyen foglalkozást űzők nem kopogtak itt — jó ivóvízért, jó szóért Még a szomszédos gazdaságból a bolondok is idejártak vízért. Kiss István huszonnégy éve k optatja a kotrógépeket a vállalatnál. távolban állt a bagger a parton. Hát ez volt a hétfő reggeli nagy erőpróba. Tíz órakor már beállt a kotró, a lánctalpasok is helyükre mentek, dolgozni kezdtek, mintha mi sem történt volna... A Sió ka! partján A töltésről átlátni a Sió bal partjára is. Ott a VÍZIG gépei dolgoznak, de a Sió közúti hídja felett, a hatos után túl, Sió- agárd irányában Farkas János MC 4-es gépe harapja a medret, efölött meg Pesti József az MC 8-assal munkálkodik. S itt a töltésen pufajkába öltözve ballag a gépekhez Kiss István kajdacsi gépkezelő. Ö mondja, hogy ez a brigád, amelyik itt a Siót átalakítja, megjárta az egész országot. Huszonnégy éve koptatja a kotrógépeket a vállalatnál. Járt Dunaújvárosban, „Ezerkilencszázötvenegy hatodik hó elsején kezdtem ott a munkát, aztán Rétszilas következett, nagykarácsonyi, komlói földmunkákat végeztem, sokáig a pécsi aknák körül,, aztán Pusztavám következett, a külszíni fejtés. Mi voltunk az első emberek a paksi atomnál.” És most feladatul a Siót kapták. A meaer majdnem húsz kilométer hosszúságú szakaszán szélesítenek, erősítik a partot. Olyannyira, hogy a víztükör hatvan méter lesz Sőt, Palánknál hajóforduló is kialakul. Mikor kezdik majd a VÍZIG és a MÁSZ emberei és gépei Szászi-puszta térségében a munkát? Nem tudni. Az előkészület most folyik. Ezt rövid idő szokta követni a gépek érkezéséig. A következő ötéves terv második évében bizonyára ott is nagy felfordulás lesz Ez abból is kitűnik, hogy a kitűzőlécek már sorba állnak a parton, mutatva a gépeknek az utat Megváltozik a csatorna útja Hétfőn kora reggel pontosan kezdett a MÁSZ-brigád. Had- zsi Gábor Tokaj mellől, egy kis faluból érkezett. Szabó József Borjádról, Kiss István Kaj- dacsról, Bruckner Ferenc Tolnáról jött. A többiek is igen távoli községekből, egy célért jöttek ide a Sió mellé: megváltoztatni a csatorna útját, helyet adni a jövő fejlesztési terveinek ,.. Remélem, nem csalódom, ha leírom ide gondolatomat: Talán ezek a gépek, ezek az emberek készítik elő Szekszárd további iparosításának útját, azaz vízi útját. Gondolok a régi tervekre, hogy itt, Szászi-puszta térségében hajójavító, vagy éppen hídgyár épül majd a következő ötéves tervek ben. Ügy legyen. PÁLKOVÁCS JENŐ Fotó: Gottvald Károly Szóval felszedték a kútból a vízcsövet, elvitték a szamárnak állított kikötő karót, Möasre vezették — hajtották ezt a hűséges állatot is. A puszta körül nem száradnak az idegen varsák. nem fekszenek a parton a halászok ladikjai, menekedvén a Sión úszó jégtáblák elől. A puszta csak azért puszta, mert így neveztetett el valaki által, miután tájékozódni kell, s a vashídtól le, egészen Gógán át, Báni fokig, nem sok tájékozódás van. Most itt állunk a parton. Alattunk a tanya. Készültünk erre a látogatásra, de hol a sarat tartottuk nagvnak, hol a kedv volt kicsi. Merthogy nem is vidéki út az, ha az ember a város határába megy, még egy kicsi napidíjra sem futja az időből. Egvébiránt kezünkben a soromnóknlcs Szabó József gátőr jóvoltából, úgyhogy mehetünk akár Gerjen.be is, töltésen persze, széles, jó úton. De célunk csak idáig van. Be is szólunk még egyszer a pusztára, „halló, van-e itt valaki?” Árva macska poroszkál a féhordót vízzel, köréje kis árkot húztak, ezt telebontották gázolajjal. Kész a kályha. Beledobtak égő kanócot, és fél óra alatt forró vizet kaptak — a motorokba kellett, hűtővíznek, így elindult a hathengeres Skoda-motorral hajtott kotró, de itt dohogott már a töltés aljában az St 75-ös géppel Árki Pál, az St 8-assal Kovács Ernő. Nikii János kötöző ci- pekedett, a karvastagságú drótkötelet húzta-vonta a fagyott főidből, persze nem bírta, igy a lánctalpasokkal kellett helyszínre húzatni. Pintér Imre a kotró fülkéjéből pislogott Szabó József főgépészre, s várta, miként hangolja az idős mester a két traktort és a kotrót egybe, hogv a méternél mélyebbre süllyedt partoldalból' ki tudjanak evickélni. A kötözés után Szabó két felemelt karja volt a parancsnok. A három motor egyszerre bődül t fel, majd amint a kuplung felengedett, hörgésbe fulladtak. Üjabb kuplung, újabb gáz, a botkormányok ügyes mozgatása, fészkeltetése a traktornak, utána az MC 7-es lassan elindult a feneketlen sárból, mederből. Szabó karja akkor csaszer alól. Reménytelenül kihalt pódott szét, jelezve az azonsa • gusata. Jövőre, taláa máa- nali megállás-', amikor biztos Szabó karja akkor csapódott szét, jelezve az azonnali megállást, amikor a bagger biztos talajra ért.
