Tolna Megyei Népújság, 1975. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-30 / 281. szám
járás nélkül Járási jog A közigazgatási változások olykor vihart kavarnak, máskor nem. A vihar persze előbb-utóbb elül, talán azért is, mert a józan ész hamar belátja, hogy a változásoknak oka van. Oka volt annak is, hogy néhány határos községet a közelmúltban megyénkhez csatoltak, egy másiktól pedig megváltunk. Az, hogy a kis dombóvári járás megszűnt, nem tartozott a vihart keltő események közé. A környező falvak természetes központja mindig Dombóvár volt, most is az maradt, csak más néven. A városnak most járási joggal felérő szerepe van, anélkül, hogy egy neve szerint is járás székhelye lenne. Az elmúlt héten Kurdon, Gyulajon és Jágónakon jártunk, három községben, melyet Dombóvár központi irányítása alá vontak. Élményeket gyűjtöttünk, eseményeket kerestünk, gondok, problémák nyomában jártunk, melyek aznap — 1975. november 25-én — foglalkoztatták a községek lakóit. Kurdi képek Itt-ott hőnyomok tarkítják a Kapós-parti új ház udvarát. A kapun belépő idegenre dühösen vicsorgó kutya ront rá, hogy a gazda első szavára lecsendesedve simuljon a lábakhoz. Az emeletes ház homlokfalán tábla: Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Csator- naőrháza. A valamikori aprócska gátőrház helyén álló impozáns épület gazdája Gruber Ferenc. Reggelenként hallgatva a rádió vízállásjelentését többször elgondolkodtam, vajon ki mérheti Kurdnál naponta a Kapos vízállásszintjét? Most itt áll előttem, sőt műszereit, mérőeszközeit is megmutatja. A vízszintrajzolóról a laikus is leolvashatja a jelenlegi vízszintmagasságot. A víz- szint 46 centiméter, a víz hőmérséklete 0,7 C fok. A ház mögött, a teraszosan kiképzett partoldalban hat sor szőlő. Az idén termett először. Igaz néhány fürtöt összesen, de jövőre már komolyabb termésre lehet számítani. A ház előtt udvaí, virágoskert, balra a gazdasági udvarban tyúkok, kacsák, nvulak, — mint a többi vidéki portán. A gátőrnek nincs munkaideje. Következésképp egész nap dolgozik. A tizenkét és fél kilométeres szakasz, javítási, m° 4^fenntartási munkáit irányítja. o A fel vásárinál sem le*t kevesebb, csak más iel'e°ű a munka az ősz beköszöntésével. A dombóvári ÁFÉSZ kurdi boltjában Sajgó Csaháné a „több-mint-fele-rohadt” alma közül próbál tíz kilót kiválogatni az egyik vevőnek. Az igazi nagy hajtás a csigaszezonban van. Ilyenkor ősszel felvásárolják a babot — az a sláger és árulják a még árulható almát — Hozok zöldséget, kicseréli sárgarépára? — kérdezi az egyik vevő. Gyulajon természetesen mindenkinek megvan a betévő falatja, a kenyérgondok mégis jellemzőek a szép fekvésű falura. Ez az, amit a legkevésbé gondolna az ember, amikor megáll az ABC-áruház előtt és csendesen örülni kezd, hogy lám, egy ezerhatszáz lelkes faluban emeletes áruház is szol. gálja a közellátást — Kicserélni nem lehet. Nem egy az áruk. De a zöldséget átveszem, sárgarépát pedig eladok — mondja Sajgó Csabá- né. Megállás nincs. A vevők jönnek-mennek folyamatosan, egész nap. • A tanácsházán Tóth József tanácselnök és Eöri Szabó Dezső a népfront községi elnöke beszél az idei ősz hozta eredményekről. Két hete fejeződött be a község belterületi főútjá- nak korszerűsítése. A szilárd burkolatú, pormentes útnak autós és nem autós egyaránt örül. A tanácsház melletti telken építőanyagot raknak le egy teherautóról. Az elnök elmondja: egymillió forintos beruházással kibővítik az iskola napközi otthonát A felújítási bő. vítési munkákat a napokban kezdték meg. Az idén ősszel adtak át két új pedagóguslakást. Az ikerház hatszázezer forintos beruházással épült. A tanácsiak nem titkolt szándéka ezzel a fiatal pedagógusok letelepítése, a községben. Régi problémája a kurdiaknak, hogy rossz az ivóvíz. A kútfúrás megkezdődött, jelenleg 150 méter mélységnél tartanak. Az ősszel fafaragó és kézimunka szakkör alakult a művelődési házban. Az új KRESZ-vizsgára 84-en jelentkeztek. Elkészült Kurd, Csibrák és Gyulaj összevont rendezési terve. A tervegyeztető tárgyalás megvolt, a zsűrizés megtörtént, már csak falugyűlés elé kell vinni a tervet és ott eldől véglegesen, hogy elfogadják-e. Másfél óra alatt egy község életét, gondjait, örömeit csak képeslapszerű en lehet felvillantani. 1975. őszén, november 25-én délelőtt fél 11-től a déli harangszóig ezt láttuk, hallottuk ebben a Kapós-parti faluban. Aztán bemegy az épületbe és megcsapja az orrát a tömény széngázszag, meglátja a kintinél alig valamivel magasabb hőmérsékletű helyiségekben fagyoskodó eladókat és sejteni kezdi, hogy a dombóvári ÁFÉSZ itteni áruházában nincs minden rendben. — Milyen az áruellátás? Juhász István vezetőhelyettes szemlátomást fanyalog, de azért igyekszik tapintatosan fogalmazni: — Döcögős! Később, odakinn a faluban és a tanácsházán megkérdezettek már kevésbé udvaria. sak. így mondják:' — Rossz! A falu másik boltjának, a 91. számúnak vezetője bokáját törte. Ott olykor átveszik a kenyeret, máskor nem, de hogy mikor igen és rriikor nem, azt senki nem tudja. A gyulajiak azonban jó magyar szokás szerint szeretik a kenyeret, így aligha vigasztalja őket, hogy ezt az óriásj szervezési feladatot — mikor, mennyi kenyeret kell rendelni — hetek óta, és máig sem sikerült megoldani a faluban. A kenyér tehát esetenként hiánycikk és ezt aligha lehet egészséges helyzetnek minősíteni. Kivétel a maszek bolt, amely két éve működik és melynek a jelek szerint az ÁFÉSZ „ruganyos” áruellátása még sokáig nem jelent konkurrenciát Ugyanis, ha valami hiányzik, a tulajdonos beül a gépkocsijába, elmegy és beszerzi. — Sok minden hiánycikk, — mondja a vezetőhelyettes. — így például a hentesáru is. Az ÁFÉSZ állítólag kimerítette a neki biztosított keretet, illetve ami még megmaradt Jágónak, megyénk egyik legifjabb községe. Oda eljutni, csak Baranya megyén keresztül lehet Az utas Dombóvár után Kaposszekcsőnél elhagyja a megyét és a Baranya megyei Meződön keresztül jut vissza Tolnába, azaz Jágónak- ra. ötszáz méternyi út hiányzik ahhoz, hogy Dombóvárra lényegesen hamarabb el lehessen jutni. A bekötő út építését ígérték, ígérik... remélhetőleg el is készül és ezzel megvalósul a jágónakiak legnagyobb óhaja. Az iskolába belépő rögtön tudja, hogy valamikor egyházi iskola volt. A kaputoronyból lelógó harangkötél mellett elhaladva jobbra-balra egy-egy ajtó. A bal oldali az iskola, a jobb oldali az imaterem. Iskola — azaz osztályterem A tanteremben huszonkét gyerek, egytől negyedik osztályos korú tanulja a betűvetést. A felső tagozatosok Kaposszek- csőre járnak iskolába. Az iskolaépület hátsó részén lévő pedagóguslakás konyhájában beszélgetünk Berecz Sándomé Jágónakon a községi kutak túlnyomó többségének vize ártalmas az egészségre. Ami Szekszárdon néhány napig hiánycikk volt, itt nem az. A kis boltban, melyet januárban vesz át a sásdi ÁFÉSZ-től a dombóvári, any- nyi szifonpatront lehet kanni, amennyit csak óhajt a kedves vevő. belőle, azt nem Gyulaira kül. dik. Döcög a szeszesital-ellátás jS, asztali tűzhelyet pedig, amit sokan keresnek, időtlen idők óta nem kapnak. Pedig legalább egy elkelne belőle, akár az áruházba is, hogy valamj meleget adjon, mert a szép épület központi fűtőberendezése csak minimális hatásfokon funkcionál. Más szóval: az ABC-áruház dolgozóinak szociális körülményei — anti- szociálisak, a Ezek tények, a tényekkel számolni kell. Pletvkávaj csak módjával kell számolni, de olyan szóbeszéddel, ami egy egész községet foglalkoztat — beleértve Balogh Gyula tanácselnököt is —, már taná. esős. Kié az ABC-áruház szép, emeletes épülete? Szentgyörgyi Ferenc volt termelőszövetkezeti elnöké, aki Dombóvárra költözött a faluból és az ÁFÉSZ alkalmazásába lépett. Dombóvárott lakást kapott, erre a gyulaji házra azonban még jóakarattal se lehetne ráfogni, hogy a „hétvégi” kategóriába tartozik. Egyes hírek szerint az ÁFÉSZ bérli az épületet tulajdonosától. Más hírek arról szólnak, hogy rész- letre (?) veszi meg. Pontos információval azonban se a tanácselnök, se az ABC-áruház dolgozói nem rendelkeznek. A kérdés Gyulajon — talán nem is indokolatlanul — mindenkit érdekel. Jó lenne feleletet kapni rá... tanítónővel. Megtudjuk, hogy került ugyan már ki az iskola falai közül a későbbiekben főiskolát végzett tanuló is, de ő a megmondhatója, hogy mennyi hátránnyal kellett megküzdenie, amíg a diplomát megszerezte. Az iskola rossz felszereltsége, az összevont oktatás, az elzárt környezet később a felső tagozatokba kerülve hátrányt jelentett. Jágónaknak ötszázhatvan lakója vagy a tsz-ben dolgozik, vagy naponta utazik Kapos- szekcsőre, Sásdra, Dombóvárra, esetleg más környező községbe. A felső tagozatos gyerekek is Kaposszekcsőre járnak iskolába Nem is okoz ez problémát, mert reggel fél nyolckor elmennek és napközi után fél ötkor az autóbusz visszahozza őket. Talán ezért kérte több szülő, — nagyrészt olyanok, akiknek felsős gyerekeik is vannak — hogy kisiskolás gyerekük is hadd járjon Kaposszekcsőre iskolába. Az efféle kérések egyre gyakoribbak. Pár év és elnéptelenedik az iskola Kiürül a tanterem. — Tetszik tudni, rossz a vizünk, — magyarázza a boltvezető. — A jágónakiak megszokták, megszerették a szódát — És mibe nyomják a szénsavat? — Hogyhogy mibe? Természetesen a jágónaki vízbe... Hol a szamár? Felnőtt, egyébként komoly emberek, ha gyerekek közeli be kerülnek, rögtön megprő. bálnak gyerekké válni. Azok kialakulatlan beszédét utánozni, kicsiny világukhoz, önmagukat kicsinyítve alkalmazkodni. Megyünk a dombóvári utcán. Előttünk az apa folyton csacsogó csemetéjével. A mellékutcából szamárfogat kanyarodik ki. A gyerek megszólal; — Nézd apu, szamár. — Nem szamár —- csacsi — mondja az apja. — De Laci múltkor azt mondta, hogy ez szamár — próbál vitatkozni a gyerek, — Ez csacsi! — zárja le a Vitát az apja. A gyerek eltűnődve, hallgatagon megy tovább. „Ha ez csacsi, akkor melyik a szamár?" — gondolhatja magában. Végleg megbukott... Lapunkban annak idején szóvá tettük ait a szoborba öntött munkás-karikatúrát, mely- lyel avatatlan kezek a dombóvári Láng-gépgyár előtti területet éktelenítették el. Ameny- nyíre fontos a közterületek szép szobrokkal való díszítése, ugyanannyira fontos az is, hogy torz kertitöroék (ha eeyál. talán kaphatnak, úgy) csali magánházak kertjében kaphassanak helyet. Közmegelé. gedésre közölhetjük: — a szobor végérvényesen megbukott az illetékes zsűri előtt. A tanulság önként kívánkozik: — előbb zsüriztetni, azután szobrot állítani. Fenyőfák — egy évvel később Lassan esztendeje lesz. hogy hírt adtunk egy sajátos védekezési módszerről, melyet Gu* narasnái a fenyőfatolvajok ellen vezettek be. Hogy senkinek ne támadjon kedve a nemrég ültetett csemetékből karácsonyfát lopni, oltott mésszel pingálták be a leg. érzékenyebb csúcsrügyeket. Amit akkor jósoltunk, valóra vált. A kezelés beváltotta a hozzá fűzött reményeket — napjainkra az érzékeny cseme* ték jelentős százaléka kipusztult. A szépen gyarapodó üdülőtelep környékén azonban még vannak fenyőfák. Közeledik a karácsony, lehet meszelni ... A cikkeket írta: ORDAS IVÁN és TAMÁSI JÁNOS 1975. november 30. Kenyérgondok Gyulajon Szódavíz Jágónakon Harang az iskola fe!eft
