Tolna Megyei Népújság, 1975. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-25 / 276. szám

Örömök, gondok Dnnaföldváron fiiig mint egy hónap választ el ben-. nünket a negyedik ötéves terv­időszak befejezésétől. A köz­ségi, városi tanácsokon épp­úgy, mint a megye üzemeiben, szövetkezeteiben és más intéz­ményeinél, készülnek a szám­vetések, értékelések az elmúlt tervidőszakról. Jendrolovits Ferenc, a du- naföldvári nagyközségi tanács elnöke is a következő tanács­ülésre készítette elő beszá­molóját, amikor meglátogat­tuk. A néhány gépelt oldalnyi, számadatokkal zsúfolt anyag sok mindent elárul. Egy nagy­község, Dünaföldvár örömei­ről, eredményeiről és gondjai­ról még megoldatlan feladatai­ról beszélnek a számok, a fel­sorolt tények. Ha az életszínvonal alaku­lását vizsgáljuk, hajlamosak vagyunk elsősorban a lakás- helyzet alakulására figyelni. Dunai öld váron az elmúlt idő­szakban harminc OTP- és ti­zenkilenc állami lakás épült. Figyelembe véve, hogy emel­lett egyéni éoítkezések is tör­téntek. ez mindenképoen szép eredmény. Hozzátartozik ugyan az igazsághoz, hogy még. mintegy száz lakásra lgn- ne szükség. A tanácselnök el­mondotta, hogy már tárgyal­tak az OTP-vel további laká­sok építéséről. Hosszú időn keresztül csa­tatéri viszonyok uralkodtak a község közoontjában. Az út fel volt túrva, a csatornázási munkák miatt alig lehetett közlekedni. A KPM elkezdte a hatos úttól vezető bekötő út aszfaltozását, de a központ előtt néhány száz méterre ab­bahagyták és .a község egv má­sik utcájában folytatták a munkát. Vajon miért? — ve­tődött fel a kérdés naponta az arrajárókban. Jendrolovits Fe­renc elmondotta, hogy a szennyvízcsatorna tönvtése rossz’ és amíg azt nem javít­ják ki, felesleges lett volna az utat aszfaltozni és utána újból felbontani. A tömítést a közel­jövőben kijavítják és az útra rendes burkolat kerül. Ezzel a község központja hosszú idő után újból visszanyeri eredeti arculatát A község öt utcájá­ban mintegy húszmillió forin­tos beruházással a most befe­jezendő útburkolásokkal együtt a KPM öt kilométernyi utat épített az elmúlt öt év alatt. Tanácsi költségvetésből nyolc utcában 3.5 kilométer útbur­kolat készült el. Járda tizenkét utcában négy és fél kilométer hosszan épült. A villanyhálózat bővítésére elsősorban a külső részeken volt szükség, két kilométer hosszon. Az évek során kiala­kult új központ ellátására trafóállomást kellett építeni, ami 650 ezer forintba került. A művelődési ház felújítására, javítási munkáira az elmúlt öt év alatt egvmMlió-egyszáz- ezer forintot költöttek. A ffíll’M alatt nyolcszáz iUU kű méter hosszú csa­padékcsatorna készült. A csa­tornára és az egyéb hasonló munkákra (árok- és szenny­vízcsatorna-tisztítás, stb.) ösz- szesen hat és fél millió forin­tot költöttek. Az új, közel két kilométer hosszú szennyvíz- vezeték a derítővel együtt 12 millió forintba került. A hu­szonhat kilométeres, új víz­hálózat építésével elérték, hogy a község utcáinak 95 szá­zalékában van ivóvízvezeték. Az állami házak felújítása is milliókat emésztett fel, ami ugyan nem látványos munka, de mindenképp szükséges volt. Az elmúlt öt évben fejezték be a vár felújítását is, a múzeum berendezését most kezdték meg. Épült egv új tűzoltó- szertár, bővítették a könyv­tár alapterületét és könyvei­nek számát. A piactér egy ré­szét befedték, új pinceklubot építettek az ifjúsági klubnak és a községi KlSZ-alapszerve- zetnek. Ez utóbbit mintegy 60 ezer forintnyi társadalmi mun­ka hozzájárulással sikerült ki­vitelezni. Épült új sportöltöző -szertár, elkezdték a torna­csarnok építését, új általános iskolai tornatermet építettek, bővítették a napközi konyhá­ját és elkészült az új vágóhíd is. Az ifjúság sportolási lehe­tőségeinek javítására új atlé­tikai és kézilabdapálya készült. A gyerekeknek új játszóteret és KRESZ-parkot építettek. Felépült egy huszonnégy la­kásos OTP-ház is, azonban át adni egyelőre nem tudják, mert nem készült el a szenny­vízelvezetés. A tervező rossz terve folytán nem tudiák meg­oldani a szennyvíz dunai le­vezetését. Mintegy hárommil­lió forintra lenne szükség, hogy a hiánvzó 150 méternyi csőszakasz elkészüljön és a szennyvízelvezetőt üzembe le­hessen helyezni. A lakások át adásának új határideje decem­ber tizediké. Addig megoldják a szennyvízkérdést. Lehet hogy • egvelőre a vezeték alsó része derítőként fog üzemelni és abból szivattyúzzák át a szennyvizet a Dunába. Szükség lenne további út- és csatornahálózat-bővítésre. Kel­lene a községbe új szálloda étterem, új autóbusz-pályaud var, kosár- és röplabdapálva Szükség lenne a művelődési ház további bővítésére is. és a további megszám­lálhatatlan terv mee valósítása azonban már a kö vetkező, ötödik ötéves terv időszak feladata .esz. •— '•'omási — » gazdálkodáshoz mindig hozzátartoztak a bizonytalansági tényezők is. Árak kereslet, költségtényezők, technológiák változnak, s ezért gazdálkodni, termelni csak előrelátással és ésszerű kockázatvállalással le­het. Hogyan viselkedhet ma, — a bizonytalansá­gi tényezők növekedését tapas talva — a gaz­dasági vezető és tanácsadói törzse? Elvileg két módon. Óvatosabbá válik, visszahúzódik vár, megpróbálja passzivitással átlábolni a kockázatos időszakot. Vagy körültekintően ugyan — ahogyan az ésszerű gazdasági ma­gatartás követeli, — de fokozza aktivitását, számba vesz minden lehetőséget, és éppen a kezdeményező magatartással szilárdítja meg vállalata vagy gazdasága helyzetet Eseteket mindenki tud mondái. ilyet Is, olyat is. Az Agárdi Állami Gazdaság néldául. az enyingi és a sárszentmiklósi gazdaságokkal közösen. Agrokomplex néven, társulást hozott létre, amelynek évi termelési értéke csaknem négyszázmillió forint. Állattenyésztő telepeket építenek és rendeznek be, majd szervezőként működnek együtt ezekkel a telepekkel. Baját maguk vertikumszerűen építették fel gazdasá­gukat azaz növénytermesztés—takarmánytáp- készítés—állattenyésztés ciklusokban maguk dolgozzák fel termékeiket. Az egy tehénre, ju­tó tejhozam náluk csaknem duplája az orszá. gos átlagnak, s a máshol nem jövedelmező, vagy egyenesen veszteséges tejtermelés nekik évi 2,2 millió tiszta nyereséget hoz Agárd. ma egyike azoknak a gazdaságok­nak, amelyek hatásosan közreműködnek ab­ban, hogy az ország szarvasmarha-tenyésztése a legkorszerűbb színvonalra emelkedjék. Me­részség és körültekintés kellett ehhez, amikor sokan oly könnyen gazdaságtalannak kiáltot­ták ki a tejtermelést? Bizonyára Aminthogy a Borsodi Vegyikombinátban is vállalkozó szellem kellett ahhoz, hogy a 30 ezer tonnás gyártóképességet egyetlen esztendő alatt — új beruházás és bővítés nélkül — 40 ezer tonna PVC-gyártó képességre növeljék Űj el- járást dolgoztak ki, lerövidítették a kémiai folyamatokhoz szükséges időt a PVC-gyártás- ban. s mindezt megelőzve, piackutatással ki­derítették. hogy a többletet megfelelő haszon­nal tudják-e exportálni Példának lehetne ál­lítani a Chinoin termékszerkezetének bővíté­st is a gyártási melléktermékek ügyes fel­használáséval, a kutatási irányok gyors, át­gondolt betájolásával Már az eddigiekben is lehet tehát tapasz­talni, hogy „nincs olyan kár, amely ne járna haszonnal”. Másképpen szólva: a gazdasági környezet változásai, a nemzetközi kereskede­lem bizonytalansági tényezői, a házai gvártá- si-termelésj viszonyok változásai ösztönző mó. dón hatottak a legjobbakra. Ugyanakkor éppen az olvan időszak, mint a jelenlegi, jobban csábít átmeneti, rövid tá­vú, gyorsan jelentkező, de énnoly gyorsan megváltozó előnyök megragadására is, mint a nyugodtabb gazdasági periódusok. Ez az út azonban egyetlen kollektívának sem igazi ér­deke. Annak is megvan a veszélye, hogy a minisztériumok, a gazdasági irányítószervek fokozott várakozásainak — éppen a kezdemé­nyezések síkján — inkább formailag tesznek eleget. Most. hogy a vállalati szervezés kor­szerűsítése mindenütt napirendre került, pél­dául sok vállalat nagy energiával lát hozzá belső apparátusának vizsgálatához. Könnyű engedni a tetszetős dolgok csábításának, — mondjuk —, gyorsan szervezési osztályokat és főosztályokat szervezni, anélkül, hogy magát a vállalati szervezőmunkát helyeznék szi­lárd alapokra. Világos, hogy ilyen esetekben a korszerűség külső látszatai mitsem változtat­nak azon, ami az irányító törzs gondolkozásé, ban felfogásában és módszereiben elavult. Nálunk — sajnos —. szinte szállóigévé vált. hogy „Csak ázért vonhatnak felelősségre, amit tettél Amit tehettél volna, de elmulasztottad, azért senki nem vesz elő.” Hasonlóképpen: azt jól ki lehet számítani, hogy milyen vesztesé­gek származnak az olyan döntés nyomán, ami nem igazolódik be, vagy nem rögtön igazoló­dik be. Azt viszont kiszámítani se lehetne, hogy a döntéshalogatás, a kezdeménvezés hiá­nya. az alkalmak elszalasztása, a túlhaladott nii'd-Kirok változatlanul hagyása mibe kerül A zok a tervezett és folyamatban levő in­tézkedések. amelyek a gazdasági sza­bályozók és ösztönzések megjavítását célozzák, igazságosabb és méltánvosabb hely­zetet teremtenek maid ezen a téren is, hogy a jövőben az is számítson, ha valaki nem tet­te me", emit meglehetett volna, ha kezdem-5. pvez^s képzelőerő és hasznos aktivitás dolgozik. RÓZSA I,ÁSZLÓ B paksi pártbizottság megtárgyalta Dunakömlőd fejlesztése A cigánytelepek felszámolása Két témát tárgyalt Pakson a községi pártbizottság. Baksai Ferenc titkár beszámolója alapján Dunakömlőd társköz­ség _ helyzetéről, Oláh Mihály tanácselnök tájékoztatása után pedig a paksi cigánytelepek felszámolásáról vitatkozott és hozott határozatot. Nincs elsorvadásra ítélve Du­nakömlőd, ellenkezőleg: tovább akarják fejleszteni, mint Paks egyik külső részét. Másfél év alatt hárommillió forint jutott a községnek,, a. következő öt­éves tervben megvalósítják a teljes vízellátást, orvosi rende­lőt és lakást építenek, továbbá segítik a művelődési ház építé­sét, amelyhez a helyi tsz is sok pénzt ad. Ulbert Sándor párt- titkár tolmácsolta a dunaköm- lődiek egyik legnagyobb kéré­sét: szeretné^, ha kijárna hoz­zájuk Paksról a gyermekorvos, mert nagy fáradság és idővesz­teség a betegek becipelése, kí­sérése. A faluvégen nincs busz­megálló. a csárdáig kell men­niük a Paksna igyekvő embe­reknek. Paksor^ öt év alatt akarják felszámolni a cigánytelepeket, úgy, hogy minden cigány lakost rendszeres munkához segíte­nek, és ennek alapján kölcsön­nel házépítéshez, -vásárláshoz; Nagyon indokolt esetben bér­lakást is fog kiutalni nagycsa­ládosoknak a tanács, amint er­re már volt példa az utóbbi években, kétszer is. öt család tudott a tanács segítségével há­zat venni, 1973. óta, négyen pe­dig ingyen telket kaptak. Tíz évvel ezelőtt még alig lehetett dolgozó cigányokat ta­lálni Pakson, most viszont a többség rendszeres munkavi­szonyban áll. A teljes, gyöke­res életmódváltozást nemcsak a lakásviszonyok, a putrik aka­dályozzák, hanem az is, hogy több munkahelyen nem haj­landók dolgoztatni a cigányo­kat Homyák László, a járási pártbizottság titkára kérte a községi pártbizottsági tagokat szorgalmazzák a cigányok tár­sadalmi beilleszkedésének elő­segítését. Tárgyalják meg min­den alapszervezetnél, mit lehet és kell tenni, hogy munkába álljon az összes paksi cigány. Szó volt továbbá az egészség- ügyi helyzetről, ami a putrila­kóknál súlyos, egyebek között azért, mert a KÖJÁL nem vé­gez rendszeres munkát ezeken a helyeken. U. & Időközi választások November 23-án a Veszprém megyei 13. sz. választókerület­ben időközi választás volt. A választás a törvény előírásai­nak megfelelően folyt le. A 20 689 választásra jogosult 98,9 százaléka vett részt a szava­zásban. Az érvényes szavaza­tok 99,9 százalékát Udvardi Erzsébet képviselőjelölt kapta, aki ezzel a választókerület képviselője lett. A törvényes előírásoknak megfelelően folyt le a helyi tanácstagok időközi választá­sa is, összesen 236 tanácstagi választókerületben. 187 közsé­gi, 18 városi, 31 fővárosi ke­rületi tanácstagot választottak meg A tanácstagok időközi választására jogosult 37 999 választópolgár 90,6 százaléka vett részt a szavazásban Eb­ből a jelöltekre szavazott 99,5 százalék, valamennyi választó- kerületben a jelöltek megkap­ták a megválasztásukhoz szük­séges többséget. (MTI) Íz utolsó kukoricaszállítmányok Jó volt a tamási járás gazdaságaiban a kukorica idei hozama. Átlagban ' hektáronként 60 má zsát takarítottak be. Ez ideig 5500 vagonnyl érkezett a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat tamási telepére. Képünkön: érkeznek az utolsó ku­koricaszállítmányok, Fotó: Es. ; Várni ¥3SY lei Jemeni ezni ?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents