Tolna Megyei Népújság, 1975. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-25 / 276. szám

Ludvík Svoboda 80 éves Minden ember éle­te regény. Van, alcié már életében legen­dássá változik. A ma 80 éves Ludvík Svo- bodáé ilyen. Hroznatínban, a cseh—morva felföldön született. Agronó- müsnak tanult, csak a körülmények hatá­sára állt katonának Az első világháború­ban tisztként átvezet­te alakulatát az oro­szokhoz: nem kívánt vérezni a Habsburg- monarchiáért. 1920- ban zászlóalj parancs nőkként tért vissza hazájába. Két évig gazdálkodott, majd belépett a csehszlo­vák hadseregbe. 1931- től professzor a Hranicei Katonai Akadémián, 1934-től — alezredesi rangban — a kromerízi ezred parancsnoka, 1939 már­cius 15-én, a német megszállás napján valamennyi tiszttársával együtt leszerelték. De Ludvík Svoboda nem adta fel a harcot. Azonnal hozzálátott egy föld­alatti hírszerzőhálózat felállításához. Tömegesen segí­tette külföldre a menekülő fiatalokat. Aztán ő maga is átlépte a lengyel határt. Krakkóban a lengyel kormány tudtával megkezdte az első antifasiszta csehszlovák alakulat szervezését. A háborúban az alig néhány hetes alakulat Tarnopolnál került szembe a német csapatokkal. Megállták helyü­ket, aztán az eredeti terv szerint Nyugat-Ukrajnába vonultak. A Szovjetunióban 1941-ben — a londoni cseh­szlovák emigráns kormány akadékoskodása e1 lenére — megszervezte az 1. önálló csehszlovák zászlóaljat. Pa­rancsnoksága alatt az alakulat a Harkov melletti Szo- kolovónál esett át a tűzkeresztségen. 1945 májusáig . dandárrá, majd hadtestté gyaraoodott alakulata, a szovjet hadsereg oldalán, egvetlen csatát sem vesztett el. Győztesen szabadítottak fel sok szovjet és lengyel várost és Csehszlovákia jelentős részét. Különösen ki­tüntették magukat 1943 őszén, a történelmi k'jevi csa­tában, s 1944 novemberében a duklai hágónál lezajlott csatában. 1945. áprilisában, mint az 1. hadtest parancsnokát, kinevezték a prágai kormány honvédelmi miniszteré­vé. 1948-ban belépett Csehszlovákia Kommunista Párt­jába, amelynek központi bizottsági tagjává választot­ták 1949-ben. 1950-től a testnevelési és sportbizottság elnöke; a személyi kultusz éveiben visszahívták álla­mi funkcióiból. 1954-ig a termelőszövetkezeti mozga­lom erősítésében vett részt, majd ismét katona: 1958-ig a Klement Gottwald Akadémia parancsnoka. 1965-ben megkapta a Szovjetunió Hőse és a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság Hőse kitüntetést, 1966-ban a Lenin- rendet. 1968 tavaszán, hatalmas többséggel, köztársasá­gi elnökké választották. Az idén, megrendült egészsé­gi állapota miatt, visszavonult hivatalától. 1968 óta is­mét tagja a CSKP Központi Bizottsága elnökségének. Államfői tisztségében, az 1968—69-es kritikus időkben elvszerű, szocialista, Internacionalista állhatatossággal tartott ki a Szovjetunióhoz és a szocialista közösséghez fűződő barátság mellett, hozzájárult országának marxista—leninista konszolidációj ához. Híres könyvében, „Az Uraitól Prágáig” csakúgy, mint magánbeszélgetések során, mély elismeréssel tett emlí­tést azokról a magyar katonákról és hősiességükről, akik az 1. csehszlovák hadtesthez csatlakozva anti­fasisztaként harcoltak, hogy bosszút álljanak közös el­lenségünkön. Nyolcvanadik születésnapján tisztelettel és szeretet­tel köszöntjük a legendás harcost, a népek barátságá­nak, megértésének kiemelkedő katonáját, it. O Waldheim Tel Avivban Kurt Waldhelm ENSZ-főtit- kár hétfőn szíriai tárgyalásait befejezve Tel Avivba érkezett. Előzőleg a damaszkuszi re­pülőtéren adott nyilatkozatá­ban „nagyon hasznosnak és gyümölcsözőnek” nevezte _Asz- szad szíriai államfővel és Ara­fat palesztin vezetővel folyta­tott megbeszéléseit Izraelben a világszervezet főtitkára Rabin miniszterel­nökkel és Állón külügyminisz­terrel tárgyat 1975. november 25. Intervenció u Angoléi Népi Köztársaság eilen A Times of Zambia című zambiai lap újabb adatokat kö­zölt az Angolai Népi Köztársa­ság elleni külföldi intervenció kiszélesítéséről. A lap Angolá­ban járt tudósítója szerint az FNLA elnevezésű szakadár csoport zászlaja alatt csupán Ambris város körzetében több mint 2500 olyan katona harcol, akik részben a portugál hadse­regből dezertáltak, részben pe­dig Rhodesiában és a Dél-Af­rikai Köztársaságban létreho­zott zsoldos alakulatok tagjai. A külföldi „tanácsadók” Irá­nyítása alatt harcoló egységek jelentős fegyverszállítmányo­kat kainak NATO országoktól. BIszku Béla Algériába utazott Todor Zsivkav az ISZK-aan Ötnapos hivatalos látogatásra a Német Szövetségi Köztársa­ságba érkezett Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, az államtanács elnöke (baloldalt.) A képen Walter Scheel, az NSZK államfője vendégével. (Telefotó — AP—MTI—KS) Holland-Guayana mától Hostien köztársaság A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak küldöttsége Biszku Bélá­nak, a Politikai Bizottság tag­jának a Központi Bizottság tit­kárának vezetésével hétfőn az Algériai Nemzeti Felszabadí- tási Front országos vezetőségé­nek meghívására hivatalos, ba­ráti látogatásra Algériába uta­zott. A küldöttség tagja: Varga Péter, a Központi Bizottság tagja, az MSZMP Somogy me­gyei Bizottságának első titká­ra, dr. Péter János és Varga István, az MSZMP KB osz­tályvezető-helyettesei. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára bú­csúztatta. (MTI). Earl L. Butz ludapesten Earl L. Butznak, az Ameri­kai Egyesült Államok mező- gazdasági miniszterének veze­tésével vasárnap mezőgazdasá­gi küldöttség érkezett hivatalos látogatásra hazánkba. Fogadá­sára a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Romany Pál me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Ott volt Eugene V. McAuliffe. az Amerikai Egye­sült Államok budapesti nagy­követe. Suriname, a volt Holland- Guayana ma független köz­társaság lesz. Az új köztársa­ság, amely 300 évig volt hol­land gyarmat, Brazíliától északra, a volt Brit-Guayana és Francia-Guayana között fekszik. Suriname Ausztrália és Ja­maica után a világ harmadik ; bauxittermelő országa. Függet. * lenné válása után is szoros kapcsolatokat kíván fenntarta­ni az Európai Gazdasági Kö­zösséggel. Koszigin szovjet kormányfő Henk Arron suriname-i mi­niszterelnöknek küldött üzene­tében kijelentette, hogy a szovjet kormány Suriname-ot független és szuverén állam­nak ismeri el és kész vele diplomáciai kapcsolatokat lé­tesíteni. Pillantás Észak-Aft lkára A Líbiai Arab Köztársaság 1 759 540 négyzet- kilométer területű, 2,3 millió lakosú észak-afrikai ország. A népesség többsége (88%) arab, 4% berber, a többi tuareg. Máltai és görög kolóniák / is találhatók az országban. Az egy főre jutó nem­zeti jövedelem meghaladja a 2500 dollárt. Az ország a kőolajtartalékok felfedezéséig (1958) Afrika legszegényebb államai közé tarto­zott. A mezőgazdasága fejletlen. Az ország terü­letének 2,1 százaléka alkalmas földművelésre. A mezőgazdaság az ország élelmiszerszükségletét nem fedezi, a mediterrán éghajlatú oázisokban búzát, árpát, citrusféléket, olivát, paradicsomot és datolyát termelnek. A beduinok szarvasmarha-, juh-, teve-, ló- és kecsketenyésztéssel foglalkoz­nak. A nemzeti jövedelem jelentős hányadát (58%) az évi 100 millió tonnás kőolajtermelés bevétele adja, de növekvő szerepe van az építő- és a szol­gáltatóiparnak. A feldolgozóipar jelentéktelen. A volt olasz gyarmat 1951. decemberében nyerte el függetlenségét. 1969 szeptember 1-én fiatal tisztek a szabadság és a „szocializmus" jelsza­vával vetettek véget a törzsi arisztokrácia ural­mának. A kőolajbevételekre alapozott gazdaság­fejlesztési terveket valósítottak meg. 1970—74. között az infrastruktúrát és az építő­ipart fejlesztették, a jelenlegi körülbelül 8 mil­liárd dolláros beruházással a mezőgazdasági ter­melés 16, az olajipar 17,5 és a feldolgozóipar I 26 százalékos termelésnövekedését kívánják első- I sorban megvalósítani. Az iparosítás megvalósítá- j sót fékezi a szakemberhiány, amelyet 150 ezer j egyiptomi, 50 ezer tunéziai, valamint' libanoni, amerikai vendégmunkás foglalkoztatásával kíván- i r.-k megoldani. A gazdasági élet fejlesztésében, a kőolajkutatósban és -felhasználásban szerepé van a külföldi (olasz, brit, NSZK, japán) tőkének, valamint a Szovjetunió és a szocialista országok által nyújtott gazdasági, műszaki segítségnek. A Szovjetunió 1969 óta hatékony segítséget nyújtott a nemzeti olajipar megteremtésében, építőanya­got, gépeket szállított, részt vesz az ipar, a me­zőgazdaság és az oktatás fejlesztésében, az or­szág geológiai feltárásában, atomerőmű építésé­ben, tengervízsótalanító állomás, távvezetékháló­zat és kohászati kombinát létrehozásában. Ha­zánk 200 ágyas kórház személyzetének biztosítá­sával, A Tripoli—Sfax között építendő 500 kilo­méteres vasútvonal tanulmányterveinek elkészíté­sével járul hozzá a többi között Líbia nagyszabá­sú programjainak megvalósításához. Az emelkedő kőolajárakból származó bevételeket a hazai gaz­daságfejlesztés mellett külföldön is felhasználják, például az Adria-kőolajvezeték építéséhez 70 mil­lió dollárral járulnak hozzá. Líbia az elmúlt évben 3,1 milliárd dollárért vásárolt beruházási javakat, és gépeket. Magyarország 1975. első nyolc hó­napjában 94,6 millió devizaforint értékben expor­tált Líbiába. Líbia szomszédságában helyezkedik el a 164 150 négyzetkilométer területű, 5,6 millió lakosú Tuné­zia. A népesség 92 százaléka arab, 4 százaléka berber, 2 százaléka francia, a többi más nemzeti­ség: délen néger, északon kevés olasz. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem 395 dollár. Fejlődő agrárország, feudális moradványokkal. A volt francia gyarmat 1956. április 14. óta füg­getlen, 1957. július 25-én köztársaság lett A mező- és erdőgazdaság és p halászat az össztermelés 68 százalékát adja. ÍFontosabb ter­mékei: cukorrépa, hüvelyesek (bab, borsó), zöld­ségfélék, olajbogyó, datolya, szőlő, oitrusféle és dohány. Ásványi kincsei jelentősek. Tunézia a vi­lág negyedik legnagyobb fosrfáttermelője, azon­ban az itt kitermelt foszfát a spanyol Szaharáinál rosszabb minőségű. 1966 óta folyik kőolajkiter­melés, de a barnaszén-, vas- higany-, ólom és ezüstérc-termelés, a piát- és földgázbányásza» is számottevő. A bányászat és a feldolgozóipar 10—» 10 százalékkal járul hozzá a nemzeti jövedelem­hez. A gazdaságfe;lesztést (55 százalékban) külföl­di (francia, NSZK) tőke segítségével valósítják meg. Különösen a kis- és középüzemek építését szorgalmazzák, ahol évente 50 ezer munkahelyet akarnak létesíteni. Az ország súlyos problémája a hiányos foglalkoztatottság, a munkaképes korúak 80 százaléka dolgozik otthon, 200 ezren külföldi munkahelyeken dolgoznak, Franciaországban 120 ezren, Líbiában 50 ezren, Nyugat-Európa más or­szágaiban 30 ezren vállalnak munkát. Külkereskedelmi forgalmát főleg Franciaország­gal, az NSZK-val, Spanyolországgal és Olaszor­szággal bonyolítja le. Behozatalában fontos az élelmiszer (a szükségletek 20 százaléka), a gép, a berendezés és a fűtőanyag. A hazánkkal bo­nyolított forgalom szerény, az év első 8 hónapjá­ban nem érte el a 8 millió devizaforintot. — TERRA — í

Next

/
Thumbnails
Contents