Tolna Megyei Népújság, 1975. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-22 / 274. szám

< Pártjának első kongresszusára készül Kaka n kubai nép ezekben a napokban országa történel­mének egyik legjelentősebb eseményére, a Ku­bai Kommunista Párt első kongresszusára készül. A szigetország k immunistáinak ez a legfelsőbb fóruma, amelyen megvitatják a párt programját és szervezeti szabályzatát, az első ötéves tervet, a szocia­lista alkotmányt, és más fontos dokumentumokat, tör­ténelmi jelentőségű esemény a kubai forradalom fejlő­désében és a szocializmus építésének új szakaszát je­lenti. A párt legfelsőbb fóruma tanácskozásának fontos előkészületei voltak az országszerte lezajlott beszá­moló és vezetőségválasztó taggyűlések és konferenciák, amelyek során elemezték a szocializmus anyagi-mű­szaki bázisa megteremtése során elért sikereket. A legjobbakat a kongresszus küldötteinek jelölték, első­számú jelölt Fidel Castro, a kubai nép vezetője. K uba dolgozóinak politikai aktivitásának jellem­zője a Kubai Kommunista Párt programterve­zetének megvitatásában való részvételük. E fontos dokumentum megvitatásában részt vesznek a kubai kommunisták és az ifjúsági szövetség és a tö­megszervezetek tagjai. r Megemlékezés Landler lend születésének 100. évfordulóján Landler Jenő, a Tanácskö ztársaság belügyi és kereske­delmi-vasúti népbiztosa, később a Vörös Hadsereg főparancs­noka volt, A Tanácsköztársaság bukása után Bécsben,majd Párizsban élt, s 1928-ban bekövetkezett haláláig jelenté­keny elméleti és szervező tevékenységet fejtett ki a nem. zetközi kommunista és munkásmozgalomban. Halála után földi maradványait Párizsból Moszkvába szállították, A nemzetközi munkásmozgalom legnagyobb forradalmár egyé­niségei sorában helyezték porait örök nyugalomra a Kreml falában, a Vörös téren. Landler Jenő születésének 100. évfordulója alkalmából tu­dományos emlékülést rende­zett pénteken az MSZMP KB Párttörténeti Intézete és a Ma­gyar Történelmi Társulat. A Párttörténeti Intézet Alkot­mány utcai épületében tartott ülésen részt vett Nemes De­zső, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a politikai főiskola rektora, Szerényi Sán­dor, az MSZMP Központi El­lenőrző Bizottsága titkárságá­nak tagja, ott voltak Landler Jenő hozzátartozói, s számo­sán a magyar kommunista mozgalom veteránjai közül. Vass Henrik, a Párttörténeti Intézet igazgatója, a Magyar Történelmi Társulat alelnöke mondott megnyitót, majd Sza­bó Ágnes kandidátus tartott előadást „Landler Jenő helye a magyar forradalmi munkás- mozgalomban” címmel. Ez­után korreferátumok hangzot­tak el Landler Jenőnek a vasutasmozgalomban és a Ta­nácsköztársaság védelmében betöltött szerepéről, ügyvédi tevékenységéről. Az ülés Vass Henrik zárszavával ért véget. Rapai Gyula, hazánk moszk­vai rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete a magyar nagykövetség vezető diploma­táinak jelenlétében péntekért délelőtt a moszkvai Kreml fa­lánál koszorút helyezett el Landler Jenőnek, a magyar és a nemzetközi munkásmozga­lom kiemelkedő személyiségé­nek porainál, Landler Jenő születésének századik évfordu­lója alkalmából. Jelen volt a koszorúzáson Bíró Gyula, az MSZMP Szovjetunióban mű­ködő bizottságának titkára is. Ugyancsak pénteken dél­előtt helyezték el koszorúju­kat Landler Jenő földi marad­ványainál a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének, va­lamint a Szovjet—Magyar Ba­ráti Társaságnak a képviselői is. A koszorú elhelyezésénél ott volt Jevgenyij Ivanov, a Szovjet Baráti Társaságod Szövetsége elnökségének el­nökhelyettese, Vaszilij Sztri- ganov, az OSZSZSZK kuiturália miniszterhelyettese, a Szovjet- Magyar Baráti Társaság többi vezető képviselője, a szovjet külügyminisztérium képviselői; Portugália Kiút a zsákutcából Ismét új szakaszába lépett — ki tudná megmondaná, hányadikba! — a portugál vál­ság. Miután a kormány csütörtökön ideigle­nesen felfüggesztette működését, az amúgy- is rendkívül feszült belpolitikai helyzet szin­te a végsőkig éleződött. A hatodik ideiglenes kormány, Azevedo tengernagy nehéz Körül­mények között megalakított — és azóta is szinte akcióképtelen — kabinetje valószínű­leg átalakul. Az MFA legfelsőbb forradalmi tanácsa ma­ratoni vitát folytatott: csütörtök délutántól péntek reggelig tartott az eszmecsere. A róla kiadott közlemény hangjából arra lehet kö­vetkeztetni, hogy Portugália legfelsőbb állam­hatalmi szervében, a forradalmi tanácsban világosan látják: a zsákutcából csak a pártok közötti újabb és haladéktalanul megkezdendő tárgyalás vezethet ki. Úgy tűnik, a józan ész, pontosabban az MFA balszárnyát képviselő erők mondták ki az ülésen a végső szót. A közlemény ugyanis a többi között úgy fogal­maz, hogy a kompromisszumos megoldás a legcélravezetőbb, ami „kielégítheti a dolgozó tömegek jogos követeléseit”. A megállapodás hozzájárulhatna „a kormány célszerű átala­kításához” — mondja a közlemény. Nos, ezt a csakugyan kívánatos átalakítást a Portugál Kommunista Párt már régóta sür­geti. Mindenekelőtt olyan módon, hogy az ellenforradalmi puccskísérletekben kompro­mittálódott, a demokratikus vívmányok ellen nyíltan uszító PPD-t, a demokratikus nép­pártot zárják ki a kormányzatból. 'iiiiiiiiiiiiiiiimiitiiimimiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii ...majd a forint segít Tanulás és anyagi ösztönzés r MADRID Carlos Arias Navarro kor­mányfő elnökletével csütörtö­kön este mintegy háromórás ülést tartott a spanyol kabi­net. Nyugati hírügynökségek fel­tételezik, hogy az elhunyt dik­tátor-államfő temetésével, va­lamint a Juan Carlos herceg trónralépésével kapcsolatos szertartások és hivatalos ak­tusok részleteiről volt szó. ATHÉN: Santiago Carrillo, a Spanyol Kommunista Párt főtitkára — aki csütörtökön este a demok­ratikus tanács küldöttsége élén Athénba érkezett, hogy ott részt vegyen a spanyol nép iránti szolidaritás kinyilvání­tására november 21-től 23-ig tartandó rendezvényeken — a görög főváros repülőterén nyi­latkozott. Kifejtette: „Franco halála az általa hosszú éveken át megtestesített rezsim stabili­tásának megrendülését je­lenti. A demokratikus erők, élve a rezsim destabilizációja nyújtotta alkalommal, megte­remtik majd a demokráciát, s a diktátor halála egyúttal a diktatórikus vezetés buká­sát is fogja jelenteni”. Az SKP főtitkára utalt ar­ra, hogy a rezsim egyelőre ugyanaz marad Juan Carlos, a diktatórikus vezetés folyta­tását képviseli. VARSÖ A Spanyol Köztársaság hó­héra, a kegyetlen diktátor ha­lott — írja pénteki számában Franco halálát kommentálva a Trybuna Ludu. A terror és a véres elnyomás korszaka véget ért. nem élheti túl Francót. Már a tábornok ha­lála előtt nyilvánvaló volt, hogy Spanyolország új gaz­dasági és társadalmi valósá­ga, az a tény, hogy az or­szágban élő spanyolok 70 szá­zaléka már a polgárháború után született, felbomlasztja a rothadó diktatúra alapjait. MOSZKVA A Pravda pénteki számá­ban Jurij Jahontov, a Franco haláláról szóló közleményt kommentálva, bevezetőjében megállapítja, hogy „Európa politikai színpadáról eltűnt az utolsó fasiszta diktátor.”^ A népellenes és szélsősége­sen reakciós francóista kor­mányzat — hangzik a kom­mentár — csupán terrorral tartotta magát hatalmon A kivégzések és a megtorlások azonban, nem állíthatták meg azt a hősies harcot, amelyet a spanyol nép folytat a gyű­lölt diktatúra ellen, azt a harcot, amely az elmúlt év­tizedekben egy percig sem szünetelt. A Pravda végezetül meg­állapítja : Spanyolország most fontos történelmi időszak és elkerülhetetlen változások előtt áll. Kétségtelen, hogy a spanyol nép — bármilyen nehéz is a diktatúra alóli fel- szabaduláshoz, a szabadság, hoz. a demokráciához és a társadalmi fejlődéshez vezető út — diadalmaskodni fog. SANTIAGO Pénteken a kora reggeli órákban Santiáffóból Spanyol- országba utazott Augusto Pi­nochet. a chilei fasiszta junta vezetője, hogy részt vegyen a Franco halála utáni szertar­tásokon. LONDON Wilson miniszterelnök Lord Sheperd lord-pecsétőrt, a Lordok Házának vezérét küldi el Franco temetésére. Erzsé­bet királynőt pedig az angol nagykövet képviseli — jelen­tették be Londonban. Hon scolae, 3SL»íf^ az iskolának, hanem az élet­nek tanulunk, vallották a ré­gi rómaiak. Kicsit pontosab­ban fogalmazódott meg ez a rádió „Szót kér...” rovatának egyik, a napokban elhangzott sorozatában. Nyilatkoztak az illetékesek, továbbtanuló fel­nőttek, vállalati igazgató, sze­mélyzetis, pedagógus és azt boncolgatták, mennyiben ér­deke a társadalomnak, mennyiben a vállalatnak, hogy a dolgozó beül­jön az iskolapadba, éve­kig töltse tanulással szabad idejét mikor érdeke a válla­latnak az, hogy dolgozója to­vábbtanuljon. Hogy társadalmi, össztársa­dalmi érdek a tanulás, hogy „növekedjék a művelt ember­fők sokasága”, senki sem vi­tatta. A dolgozót foglalkozta­tó vállalat érdekeltségét már annál részletesebben. Mert nyilvánvaló, hogy egy képesí­tés nélküli óvónőnek azt a szándékát, hogy vízügyi szak- középiskola levelező tagoza­tán tanuljon, nem köteles tá­mogatni az intézmény vezető­je. Legfeljebb annyiban, hogy fizetés nélküli szabadságot biztosít. De az illető jobban te­szi, ha elhelyezkedik valame­lyik vízügyi szervezetnél és ott próbálkozik. Ha azonban jelenlegi munkakörében akar maradni, vágy feljebb jutni, kérje felvételét az óvónőkép­zőbe. Ha ott tanul, megkaphat minden kedvezményt, ami a továbbtanuló dolgozóknak jár. A vállalatok, intézmények ál­talában az olyan továbbtanu­lást támogatják, amelynek eredményeképpen magasabb lesz dolgozóik általános és szakmai műveltsége. Előfordul olyan is, hogy mindenkit segí­tenek, aki tanulni akar. Álljon itt egy példa, a követés igé­nye nélkül: Az egyik ipari szövetkezetben olyan határoza­tot hozott a vezetőség, hogy a továbbtanulást kérő dolgozó­nak, bármit tanul, megadják a kedvezményeket. Ez vita tár­gya volt az egyik közgyűlésen, majd felszólalt az érdekelt is: Bizonyára rólam van szó, hi­szen kozmetikus létemre pe­dagógiai főiskolára járok. De tessék nékem elhinni, a főis­kola befejezése után is a szak­mában akarok maradni. Abból csak haszna lesz a szövetke­zetnek, ha lesz egy biológia­testnevelés szakos tanári ké­pesítéssel rendelkező kozmeti­kusa. Pedagógiai ismereteimet felhasználhatom majd az ipa­ri tanulók oktatásában, neve­lésében, a testnevelési tudá­somat pedig a szövetkezeti sportmozgalomban, _ Hogy miért kell „szót kér- nem” ebben a vitában? Mert arról csak úgy mellé­kesen, szinte véletlenül esett szó, hogy a tanulás érdeke az egyénnek is. Pedig érdeke, legalább annyira, mint a tár­sadalomnak, vagy a vállalat­nak, intézménynek. Szólni kell azért, mert az egyéni ér­deket háttérbe szorító szem­léletre egyre több példát ta­lálni a gyakorlatban. Nemrég tárgyalta szakszer­vezet megyei bizottsága, mily módon segítik a vállalatok azt, hogy általános iskolai végzett­séggel nem rendelkező dolgo­zóik ezt pótolják. Ingyen tan­könyv, órabér a tanítási órák­ra, szabadnap a vizsgák előtt, a pedagógúsokat rendszeresen a helyszínre hozzák stb. Ki­emeli a jelentés a megye egyik nagy vállalat, ahol 1000 forint pénzjutalom is jár az iskolát eredményesen el­végzőknek. és nagy létszámú ItJiljjyj plenum előtt dicse­kedett azzal az egyik ÁFÉSZ elnöke, hogy náluk azóta nincs gond a politikai oktatással, amióta megoldották annak anyagi ösztönzését. Bevették a kollektív szerződésbe, hogy a szövetkezet dolgozói közül, aki elvégzi a marxizmus—le- ninizmus középiskolát, ezer­Provokatív kfiolajkutatás Az izraeli rádió nemrég beszámolt róla, hogy egy hónappal ezelőtt Izrael a Sínai-féisziget megszállt te­rületének Et-tor-i térségé­ben kőolajkutatást kez­dett. Ez a lelőhely 80 ki­lométerre van az 1987-ben izraeli megszállás alá ke­rült Abu Rudais-i olaj­mezőtől, amelyet a leg­utóbbi egyiptomi—izraeli csapatszétválasztási meg­állapodás értelmében Egyiptom visszakap. Et- Tor nem esik bele a visz- szaadott körzetekbe. \ Spanyolország — Franca halála után

Next

/
Thumbnails
Contents