Tolna Megyei Népújság, 1975. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-19 / 271. szám
Szovjetunió Normarendezést kérnek a munkások E. Tyereskov és A. Abramenko, a Mins2iká Autógyár munkásai az igazgatósághoz fordultak, hogy normájukat 13 százalékkal növeljék. A gyár igazgatója nem különösebben lepődött meg a dolgozók javaslatán. Végül is a magasabb norma teljesítése magasabb bérkategóriát jelent. Az igazgató érdeklődését az keltette fel, hogy miért mindjárt 13 százalékos emelést kértek? Az is foglalkoztatta, hogy mit szólnak hozzá a többi dolgozók? — Mindent kiszámoltunk — válaszolták neki —, a szakszervezeti bizottság tevékenyen részt vett ebben a munkában és a munkatársaink is egyetértenek. — Amennyiben így van, — mondta az igazgató — műhelygyűlés elé visszük a javaslatot, hogy mindenki még egyszer nyilatkozhasson. Tyereskovot és Abramenkőt az egész műhely támogatta. Az új norma bevezetésével jelentős mértékben emelkedett a termelékenység. Igaz, nem mindenki tudta azonnal teljesíteni, de a kiváló dolgozók az új munkafogások bemutatásával támogatták a többieket. A gyárban egy év alatt 700 munkás javasolt normarendezést. Ezek nyomán csökkent az egy-egy termékre fordított munkaórák 6záma és mintegy 90 munkás átcsoportosítása vált lehetővé. így például a két olvasztó- kemence mellett négy helyett hárman dolgoznak és a feladat kitűnő ellátása mellett nem végeznek nagyobb fizikai erőkifejtést. A normarendezéshez szükséges tartalék kiszámítását egy bizottság végezte. Tagjainak több mint fele munkás, természetesen a legtapasztaltabbak közül. A hivatalos normaellenőrökkel együtt vizsgálták felül a régi normákat és javasoltak újakat. De ezek az aktivisták azt is figyelik, hogy a vállalat által kezdeményezett normarendezés műszakilag teljes egészében indokolt legyen és kifogás esetén azonnal felülvizsgálják. Tapasztalataikat a szakszervezeti bizottság bér- és normabizottsága széles körben hasznosítja. E társadalmi tevékenyég nyomán az utóbbi évben a vállalatnál a normák több mint 50 százalékát vizsgálták felül. A kollektívától származó normarendezési javaslatok végrehajtása nyomán az ötéves terv egyes tételeit már 1974 végére teljesítette a vállalat A munkások 80 százaléka kiváló munkájáért külön prémiumban részesült. Georgij Hjusko az APN tudósítója • • r ON KERDEZ Levélcímünk : 7101 Szekszárd, Postafiók 71. Ki kell próbálni az árut Zsiga József (Kajdacs, Dózsa György út 566.) olvasónk a Népújsághoz írott levelében azt helytelenítette, hogy a paksi ABC-áruházban azért nem próbálták ki a kiválasztott Liliput akkumulátort, mivel ennek a cikknek egyéves jótállási ideje van. Az akkumulátor nem működött, ezért visszavitte. Noha Liliput akkumulátor akkor még volt az áruházban, olvasónk nem kapott a rossz helyett másikat, hanem az ő akkumulátorát küldték el a szervizbe. Sebestyén Zsigmond, a Paks és Vidéke ÁFÉSZ igazgatóságának elnöke válaszolt: „Zsiga József a vásárlást követő hetvenkét óra után vitte vissza áruházunkba a minőséghibás készüléket. Ezért a műszaki osztály vezetője a készülék kicserélése helyett a panasz elintézésének azt a módját választotta, hogy a hibás készüléket a javító- műhelybe továbbította; a javítás várható időpontjáról pedig a vevőt tájékoztatta. A készüléket a szerviz kijavította, azt már eljuttattuk a vásárlónak. A panaszbejelentés kivizsgálásakor megállapítottuk, hogy az eladó helytelenül mulasztotta el a készülék kipróbálását. Ezért őt figyelmeztetésben részesítetTelefonszámunk: 129 tűk. A vásárlói panasz- bejelentés intézésekor a műszaki osztály vezetője a 4/1969. BKM. sz. rendelet, valamint az Általános Üzleti Szabályzat alapján, tehát helyesen járt eL” Tsz-tag özvegyének nyugdíja Lau! Gusztávné (Puszta- hencse, Dózsa György utca 63.) szerkesztőségünkhöz írott tanácskérő levelében arról tudakozódott, miért kap csupán havi 620 forint nyugdijat három éve elhunyt tsz-tag férje után. Bán János, a Szekszárdi Társadalombiztosítási Igazgatóság osztályvezetője személyes elbeszélgetés alkalmával ismerte meg közelebbről olvasónk anyagi körülményeit, majd vizsgálódása után így felelt: „Lauf Gusztávné elhunyt férje után — az összes körülmények figyelembevételével — a legkisebb özvegyi nyugdíjra, havi 620 forintra jogosult. Az asszony saját jogán egyelőre nem jogosult ellátásra. Ha azonban termelőszövetkezeti tagsága továbbra is folyamatos lesz, úgy 65 éves korára megszerzi a jogosultságot az öregségi járadékra. Járadékigényét majd 1978-ban — a termelőszövetkezeten keresztül — terjesztheti elő.” Simontornyai panaszok és orvoslásuk Takács Kálmán simontornyai olvasónk azt panaszolta lapunknak írott levelében, hogy a nagyközség magasan fekvő utcáiban sokszor nem kielégítő a vízellátás, és hogy a faluban meglepően gyakori az áramszünet. Szabó Sándor tanácselnök és Schmidt Ferenc vb-titkár válaszolt: „Községünknek a Sió jobb parti részében van a törpevíz- mű-hálózat. Ez egyetlen fúrt kút vízkapacitására települt. A kút vízhozama ma már csak körülbelül harmada az eredetinek. Anyagi eszközeink eddig nem tették lehetővé új kút fúrását; jövőre azonban — előreláthatólag — sor kerül erre. A gyakori áramszünetekről a DÉDÁSZ dunaújvárosi üzletigazgatóságával folytattunk levelezést. A kapott tájékoztatás szerint Simontornya áramellátása részben Dunaújvárosból, részben Siófokról történik. A siófoki elosztó- vezeték lajoskomáromi elágazásánál a kapcsoló- berendezések sűrű meghibásodása az áramszünetek oka. A DÉDÁSZ-tól kapott tájékoztatás szerint a kapcsolórendszer korszerűsítése megszünteti a panaszt. Sajnos, eddig nincs tudomásunk a felújítás elvégzéséről, ezért azt továbbra is sürgetjük.” AZ ELNÖKI TANACS ELNÖKÉVEL SZOMÁLIÁBAN ÉS DÉL-JEMENBEN „Ahol az idő kezdődött” A Központi Sajtószolgálat munkatársa, Sza- lontay Mihály elk:sérte Losonczi Pált, az Elnöki Tanács elnökét legutóbbi afrikai—ázsiai útjára. Élményeiről az itt következő cikksorozatban számol be. Ä szocialista országok békeszerető külpolitikája, s maga az út, amelyen ezek az országok járnak, mind rokonszenvesebb a harmadik világ, a nemrég még gyarmati sorban lévő afrikai, ázsiai, dél-amerikai népek számára, akik a függetlenségük kivívása után társadalmi fejlődésüket is szeretnék meggyorsítani. Közöttük ma már egyre több az olyan állam, amely a szocialista országokkal szoros kapcsolatban, a szocializmus tapasztalatainak felhasználásával akarja jövőjét építeni. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke október 26-án — Luxor érintésével — két ilyen baráti országba indult hivatalos látogatásra, bizonyítván hazánk, a magyar külpolitika következetés érdeklődését e távoli, szocialista fejlődés útját választani próbáló népek élete, sorsa iránt. A távolság Budapest—Luxor között 3175 km, a repülési idő 5 óra 25 perc, a repülési magas1975. novság 9000 méter. Az idő gyönyörű, csak Dubrovnik térségében van mélyen lent alattunk ösz- szefüggő felhótakaró. Tömör fehér vattaréteg keretezi az Adria libegő párás kékjét. Itt fent állandó a fény, a kerek ablakokon át szikrázó, derűs kékbe öltöztette az égbolt végtelen sátrát. Ahogy elrepülünk az olasz csizma sarkánál, majd elérjük az afrikai kontinenst, egy terepasztal színesre festett kis idomaiként tűnik fel a szárazföld... íme, a Nílus! Kétoldalt keskeny megművelhető, öntözött terület. Soha szemléletesebb, plasztikusabb bizonyság arról, hogy „Egyiptom a Nílus ajándéka!" Helyi idő szerint három óra körül érkezünk Luxorba, ebbe az ősi Nílus-parti városba, Théba, Karnak, a Királysírok völgyének városába. Útmegszakításunk lényegében technikai leszállás, itt éjszakázunk, hogy másnap, korán továbbindulva, frissen érkezzünk úticélunk első, hivatalos állomáshelyére. A repülőtéren a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa elnökét a város kormányzója fogadja. A szállodában épp hogy megmosakszunk, s máris indulunk Kamakba, a thébai istenhármasság (Amon-Mut-Chons) hatalmas templomegyüttesébe. A kos-szfinxekkel szegélyezett bejárati út mögött hegy nagyságú kapufal és amögött a képen oly sokszor látott hatalmas —’^sor, a sok ezer nArryzr't- méter — gránitba vésett — relief és hieroglifák, emberalakok kavalkádja, és egy tömbből faragott sok száz tonnás obeliszkek. Hetek, vagy talán hónapok kellenének az évezredekig épült templomkolosszus megismerésére, hiszen az időszámítás előtt harmadik évezredtől egészen a római korig az egymás után következő fáraók, dinasz. tiák mind hozzátettek, bővítették, hogy az idő megőrizze nevüket. S ha féltékenyek voltak elődjeikre, mint I. Seth Ha- csepszut királynőre, kivakar- tatták az előd nevét, vagy ha a kemény anyag ellenállt, hát fallal elzárták az emlékét hirdető követ a nép elől, A Szent tó mellett megmutatják Losonczi Pálnak az egyik nagy obeliszk letört csúcsát — több tíztonnás monolit kődarab — amely, ha tenyérrel megütik, mint hordó, kong. Mögötte alabástrom oszlopon, az oszlop anyagából faragott hatalmas szent skarabeus, amelyről talán ötezer év óta tartja a néphit, hogy termékenységet ad annak, aki hétszer körüljárja. Este a vacsoránál a kormányzó átnyújtja Losonczi elvtársnak a város díszes kulcsát, majd mindnyájan megnézzük a délutáni élmény — a templom- kőtenger — éjszakai képét, a fény- és hangjátékokat. Ugyanazt látjuk, mint akkor, mégis Az Elnöki Tanács elnöke kíséretével a karnaki templom kőrengetegében. mást, mert ahogy végigmegyünk, a csodálatos megvilágítás-technika — elektronikus fényorgona játéka — kiemeli az egyidőben épült egységeket. A hangszórókból zúduló zene és a költői szépségű angol nyelvű szöveg kíséri a fényt, meséli a templom történetét. „Itt kezdődött az idő” — mondja a kapuról egy mély hang a kos- szfinxek sorfala között, és vé. gigjárva mindent már a Széni tó fölött ülünk, amikor elhangzik a jaj-szó a templom pusztulásáért. Pusztulás? Romjaiban is lenyűgöző, félelmetes és szép. pedig köveiből épült a környéken minden, de elpusztulhat-e, amit annyi munkás emberkéz ezredéveken át alkotott? , Következik: Villa Szomália SZALONTAY MIHÁLY 11, 123—61. Ml VÁLASZOLUNK
