Tolna Megyei Népújság, 1975. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-19 / 271. szám
fáiaszék társközségei és a közős fanáes Miniszteri rendelet: Áz összefogás eredményei Nem lehet üresjárat Á gépkocsivezető is szerezhet fuvart Áz élet már igazolta annak a közigazgatási átszervezésnek a helyességét, amely nagyközségi közös tanácsokat hozott létre, kisebb községek társulását egy anyaköz3ég köré. A kezdeti meg nem értés, enyhébb esetben nosztalgia helyébe az a felismerés lépett, hogy messze többet lehet a társulás követkéz, tében megvalósítani, mint amennyire bármelyik kis községünk valaha is képes lett volna. Erről beszélgettünk dr. Hegedűs Jánossal, a béta- széki nagyközségi Közös Tanács elnökével. Tartalmas kapcsolat A nagyközségi közös tanács tisztségviselői és tagjai kezdettől fogva arra törekedtek, hogy a társközségekben lévő párt-, állami, társadalmi szervekkel a lehető legszorosabb kapcsolatot alakítsák ki; Nemcsak formai dolog, de a tartalmi munkához is hozzájárul például az, hogy az alsónyéki kirendeltségvezető az alsónyéki pártalapszervezet titkára. a várdomb} kirendeltségvezető pedig a tanácsi pártalapszervezet titkára, és tagja a tanácsi végrehajtó bizottságnak is. Tartalmassá vált a kapcso. lat a társközségi népfront- szervekkel. Elmondja dy. Hegedűs János, hogy a nem székhely község népfrontelnöke és -titkára rendszeresen részt vesz a tanácsüléseken, ahol hallatják szavukat, természetesen elsősorban a társközségek érdekében. Együttműködési megállapodás van a népfrontbizottságokkal és KISZ-szervezetekkel. Nem kis mértékben a jó együtt, működésnek köszönhető a „30 órát a 30 éve felszabadult nagyközségért” mozgalom sikere, a vgrdpmbi óvoda fejlesztése, úttörőszoba kialakítása ugyanitt, Alsónyéken az óvodabővítés, Pörbö- lyön a napközi otthonos óvoda kialakításához nyújtott társadalmi segítség. A társközségek helyzete A tájékoztatás témaköréhez tartozik az is, amiről szintén beszélt a nagyközségi közös tanács elnöke. Az el. múlt egy évben három alkalommal adott számot a tanácsi vezetés a társközségekben lévő helyzetről. Foglalkoztak az ellátási kérdésekkel. a közélet és társadalmi munka tapasztalataival, és nem, utolsósorban az igazgatási szükségletek kielégítésének helyzetével. Ez utóbbi kapcsán komoly feladatot je- jentett és jelent Alsónyék és Várdomb vonatkozásában az ügyintézés színvonalának javítása Változatlan törekvés, hogy a gyakran előforduló ügyeket helyben intézzék el. Dy. Hegedűs János szerényen, éppen csak megemlíti, mi hangsúlyozottan tesszük: az anyaközség és a társközségek, továbbá a különböző szervek együttműködésének köszönhetően Bátaszók nagyközség — kategóriájában «— ez évben a megyei település- fejlesztési verseny első helyezettje lett. A tanácstagi csoportok működésének fontosságát a társ. községekben, nem kell hangsúlyozni. Az elvek ismertetése helyett az elnök egy kimutatást tesz elém, amely mutatja, mivel foglalkoztak a tanácstagi csoportok megalakulásuk óta. Valamennyit felsorolni nehéz és felesleges lenne, néhány példa az idei évről, elegendő a tevékenység érzékeltetésére Falugyűlések Várdomb: Falugyűlés előkészítése. az 56-os út padkájának javítása, belterületi és zártkerti utak javítása, a? áramfeszültség ingadozásának megszüntetése. társadalmi munka szervezése az általa, nos iskola bontásához, a ravatalozó felé vezető út kövezése, jogszabály-ismertetés, Alsónyék: Falugyűlés előkészítése, a Rákóczi úti jár- dásítás folytatása, ároktisztí. tások, járdásítágok kérése, rózsaültetés megszervezése társadalmi munkával, a köz. világítás javítása, közterület- foglalások. A falugyűléseket fontos társadalmi fórumnak tekinti a nagyközségi tanács Az idei falugyűlésen Bátaszéken 30R- an jelentek meg. húszán szólaltak fel, Pörbölyön 107—-10. Alsónyéken 112—13, Várdombon 06—11 volt a meeieVn- tek, illetve felszólalók száma. LETENYEI GYÖRGY A közlekedés' és posioügyi miniszter a munkaügyi miniszterrel egyetértésben rendeletet adott ki a közületi tehergépkocsik üres futása csökkentésének, raksúlyuk jobb kihasználásának érdekében. A rendelet a közlekedési vállalatok és a fegyveres testületek járműveit kivéve valameny- nyi közületi szerv teherautóira, nyergesvontatóira és pótkocsijaira vonatkozik, 5 lényegében megszigorítja a tehergépjárművek közlekedését. A rendelkezés szerint ugyanis amennyiben valamelyik köiület Öttonnás vagy annál nagyobb teherautót üresen vagy a raksúly felét el nem érő terheléssel kíván közlekedtetni, be kell jelentenie a területileg illetékes menetirányító irodánál, ahonnan a menetlevélre feltüntetendő visszaigazolást. nyilvánrartási számot kap — ennek hiányában a gépkocsi nem Indítható útnak. A főváros és a megyeszékhelyek közötti fuvaroknál december 1- tői, a megyeszékhelyek közötti közlekedésben március 1- től érvényes a bejelentési kötelezettség. Ennek alapján a menetirányító q gépkocsi jobb kihasználása érdekében felkéri az üzemeltetőt, hogy működjék közre valamelyik közlekedési vállalat fuvarozásában, — akár idegen pótkocsi vontatásával is —, vállaljon más közülettől árufuvarozást vagy a kocsi teljesítményéhez képest kevés áruját vitesse el közlekedési vállalattal vagy más kpzü lettel. Az ilyen idegen fuvar megszervezését, vállalását anyagilag ösztönzi a rendelet. A fuvar létrejöttekor a fuvardíj 5 százaléka a menetirányítót, 85 százaléka a közületet, 3—5 százaléka q gépkocsivezetőt illeti. Amennyiben a kocsi jobb kihasználása érdekében a gépkocsivezető maga szerez szállítási feladatot, jutaléka a fuvardíj 5—8 százaléka, A rendelet a párt és a kór- mány takarékossági határozatának szellemében,' a KPM intézkedési programjának végrehajtása érdekében született. A KPM eddig is egész sor intézkedést vezetett be. A mostani rendelet lehetőséget ad a szállítások racionalizálására, a visszafuvaroh jobb megszervezésére, az országos teherjármű-állomány jobb kihasználására, a közületi gépkocsik bevonására a népgazdaság szállítási feladataiba. A közlekedési vállalatoknál, elsősorban a Volánnál, már szigorú Hatékonysági és takarékossági intézkedések érvényesülnek, de ez korántsem mondható el q közületekről. Erre csupán egy példa: megvizsgálták a legfor. galmasabb, a 3-as számú ' úton közlekedő tehergépjárműveket, s megállapították, hogy a közületi teherautók egyharmada üresen közlekedett. A rendelet egyelőre csak a meghatározott teherautók közlekedésének bejelentését teszi kötelezővé, szállítási kötelezettséget nem ír elő, azt anyagilag ösztönzi, A bejelentést viszont —- amelynek igazolására a menetirányító nyilvántartási száma szolgál — életbe lépésétől az Autófelügyelet megköveteli és szigorúan ellenőrzi. Csábítás az igénytelenségre Hídépítés —* állványozás nélkül Arra, hogy az újságíró a saját lapjában közzétett hirdetéssel polemizáljon, szerencsére ritkán adódik alkalom. Itt és most nemcsak adott a lehetőség, mondhatnám kötelező is, hiszen széles körben ismert, helyeselt oktatáspolitikai és kádergazdálkodási elveinknek mond ellent az a keretes hirdetés, ami miatt a figyelmes olvasók közül olyan sokan ráncolták össze a homlokukat. A hirdetés november 10-1 lapszámunkban jelent meg, a „Fémmunkás” Vállalat kecskeméti gyára tétette közzé, s nem kétséges, hogy annak rendje-módja szerint járt el, amikor a pénzéért nyilvánosságot kért fiatalokhoz szóló felhívása számára. Mi a baj tulajdonképpen ezzel a felhívással? Az, hogy a szakmunkás-utánpótlás pillanatnyi gondjait a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyára 20. életévüket betöltött, 6 általános iskolai végzettséggel rendelkező fiatalokkal óhajtja megoldani. „Utolsó lehetőség"-ként e fiatalokat hívja és várja szerkezet- lakatosokat képező intenzív szakmunkás-tanfolyamára, méghozzá igen kedvező feltételeit; mellett- Mert: van-e csábítóbb bármilyen szakmai képzettség megszerzésére, mint az, hogy elegendő hozzá a 6 általános iskolai végzettség? Továbbá, hogy a tanfolyam költségeit a gyár viseli, vidékieknek munkásszállást és a tanfolyam ideje alatt 10 forintos órabért, sőt szabad szombatot is biztosítanak? Igazán el kell ismerni, hogy a felhívásban minden adott, ami révén munkaerő-szervezési „nagyágyú, nak” minősülhet ez a hirdetés. Nem szabad viszont elhallgatni azt sem, hogy van ebben az „utolsó lehe- tőség"-ként meghirdetett csábításban hivatalból üldözendő kártékonyság is- Miért? Tessék csak arra gondolni, hogy a tágabb és szőkébb hazánk úgy nagyjából mennyit áldoz csupán csak évente a felnőttoktatásra, az általános, a közép- és felső iskolák szintjén tanulók támogatására, egyéni és társadalmi hasz- nosságú önművelésük segítésére, a továbbtanulást megillető méltányolásra?! A sok hangoztatás miatt némelykor már közhelynek számít, hogy gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális építőmunkánk sokoldalúan művelt szakembereket kíván, hogy a tudomány csak akkor válik termelőerővé társadalmunkban, ha jól felkészültek azok az emberek a termelés minden szférájában, akiknek a tudomány, a technika felhasználását biztosítaniuk kell, Azok a mai húszévesek, akiket Igénytelenségre csábítanak a „Fémmunkás” Vállalat kecskeméti gyáráéhoz hasonló felhívások —* és úgy látszik csábíthatnak — az ezredfordulón erejük teljében lévő munkásemberek lesznek. De vajon lehetnek-e a munka társadalmában, — mely a végzett munka arányában osztja az elismerést — helyüket szilárdan megálló, képességeik javát adó emberek? Az igénytelenség a szocializmus eszméitől idegen jelenség! összpontosítani az anyagi és szellemi erőik teljesebb értékű hasznosítására csak azoknak az igényeknek a jegyében lehet, amit a művelődési feladatokról szólva az MSZMP XI. kongresszusa is meghatározott. Ebben a határozatban az áll — egyebek között —, hogy „...elsőrendű feladat az általános iskolai és a szakmunkásképzés fejlesztése”, majd pedig „ÉFjük el, hogy mind többen művelődjenek folyamatosan, vegyenek részt általános és szakmai oktatásban, továbbképzésben, önképzésben.” Miért? Mert a sokoldalúan fejlett szocialista ember kialakításához elengedhetetlen a tudás szüntelen gyarapítása! Egyébként ezért társadalmi veszélyességű vállalkozás engedményeket tenni és szakmát kínálni befejezetlen általános iskolai végzettséggel rendelkezőknek akkor, amikor a szakmaszerzés alapfeltételévé tettük már a 8 általános elvégzését! —Ilid közúti híd épül a Hármas Körösön, a Szolnok megyei Kunszenlmártonnál Hazánkban ez az első szabadon szerelt, azaz állványozás nélkül épülő vasbeton híd. Az építők vállalták, hogy a 224 méter hosszú hidat határidő előtt 2 héttel, ez éy november 30-án átadják a forgalomnak. (MTI-fotó: Tóth Béla felvétele). Sikeres kísérlet Akácból bútor A Faipari Kutató intézet sikeres — az üzemi gyakorlatban már bevezetett — kísérleteire a'aoozva a bútoripar naevobb mértékben kívánja felhasználni a hazai lombos iák közül azi akácot. Az új technológiai eljárás szerint a faanyagot 7—8 atmoszféra nyomás alatt gőzölik és különböző vegyszerekkel ke- ze'ik. Ennek,időtartamától függően az akácfa felveszi a barna szín egyre változatosabb árnyalatait. Az új eljárást kipróbálták a gyakorlatban is, és a szakemberek nagy tetszéssel fogadták. A dió- és fenyőfát helyettesítő akácból igen szép hajlított stílbútor-alkatrészeket lehet előállítani — nagyobb méretű alváz és a keretszerkezet továbbra is tölgyből és bükkből készül. A kutatóintézetben olyan további eljárásokon dolgoznak, amelyek alkalmazásával a későbbi években az akác teljes értékűen pótolhatja majd a most használt lombos fákat. I
