Tolna Megyei Népújság, 1975. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-02 / 258. szám
Alkatrészgon Jók NAPOK ÖTA sűrű köd borítja a szántóföldeket, s így még a kora délutáni órákban is a szokottnál lassabban haladnak az erő- és a munkagépek. Szakemberek szerint a nedves kukoricaszárral nehezen birkóznak a kombájn- adapterek; teljesítményük hozzávetőleg egynegyedével csökken. Az elmúlt hetek csapadékos időjárása, az alkatrészek igen gyakori hibája és hiánya, az átvétel akadozása, s a szárítók aránylag kis kapacitása miatt nem a tervezett ütemben haladnak az őszi munkák. A nehézségek ellenére a termelőüzemek valamennyi mezőgazdasági munkát igyekszenek lelkiismeretesen, a munkaidőt jól kihasználva elvégezni. A megyei tanács mezőgazdasági osztályán készült legutóbbi felmérés szerint a tanácsi szektorban eddig 85 százalékban előkészítették a talajt az ősziek alá. A járások közül ebben is, és a búzavetésben is a paksi járás jár az élen. A többi járás lemaradásának oka: néhány szövetkezetben a kukorica után vetik az őszieket, s minthogy a tengerit csak a szárítók áteresztőképességének megfelelően szedhetik, csúszik a talaj- miínka és a vetés is. Az őszi árpa — melyet szeptember közepéig elvetettek —, valamennyi gazdaságban igen szépen zöldéiig Földbe került a tritikálé, a rozss — már csak az anyarozsnak valót vetik. A kukorica több mint fele fedél alatt van: egy részét a Gabona- felvásárló vette át, más részét megszárítva hombárokban, silókban raktározzák. A bonyhádi Pannónia Termelőszövetkezetben — ahol a többi üzemhez hasonlóan idén 10 mázsával lett kevesebb hektáronként a búzatermés — az őszi betakarítású növényektől várták, hogy pótolja a nyári veszteségeket. Nem is csalódtak: eddig hektáronként 82 mázssa a kukorica átlaga, de van olyan tábla, amely egy hektáron 98,4 mázsát adott. Az előző években a termés sohasem volt magasabb 50 mázsánál. A John Deere kombájnok „nem érzik az időjárást”. Ha a szárító teljesítőképessége engedné, napi 20 vagon termésnél is többet tudna a két gép felszedni, — így azonban csak november közepére fejezik be a kukorica betakarítását, annak ellenére, hogy jelenleg a terület 70 százalékáról leszedték a termést. A négy Lajta típusú vetőgép nyújtott műszakban reggel hattól, este hatig dolgozik; naponta 60 hektáron vethetnének — ha nem hibásodnának meg olyan gyakran az alkatrészek. Ezekhez a gépekhez igen nehéz alkatrészeket beszerezni, így kénytelenek saját gyártmányú pót- alkatrészekkel toldozni-foldoz- ni. A szövetkezet gépkocsijai állandóan úton vannak: a szerelőket és a szerszámokat szállítják a hibás gépekhez. A gyakori állásidő ellenére a vetést 840 hektáron elvégezték: a tavalvi esztendő hasonló időszakában ennek csak a felével készültek el. AZ UTÓBBI három hétben szünetelt a cukorrépa-betakarítás: a szállítási feltételek nem tették lehetővé a folyamatos szedést. A hidasi át- vevőhelvnek és a betakarításnak alkalmazkodnia kellett a Kaposvári Cukorgyár feldolgozókénességéhez. A répa termésátlaga magas — 450—500 mázsa hektáronként — cukor- tartalma viszont alacsony — 10—12 százalék —, s ez a kései kiszedés során tovább csökken, A termett 500 vagon répának eddig csupán felét adták át. A cukorrépa idén szépen kelt. eredményes vált a géni művelés és magas a termés. az akadozó szállítás miatt azonban nem triies az öröm a termelőszövetkezetben, hisz Talaj-előkészítés, vetés, betakarítás Kovács István traktoros és P<> tápi Péter faros búzát tölt a vetőgépbe. még novemberben is ez lesz az egyik legfontosabb munka. A cukorrépa-betakarításban a Volán négy billenőplatós tehergépkocsija segít, amely nagyon meggyorsítja az átadást. A szövetkezet központi irodájának falán két térkép található: az egyik az 1974—75-ös, a másik az 1975—76-os év termelésszerkezetét ábrázolja. Az egyes növényeket különböző kartonokkal jelzik. A TÉRKÉP a munka ütemének megfelelően naponta másmás képet mutat: a betakarított termés kartonja fiókba, az elvetett tábláké pedig a következő évi térképre kerül. Az 1975—76-os esztendőt ábrázoló térkép naponta gazdagabb és színesebb képet mutat. 11 tervezettnél több műtrágyát kapott a mezőgazdaság a IV. ötéves tervben Társadalmi munka Szekszárdért Folytatása következik fiz oktatásügyi miniszter sajtótájékoztatója pénteken .délelőtt dr. Po- linszky Károly oktatásügyi miniszter tájékoztatta a Parlament gobelintermében a sajtó, rádió és televízió képviselőit az oktatásügy időszerű kérdéseiről. Mintegy háromnegyed órás beszámolójában részletesen foglalkozott az „Egy üzem — egy iskola” mozgalom eddigi eredményeivel és a további fejlesztés lehetőségeivel, amivel kapcsolatban a SZOT és a minisztérium közös irányelveket adott ki. Elmondotta, • hogy az MTA bizottságai foglalkoznak a tantervek módosításával. Hangsúlyozta a családi életre és a gyakorlati életre nevelés fontosságát. A pedagógusok ilyen irányban való felkészítésének határidejeként az 1978-as évet jelölte meg. Szóba került még a világnézeti nevelés, a nyári időszakban • végzett, vagy végezhető értelmes munka fontossága és a tankönyvek kiadásának sok problémája is. A jelen volt újságírók közül hárman intéztek kérdéseket a miniszterhez. Lapunk munkatársa felvetette a túlterhelés problémáját. A minisztérium illetékesei természetesen foglalkoznak a kérdéssel, de az ésszerű könnyítéseknél sok gondot okoz, hogy mely tárgy rovására könnyítsenek a gyerekek terhein. Munkatársunk kétségesnek érezte a pedagógusok felkészítésének 1978-as határidejét. A miniszter egyetértett azzal, hogy mint minden szakma képviselői, így a pedagógusok közt is kimutatható képességbeli szóródás. Bizonyára lesznek egyesek, akik részére semmilyen felkészítési határidőt nem lehet kitűzni, mert eleve alkalmatlanok a pályára. Azt a gondolatot, hogy a tanulók nem is elhanyagolható arányú része fél a nevelőktől, a miniszter elutasította. Más kérdésre válaszolva dr. Polinszky Károly miniszter közölte, hogy a tam'tók óraszám- terheinek csökkentésével — bár nem vitatja a téma fontosságát — a minisztérium egyelőre nem foglalkozik. O. L Kongresszusi A IV ötéves terv időszaká. ban erőteljesen fejlődött a mezőgazdaság műtrágyaellátása, összefüggésben a szakembereknek azzal a megállapításával, hogy a terméshoza. hók növelésének legfontosabb tényezője a talajerő pótlása A hozamok növelése — számítások szerint — 50—60 szá. zalékos arányban függ a műtrágyaellátástól, tehát lényegé, ben attól, hogy a vegyipar és a külkereskedelem milyen „hátteret” biztosít a termeléshez. A kutatók számítása ez. zel kapcsolatban arra mutat, hogy például egy kilogramm- nyi vegyes műtrágya hatóanyaggal 5—6 kilogrammos hektáronkénti búza-, és mint- egy 40—50 kilogrammos cu- korrépahozam-növekedésre lehet számítani. Miután a IV. ötéves terv időszakában a hazai vegyipar jelentős fejlesztést hajtott végre, az 1970 évi hektáronként 120 kilogrammos hatóanyag-mennyiséget 1975-re a fSfvezett 220 kilogrammnál is nagyabb arányban, mintegy 223—zP-Q kilogrammra sikerült fokozni. IJhhez az eredményhez hozzájárult, a külkereskedelmi jogg'Rl rendelkező Agrotröszt erőfeszítése a műtrágyaimport fokozására, ami azért lényeges, mert a2T>§rszág egyes műtrágya félékből — igen fontos hatóán vágókról van szó — nem önd Minden évben nagyobb behozatalra szorul, például kálisóból. Színvonalasabbá tette az ellátsát, hogy bővült a választék. A tervidőszak utolsó évének, 1975-nek műtrágyaellátása az év utolsó időszakában is kedvező. A termelők október végéig mintegy 5,3 millió tonnányi műtrágyát vásároltak. Az összes értékesítés hozzávetőleg 17 százalékkal halad, ja meg az elmúlt év azonos időszakának forgalmát, az eladott nitrogén-műtrágya meny. nvisége pedig máris mégha, ladta az 1974. évi teljes értékesítést. Kedvező helyzetet teremtett. hogy a hazai nitrogén- műtrágva-gyárak pótolták az év első időszakából áthozott lemaradásukat és Csehszlová. kiából nagyobb tételben kar. bamidműtrágya érkezett. Lényeges. hogy a foszfor- és az összetett műtrágyák ellátása is a tervezettnek megfelelően alakult. A kisüzemek több talajerő- pótló anyaghoz, jutottak az elmúlt években Idén például október elejéig mintegy 27 ezer tonnányi kis csomagolású műtrágyát vették át, 8 ezer tonnával többet mint 1974-ben. Idén először mozgóboltok juttatják el a ke- resett. műtrágyaadagokat a kistermelőkhöz, az Agroker vállalatok például Bács-Kjs. kun megyében szerveztek ilyen akciót. (MTI) Lapunkban már hírt adtunk egy dicsérendő kezdeményezésről: a Volán 11. sizámú Vállalat KISZ-szervezete felhívással fordult a szekszárdi fiatalokhoz, KISZ-esekhez: szombaton és ma, vasárnap segítsenek szebbé tenni a megyeszékhely parkjait, sétányait és más közterületeket. A város üzemeinek és intézményeinek 76 KlSZ-alapszer- vezetéből majdnem ezer fiatal vett részt a munkában. Szombaton már a kora reggeli órákban a város öt különböző pontján — a Fel- szabadulás téren, a Garay téren, a Béla téren, a Tartsay lakótelepen és a Mátyás király utca sarkán — találkoztak a fiatalok. Munkájukhoz kellő szakmai segítséget kaptak a városi tanács műszaki osztályának és a költségvetési üzemnek szakembereitől. A költségvetési üzem egyben a munkákhoz megfelelő szerszámokat biztosította. Szépítés, fásítás, nagytakarítás — ez volt a két napon részt vevők munkaprogramja. Két dolog jellemezte a tár- sadalfni munkaakcióban dolgozó fiatalokat: lelkesen és jókedvűen végezték el mindazt, amit vállaltak. És ahogy hallottuk az érdekéitek szájából; ennek az akciónak — folytatása következik! munkaverseny a Paksi fi. G.-ban A megye legnagyobb állami gazdaságában ötvenkét brigád csatlakozott a SZOT, a Hazafias Népfront és a KISZ Központi Bizottsága elmúlt év tavaszán megjelent felhívásához, s vett, részt az MSZMP XI. kongresszusa, s hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére indított, két évig tartó munkaversenyben. A Versenyidőszak idei, második fordulója a tizenkétezer hektáros, és jelentős ál. lattenyésztési tevékenységet is folytató paksi mezőgazdasági üzemben eddig is szép eredményeket hozott. A hozamok növelésére tett 2 millió 441 ezer forintos vállalásukat a dolgozók már majdnem teljes egészében teljesítették. A vállalt 8300 óra társadalmi munkából majdnem hatezret október elejéig elvégeztek. Az egyéb vállalások teljesítésében jelentős szerepe van az év közben készített takarékossági intézkedési tervnek, mely szintén jelentős mértékben a dolgozók felajánlásaira épült. A gépműhely szocialista brigádjai az újítómozgalom fellendítésében jeleskedtek. v Közgyűlés , a Szekszárdi Szabó Szövetkezetben Tegnap délelőtt Szekszár- don, a Babits Mihály művelő, dési központ színháztermében közgyűlés^ tartott a Szekszárdi Szabó Szövetkezet. Telek Istvánnak, a szövetkezet MSZMP-alapszervezet titká- ránaty megnyitója után Vári György elnök számolt be a végzett munkáról. őszinte szavakkal ismertette azokat a gondokat, melyeket a korábbi aránytalan fejlesztés, a terv- szerűtlen munka okozott. Beszélt a személyi változásokról, melyek célja, hogy megfelelő szakemberek irányítsák az 1300 dolgozót foglalkoztató szövetkezet munkáját. Holnap délelőtt a Szekszárdi Szabó Szövetkezet Bara. nya megyei üzemeiben dolgozók részvételével Mohácson tartanak közgyűlést. 1
