Tolna Megyei Népújság, 1975. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-02 / 231. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESüLJLTEKJ f tolna MEGYEI CSÜTÖRTÖK 1975. okt 2. XXV. évi. 231. szóm. ARA: 0.90 Ft Ülést tartott a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Napirenden: A paksi járási hivatal munkája, a termelőszövetkezetek munkavédelmi helyzete és az ünnepi tanácsülés előkészítése Szerdán délelőtt tartotta so­ron következő ülését a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága. A testület ezúttal foglalkozott a tanácsok meg­alakulásának 25. évfordulóját köszöntő ünnepi tanácsülés előkészítésével is, mint erre a címbe foglalt napirendi ismer­tetés utal. A v. b. tegnap délelőtti ülé­sén Szabópál Antal megyei ta­nácselnök jelentését vette tu­domásul. A jelentés a lejárt határidejű vb-határozatok vég­rehajtásáról adott számot. Ezt követően foglalkozott a testü­let két írásos beszámoló alap­ján a TOLNA MEGYEI TANÁCS PAKSI JÁRÁSI HIVATALÁNAK tevékenységével. Az alapbe­számolót a hivatal munkájáról dr. Kiss Frigyes, a hivatal el­nöke terjesztette elő. Ehhez kapcsolódott — mintegy ki­egészítésül — a megyei tanács vb-nek az az összefoglalója, mely a járási hivatalnál meg­tartott komplex vizsgálat ta­pasztalatait rögzítette. A na­pirend tanácskozási joggal meghívott vendégei között he­lyet foglalt Lukács Gyula, az MSZMP KB párt- és tömeg­szervezeti osztályának munka­társa, valamint Rigóczki Ist­ván, az MSZMP paksi Járási Bizottságának első titkára is az ügyészség, a NEB, az SZMT képviselőin kívül. A napirend vitáját megelő­zően hatan több mint tíz kér­dést intéztek a beszámoló elő­terjesztőjéhez, majd a válasz­adás után igen élénk és a szokásosnál . hosszabb vi­ta következett, ami magától értetődő. A megyei tanács vég­rehajtó bizottsága ezt megelő­zően 1972-ben — egy évvel a tanácstörvény életbelépése után — tette az értékelés mér­legére az akkor még rövid múltra visszatekintő járási hi­vatal munkáját és hozta meg az e munka minőségi és meny- nyiségi javítását célzó határo­zatait. Mint azt a megyei tanács v. b. most megállapította, a hivatal elmúlt 3 évi munká­jában komoly fejlődés tapasz­talható. Sommásan szólva: a hivatal megfelelt az 1972-ben megfogalmazott feladatoknak. E megállapitás helyénvalósá­gát igazolja, hogy míg koráb­ban a hivatal tevékenységében a közigazgatási feladatok ellá­tása dominált, ma a szervező tevékenység a munka fő jel­lemzője. Mint azt a vitában részt vevők elmondották: a hi­vatal alkalmassá vált felada­tainak még magasabb szintű ellátására. Ezt hangsúlyozta felszólalásában dr. Gyugyi Já­nos általános elnökhelyettes, Rigóczki István, a járási párt- bizottság első titkára, dr. Polgár Ferenc és a többi felszólaló is. Szabópál Antal elnök a napirend vitájának zárszavában méltatta azt a jó munkakapcsolatot, ami a já­rási pártbizottság és a járási hivatal között kialakult, majd azokról a problémákról be­szélt, melyekre a két beszá­moló a figyelmet felhívta. To­vább kell erősíteni a tanácsok meghatározó szerepét, javítani az apparátusban dolgozók szakmai és politikai képzettsé­gének szintjét, a helyi taná­csok apparátusának segítését és erősíteni a hivatal gazda­sági szervező tevékenységét Mint azt a határozati javas­latok jóváhagyását megelőző­en a megyei tanács elnöke megfogalmazta: a paksi járási hivatal felnőtt hivatásához — a jövőben több várható tőle. A TERMELŐSZÖVETKEZE­TEK MUNKAVÉDELMI HELYZETÉNEK ALAKULÁ­SÁRÓL Somorjai Sándor, a megyei tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának vezető­je számolt be a végrehajtó bizottságnak. A jelentés meg­tárgyalásában részt vett a MÉM munkaügyi és szociál­politikai osztályának képvise­letében Magyari Jenő osztály- vezető, továbbá Dobos István, a szekszárdi tsz-szövetség képviselője. A végrehajtó bizottság utol­jára 1973. elején foglalkozott a termelőszövetkezetek mun­kavédelmi helyzetének elem­zésével, és kötelezte szakigaz­gatási szervét a munkavéde­lem helyzetének javítását szol­gáló feladatok intenzívebb el­látására. így pl. a több irányú ellenőrzésre, a tsz-ek mun­kavédelmi intézkedési tervei­ben megfogalmazott célkitű­zések megvalósításának ösz­tönzésére, a munkavédelmi oktatások figyelemmel kiséré­sére. Mint azt a beszámoló is tartalmazta és a beszámoló fe­lett nyitott vitában elhangzot­tak is bizonyították: fokozato­san csökken a termelőszövet­kezetekben előforduló üzemi balesetek száma; kezd kiala­kulni a munkavédelmi szer­vezet; sokat javult a vezetők szemléletmódja is. Mindezek persze nem jelentik azt, hogy a termelőszövetkezetek mun­kavédelmi tevékenységének nincsenek neuralgikus pont­jai. Vannak, és erre többek között Horváth Géza, az SZMT titkára hívta fel a fi­gyelmet. Ilyen neuralgikus pont pl. az, hogy ez idő sze­rint a termelőszövetkezetnek 30 százalékában végzi füg­getlenített biztonsági megbí­zott a munkavédelmi tevé­kenység irányítását. A meg­bízottaknak 15 százaléka csak 8 általános iskolai végzettség­gel rendelkezik, 12 százalék­nak van főiskolai végzettsége és munkavédelmi képesítése 11 százaléknak. Ezek a té­nyek többé-kevésbé meghatá­rozzák a munkavédelmi fel­adatok ellátásának színvonalát is. Az úgyszintén meghatá­rozó, hogy a szabályzatok ér­telmiben a munkavédelmi megbízottak intézkedési jog­gal rendelkeznek, de nem min­den alkalommal élnek e jo- gukkaL.. Y>, (Folytatás a 2. oldalon). *&*•< .n''' g' •• 1U» fT| ­; vlflíjl SZEMLÉLET ÉS CSELEKVÉS (3. old.) AZ ÜZLETPOLITIKA IRÁNYAI (3. old.) IFJÚSÁGI BIZOTTSÁG (3. old.) ^ KULTURÁLIS KALEIDOSZKÓP (4. old.) ÚJ AUTÓBUSZOK , A SZOVJET UTAKON (4. old.) DAMJANICH TÁBORNOK (4. old.) IFJÚSÁG (5. old.) Vietnami párt- és kermányktildaiiség indult Magyarországra A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságát nak, valamint a Magyar Nép- Köztársaság Minisztertanácsá­nak meghívására szerdán Ha­noiból hivatalos baráti látoga­tásra Magyarországra utazott a Vietnami Dolgozók Pártja ás a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának kül­döttsége. A delegációt I« Duan, a Vietnami Dolgozók Pártj-a Központi Bizottságá­nak első titkára vezeti. A VDK párt- és kormány- küldöttségének tagjai: Le Than Nghi, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottsága Po­litikai Bizottságának tagja, mi­niszterelnök-helyettes, a dele­gáció helyettes vezetője; Ngu­yen Co Thach külügyminisz­ter-helyettes; Nguyen Van Kha, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottsága gazdasági bizottságának he­lyettes vezetője; Le Khac, 1 a tudományos és mű- szaki állami bizottság első el­nökhelyettese és Nguyen Van Dao külkereskedelmi minisz­terhelyettes. A küldöttség tagja Nguyen Manh Cam, a VDK magyarországi nagykö­vete is. ­Costa Gomes Moszkvában Újabb termelési rendszer lépett színre Rendszergazda: a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat ■ ' c ** Costa Gomes tábornok, por­tugál köztársasági elnök len­gyelországi hivatalos látoga­tásának befejeztével Varsóban közös közleményt adtak ki. A látogatás alkalmából Edward Gierek és Costa Go­mes nyilatkozatot írt alá a két ország közötti baráti kap­csolatok és együttműködés fej­lesztéséről. A megbeszélések eredményeként légügyi, vala­mint kulturális és tudomá­nyos együttműködési megálla­podás aláírására is sor került. Szerdán délben a portugál légitársaság repülőgépén Moszkvába érkezett a portu­gál államfő. A Moszkva mel­letti vnukovói kormányrepülő­téren az elnököt, feleségét és a kíséretében lévő személyi­ségeket Nyikolaj Podgornij szovjet államfő, Andrej Gro- miko külügyminiszter, Andrej Grecsko honvédelmi minisz­ter és más hivatalos szemé­lyiségek fogadták. A repülő­térről a portugál delegáció a két ország zászlóival feldí­szített utcákon szálláshelyére hajtatott. - •«****» Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa elnöksío: nek elnöke és Andrej Gromiko, a Szovjet­unió külügyminisztere szer­dán a Kremlben találkozott Francisco da Costa Gomes tábornokkal, a Portugál Köz­társaság elnökével. A beszélgetés során hangsú­lyozták, hogy a két ország kapcsolatai kedvező irányban fejlődnek. Megelégedéssel ál­lapították meg abban való egyetértésüket, hogy a kétol­dalú együttműködés minden területen való kiszélesítése és elmélyítése a Szovjetunió és Portugália között — a szilárd baráti kapcsolatok — megfe­lelnek a szovjet és a portugál nép érdekeinek. Eszmecserét folytattak to­vábbá a kölcsönös érdeklődés­re számot tartó időszerű nem­zetközi problémák széles kö­réről. Mindkét részről megál­lapították, hogy a jelenlegi időszakot világszerte a pozitív tendenciák lényeges erősödése jellemzi. A Szovjetunió és Portugália fontosnak tartja, hogy további lépések történ­jenek az enyhülési folyamat elmélyítésében, az európai és a nemzetközi biztonság erősí­tésében. A megbeszélés meleg, baráti légkörben zajlott le. A mezőgazdasági termelés fejlesztésében új fejezetet nyi­tottak a termelési rendszerek. Kezdték a kukoricával, foly­tatták a gabonával, a napra­forgóval, a cukorrépával, a lucernával, teret hódítanak már a zöldség- és a gyümölcs- termesztésben. Az úttörő sze­repet az állami gazdaságok vállalták — jelenleg már jó néhány termelőszövetkezet is felsorakozott a rendszergaz­dák közé, termelési tapasz­talataival, magasan szervezett termesztési technológiával, bőséges szellemi energiával. Most újabb termelési rend­szer lépett színre, amelynek gesztora nem állami gazdaság, nem termelőszövetkezet, ha­nem könnyűipari vállalat. Könnyűipari vállalat, amely nyersanyagának hetven száza­lékát a mezőgazdasági üze­mekből kapja: a Szegedi Ken­derfonó és Szövőipari Válla­lat. A MÉM által jóváhagyott „Szegedi • kendertermelési rendszert” egy, tegnap Szek­szárdon tartott tanácskozás in­dította el gyakorlati útján. A tanácskozáson képviseltette magát a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi, valamint a Könnyűipari Minisztérium, a Magyar Nemzeti Bank, és ott voltak az ország legna­gyobb kendertermelő mező- gazdasági üzemeinek és az ér­dekelt tudományos kutató- intézetek szakemberei. Tóth László, a Szegedi Ken­derfonó és Szövőipari Válla­lat vezérigazgatója ismertette a több közérdek találkozásá­ból létrejött termelési rend­szer lényegét: a hazai nyers­anyagok jobb feltárását, a termelési szerkezet, a terme­lői érdekeltség biztosítását, az ipar kapacitásának kihaszná­lását, a devizatermelő lehető­ség kiaknázását. A rendszer 1977-re 11 000 hektárnyi területet felölelő termelési koncentrációval szá­mol -r ebből 1200-zal számol­nak Tolna megyéből. A vál­lalat, mint rendszergazda, a partnerek adottságaira kidől­* ’ - ’•-Y­gozza a rostkendertermesztéa technológiáját, vállalja a szaktanácsadást, a szakmai képzést, átadja a legújabb tu­dományos ismereteket — lé­nyegében mindazt, amelyet más termelési rendszerek biz­tosítanak. Érdekes volt a mezőgazda- sági üzemek képviselőinek reagálása. (Bácsalmás, Laki­tejek, Döbrököz, Pincehely, Madaras, Iszkaszentgyörgy). A termeléshez szükséges gépek beszerzésével kapcsolatban előtérbe helyezték a saját anyagiakból történő vásárlást, a vállalat olyan értelmű aján­lása mellett, hogy Szeged bér­leti díj ellenében biztosítja a gépeket, abból törleszti a vá­sárlási hitelt Perei Dániel, a megyei párt­bizottság gazdaságpolitikai osztályvezető-helyettese a me­gye vezetése nevében üdvö­zölte a szegediek példás kez­deményezését, a korszerű ter­melési rendszerek körének! bővítését

Next

/
Thumbnails
Contents