Tolna Megyei Népújság, 1975. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-02 / 231. szám
Ekevasat a kardokból Ha arra a kérdésre kívánunk válaszolni, mit jelent Helsinki a katonai enyhülés vonatkozásában, akkor a válasz szükségképpen két részből álL Először: magába a záróokmányba belekerültek bizonyos fejezetek, amelyeknek vannak katonai vonatkozásaik. Nem titok, hogy ezekről igen sok időigényes vita folyt a második szakaszban. Bizonyos nyugati körök — a hadgyakorlatok előrejelzésének és a csapatmozgások előzetes bejelentése ügyében — olyan követelésekkel léptek fel, amelyeknek teljesítéséhez nem voltak meg a feltételek. Ilyennek kellett minősíteni azokat a kívánságokat, hogy az országok egészen kis hadgyakorlatokról vagy olyan hadgyakorlatokról is adjanak értesítést, amelyek határaiktól távol, nagy mélységben zajlanak le, hogy olyan csapat- mozgásokról adjanak kötelező értesítést, amelyek nem jelentenek többet, mint hogy egy alakulatot egyik laktanyából a másik laktanyába helyeznek át. Kezdettől fogva nyilvánvaló volt, hogy az európai biztonság nem lesz megalapozottabb, ha olyan Intézkedések deklarálását erőltetik, amelyeket a bizalom adott foka nem tesz lehetővé. KÖLCSÖNÖS BIZTONSÁG Az egybehangolt politikát folytató szocialista országok az értekezlet közösen elhatározott céljából indultak ki, abból, hogy a záróokmánynak elsősorban politikai funkciója van. Rámutattak arra, hogy a politikai atmoszféra az elsődleges, nem lehet tehát a szekeret a ló elé fogni: a realitásokból kell kiindulni, abból, hogy a katonai aspektusok különösen kényesek és időigényesek, hiszen ezekben az államok alapvető biztonsági érdekei jutnak kifejezésre. A létrejött kompromisz- szum a hadgyakorlatok előrejelzéséről és más kérdésekről végeredményben teljesen reális, nem sérti biztonsági érdekeinket Ami a bevezetőben feltett kérdésre adott válasz második részét illeti: a politikai enyhülés eddigi eredményeinek biztosításához, ahhoz, hogy azokat visszafordíthatatlanná tegyük, szükség van arra, hogy előrelépésre kerüljön a sor a katonai enyhülés vonatkozásában is. Ha Ilyen lépésekre nem kerül sor, az egy idő utón visszahathat magára az enyhülésre. HADERŐCSOKKENTÉS KOZÉP-EURÓPÁBAN Az egyik kulcsterület, ahol az eddiginél eredményesebb munkát remélünk — mint erre Kádár János is rámutatott a tanácskozást értékelő nyilatkozatában — a középeurópai haderők és fegyverzetek csökkentéséről folyó bécsi tárgyalások. A Hofburg- ban a szocialista országok olyan javaslatokat terjesztettek elő, amelyek csökkentenék a katonai szembenállás összetevőit, anélkül, hogy bárki egyoldalú előnyhöz jutna. A nyugati javaslatok csupán a szárazföldi erőkre vonatkoztak, noha a modern haderő legfontosabb ütőereje korunkban a légierő, továbbá a nukleáris rakétafegyverekkel felszerelt alakulatok. Emellett az előirányzott csökkentési periódus első szakaszából} csak a Szovjetunió és az USA fegyveres erőit kívánták redukálni, érintetlenül hagyva más országok fegyveres erőit. E tervek elfogadása oda vezetett volna, hogy legfőképp szovjet- szárazföldi erőket vontok volna ki a térségből: több mint kétszer akkora erőt, mint amekkora a visszavonásra kerülő amerikai csapatlétszám. A NATO-körök nem kis erőfeszítéseket tettek e tervek elfogadtatására, a közvélemény manipulálására. Egyik legkedveltebb műszavuk az úgynevezett diszparitás, az erőegyensúly állítólagos hiánya a Varsói Szerződés és a NATO között — az utóbbiak kárára. Csakhogy ez a „tudományos" érv nem állja ki a szembesítést a tényekkel. Mindenekelőtt nyilvánvaló, hogy az erőviszonyok a két katonai tömb között a csaknem három évtizedes történelmi korszak ideje alatt jöttek létre, s úgy alakultak ki, hogy a felek mindegyike megtette azokat az intézkedéseket, amelyeket szükségesnek vélt biztonsága érdekében. Ilyen erőviszonyok közepette vált lehetővé a tárgyalások folytatása. Ha viszont o tárgyalásokat a kialakult egyensúlyi arányok megváltoztatására használnák fel, ez nem erősítené a biztonságot, épp ellenkezőleg... Más szóval a történelmileg kialakult erőviszonyokat adott realitásoknak kell tekinteni: az európai status quo szerves részének. Remélhetően a nyugati álláspont most, Helsinki szellemében közeledni fog a realitásokhoz: az elért politikai előrehaladás megkönnyíti majd az előrehaladást ez- ügyben. S ALT-KI LÁTÁSOK Helsinkinek pozitív hatása lehet más két- és többoldalú fegyverzetcsökkentési tárgyalásokra is: például a SALT- megbeszélésekre. És hogy ez valós lehetőség, azt tükrözi, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok Genfben azonos szövegű tervezetet terjesztett be, amely megtiltja a természeti környezet katonai célokra történő befolyásolását. Az is bizonyosnak látszik, hogy az eddiginél jobb lehetőségek alakultak ki a leszerelési világkonferencia összehívásához, ahol a tárgyaló- asztal mellett minden államnak helye lesz. SZOBOR AZ ENSZ-PALOTA KERTJÉBEN '...New Yorkban az ENSZ- palota kertjében áll egy szép szobor „Kovácsoljatok ekevasat a kardokból." Vucsetics műve, a Szovjetunió ajándéka. Utópisztikus feladat? Bizonyos, hogy nagyon messze van a nap. amikor minden fegyverből ekevasat kovácsolnak. De a világ ma — Waldheim ENSZ-főtitkár Ismertette ezt az adatot — évi 350 milliárd dollárt fordít katonai kiadásokra és a kiadások meredeken emelkednek. Ez ellentmond a józan észnek és a záródokumentum egész szellemének is. És így az már nem látszik utópiának, hogy holnap új egyezmények szülessenek és megindulhasson végre egy ellenirányú folyamat: az egész emberiség érdekében. VAJDA PÉTER Magyar vezetők üdvözlő távirata mongol államférfiakhoz A Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság barátsági és együttműködési szerződése aláírásának tizedik évfordulója alkalmából az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács, a magyar nép nevében Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György miniszterelnök szívélyes üdvözletét küldte a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja elnökségének, a mongol minisztertanácsnak abban a táviratban, melyet Jumzsagijn Ccdenbalnak, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja elnökének és Zsambin Batmpnhnek,, a Mongol Népköztársaság Miniszter- tanácsa elnökének küldött. Tiltakozás a spanyolországi terror ellen Ha : Nemzetközi akciönap Lázár György Szahoics-Szatmár megyébe érkezett Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke szerdán kétnapos látogatásra Sza- bolcs-Szatmár megyébe érkezett. A megye határán dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke fogadta. Nyíregyházán, a párt- bizottság székházában dr. Tar Imre tájékoztatta a megye társadalmi, gazdasági helyzetéről, a fejlesztés kérdéseiről. A Minisztertanács elnöke délután ipari üzemet és szakmunkásképző -intézetet keres fel. Elutazott Budapestről a kubai miniszterelnök- helyettes Szerdán elutazott Budapestről Belarmino Castilla kubai miniszterelnök-helyettes, a Magyar—Kubai Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság kubai tagozatának elnöke, aki részt vett a bizottság V. ülésszakának munkájában. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes, a bizottság társelnöke, Tordai Jenő külkereskedelmi miniszter- helyettes és dr. Szita János, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok titkárságának vezetője. Ott volt Florean Chomon, Kuba magyarországi nagykövete iß. (MTI) Az ENSZ-társaságok világszövetségének 25. kongresszusa Szerdán. Moszkvában, a Szakszervezetek Házának oszlopcsarnokában megnyílt az ENSZ-társaságok világszövetségének 25. kongresszusa, amelyen ötven ország ENSZ-tár- saságainak mintegy kétszáz küldötte vesz részt. A közgyűlést Vitalij Ruben, a szovjet ENSZ-társaság elnöke, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa nemzetiségi tanácsának elnöke nyitotta meg. A közgyűlésen részt vevő magyar delegációt Mód Péter, a magyar ENSZ-társaság elnöke vezeti. A Francia Kommunista Párt szerdán a következő közleményt adta ki: „Az európai kommunista pártok üdvözlik Európa minden nemzetközi és nemzeti szakszervezeti szervezetének azt a közös kezdeményezését, hogy október 2-án csütörtökön egész Európában akciónapot rendeznek a francoiz- mus cselekményei ellen, s annak érdekében, hogy Spanyolországban megvalósuljon a szabadság és demokrácia. Felhívnak minden dolgozót, minden demokratát, a spanyol nép minden barátját, hogy a legszélesebb körű és a legerőteljesebb támogatásba részesítsék ezt az antifasiszta akciót.” A felhívás aláírói (a francia abc sorrendjében): Német Szocialista Egység, párt, Német Kommunista Párt, Osztrák Kommunista Párt, Belga Kommunista Párt, Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt, Bolgár Kommunista Párt, a ciprusi dolgozó nép haladó pártja (AKEL), Dán Kommunista Párt, Spanyol Kommunista Párt, Finn Kommunista Párt, Francia Kommunista Párt, Nagy-Britannia Kommunista Pártja, Görög Kommunista Párt, Magyar Szocialista Munkáspárt, Írország Pártja, Olasz Kommunista Párt, Luxemburgi Kommunista Párt, Norvég Kommunista Párt, Lengyel Egyesült Munkáspárt, Portugál Kommunista Párt, Román Kommunista Párt, San Marino-i Kommunista Párt, a Svéd Baloldali Pártkommunisták, Svájci Munkáspárt, Csehszlovákia Kommunista Pártja, Török Kommunista Párt, a Szovjetunió Kommunista Pártja, Jugoszláv Kommunisták Szövetsége. ___ • T.’vr. A Szakszervezetek Országos Tanácsa felhívással fordult a magyar szervezett dolgozókhoz. . „A magyar szakszervezetek; csatlakozva a nemzetközi akciónaphoz, felhívják a magyar szervezett dolgozókat, hogy internacionalista hagyományaikhoz híven ismételten tegyenek hitet a spanyol nép igazságos harca mellett, határozottan ítéljék el a francols-’ ta hatóságok rémtetteit, köve- teljék a törvénytelen terrorítéletek megsemmisítését, az emberi és szakszervezeti jogok helyreállítását,, — olvasható a többi közt a felhívásba:). «, • ” Az Európai Gazdasági Közösség bizottsága szerdán elhatározta, hogy a spanyol- országi helyzet miatt felfüggeszti a madridi kormánnyal folytatott gazdasági tárgyalásokat. A Közös Piac szabályai értelmében a bizottság illetékes az ilyen tárgyalások folytatására. Madriddal jelenleg főként az úgynevezett mediterran politika megvalósításáról folytak gazdasági megbeszélések, amelyek azonban hosszabb idő óta holtponton állnak. Ülést tartott a Tolna megyei Tanács V. B. (Folytatás az 1. oldalról.) 1974-ben a megye termelő, szövetkezeteiben 1170 baleset fordult elő, ebből 8 csonkulásos, 2 halálos végződésű baleset volt, míg a kiesett munkanapok száma 25 224 munkanapot tett ki, és egy balesetre 21,55 kiesett munkanap jutott. Mint azt a v. b. megállapította: A BALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN jelentős szerepe van a megtörtént balesetek kivizsgálásának, de ez a termelőszövetkezetek döntő többségénél időbeni késéssel történik meg. A balesetet kiváltó valódi okok feltárása sem elég következetes és indokolatlanul sok esetben teszik csak a balesetet szenvedett dolgozót felelőssé a bekövetkezett balesetért. így, mivel a valódi kiváltó ok, a felelősség sem tisztázódik, megfelelő intézkedések sem szolgálják többnyire az újabb hasonló balesetek megelőzését. A felsoroltak világosan mutatják, hogy a kétségtelen eredmények ellenére sok még a tennivaló. El kell érni, hogy a munkavédelmi megbízottak tisztét a nyolc általánosnál magasabb képzettséggel rendelkező emberek lássák el; hogy a termelőszövetkezetek maradéktalanul tegyenek eleget munkavédelmi oktatási kötelezettségüknek, hogy a termelőszövetkezetek vezetői megköveteljék a középszintű vezetőktől a munkavédelemmel kapcsolatos feladatok végrehajtását. Ülésének utolsó negyedében — mint már említettük — a v. b. a soron következő tanácsülést készítette elő, majd a bejelentések címszó alatt előterjesztett ügyekkel foglalkozott. 1975. október 2.
