Tolna Megyei Népújság, 1975. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-09 / 237. szám

A békeprsgrsm végrehajtásának eredményei Gromiko tanulmánya a Kommunyiszt című folyóiratban A Kommunyiszt, az SZKP Központi Bizottságának elmé­leti és politikai folyóirata leg­frissebb számában közreadta Andrej Gromlkónak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tag­jának, a Szovjetunió külügy­miniszterének elemzését a 24, pártkongresszuson elfogadott békeprogram végrehajtásának eredményeiről. A kulcsfontosságú nemzet­közi problémákról szólva Gro­miko nagy teret szentel a kö­zel-keleti konfliktusnak, amelynek megoldására a Szov­jetunió állhatatos erőfeszítése­ket tesz. A térségben válto­zatlanul fennálló háborús ve­szélyt a szovjet külügyminisz­ter véleménye szerint az arab földek folytatódó megszállása Izrael által és Tel-Aviv szűn­ni nem akaró provokációs te­vékenysége idézi elő. „Kon­junkturális számításból ere­dő lépéseknek, az arab orszá­goknak juttatott „alamizsná­nak” nevezi Gromiko a „lé­pésről lépésre” való rendezés­re irányuló próbálkozásokat, amelyek valójában csak a fi­gyelmet terelik el a közel-ke­leti probléma teljes komplexu­mának megoldásáról. A Szov­jetunió — írja — nem illuzóri-. kus, hanem valóságos és min­dent átfogó rendezésre törek­szik, amely biztosítaná az igaz­ságos és tartós béke megte­remtését ebben a térségben. Ennek feltétele az izraeli csa­patok teljes kivonása, a Pa­lesztinái nép törvényes jogai­nak tiszteletben tartása, esz­köze pedig a nem csekély fá­radsággal megteremtett gen­fi mechanizmus, a genfi kö­zel-keleti békekonferencia. A szovjet—amerikai kap­csolatok helyzetéről szólva Gromiko megállapítja: „A fe­lek kölcsönös erőfeszítéseinek eredményeként egészében véve változatlanul fennmaradt a szovjet—amerikai viszonyban kialakult elvi irányvonal. A feladat most az. hogy ezt a vi­szonyt új fejlődési fokra emel­jük — megvalósítsuk a gya­korlatban azokat a megálla­podásokat, amelyek Leonyid Brezsnyev és Gerald Ford vlagyivosztoki találkozója so­rán jöttek létre.” A két ország viszonya ugyanakkor nem mentes a bonyolító tényezők­től — folytatja a szovjet kül­ügyminiszter és emlékeztet arra, hogy a Szovjetunió eré­lyesen elutasította az Egyesült Államok bizonyos köreinek kí­sérletét a gazdasági és keres­kedelmi kapcsolatok diszkri­minációs alapon való folyta­tására. • „Pártunk és a szovjet kor­mány a jövőben is a szovjet- amerikai kapcsolatok megszi­lárdítására szándékozik töre­kedni. Emellett a Szovjetunió a korábbiakhoz hasonlóan csakis egyenlő partnerként fog kapcsolatot tartani az Egye­sült Államokkal, anélkül, hogy 'engedve szuverenitásából és jogos érdekéiből, szövetségesei­nek és barátainak érdekeiből”. Gromiko méltatja Leonyid Brezsnyev és Gerald Ford hel­sinki találkozójának jelentősé­gét. Kedvezően fejlődnek a Szovjetunió kapcsolatai gya­korlatilag valamennyi nyugat­európai országgal — állapítja meg a továbbiakban a külügy­miniszter és első helyen emlí­ti a magas szintű szovjet- francia tárgyalások, köztük a francia elnök küszöbönálló látogatásának jelentőségét. A szovjet—nyugatnémet kapcsolatok alakulása — írja — megfelel az 1970-ben létre­jött szovjet—nyugatnémet szerződésnek és a felek más megállapodásainak. Ugyanok­kor a Szovjetunió ■'■ •Wt : i huny szemet, hc"v - - ban változatlan befolyó rendelkeznek azok az erők, amelyeknek körében még je­len vannak a revahsista han­gulatok, a szocializmussal és a Szovjetunióval szövetséges NDK-val szembeni ellenséges­ség érzelmei. Ez a körülmény érthető módon bonyolítja a szovjet—nyugatnémet Vi­szonyt, de az egészében a po­zitív fejlődés folyamatában van, és a Szovjetunió mindént megtesz elmélyítése érdeké­ben. Wilson brit miniszter- elnök moszkvai látogatását követően — hangoztatja Gro­miko — újabb lehetőségek nyíltak a politikai-gazdasági és egyéb kapcsolatok javítására Nagy-Britanniával is. Kedve­zően alakulnak a kapcsolatok Gromiko értékelése szerint Olaszországgal és Finnország­gal, valamint más nyugat­európai országokkal is. Az európai biztonsági érte­kezlet eredményeit méltatva a szovjet külügyminiszter le­szögezi: „Az értekezlet ered­ményei a részt vevő országok érdekeinek alaposan mérlegelt egyensúlyából, megalapozott kompromisszurft okból adód­nak, a kompromisszumok azonban nem tüntetik el az ideológiák és a társadalhii rendszerek különbözőségét. Ezek az eredmények azt tar­talmazzák, amit a jelenlegi feltételek mellett el lehetett érni.” A Szovjetunió nagy figyel­met szentel a távol-keleti helyzetnek: „Kínához fűződő kapcsolatainkban — írja Gro­miko — nem történt semmi­féle pozitív változás. A maois­ta vezetés továbbra is olyan politikát folytat, amely mély­ségesen ellenséges a Szovjet­unióval és más szocialista or­szágokkal szemben, amelyek elvi marxista—leninista állás­pontot képviselnek. A Szovjet­unió amellett van, hogy a szovjet—kínai kapcsolatok normális mederbe terelődje­nek. Kínával éppen úgy, mint más országokkal kapcsolatban, a Szovjetunió szigorúan ra­gaszkodik az egyenjogúság, a szuverenitás tiszteletben tartá­sa, a területi épség, az egymás belügyeibe való be nem avat­kozás, az erőszak alkalmazásá­tól való tartózkodás elveihez. Készek vagyunk a barátság és együttműködés helyreállítá­sára a kínai néppel, amely iránt a szovjet emberek min­dig őszinte tiszteletet éreztek és éreznek”. Részletesen foglalkozik Gro­miko a leszerelés időszerű kérdéseivel is. A Kommunyisztban megje­lent tanulmányában Gromiko végezetül megállapítja, hogy a szovjet külpolitika napról nap­ra történő irányítását a párt lenini törzse — a Központi Bi­zottság és annak Leonyid Brezsnyev vezette Politikai Bizottsága valósítja meg. „En­nek a törzsnek a tevékenysé­gére jellemző a külpolitka pártirányítása lenini stílusá­nak valamennyi vonása __ a m agas fokú osztályelvhűség, amely marxista—leninista elemzés és a nemzetközi hely­zet alakulásának valóban tu­dományos prognózisa, az új gyorsan változó jelenségek lényegébe való alkotói beha­tolás, realista és rugalmas megközelítés a külpolitikai gyakorlatban, a nemzetközi kérdések demokratikus meg­vitatása a párt soraiban. Mindezek a vonások az utóbbi időszakban tovább fej­lődtek. Külön aláhúzza a kül­ügyminiszter Leonyid Brczs- nyevnek, az FZXP főtitkárá­nak sokoldalú külpolitikai te- v kenyságét, amely mély tisz­teletet keltett a főtitkár i”ár‘ a és ars ■ - - ain túl is. ICötos közlemény (Folytatás az 1. oldalról) Dolgozók Pártjának politikáját, a vietnami nép nagy győzel­mének meghatározó tényező­jét. A vietnami nép győzelmét a szocializmust építő magyar nép sajátjának is tekinti. E győzelem a szocialista világ, az egész haladó emberiség dia­dala. A vietnami nép győzel­me méltó hozzájárulás a vi­lág népeinek küzdelméhez az imperializmus, a gyarmatosítás és a neokolonializmus ellen, a békéért, a függetlenségért, a demokráciáért és a szocializ­musért. A magyar vezetők hangsú­lyozták, hogy a Magyar Nép- köztársaság, internacionalista politikájának megfelelően, a jövőben is megad minden tő­le telhető segítséget a vietna­mi népnek az imperialista ag­resszió által ütött sebek begyó- gyításához, a békés alkotó munka kibontakoztatásához, a szocializmus építéséhez. A vietnami küldöttség tol­mácsolta a Vietnami Dolgo­zók Pártja Központi Bizottsá­ga, a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya és az egész vietnami nép mély há­láját, őszinte köszönetét azért az értékes segítségért, amely- lyel a Magyar Szocialista Mun­káspárt, a Magyar Népköztár­saság kormánya és az egész magvar nép támogatta az ame­rikai agresszorok ellen, a füg­getlenségért, a szabadságért, a haza egyesítéséért vívott hon­védő harcát, valamint a szo­cializmus építését. Nagyra ér­tékelte a Magyar Népköztár­saság hasznos részvételét a vietnami nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottságban. A magyar tagozat, a Vietnamra vonatkozó párizsi egyezmény szelleméhez hűen, méltókép­pen hozzájárult ahhoz, hogy a bizottság pontosan teljesítse az egyezményben meghatározott feladatát. Ez értékes hozzájá­rulást jelentett a vietnami nép igazságos harcához. A felek forrón üdvözlik a szocialista országoknak a szo­cializmus és a kommunizmus építésében elért nagyszerű eredményeit; a munkásmozga­lom, a dolgozó nép harcának szüntelen erősödését a tőkés országokban a békéért és a demokráciáért, az el nem kö­telezett országok és a nemzeti felszabadító mozgalom kiemel­kedő sikereit az imperializ­mus, a gyarmatosítás és a neo­kolonializmus ellen, a nemzeti függetlenségért és társadalmi haladásért vívott küzdelem­ben. A világ három forradalmi erejének nagy győzelmei alap­vetően kedvező változásokat hoztak létre a világ népei szá­mára. A két fél megállapította, hogy az európai szocialista or­szágok nagy eredményeket ér­tek el a kontinens békéjének és biztonságának megszilárdí­tása terén, aminek tanúbizony­sága az európai biztonsági és együttműködési értekezlet si­keres megtartása. A két fél úgy véli, hogy a szocialista or­szágok erejének állandó növe­lése minden területen az eu­rópai béke és biztonság garan­tálásának meghatározó ténye­zője. Forrón üdvözlik a laoszi és a kambodzsai nép nagy győ­zelmét, amely a vietnami nép győzelmével együtt új távlato­kat nyitott a délkelet-ázsiai térség népei számára a nem­zeti függetlenségért, a békéért és a társadalmi haladásért folytatott harcban. A két fél teljes mértékben támogatja Délkelet-Ázsia né­peinek harcát a békéért, a függetlenségért, a pozitív sem­legességért; és azt a követelé­sét, hogy az Egyesült Államok maradéktalanul vonja ki csa­patait és számolja fel katonai bázisait ebben a térségben. A két fél teljes mértékben támogatja a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság javas­latait Korea békés, demokrati­kus egyesítésére. A két tárgyaló fél síkraszállt a közel-keleti válság oly mó­don történő átfogó politikai rendezése érdekében, hogy az biztosítsa valamennyi Izrael által megszállt arab terület ki­ürítését, a palesztlnai nép nemzeti jogainak helyreállítá­sát, a térség valamennyi or­szágának biztonságát. Szolidaritásáról biztosította a forradalmi vívmányainak vé­delméért, a demokrácia meg­őrzéséért küzdő portugál né­pet. A magyar és a vietnami nép követeli Luis Corvalán elvtárs és minden bebörtön­zött chilei' hazafi szabadon bo­csátását. Támogatják a spanyol nép küzdelmét demokratikus jo­gaiért. További támogatásukról biz­tosítják a nemzetközi mun­kásosztály forradalmi oszta­gainak harcát a monopoltőke ellen, valamint Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeinek harcát az imperializmus, a gyarmatosítás és a neokolonia­lizmus ellen. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Vietnami Dolgo­zók Pártja a marxizmus— leninizmus és a proletár inter­nacionalizmus elvei alapján folytatja erőfeszítéseit annak érdekében, hogy tevékenyen hozzájáruljanak a szocialista országok, a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom egységének, valamennyi anti- imperialista erő, összefogásá­nak megszilárdításához a nem­zetközi békéért, a nemzeti füg­getlenségért, a demokráciáért és a társadalmi haladásért folytatott harcban. Eltökélt szándékuk: minden lehetőt megtesznek annak érdekében, hogy tovább növekedjenek a szocializmus erői és más anti- imperialista erők, amelyek — meggyőződésük szerint — a nemzetközi helyzetben bekö­vetkezett pozitív változások visszafordíthatatlanná tételé­Ä MAFILM híradó- és doku- mentumfilm-stúdiójának kol­lektívája színes riportfilmben örökítette meg a vietnámi párt- és kormányküldöttség magyarországi látogatásának eseményeit. A filmet példa nélküli gyorsasággal készítet­ték el a stúdió, illetve a ma­gyar filmlaboratórium szak­emberei: néhány órával áz­nék legfontosabb biztosítékit jelentik. A két fél megelégedéssel ál­lapította meg, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Vietnami Dolgozók Pártja, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság és a Magyar Népköz- társaság kpzötti testvéri barát­ság és harci szolidaritás mind jobban erősödik és fejlődik. Magyarország és Vietnam kö­zött teljes bizalom, kölcsönös támogatás, szoros együttműkö­dés, egymás iránti tisztelet és kölcsönös megértés van. Ma­gyarország és Vietnam a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus alapján nyugvó kapcsolata hosszú forradalmi harcban ki­állta a próbát. A két fél elhatározta: anu nak érdekében, hogy még job­ban elősegítsék a két nép ösz- szefogását, erejének növelését, további közös erőfeszítéseket tesznek az együttműködés, a kapcsolatok erősítésére és fej­lesztésére a politika, a diplo­mácia, a gazdaság és a kultúra területén. A látogatás során a felek a két ország gazdasági és mű­szaki-tudományos együttműkö­désének 1976—80. közötti fej­lesztéséről és hosszú lejáratú hitelről megállapodást, a ma­gyar-vietnami gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság V. ülés­szakának munkájáról jegyző­könyvet, továbbá új hosszú le­járatú kulturális és tudomá­nyos együttműködési egyez­ményt írtak alá. A Vietnami Dolgozók Pártja és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya kül­döttségének a Magyar Nép- köztársaságban tett hivatalos baráti látogatása, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csa képviselőivel folytatott tár­gyalásai, s azok eredményei nagymértékben hozzájárultak a két párt, a két ország és nép testvéri barátságának és összefogásának további meg­szilárdításához sokoldalú együttműködésük fejlesztésé­hez; előmozdították a szocia­lista országok összefogásának, a nemzetközi kommunista mozgalom egységének erősíté­sét, a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionaliz­mus alapján. A vietnami párt- és kormányküldöttség őszinte köszönetét fejezte ki azért a forró és ünnepélyes fogadta­tásért, amelyben a Magyar Szocialista Munkáspárt, a ma­gyar kormány és a magyar nép a küldöttséget magyarországi látogatása során részesítette. tí# (MTI) után, hogy a testvéri vietnami nép küldötteinek repülőgépe Ferihegyen a levegőbe emel* kedett, a körúti Híradó moziban máris műsorra tűzték a „Ta­lálkozás békében” című fil­met. (A színes filmek átlagos átfutási ideje három hét.) A riportfilmet több budapesti és vidéki filmszínház is műsorra tűzte. (MTI) Színes riportfilm a vietnami delegáció magyarországi látogatásáról Összecsapások Libanonban Szerda hajnalra Bejrútban ismét feszültté vált a helyzet. A múlt pénteken életbe lépte­tett ötödik tűzszünet utáni néhány napos viszonylagos nyugalmat követően szerdára virradó éjszaka a város egyes kerületeiben újra fellángol­tak a harcok a szemben álló felek között. A bejrúti rádió felhívásaiban figyelmeztette a lakosságot, hogy a város1: a. vezető utak nem biztonságo­sak. Kétségessé vált, hogy a háromnapos ünnep után (a mohamedán lakosság legna­gyobb vallási ünnepét, az egyhónapos böjtöt követő bajrámot tartotta) megindul, hat-e a város hétköznapi éle­te. Chamoun belügyminiszter, a biztonsági kérdésekben ille­tékes hivatalos személyek t a-.á -r-koz á sá t sv.rgette. A kairói Ai Akhbar szer­dai számában arab csúcs- értekezlet összehívását java­solta a libanoni helyzet ren­dezése érdekében. A lap vé. leménye szerint Libanont meg kell menteni, ha szük­séges, fegyveres erővel is. A cikk ugyanakkor azzal vádol­ja a palesztin gerillákat, hogy gátolják Egyiptom erő­feszítéseit, amelyeket a libano­ni vérontás megakadályozása érdekében tesz-

Next

/
Thumbnails
Contents