Tolna Megyei Népújság, 1975. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-07 / 235. szám

Rejtett előítéletek MOSTANÁBAN sokszor hallom, hogy lassan már a férfiak egyenjogúságával kell törődni, mert hovatovább ők szorulnak védelemre a dolgozó nőt támogató, meg­annyi törvény, rendelet, irányelv megszületése követ­keztében. Igaz, sosem a nők panaszkodnak, hanem a férfiak, ők is többnyire évődve, de méltatlankodásuk- tian gyakran bujkál neheztelés, tanácstalanság, a hu­moron áttetsző komolyság. Kivált egészen fiataloknál van így, akik — otthonról is támogatott előítéleteikkel a tudatuk mélyén — olyan magatartást kívánnának meg feleségüktől, amilyet édesanyjuknál tapasztaltak az apjukkal szemben. Újságírói, közéleti sikerélményeim közé tartoznak azok az esetek, amikor a társadalmi élet különböző te­rületein dolgozó férfiak egyetértésükről biztosítanak egy-egy ilyen témájú riportommal kapcsolatban. Ezek­nek csupán az a szépséghibájuk, hogy sohasem az ér­dekelteket győzik meg az előítéletek elleni küzdelem fontosságáról, hanem azokat, akik kívül állnak az ügyön, sem a szóban forgó személyt, sem környezetét nem ismerik, nem nekik kell a dologban dönteniük. Konkrét esetben általában mindig jóindulatukat hangoztatják, amit nem is lehet kétségbe vonni. Az elő­ítéletek természete azonban különös. Elrejtőznek a tudatban, álruhában nyilatkoznak meg, és csak azok ismerik fel, akiket közvetlenül érint, szenvednek tő­lük, vagy azok, akik hivatásszerűen küzdenek a be- idegződött, rossz nézetek ellen. A MINAP TÖRTÉNT, hogy egy nagyon jó szándékú tanácstitkárral beszélgettem erről. A nagyközség fia- ' tál kultúrotthon-vezetőnőjéről volt szó, akitől nemrég vált külön a férje, s egy távoli faluba, szüleihez ma­gával vitte négyéves kisfiúkat. A férj a bíróság előtt azzal érvelt, hogy a felesége este mindig el volt fog­lalva, s neki kellett a kicsivel törődnie. Ezen az alapon kérte, hogy nála helyezzék el a gyereket. Az asszony körömszakadtáig ragaszkodik gyermekéhez, és miután a művelődési házban van a szolgálati lakása, el tudja látni a felügyeletét is, hiszen akár félóránként átmehet hozzá. Ugyanúgy, ahogy akkor tette, amikor még együtt éltek. Az egyéb vonatkozásban kulturált és modern ta­nácstitkár is a férj pártjára állt, véleménye szerint az esti elfoglaltság miatt az anya nem alkalmas a gyermek nevelésére. Jóindulattal igyekezett meggyőzni erről az asszonyt, sőt, még azt is érvül hozta fel, hogy ha nincs itt a gyerek, könnyebben, jobban el tudja látni a mun­káját. Az asszony, aki rajongott a hivatásáért, kétségbeesé­sében inkább ezer forinttal kevesebb javadalmazással járó állás után nézett egy kis faluban, ahol csak nap­pali elfoglaltsága lesz. így látja biztosítva a kellő ér­vet a bírói döntéshez. És így lett az előítélet áldozata. A külön élő férj szava — hogy az anya helyett neki kellett a gyerek felügyeletét ellátni —, hitelesnek hatott a tudatuk mélyén rejtett előítéleteket viselő illetékesek előtt. Az természetesen egyikük fejében sem ^fordult meg, hogy ilyen alapon a többműszakos szövőnők gyer­mekei is őrizetlenül maradnak, amíg az anyák dol­goznak. Amikor a tanácstitkárt megkérdeztem, miért fogadja el a férj vádját, hiszen a népnevelői munka közismerten esti tevékenység, őszintén csodálkozott. Mert számára ez egyértelműen negatív tulajdonság volt attól a pillanattól kezdve, hogy a bíróság állás­pontja kialakításához az ő döntésére is szükség volt. CSAK HOSSZAS ÉS TÜRELMES baráti és elvi érve- ; lés után kezdte sejteni, hogy az egyenjogúság elfoga­dásának, érvényesítésének igazi próbaköve az. ha saját beidegződésünkön tudunk győzedelmeskedni. SZEMES PIROSKA Korszerűsítésre Í6t millió .. Új burkolat a megye útjainak egyharmadán Még csak a napokban kezd­tük meg a negyedik negyed­évet, s az esztendő végéig még jócskán van idő, a megye út­hálózatának gazdái, korszerű­sítő! már majdnem befejezték a munkát. Az év során jelentősen ja­vult az utak minősége. Bizo­nyítja ezt, hogy a legforgal­masabb utak korszerűsítésére, a KPM Tolna megyei Közúti Igazgatóság 151 millió forintot, a tavalyinak majdnem más- félszeresét fordított, ebből az összegből a megye 1053 kilo­méter kiépített úthálózatának egytizede kapott ebben az esztendőben hat-kilenc méter széles aszfaltburkolatot. Elkészül a 6-os, 61-es Az idei tervek között a leg­fontosabbként szerepelt a 6-os és 61-es út korszerűsítésének befejezése, A hatosán a mun­kát október húszadikáig vég­zik el. Jelenleg a Betonútépítő Vállalat emberei és gépei Fe­jér megye határától Duna- földvár felé haladva terítik a régi burkolatra a sima aszfalt- szőnyeget. Velük szemben ha­lad a Pécsi KÉV géplánca, mely Dunakömlődtől végzi a munkát, s majd a 98-as kilo­méterkőnél találkoznak. A másik nagyobb munka a 61-es út korszerűsítése. A kes­keny. rossz, s igen forgalmas Dunaföldvárt Dombóvárral összekötő út rekonstrukcióját több éve elkezdték. Tavaly elkészült a nagykőnvi átkelé­si szakasz, idén Tamásiban helyezték át új nyomvonalra az utat. Szélesítették a Ta­mási—Kocsola közötti részét, és hat méter széles aszfalt- szőnyeggel burkolták a Tamá­sitól Dombóvárig vezető sza­kaszát. Különösen a nyári idényben nagy a forgalom a Siófokra vezető 65-ös úton. A KPM Tolna megyei Közúti Igaz­gatósága megbízásából a Ka­posvári KÉV dolgozói ennek Tamásitól Somogy megye ha­táráig húzódó szakaszán készí­tették el az aszfaltburkolatot. Finiser dolgozott még a hő- gyész—dombóvári út kurdi át­kelési szakaszán, s befejezték a nagyszakályi rekonstrukciós munkát Tolnán is. Elkészültek az alapjai Dunaföldváron az 52-es út a Duna-hídtól a Shell- kútig vezető szakaszának. Ez is szélesebb lett, s a lakott területen kiemelt szegélyt ka­pott. Még az idén itt is el­készül az aszfaltszőnyeg. A Bátaszék—Bonyhád kö­zötti kacskaringós út korsze­rűsítésével régi kívánság telje­sült. Nyáron a Közúti Igazga­tóság dolgozói a kismórágyi és mőcsényi átkelési szakasz kivitelével hat méterre szé­lesítették. A két községben jövőre új vonalon építik ki, s akkor burkolják aszfaltré­teggel az egész útvonalat. Szintén hat méterre, duplájá­ra szélesítették, az utat Paks- tól a kölesd-tengelici vasút­állomásig. Hasonló munkát végeztek a korábban nehezen járható Ozora—fürgedi úton, s hamarosan hat, illetve a bel­területen hét méter széles be­tonon futhatnak a járművek a Kocsola és Igái közötti út 11 kilométeres szakaszán. 200 kilométeren felüli kezelés A korszerűsítési munkákon kívül jelentős a felületi keze­lés is, amit az igazgatóság dol­gozói végeznek. A hónap köze­péig 800 ezer négyzetméteren, 200 kilométer hosszúságban fe­jezik be a bitumennel, kő- zuzalékkal történő útkarban­tartást. Ezzel a megye útháló­zatának közel egyharmada kap új burkolatot egy éven belül, így sokat sikerül ledolgozni abból a hátrányból, ami a forgalom növekedéséhez mér­ten az úthálózat elmaradott­ságából adódott. — szí — Áz Alkotó ifjúság pályázat díjnyertese A mezőgazdasági kiállítás hangosbemondójában szep­tember negyedikén délelőtt többször is elhangzott: — Kovács Miklós, a szek­szárdi Mezőgép Vállalattól menjen a K pavilonba, a díj­kiosztásra. — Az a nap amolyan ke­resőnap volt számomra. Elő­ször a díjkiosztásra hívtak, utána meg a família keresett többrendbelien — emléke zik vissza nevetve a neveze­tes nap eseményeire. — Először meglepődtem, amikor megkaptam a meghí­vót az ünnepélyes díjkiosztás­ra, hiszen az Alkotó ifjúság pályázatra beküldött gépem, a csőspirálhajlító a vállalati ki­állításon csak harmadik lett, a tröszt elbírálása alapján második díjas. Az OMÉK-en pedig már az öt első díjas egyike... — A K pavilonhoz már jó korán odamentem, kérdez­tem a bejáratnál strázsáló asszonyt: itt lesz a díjátadás? Nem tudja — válaszolta. Erre elmentem megtudni, hova is kell mennem. A többrendbeli hívás után még időben oda­értem. Nem tagadom, nagyon jó érzés volt átvenni Romány Pál minisztertől az ötezer forintos díjat. , , , , =— Hogyan született meg ez a gép? t -ÜSN i i i I I i f í — A vállalat műszaki fejlesztési osztálya újítási fel­adattervében szerepelt olyan célgép kialakítása, amely a tiáreíz«r.e3ete8 cuitorrépa-gépsor CR—6-os rakodójának má_■> dosított változatához kell. A korábbi gépeken a gép tisztító­hengerére profilgumit szereltünk, amely a használat során hamar tönkrement. A műszaki fejlesztési osztály kidolgozta a tisztítóhenger újabb változatát, a profilgumi helyett egy- collos csőspirállal. Itt, a bölcskei gyáregységben pályázatot hirdettünk a csőspirálhajlító gépre. — Mi magunk is meglepődtünk, hogy öten adtak be ja­vaslatot. Kovács Miklós előbb egy deszkalapra szögeit fel néhány csigát, azon magyarázta el elgondolásának lényegét: ha a csigákat megfelelő szögbe állítják, a köztük áthajtott cső alakváltozás nélkül idomul spirállá. Aztán elkészítette a gép kis méretű változatát. Mivel ez a vállalati pályázat egy­beesett az Alkotó Ifjúság pályázat meghirdetésével, Miklós oda is benevezett Mint az eredmény is mutatja, sikerrel — mondja Horváth József, a bölcskei gyáregység igazgatója. — Katona Imre újításának az volt a lényege, hogy a gép a csövet már magára a tisztítóhengerre hajtja. Szer­kesztett egy príma kis célgépet, amely Itt, nálunk haszno­sabb, mint az enyém. A görgők állítása lehetővé teszi kü­lönböző átmérőjű és menetemelkedésű csőspirál hajlítását — teszi hozzá a fiatal újító. Kovács Miklós gépe végeredményben sokoldalúsága, egyszerű, olcsó kivitelezése révén került az öt első díjazott pályázat közé, az országos mezőgazdasági kiállítás főpavi­lonjában. — Mióta dolgozik Bölcskén? — 1969 óta. Éppen most, októberben lesz hat éve. — Milyen munkakörben? — Diszpécserként • ,..****•» Az igazgató hozzáfűzi: — Miklóst mindenki szereti az üzemben, tiszteli szak­mai hozzáértését. Jó szereplésének mindenki örült, a mi­niszteri díjat a vállalat külön jutalommal is megtoldotta. Egyébként felesége is itt dolgozik az üzemben. Illetve, most gyermekgondozási segélyen van. — Igen, van egy tizenhat hónapos fiúnk.:: • B. I - G. K. Felkészülés a munkára A z elmúlt hónapokban szer­kesztőségünk számos olyan meghívót, információt ka­pott, melyek tanfolyamok indítá­sáról adtak hírt, ünnepi megnyi­tókra invitáltak bennünket. A tanfolyamok szervezésében, lebo­nyolításában a Szakszervezetek Tolha megyei Tanácsának me­gyebizottságai bizonyultak szor­galomban elsőnek, és jóleső ér­zés ezt leírni két okból is. Mind­annyiunk előtt ismeretesek azok a feladatok, amelyeket a szak­szervezetek elé az MSZMP XL kongresszusa állított. Tudjuk azt is, hogy kongresszusra készülnek a magyar szakszervezetek. Éppen ezért nem meglepő, mondhatni természetes az a felélénkülés, ami az év második felében a szak- szervezeti élet jellemzője lett, fő­ként a munkára való felkészítés^ ben. Miért kellenek ezek a tanfolya­mok? A válasz kézenfekvő. Az e* évi szakszervezeti választások so­rán számos új tisztségviselő meg­választására került sor. Több száz olyan ember került a mozgalom első vonalába a legkülönbözőbb munkahelyeken, akik nem rendel­keznek kellő mozgalmi ismere­tekkel. A tanfolyamok elsősorban őket látják el és látták el ,.mu­nícióval", hogy meg tudjanak fe­lelni a megválasztásukban meg­nyilvánuló bizalomnak. A tovább­képzések azonban a már régiek­nek, a már kipróbáltaknak is so­kat tartogattak az idén. Vegyünk egy példát. A HVDSZ megyei bi­zottsága kéthetes bentlakásos tanfolyamot rendezett Dombod­ban a megyebizottsági tagok, alapszervezeti titkárok, munkabi­zottsági vezetők és műhelybizott­sági titkárok részére. A progra­mot úgy állították össze, hogy az alapképzés mellett a továbbkép­zésnek is megfeleljen, mert olyan kérdések egységes értelmezésé­vel is foglalkozott, mint a köz- gazdasági szabályozók* 1976. évi változása, vagy az új kollektív szerződések megalapozása. E zen a tanfolyamon Is, akár a szakszervezetek megye­bizottságai által rende­zett többi tanfolyamon, azSZMT tisztségviselői, a központi vezető­ségek képviselői, a megyei tanács szakigazgatási szerveinek vezetői tartottak előadásokat. A hallga­tók áttekintették a párt XI. kong­resszusának tükrében a társada­lom szocialista fejlődését, az alapszervezetek káderpolitikáját: a szakszervezetek politikai, gaz­dasági és társadalmi szervekkel való viszonyát; az üzemi demok­ratizmus kérdéseit; az ifjúsági és nőpolitika végrehajtását; a munkavédelem, munkaverseny- és brigádmozgalom helyzetét; vagy a munkásművelődés, a tö­megsport, az üdülés, üdültetés feladatait Ojszerű vqlt, hogy egy-egy fon­tosabb téma feldolgozásában részt vettek az alapszervezetek reszortfelelősei is. Egyebek kö­zött ennek tudható be, hogy szá­mos olyan kérdés sokoldalú tisz­tázására kerülhetett sor, melyek­re mindeddig menet közben ke­rült csak sor. a szakszervezeti tisztségvise­lőket munjeára felkészítő tanfolyamok zöme lezaj­lott. Az értékelések szerint a to­vábbképzésben részt vettek hasz­nos útra valót kaptak és ami az eredményes munkához nélkülöz­hetetlen; a tisztségviselők meg­ismerhették egymást is, közelebb kerülhettek egymáshoz és kicse­rélhették tapasztalataikat 1975. október X Kovács Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents