Tolna Megyei Népújság, 1975. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-07 / 235. szám
Rejtett előítéletek MOSTANÁBAN sokszor hallom, hogy lassan már a férfiak egyenjogúságával kell törődni, mert hovatovább ők szorulnak védelemre a dolgozó nőt támogató, megannyi törvény, rendelet, irányelv megszületése következtében. Igaz, sosem a nők panaszkodnak, hanem a férfiak, ők is többnyire évődve, de méltatlankodásuk- tian gyakran bujkál neheztelés, tanácstalanság, a humoron áttetsző komolyság. Kivált egészen fiataloknál van így, akik — otthonról is támogatott előítéleteikkel a tudatuk mélyén — olyan magatartást kívánnának meg feleségüktől, amilyet édesanyjuknál tapasztaltak az apjukkal szemben. Újságírói, közéleti sikerélményeim közé tartoznak azok az esetek, amikor a társadalmi élet különböző területein dolgozó férfiak egyetértésükről biztosítanak egy-egy ilyen témájú riportommal kapcsolatban. Ezeknek csupán az a szépséghibájuk, hogy sohasem az érdekelteket győzik meg az előítéletek elleni küzdelem fontosságáról, hanem azokat, akik kívül állnak az ügyön, sem a szóban forgó személyt, sem környezetét nem ismerik, nem nekik kell a dologban dönteniük. Konkrét esetben általában mindig jóindulatukat hangoztatják, amit nem is lehet kétségbe vonni. Az előítéletek természete azonban különös. Elrejtőznek a tudatban, álruhában nyilatkoznak meg, és csak azok ismerik fel, akiket közvetlenül érint, szenvednek tőlük, vagy azok, akik hivatásszerűen küzdenek a be- idegződött, rossz nézetek ellen. A MINAP TÖRTÉNT, hogy egy nagyon jó szándékú tanácstitkárral beszélgettem erről. A nagyközség fia- ' tál kultúrotthon-vezetőnőjéről volt szó, akitől nemrég vált külön a férje, s egy távoli faluba, szüleihez magával vitte négyéves kisfiúkat. A férj a bíróság előtt azzal érvelt, hogy a felesége este mindig el volt foglalva, s neki kellett a kicsivel törődnie. Ezen az alapon kérte, hogy nála helyezzék el a gyereket. Az asszony körömszakadtáig ragaszkodik gyermekéhez, és miután a művelődési házban van a szolgálati lakása, el tudja látni a felügyeletét is, hiszen akár félóránként átmehet hozzá. Ugyanúgy, ahogy akkor tette, amikor még együtt éltek. Az egyéb vonatkozásban kulturált és modern tanácstitkár is a férj pártjára állt, véleménye szerint az esti elfoglaltság miatt az anya nem alkalmas a gyermek nevelésére. Jóindulattal igyekezett meggyőzni erről az asszonyt, sőt, még azt is érvül hozta fel, hogy ha nincs itt a gyerek, könnyebben, jobban el tudja látni a munkáját. Az asszony, aki rajongott a hivatásáért, kétségbeesésében inkább ezer forinttal kevesebb javadalmazással járó állás után nézett egy kis faluban, ahol csak nappali elfoglaltsága lesz. így látja biztosítva a kellő érvet a bírói döntéshez. És így lett az előítélet áldozata. A külön élő férj szava — hogy az anya helyett neki kellett a gyerek felügyeletét ellátni —, hitelesnek hatott a tudatuk mélyén rejtett előítéleteket viselő illetékesek előtt. Az természetesen egyikük fejében sem ^fordult meg, hogy ilyen alapon a többműszakos szövőnők gyermekei is őrizetlenül maradnak, amíg az anyák dolgoznak. Amikor a tanácstitkárt megkérdeztem, miért fogadja el a férj vádját, hiszen a népnevelői munka közismerten esti tevékenység, őszintén csodálkozott. Mert számára ez egyértelműen negatív tulajdonság volt attól a pillanattól kezdve, hogy a bíróság álláspontja kialakításához az ő döntésére is szükség volt. CSAK HOSSZAS ÉS TÜRELMES baráti és elvi érve- ; lés után kezdte sejteni, hogy az egyenjogúság elfogadásának, érvényesítésének igazi próbaköve az. ha saját beidegződésünkön tudunk győzedelmeskedni. SZEMES PIROSKA Korszerűsítésre Í6t millió .. Új burkolat a megye útjainak egyharmadán Még csak a napokban kezdtük meg a negyedik negyedévet, s az esztendő végéig még jócskán van idő, a megye úthálózatának gazdái, korszerűsítő! már majdnem befejezték a munkát. Az év során jelentősen javult az utak minősége. Bizonyítja ezt, hogy a legforgalmasabb utak korszerűsítésére, a KPM Tolna megyei Közúti Igazgatóság 151 millió forintot, a tavalyinak majdnem más- félszeresét fordított, ebből az összegből a megye 1053 kilométer kiépített úthálózatának egytizede kapott ebben az esztendőben hat-kilenc méter széles aszfaltburkolatot. Elkészül a 6-os, 61-es Az idei tervek között a legfontosabbként szerepelt a 6-os és 61-es út korszerűsítésének befejezése, A hatosán a munkát október húszadikáig végzik el. Jelenleg a Betonútépítő Vállalat emberei és gépei Fejér megye határától Duna- földvár felé haladva terítik a régi burkolatra a sima aszfalt- szőnyeget. Velük szemben halad a Pécsi KÉV géplánca, mely Dunakömlődtől végzi a munkát, s majd a 98-as kilométerkőnél találkoznak. A másik nagyobb munka a 61-es út korszerűsítése. A keskeny. rossz, s igen forgalmas Dunaföldvárt Dombóvárral összekötő út rekonstrukcióját több éve elkezdték. Tavaly elkészült a nagykőnvi átkelési szakasz, idén Tamásiban helyezték át új nyomvonalra az utat. Szélesítették a Tamási—Kocsola közötti részét, és hat méter széles aszfalt- szőnyeggel burkolták a Tamásitól Dombóvárig vezető szakaszát. Különösen a nyári idényben nagy a forgalom a Siófokra vezető 65-ös úton. A KPM Tolna megyei Közúti Igazgatósága megbízásából a Kaposvári KÉV dolgozói ennek Tamásitól Somogy megye határáig húzódó szakaszán készítették el az aszfaltburkolatot. Finiser dolgozott még a hő- gyész—dombóvári út kurdi átkelési szakaszán, s befejezték a nagyszakályi rekonstrukciós munkát Tolnán is. Elkészültek az alapjai Dunaföldváron az 52-es út a Duna-hídtól a Shell- kútig vezető szakaszának. Ez is szélesebb lett, s a lakott területen kiemelt szegélyt kapott. Még az idén itt is elkészül az aszfaltszőnyeg. A Bátaszék—Bonyhád közötti kacskaringós út korszerűsítésével régi kívánság teljesült. Nyáron a Közúti Igazgatóság dolgozói a kismórágyi és mőcsényi átkelési szakasz kivitelével hat méterre szélesítették. A két községben jövőre új vonalon építik ki, s akkor burkolják aszfaltréteggel az egész útvonalat. Szintén hat méterre, duplájára szélesítették, az utat Paks- tól a kölesd-tengelici vasútállomásig. Hasonló munkát végeztek a korábban nehezen járható Ozora—fürgedi úton, s hamarosan hat, illetve a belterületen hét méter széles betonon futhatnak a járművek a Kocsola és Igái közötti út 11 kilométeres szakaszán. 200 kilométeren felüli kezelés A korszerűsítési munkákon kívül jelentős a felületi kezelés is, amit az igazgatóság dolgozói végeznek. A hónap közepéig 800 ezer négyzetméteren, 200 kilométer hosszúságban fejezik be a bitumennel, kő- zuzalékkal történő útkarbantartást. Ezzel a megye úthálózatának közel egyharmada kap új burkolatot egy éven belül, így sokat sikerül ledolgozni abból a hátrányból, ami a forgalom növekedéséhez mérten az úthálózat elmaradottságából adódott. — szí — Áz Alkotó ifjúság pályázat díjnyertese A mezőgazdasági kiállítás hangosbemondójában szeptember negyedikén délelőtt többször is elhangzott: — Kovács Miklós, a szekszárdi Mezőgép Vállalattól menjen a K pavilonba, a díjkiosztásra. — Az a nap amolyan keresőnap volt számomra. Először a díjkiosztásra hívtak, utána meg a família keresett többrendbelien — emléke zik vissza nevetve a nevezetes nap eseményeire. — Először meglepődtem, amikor megkaptam a meghívót az ünnepélyes díjkiosztásra, hiszen az Alkotó ifjúság pályázatra beküldött gépem, a csőspirálhajlító a vállalati kiállításon csak harmadik lett, a tröszt elbírálása alapján második díjas. Az OMÉK-en pedig már az öt első díjas egyike... — A K pavilonhoz már jó korán odamentem, kérdeztem a bejáratnál strázsáló asszonyt: itt lesz a díjátadás? Nem tudja — válaszolta. Erre elmentem megtudni, hova is kell mennem. A többrendbeli hívás után még időben odaértem. Nem tagadom, nagyon jó érzés volt átvenni Romány Pál minisztertől az ötezer forintos díjat. , , , , =— Hogyan született meg ez a gép? t -ÜSN i i i I I i f í — A vállalat műszaki fejlesztési osztálya újítási feladattervében szerepelt olyan célgép kialakítása, amely a tiáreíz«r.e3ete8 cuitorrépa-gépsor CR—6-os rakodójának má_■> dosított változatához kell. A korábbi gépeken a gép tisztítóhengerére profilgumit szereltünk, amely a használat során hamar tönkrement. A műszaki fejlesztési osztály kidolgozta a tisztítóhenger újabb változatát, a profilgumi helyett egy- collos csőspirállal. Itt, a bölcskei gyáregységben pályázatot hirdettünk a csőspirálhajlító gépre. — Mi magunk is meglepődtünk, hogy öten adtak be javaslatot. Kovács Miklós előbb egy deszkalapra szögeit fel néhány csigát, azon magyarázta el elgondolásának lényegét: ha a csigákat megfelelő szögbe állítják, a köztük áthajtott cső alakváltozás nélkül idomul spirállá. Aztán elkészítette a gép kis méretű változatát. Mivel ez a vállalati pályázat egybeesett az Alkotó Ifjúság pályázat meghirdetésével, Miklós oda is benevezett Mint az eredmény is mutatja, sikerrel — mondja Horváth József, a bölcskei gyáregység igazgatója. — Katona Imre újításának az volt a lényege, hogy a gép a csövet már magára a tisztítóhengerre hajtja. Szerkesztett egy príma kis célgépet, amely Itt, nálunk hasznosabb, mint az enyém. A görgők állítása lehetővé teszi különböző átmérőjű és menetemelkedésű csőspirál hajlítását — teszi hozzá a fiatal újító. Kovács Miklós gépe végeredményben sokoldalúsága, egyszerű, olcsó kivitelezése révén került az öt első díjazott pályázat közé, az országos mezőgazdasági kiállítás főpavilonjában. — Mióta dolgozik Bölcskén? — 1969 óta. Éppen most, októberben lesz hat éve. — Milyen munkakörben? — Diszpécserként • ,..****•» Az igazgató hozzáfűzi: — Miklóst mindenki szereti az üzemben, tiszteli szakmai hozzáértését. Jó szereplésének mindenki örült, a miniszteri díjat a vállalat külön jutalommal is megtoldotta. Egyébként felesége is itt dolgozik az üzemben. Illetve, most gyermekgondozási segélyen van. — Igen, van egy tizenhat hónapos fiúnk.:: • B. I - G. K. Felkészülés a munkára A z elmúlt hónapokban szerkesztőségünk számos olyan meghívót, információt kapott, melyek tanfolyamok indításáról adtak hírt, ünnepi megnyitókra invitáltak bennünket. A tanfolyamok szervezésében, lebonyolításában a Szakszervezetek Tolha megyei Tanácsának megyebizottságai bizonyultak szorgalomban elsőnek, és jóleső érzés ezt leírni két okból is. Mindannyiunk előtt ismeretesek azok a feladatok, amelyeket a szakszervezetek elé az MSZMP XL kongresszusa állított. Tudjuk azt is, hogy kongresszusra készülnek a magyar szakszervezetek. Éppen ezért nem meglepő, mondhatni természetes az a felélénkülés, ami az év második felében a szak- szervezeti élet jellemzője lett, főként a munkára való felkészítés^ ben. Miért kellenek ezek a tanfolyamok? A válasz kézenfekvő. Az e* évi szakszervezeti választások során számos új tisztségviselő megválasztására került sor. Több száz olyan ember került a mozgalom első vonalába a legkülönbözőbb munkahelyeken, akik nem rendelkeznek kellő mozgalmi ismeretekkel. A tanfolyamok elsősorban őket látják el és látták el ,.munícióval", hogy meg tudjanak felelni a megválasztásukban megnyilvánuló bizalomnak. A továbbképzések azonban a már régieknek, a már kipróbáltaknak is sokat tartogattak az idén. Vegyünk egy példát. A HVDSZ megyei bizottsága kéthetes bentlakásos tanfolyamot rendezett Dombodban a megyebizottsági tagok, alapszervezeti titkárok, munkabizottsági vezetők és műhelybizottsági titkárok részére. A programot úgy állították össze, hogy az alapképzés mellett a továbbképzésnek is megfeleljen, mert olyan kérdések egységes értelmezésével is foglalkozott, mint a köz- gazdasági szabályozók* 1976. évi változása, vagy az új kollektív szerződések megalapozása. E zen a tanfolyamon Is, akár a szakszervezetek megyebizottságai által rendezett többi tanfolyamon, azSZMT tisztségviselői, a központi vezetőségek képviselői, a megyei tanács szakigazgatási szerveinek vezetői tartottak előadásokat. A hallgatók áttekintették a párt XI. kongresszusának tükrében a társadalom szocialista fejlődését, az alapszervezetek káderpolitikáját: a szakszervezetek politikai, gazdasági és társadalmi szervekkel való viszonyát; az üzemi demokratizmus kérdéseit; az ifjúsági és nőpolitika végrehajtását; a munkavédelem, munkaverseny- és brigádmozgalom helyzetét; vagy a munkásművelődés, a tömegsport, az üdülés, üdültetés feladatait Ojszerű vqlt, hogy egy-egy fontosabb téma feldolgozásában részt vettek az alapszervezetek reszortfelelősei is. Egyebek között ennek tudható be, hogy számos olyan kérdés sokoldalú tisztázására kerülhetett sor, melyekre mindeddig menet közben került csak sor. a szakszervezeti tisztségviselőket munjeára felkészítő tanfolyamok zöme lezajlott. Az értékelések szerint a továbbképzésben részt vettek hasznos útra valót kaptak és ami az eredményes munkához nélkülözhetetlen; a tisztségviselők megismerhették egymást is, közelebb kerülhettek egymáshoz és kicserélhették tapasztalataikat 1975. október X Kovács Miklós
