Tolna Megyei Népújság, 1975. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-29 / 254. szám
Igazodás a lakosság igényeihez Interjú a tanácstagok felelősségéről Dr. Kiss Frigyessel, a paksi járási hivatal vezetőjével beszélgettünk a tanácstagok munkájáról, ezen belül lóként a felelősségről. — Kiss elvtárs, milyen szerep jut a járás életében a tanácstagok járási csoportjának? — Mindenképpen nagy, még akkor is, ha a helyi tanácsok önállóságának megnövekedését ismerjük el a legfontosabb ténynek, ami bekövetkezett a munkában az elmúlt, viszonylag rövid időszak alatt. A tanácstagok járási csoportja munkaterv szerint rendszeresen tárgyalja a járás gazdasági, kommunális helyzetét, értékeli az eredményeket, mégpedig úgy, hogy közvetlen tapasztalatokat szerez a helyi életben, tehát községenként. Mivei állandó kapcsolata van a megyével, konkrét javaslatokat tud tenni a csoport a járás életére vonatkozó döntéseknél. Természetesen a megyei határozatok figyelembevételével dolgozik a tanácsta- g. csoport. — Bővítsük a kört: vajon a helyi tanácsok tagjai ér- zik-e a rájuk nehezedő feladatok súlyát, tudnak-e élni a jogaikkal a testületi üléseire-:'’ Megvalósul-e személyükön k"—sztiil az igazi népképviselet? — A legtöbben nyíltan vé- lecrrinvt mondanak a napirendekkel kapcsolatban. Javaslatokat tesznek. Ennek a légkörnek a kialakulásához az is hozzájárult, hogy amióta előre megkapják a tanácstagok az ülés anyagát írásban, fel tudnak készülni a tanácsülésre. Felelősségérzetüket azzal bizonyítják egvebek között, hogy ha nem tudnak részt venni a tanácskozáson, előre bejelentik távolmaradásukat. De elég k’x rész marad el az utóbbi időben. Megnőtt Nagy Káraié városi tanácsos Dombóváron kevesen nem ismerik Nagy Károlynét, a városi tanács anyakönyvveze- tőjét. Kedves, mosolygós arca. egész lénye szeretetet, megértést, s ha kell részvétet sugároz. Életútja nem bővelkedett szenzációkban, nincs penne rendkívüli. 1950-ben — nagyon fiatalon — kezdett dolgozni. így lett szervezője és részese a tanácsok megalakításának. Kezdő fizetése 390 forint volt havonta, mégis úgy érezte, érdemes tanulni, dolgozni. Jó iskola volt számára az a fél év, amit Dalmand községben tölt itt; megismerhette a tanácsi munka sokrétűségét. Visszatérve Dombóvárra, 1953-ban jegyezte el magát végleg mai hivatásával, az anyakönyvvezetéssel. Azóta nagyon szívesen foglalkozik ezzel a munkával. Irodája, a városi tanács földszintjén a 10-es szoba. Naponta rengetegen keresik fel. Sok feladata közül legkedvesebbnek tekinti a névadó ünnepeken való közreműködést és a házasságok megkötését A nemzetiszínű vállszalag viselése arra kötelezi, hogy az ünnepélyes pillanatokban megőrizze komoly, ságát, de mégis kedves mosollyal, útra való tanácsokkal legyen első felköszöntője a fiatal házasoknak. Sokan tisztelik. Hogy mi a titka sokoldalúságának, és 25 éves fáradhatatlan ügyszeretetének? — Szeretem a munkámat, az embereket, az életeti Nagy Károlyné a napokban Budapesten a Parlamentben vette át a tanácsok megalakulásának 25. évfordulóján a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsa által adományozott kitüntető jelvényt, 25 éves tanácsi munkája elismeréséül. A Tolna megyei Tanács elnöke pedig, ugyancsak 25 éves fáradhatatlan tevékenységéért városi tanácsosi címmel tüntette ki. MAGYARSZÉKI ENDRE Gazdasági érdek és környezetvédelem AZ ISTÁLLÓTRÁGYA nem okozott gondot sem a kisparaszti gazdaságokban, sem a nagybirtokokon. Évente összejött qnnyi, amennyivel a vetésforgónak megfelelően megtrágyáztak kisebb-nagyobb darab földet. Nem okozott még akkor sem, amikor létrejöttek a szocialista nagyüzemek, és a közös állománynak olyan istállókat építettek, mint hatvan-nyolcvan évvel ezelőtt a nagybirtokok. Uj helyzetet teremtettek viszont az elmúlt néhány évben rohamosan épülő szakosított szarvasmarha- és sertéstelepek, amelyekben szakítottak a régi trágyakihordási, kezelési módszerekkel. Teljesen eltűnt ezekből az épületekből az'alomszalma, viszont óriási tömeget hozott a gépi vagy a vízmosásos eltávolítási módszer, a hígtrágya-képződés. Ehhez nem volt, nem létezhetett kellő tapasztalat, még a fejlett állattenyésztő nyugati országokban sem, egyáltalán, nem lehet összehasonlítani az ötven-száz tehenes, két-háromszáz hízót nevelő farmokat az ötszázasezres tehenészetekkel, a tíz-harmincezer hízót kibocsátó sertéstelepekkel. ALIG NÉHÁNY ÉV UTÁN kénytelenek vagyunk észrevenni, hogyan folyik el a telepek környékén az értékes trágya, és milyen veszedelmes mértékben szennyezi a környezetet, a természetet, az élővizekbe, a talajba jutva. Elfolyik, kárba vész és veszélyeztet, mert a sok milliós költséggel megépített, koncentrált telepekről hiányzik a megfelelő trágyakezelő, eltávolító rendszer. A Sárköz-Völgységi Vízitársulás például 21 üzemben végzett vizsgálatot. A hígtrágya-kezelés megoldatlansága miatt nyolc üzemben állapított meg súlyos élő- és rétegvíz- fertőzést. A vízügyi igazgatóság megállapításai szerint jó néhány állattenyésztési telep olyan mennyiségű híg trágyát termel hasznosítatlanul, amely sokszorosa a szennyvíz- bírság határértékének.- Úgy is vehetjük, hogy súlyos milliók mennek veszendőbe, országos számokkal mérve annyi, amennyi egyenértékű közéig háromnegyed millió hektárra kiszórt, tízmó- zsányi műtrágyáéval. Áz említett .huszonegy Tolna megyei üzemben elfolyó híg trágya révén húszmillió forint értékű hatóanyag haszon helyett károsít, fertőzi a környezetet. ELJUTOTTUNK ODA, hogy a trágyakezelés már túlnőtt az üzemek területén, hiszen a huszonegy üzem elfolyt húszmilliója népgazdasági kár, és közérdek a körn- jzetszennye- ződés további meggátlása. Ehhez igazodik már a MÉM- állásfoglalás is: szakosított telepet a jövőben már csak a trágyakezelési_ rendszerrel együtt lehet építeni. Tisztázatlan kérdés még, hogy miből, hiszen a hőgyészi-szakályi sertéstelepek költségei már a tervezés stádiumában megközelítik a húszmilliót. Terjedőben van a hígtrágya-hasznosítás öntözéses módszere, ehhez alkalmas szórófejet gyárt már a Szekszárdi MEZŐGÉP. Ebben a hasznosítási formában már több éves tapasztalattal rendelkezik a szarvasi kísérleti gazdaság. A SZAKOSÍTOTT TELEPEK hígtrágya-kezeléséről rendezett tanácskozást a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, a MAE növénytermesztési szakosztálya, a Sárköz-Völgységi Vízitársulat és a vízügyi igazgatóság szekszárdi szakaszmérnöksége. Mindenki számára hasznos, megszívlelendő tapasztalatokról beszélt Faíussy Ferenc osztályvezető főmérnök, a Paksi Állami Gazdaság tapasztalatairól Pelsőczy Szilárd és Fest Attila szarvasi üzemmérnök. Csupán a meghívott érdekeltek hiányoztak, az érdekelt mezőgazdasági üzemek képviselői. B. I. Kishegyen a fél ország 2. ló hangulat a TiÉV-nél őrsi Péter rakodómunkás azt mondja, körülbelül ott állnak a keresetben, ahol a szakmunkások. Örst 3700 forintot megkeres nyáron, ritkán emel 50 kilónál nehezebbet és a vállalati igazgató köszön neki. Kilenc éve dolgozik a TÁÉV- nél a dunaszentgyörgyi rakodómunkás. Egyszer munka közben találkozott az igazgatóval Szekszárdon, kezet fogtak, váltottak néhány szót, azóta köszönnek egymásnak. „Szeretnek bennünket a vezetők”, mondja, és sorolja a nevüket: Bancsik Csaba építésvezető, Kozma József művezető és a nagyfőnök, Büki László. Büki László főépítésvezető a kishegyi munkásszállás- és lakásépítések irányítója. De ezzel a kétféle épülettel még nagyon keveset mondtunk, hiszen épülnek közben a műszaki szállók, elkészült az orvosi rendelő, a szolgáltatóház, korábban az étterem-bisztró- presszó kombinát és már megkezdték az úgynevezett kultúr- centrum alapozását. Átadták a hatalmas vízszolgáltató rendszert, a kútteiepet, a több mint 7 kilométer hosszúságú csőhálózatot és a paksi határ magas pontján épített két óriási víztárolót. Ezekből jön, nyomódik az éltető víz az „atomvárosba”, részben pedig a közéé; hálózatába is. Kimagaslóan jó munkáról tud beszámolni Büki László. Határidő előtt három hónappal adták át a vízműrendszert a hozzá kapcsolódó létesítményekkel és ugyancsak határidő előtt készült el öt nagy munkásszálló épülete. A tervezett létesítmények az idén mind elkészülnek. Elenyésző a létszámhiány és mivel a brigádok jól ráhajtottak, megy minden, hiba nélkül. Valóban hibátlanul, mondja a főépítésvezető: az eddig átadott épületekkel nem volt minőségi probléma. Ilyen körülmények között érthető, hogy jó a hangulat. Ezen a napon, amikor itt jártam, kispályás labdarúgómérkőzést játszott délután a két építésvezetőség csapata, élükön az építésvezetőkkel, Bancsik Csabával és Sraub Ferenccel. A tét egy fából faragott szép kupa volt. Az egyik játékossal beszélgettem a mérkőzés előtt, nála boldogabb fiatal műszaki talán az egész országban sincs. Genye István csak két hónapja dolgozik, építőipari szakközépiskolában végzett Pécsett, a2 aktivitás. Inkább csak Gerjenben és Pakson érződik: még vannak, akik könnyen veszik a megbízatásukat, ösz- szességében határozott fejlődés, frissülés tapasztalható járásunkban. Egyre jobban megvalósul a népképviselet. — Hallhatnánk erre konkrét példát? — A tanácsi döntések a la» kosság igényeihez igazodnak, és a megvalósításban együtt van a tanácstag azokkal, akiket képvisel. Az ügyekről nem csupán az évenkénti beszámolókon szólnak egymáshoz. Rendkívül jó eredmény a társadalmi munkában elért növekedés: 1972-höz viszonyítva megkétszereződött az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke, az idén már eléri a 200 forintot, és az emberek azt valósítják meg, amit kértek a tanácstól, tehát'amire a tanácstagok határozatot hoztak. G. egyébként gerjeni, A TÁÉV ösztöndíjasa volt, jól teltek a diákévek is, most pedig nem tud eléggé örülni annak, hogy az épülő kultúrcentrum munkáit az első pillanattól kezdve végigkísérheti, tanulmányozhatja. Kezdőfizetése 1600 forint. Két fiatal ács hulladék deszkákból készít kerítést. Az anyagnak becsülete van náluk, ez már törvény. A saját törvényük. Rodenbücher Ferenc 23 éves németkéri ács autóvásárlásra készül, a pénze meg is van hozzá. Az eddigi összes keresetét félretehette, a szüleinél lakik és kosztol. A legelső havi fizetése elúszott annak idején, ruhát vett, szórakozott, aztán a második pénzt odaadta az anyjának és nem is kérdezte, mennyit várnak tőle az „eltartásért”. Múltak a hónapok, egyszer kíváncsiságból kutatott egy kicsit a fiatalember a szekrényben, rátalált a nevére kiállított betétkönyvre, amelyben benne volt minden egyes forintja. Tolnai kollégája, a 25 éves Vass Károly albérletben lakik 600 forintért. Egy éve házas, gyerekük ts van, sok mindent kell venni, az ifjúsági takarékbetétbe havi 400 forint jut csupán. Másfél év óta dolgozik a vállalatnál, de megígérték neki, hogy lakáshoz segítik. Elfogadták a KISZ-lakásra benyújtott igényét. Rück István, az ERBE műszaki ellenőre, a kishegyi építkezés gazdája ma a szokásos munkákat végzi. Tervegyeztetés vagy pénzügyi egyeztetés, vagy a munkaszervezéssel kapcsolatos megbeszélések: mi a sürgősebb. Máskor meg a szűk eb b értelemben vett műszaki ellenőrzés. Mindig van munka bőven. A legizgalmasabbak a műszaki átadások, ünnepélyes vizsgák az építőnek és az építtetőnek egyaránt. A Kishegyen jól vizsgáznak. Nagyon jól kezdte a konyha is, ez a bizonyos márványétteremhez tartozó hatalmas, háromezer adagos. Feltűnően jó volt az étel heteken át és mindig 3—4-féle. Mostanában panaszokat is lehetett hallani. Ez nem általánosadé azért utánanéztem, mi az igazság. Ká- sádi Márk üzemvezető (felügyelete alá tartozik a bisztró és a presszó is), azt mondja, nem minőségi romlásról van szó, csupán arról, hogy nem tudnak adni rendszeresen süteményt vagy gyümölcsöt. A pénz egy ebédért 11 forint ötven fillér, aminek a felét nem fizeti a munkás, olyan nagy a vállalati hozzájárulás. (Folytatjuk) GEMENCI JÓZSEF Irótalálhozó Szekszárdon A több éves hagyományokhoz híven az idén is sor ke. rül az ifjúsági irodalom művelőinek tanácskozására Szekszárdon. A rendező szervek: a Magyar írók Szövetsége gyermek- és ifjúsági irodalmi szakosztálya; a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Tolna megyei Bizottsága: a Babits Mihály megyei művelődési központ és a Tolna megyei Könyvtár. A tanácskozáson való részvételét nemcsak huszonnégy író jelentette be, hanem a Móra Könyvkiadó, a Rádió és a Televízió munkatársai közül is számosán. Népes forgatóstábbal képviselteti magát a Televízió is. A tegnap megérkezett vendégek délután filmvetítésen vettek részt, majd a város ifjúságának kulturális életével ismerkedtek. A tanácskozás érdemi részére: „A gyermek- és ifjúsági irodalom a tömegkommunikációs eszközök korszakában” címmel ma és holnap kerül sor a megyei művelődési központban, melyre még visszatérünk. 1975. október 29.
