Tolna Megyei Népújság, 1975. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-24 / 250. szám
_ o s i s Ein S n ^ * (Folytatás az 1. oldalról.) terjedjen katonai területre is. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet nyomán kialakult kedvező politikai légkörben a szocialista országok újabb leszerelési intézkedéseket kezdeményeznek. A Központi Bizottság üdvözli és teljes egyetértéssel támogatja a nukleáris fegyverkísérletek általános és teljes betiltását s az újabb tömegpusztító fegyverek kifejlesztésének és gyártásának megtiltását célzó nagy horderejű szovjet javaslatokat. E javaslatok elfogadása, a fegyverkezési verseny korlátozásé, majd megszüntetése az egés7 emberiség javát szolgálná. Áz általános és teljes le. szerelés óriási anyagi, tudományos és technikai erőket szabadítana fel békés célokra. Nagy jelentőségűnek tartjuk a hadászati fegyverrendszerek korlátozásáról már létrejött szovjet—amerikai meeállapo. dósokat, s az újabb egyezményeket előkészítő tárgyalásokat. Hazánk nagy figyelmet fordít a közép-európai haderő és fegyverzet csökkentéséről Bécsben folyó tárgyalásokra. A Varsói Szerződés tagállamai állhatatosan arra törekednek, hogy ezek a tárgyalások sikerre vezessenek. A Magyar Népköztársaság támogatja a szocialista országoknak a bécsi tárgyalásokon benyújtott konstruktív javaslatait, amelyek kizárják az egyoldalú katonai előnyöket és szavatolják valamennyi érintett állam biztonságát. Pártunk Központi Bi- ■ zottsága, az egész magyar közvélemény örömmel fogadta, hogy meghívásunkra hivatalos baráti látogatást tett hazánkban Le Duan elvtárs, első titkár vezetésével, a Vietnami Dolgozók Pártjának és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának küldöttsége. Ez alkalomból ismét kifejezésre jutott pártjaink és népeink szoros testvéri barátsága. Vietnam népe történelmi győzelmének megszilárdításán, országa újjáépítésén munkálkodik. A vietnami nép győzelme, a laoszi, a kambodzsai hazafiak nemzeti felszabadító harcának sikerei új távlatokat nyitottak Délkelet-Ázsiában a függetlenségért, a társadalmi haladásért folyó küzdelemhez. A magyar dolgozók testvérként álltak Vietnam népe mellett a felszabadító háború idején, s velük vagyunk a békés alkötó munka során is. Szolidaritásunkról biztosítjuk az imperialista beavatkozási kísérleteket sikeresen visszaverő, az önálló nemzeti fejlődés útjára lépett indokínai népeket. 5 A Közel-Kelet változat- ■ lanul veszélyes tűzfészek. Izrael a megszállt arab területek megtartására, a Palesztinái felszabadítási mozgalom felszámolására törekszik. Terrortámadásokat hajt végre Libanon ellen. A Központi Bizottság ismételten támogatásáról biztosítja a válság átfogó, igazságos rendezéséért küzdő arab erőket A közelmúltban kötött újabb egyiptomi—izraeli csapatszétválasztási megállapodás kérdésében a Központi Bizottság nem osztja az egyezmény létrehozóinak derűlátását. Általános vélemény szerint ez ' az egyezmény nem viszi előre a konfliktus végleges megoldásét. A rendezés alapvető feltétele továbbra is az izraeli csapatok kivonása az 1967-ben megszállt területekről; a Palesztinái arab nép törvényes jogainak elismerése, beleértve a független állami létre való jogát is; a térség valamennyi állama függetlenségének és biztonságának szavatolása. A Kö- zei-iveieten a tartós és Igazságos békét csak valamennyi érdekelt fél, köztük a Palesztina) arab nép képviselőinek részvételével lehet biztosítani. Pártunk, a szocializ- • must építő magyar nép szolidáris a haladásért, a demokráciáért, a nemzeti megújulásért küzdőkkel. Pártunkat, népünket mélységesen felháborítja, hogy a világ egyes országaiban a zsákutcába jutott reakció az emberi jogokat lábbal tiporva, nyílt terrorral, a legvadabb fasiszta módszerekkel próbálja vérbe- foitani a népek szabadságtörekvéseit, s megtartani, illetve visszaszerezni hatalmát. A portugál haladó erők — lerázva a fasizmus igáját — állhatatos harcot folytatnak a fasiszta restauráció veszélyének elhárításáért, a forradalmi vívmányok megvédéséért, az ország demokratikus átalakítá. sáért. A világ haladó közvéleményével együtt elítéljük a portugál belső reakciónak a demokratikus fejlődés meggátolására irányuló mesterkedéseit, és a nemzetközi burzsoázia durva beavatkozási kísérleteit az ország belügyeibe. A portugál nép elidegeníthetetlen joga, hogy önállóan és szabadon dönthessen sorsáról. Pártunk szolidaritásáról és támogatásáról biztosítja a Portugál Kommunista Pártot és az ország demokratikus átalakulásáért, a forradalmi vívmányok megvédéséért és továbbfejlesztéséért fellépő valamennyi antifasiszta erőt. A világszerte megnyilvánuló tiltakozó megmozdulásokkal egyetértve elítéljük a spanyolországi Franco-rezslm brutális intézkedéseit./ Követeljük, hogy szűnjön meg a fasiszta terror, a spanyol haladó személyek üldözése. Szolidárisak vagyunk azokkal a kommunistákkal, szocialistákkal, haladó emberekkel, hazafiakkal, akik Chilében a fasiszta terror ellen harcolnak. Követeljük a törvénytelenül fogva tartott Luis Corva- lán elvtárs és más hazafiak szabadon bocsátását. 7 A szocialista országok • eredményei, a tőkés országokban és a nemzetközi színtéren folyó osztályharc legutóbbi eseményei tanúsítják, hogy szakadatlanul fejlődik korunk legbefolyásosabb politikai ereje, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom. A kommunista és munkáspártok a társadalmi haladásért, a demokráciáért, a dolgozók szabadságjogaiért és a békéért vívott küzdelem élharcosai. A magyar kommunisták szolidárisak a tőkés országokban működő testvérpártok monopóliumok elleni harcával, valamint a fejlődő országok haladó erőinek az újgyarmatosítás megszüntetéséért, az önálló, demokratikus fejlődésért folytatott küzdelmével. A kommunista és munkáspártok soraiban erősödik az együttműködésre, az impe- rialistaellenes harc összehangolására irányuló törekvés. Ennek jegyében került sor az idén az arab, majd a latinamerikai testvérpártok regionális értekezletére. Folyamatban van az európai kommunista és munkáspártok értekezletének előkészítése, amelyben a Magyar Szocialista Munkáspárt is tevékenyen részt vesz. A Központi Bizottság • megállapította, hogy pártunk nemzetközi tevékenységét, kormányunk külpolitikáját következetesen a proletár internacionalizmus és a békés egymás mellett élés elvei alapján folytatja. A jövőben is minden erőnkkel azon leszünk, hogy internacionalista elveinknek és nemzeti érdekeinknek egyaránt megfelelő nemzetközi tevékenységgel kedvező külső feltételeket biztosítsunk szocialista építőmun. kánk számára és hozzájáruljunk a béke, a társadalmi haladás egyetemes ügyéhez. II. A Központi Bizottság a XI. pártkongresszus döntése alapján állást foglalt az 1976 folyamán sorra kerülő tagkönyv- csere politikai és szervezeti előkészítésének, végrehajtásának kérdéseiben. A Központi Bizottság megállapította, hogy pártunk eszmei, politikai, szervezeti egysége szilárd, tömegkapcsolatai erősek, betölti vezető szerepét társadalmunk életében. A tag- könyvcspre gondos előkészítését és lebonyolítását a fejlett szocialista társadalom építéséből adódó időszerű társadalmi, gazdasági és kulturális feladatok megoldásának szolgálatába kell állítani. A tagkönyvcserével kapcsolatos politikai munka alapvető feladata az, hogy tovább erősítse a párt egységét, növelje a pártszervezetek és a párttagok aktivitását, szélesítse a párt tömegkapcsolatait és segítse elő a XI. kongresszus határozatainak végrehajtását. (MTI). Oxigéngyár épül Dunaföldváron Hazánk legkorszerűbb hegesz. tőgázgyárát építtette fel Du- naföldvár határában két évvel ezelőtt a budapesti székhelyű Oxigén- és Dissousgázgyár Vállalat. Az előszállás! országút melletti új üzemben tavaly százkilencvenezer palackot megtöltő, ezerötven tonna dis. sousgázt állítottak elő, az idei háromnegyed évben pedig ezerkétszáz tonnányinál több hegesztőgázzal kétszázötezer palackot töltöttek meg eddig a Dunántúl, a Duna—Tisza kőjének déli része, sőt Budapest, főleg építkezési szükségletére, a korábbi jelentős külföldi behozatalt mellőzve, amint azt Klonga József üzemvezetőtől megtudtuk. Az országos vállalat továbbfejleszti dunaföldvári üzemét, s mintegy hatvanmillió forint, ra tervezett költséggel cseppfolyós oxigént előállító gyárat is építtet mellé A kivitelezéssel korábban is megbízott Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat az idei tavaszon (márciusban) kezdte meg az építést, s jelenleg olyan szépen előrehaladt, hogy ilyen példás ütemben az előírt határidő helyett mintegy fél évvel előbb, 1977 közepén átadásra kerülhet az új üzem -r Czenki Károly, nak, a budapesti vállalat beruházási vezetőjének tájékoztató, sa szerint. A leendő üzemben négymillió '8 irmái köbméternek megfelelő cseppfolyós oxigént és kétmillió köbméter nitrogént gyártanak majd évente Ezzel a dunaföldvári telep dél-dunántúli ipari gázbázissá válik, s feladata lesz a Dunaföldvár —Solt közti Duna-hídon át a vállalat szegedi és szolnoki le. rakaténak cseppfolyós oxigénnel való ellátása és helyben palackozása is. BALLABÁS LÁSZLÓ A cél: segíteni a kertgazdaságokat A kertgazdasági ágazat tervszerű távlati fejlesztése egyrészt az arra alkalmas ültetvények korszerűsítésével, másrészt új üzemi ültetvények telepítésével valósulhat meg. Ezzel összefüggésben kell a szőlőoltvány- és gyümölcsfaiskolái termelés korszerűsítését kiemelt feladatnak tekinteni. A kormányhatározatok eredményes végrehajtása szükségessé teszi, hogy a szaporítóanyagok termelésében, termeltetésében, valamint forgalmazásában foglalkoztatott szakemberek képzéséről, továbbképzéséről is időben gondoskodjanak. Ugyanis sem a szaporítóanyag-termesztés jelenlegi munkaerő-állománya, sem annak képzettségi összetétele nincs arányban a várható feladatokkal. Ismeretes az is, hogy a szőlő- és faiskolai alapanyag-előállítás szakmai követelményei — az ágazat egyéb szaktevékenységeihez viszonyítva — rendkívüli speciáli- zádót igényelnek. Ezért a termesztő üzemek Irányítóinak, szakmunkásainak és betanított munkásainak szakmai továbbképzése alapvető jelentőségű. A MÉM szakoktatási felügyelősége — összhangban a MÉM termelés- és műszaki fejlesztési főosztályával és a Pest megyei Tanács illetékes szakigazgatási szervével — a szaporítóanyag-termelés, -termeltetés és -forgalmazás területén foglalkoztatott fizikai állományú dolgozók továbbképzési bázisintézményeként a halásztelki mezőgazdasági szakmunkásképző intézetet Jelölte ki. Az intézet a továbbképzési tanfolyamok szervezését már megkezdte ez év őszén. A továbbképzés a faiskolakezelő és betanítottmunkás- tanfolyammal kezdődik. , Iz Aj munkahely ára Az általános és egyre súlyosabb gondokat okozó munkaerőhiánnyal kapcsolatban több nyíre — s napjainkban szinte kizárólag — a vállalatok felelősségéről, nagyvonalú, csak a pillanatnyi érdekekhez Igazodó, a mindenkori termelési helyzet szerint kapkodó munkaerőgazdálkodásról szokás beszélni. Közhelyszámba menő kifejezéseink is ezt tükrözik, például; „kapun belüli munkanélküliség”, „munkakönyves munkanélküliek” vagy — s itt a jelzőn a hangsúly — „belső munkaerőtartalék" stb. Való igaz: az ésszerűbb, a takarékosabb és átgondoltabb munkaerőgazdálkodás érdekében sokat tehetnének a vállalatok. De pusztán ennek az óhajnak a megfogalmazásától — és szüntelen ismételgetésétől — aligha javul, változik a vállalati munkaerőgazdálkodás. A vállalatok — évek óta és még mindig — azt látják, hogy olcsóbb és egyszerűbb a létszám bővítése (mert a munkaerőállomány Jórésze állandóan mozgásban van, így aztán „jut is, marad is ...”), mint a beruházás és a felújítás, a műszaki fejlesztés gyorsítása, a technológia, a munkaszervezés korszerűsítése, a modern, nagy termelékenységű termelőeszközök beszerzése. De azt is tudják — tudniuk kell! — hogy az anyagi termelés világában szétosztani, vagy újra elosztani csak azt, és annyit lehet, amivel és amennyivel rendelkezünk (s ez természetesen a munkaerőállományra is érvényes). Nem árt itt újra — s ki tudja hányadszor — elismételni az általános — s meglehetősen szomorú, vagy inkább elgondolkoztató képet nyújtó — munkaerőhelyzet jelzőszámait. A munkaképes korú férfiak foglalkoztatása már ma is a demográfiailag lehetséges maximumon van. A számítások szerint a gazdaságilag aktív munkaképes korú férfiak száma 1990-ig mindössze 6—7 százalékkal (150—206 ezer fővel) növelhető. Ez még arra is kevés, hogy a nyugállományba vonulókat pótolja. A munkaképes korú nők 64 százaléka állt munkaviszonyban 1970-ben. az arány azóta is stagnál, s gyakorlatilag nem növelhető számottevően. Mindent egybevetve: a foglalkoztatottak száma 1990-ig, jó esetben is csak 300 ezerrel növelhető, viszont — számítások szerint — a népgazdaság teljes munkaerő-utánpótlási szükséglete ugyanebben az időszakban körülbelül 2,5 millió fő. A két adat közötti roppant különbség valamelyest enyhíthető a már nyugállományban lévő, de még mindig munkaképes korúak nagyobb arányú, szervezett foglalkoztatásával, ám — kell-e mondani? — a gondok ezzel sem oldhatók meg. Az is nyilvánvaló, hogy ezeket a gondokat a vállalatok egyedül nem képesek megoldani, legyen bármilyen körültekintő és korszerű is a munkaerőgazdálkodásuk. Fel kell tenni a kérdést: ml az ár* egy-egy új munkahely létesítésének, milyen áron lehet a sorra épülő új gyárakba, a gyorsan szaporodó intézményekbe munkásokat, különböző képzettségű alkalmazottakat kapni? Illene most rövid fejtegetésbe bocsátkozni arról, hogy mit kellene megjavítani gazdaságunk struktúráján, vállalataink termékszerkezetén, illene újabb adatokat és tényeket felsorakoztatni annak illusztrálására, hogy sok százezren dolgoznak olyan munkahelyeken, amelyeket már rég meg kellett volna szüntetni, a amelyek léte egy elavult gazdasági szerkezet konzerválását jelzi. Mindez azonban csak újabb ismételgetése lenne a már amúgy is jól ismert tényeknek, ezért kerüljük meg a bizonyítási eljárást, s mondjuk ki kereken; ma és a következő években egy új munkahelyet csak egy régi megszüntetésének árán lehet éa szabad létesíteni. Ez persze így túl egyszerűen hangzik, s úgy tűnik, mintha valamiféle megegyezéstől függne: hol és mit létesítünk, hol és mit szüntetünk meg. Nem erről van szó, hanem a rendelkezésre álló munkaerő- állomány tervszerű, központi átcsoportosításáról. Arról az ugyancsak sokat hangoztatott követelményeknek a gyakorlati — és következetes — végrehajtásáról, hogy a különböző szakképzettségű emberek olyan munkahelyeken dolgozzanak, ahol valóban szükség lenne rájuk, s ne a gazdaságtalannak, — vagy éppen értelmetlennek — minősíthető munkakörökben „húzzák” ki a napi munkaidőt Még kerekebben fogalmazva: a következő években fel kell számolni a gazdaságtalan, vagy éppen bizonyos tradíciókat csak kegyeletből őrző munkahelyeket, ily módon szabadítva fel a népgazdaság — a korszerű gazdaság — számára megfelelő munkaerőforrásokat. Az efféle átcsoportosítással jottányit sem csorbulnának a foglalkoztatáspolitika alapelvei, viszont, ha némi kényelmetlenség árán is — mert hiszen sokaknak új szakmát kellene tanulniuk, tovább kellene magukat képezniük, új munkahelyet és munkakört kellene választaniuk — lényegesen eny- híthetők lennének a mai munkaerőgondok, s elvégezhetők a társadalom számára elsőrendű fontosságú feladatok. VÉRTES CSABA
