Tolna Megyei Népújság, 1975. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-21 / 247. szám
VILÁG PROLETÁRJÁT. EGYESÜLJETEK! TOLNA MEGYEI A 2 . M SEM P TOLNA M EGYE! BIZOTTSÁGÁN KEDD 1975. okt. 21. XXV. év*. 247. szám. ARA: 0.90 Ft Ütések övön alul Bírálat érte az egyik megyei kulturális intézmény- helyettes vezetőjét. Érdemes nyomban előrebocsátani, hogy nem gorombaságokat vagdostak a fejéhez, nem illették becsületsértő jelzőkkel, mindössze higgadtan, tárgyilagosan kiigazították, rámutatva adott kérdésben a tévedésére. Erre a szól an forgó kartárs dühbe gurult, s félretéve minden jómodort — úgy reagált a bírálatra, mintha a bíráló legalábbis a fejét követelte volna. Gonosznak, ostobának apasztrofálta a kritikát, s úgy tud. juk, felső szervekhez sietett panaszt tenni, kérni a bíráló felelősségre vonását. Az ujjunk sem egyforma. Ki így, ki úgy reagál a dicséretre, a feddésre, a korholásra. Akik emberekkel bánnak, jól tudják, az érzékenyebb alkatnak a kevés is sok. Sokan a hangfogóval ellátott dicsérettől már megtáltosodnak, szárnyakat kapnak, s legenyhébb bírálat is lesújtja, letaglózza őket Mások a vaskos gorombaságokat is jól tűrik ... Félő azonban, hogy esetünkben másról, a közélet demokratizmusának teljes félreértéséről van szó. Az aggasztóan apolitikus beállítottságú emberek a jószándékú észrevételeket minden esetben rosszindulat, nak, elfogultságnak, gonosz lejáratásnak minősítik. Eleve kétségbe vonják a tisztességes szándékot, s megkérdőjelezik a bíráló illetékességét is. Ha elfogadnák és szentesítenénk az ilyen, politikánktól idegen, torz felfogást, akkor tulajdonképpen kizárólag az egyenrangúak tehetnék csak szóvá egymás tévedéseit, hibáit, ami persze képtelenség. A hasznos, a gyümölcsöző, a helyes álláspontokat felszínre hozó viták, eszmecserék hogyan bontakozzanak ki ott, ahol az érveket vádak helyettesítik? A kritikai szellemre bénítóan hat az indulatos visszavágás, amely nem ritkán a rágalmazás fogalmát is kimeríti. És sajnos az az igazság, hogy napjainkban sokszor nem az érvek, az ellenérvek csapnak össze, hanem az indulatok. Annak ellenére, hogy egyébként jól tudjuk: ha bárkit bírálat ér és ha erejéből, rangjából, beosztásából csak arra futja, hogy a bírálót sértegesse, akkor vala. hol a tények mezején hiányoznak a megfelelő nyomós és cáfolhatatlan érvek. Közéletünk egyik gyengéje a vitaképtelenség. Ebben még sok edzésre van szükségünk A politikai sportszerűség gyakorlása nem mindig könnyű Hamar elborítja agyunkat a vér és ilyenkor emberi mivoltunkból kivetkőzve vagdalkozunk, feledve, hogy a harag mindenkor rossz tanácsadó, s aki haragszik, annak többnyire akkor sincs igaza, amikor igaza van. Lebecsülni, lehengerelni lehet ugyan a munkánkat bíráló beosztottat, kívülállót, de kinek használ, s kiről állít ki közéleti- ségből elégtelen bizonyítványt? Abban biztosak lehetünk: olyan mértékben szélesedik, terebélyesedik a kritikus közszellem, amilyen mértékben sikerül visszaszorítani a vádaskodást, a meg. számlálhatatlan övön aluli ütést. Szp. Megkezdődtek a szakmai napok a BNV-n A hivatalos program szerint a csütörtöki zárásig délelőttönként most már a szakembereké az elsőség az őszi budapesti nemzetközi vásáron. Hétfőn megkezdődtek a szakmai napok annak érdekében, hogy a hazai és a külföldi kiállítók, partnereik nyugodt körülmények között dolgozhassanak, zavartalanul fejezhessék be tárgyalásaikat realizálhassák üzleti megbeszéléseiket. A méteráru-termelők és a kereskedelem szakmai napján, dr. Bakos Zsigmond könnyűipari miniszterhelyettes vezetésével a BNV-n számba vették az eredményeket és tárgyaltak a jövő évi ellátás várható alakulásáról. A részvevők egyetértettek abban, hogy tovább korszerűsödött, és a felhasználók előnyére fejlődött a gyártmánystruktúra, növekedett a mesterséges szálas anyagok, valamint a kötött-hurkolt termékek aránya, öt év alatt a belkereskedelmi értékesítés 35 százalékkal nőtt, az export értéke pedig megkétszereződött. Előreláthatólag 1976-ban a ruházati cikkek belkereskedelmi forgalma eléri a 37 milliárd fo. rintot, s ebből, csakúgy, mint az idén, körülbelül 15 százalékkal részesedik az import. Különösen a jövő év második felében erősödik majd az a törekvés, hogy a tőkés import jelentős részét ugyancsak keresett hazai termékekkel helyettesítsék. Moszkvába utazik Lázár György Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Alekszej Koszi- ginnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének meghívására hivatalos baráti látogatásra Moszkvába utazik. Bővülő magyar—szovjet együttműködés Lázár György kormányfői minőségében most első ízben látogat a Szovjetunióba. A két ország magas rangú vezetőinek találkozói minden alkalommal az együttműködést szilárdítják, s ennek hatásai, eredményei népgazdaságunk gyarapodásán mérhetők. A magas szintű magyar—szovjet tárgyalásoknak különösen nagy a jelentőségük most, a tervidőszak váltásakor, amikor egy egész ötéves ciklusra alapozzák, szabják meg a két ország áruforgalmát, s minden szintű gazdasági együttműködését. A magyar és szovjet nép- gazdasági tervek egyeztetése már befejeződött, s mint ismeretes, a tervkoordinációs jegyzőkönyvben foglalt megállapodások a következő öt évre az .eddiginél is magasabb szintre emelik a két ország áruforgalmát, termelési kooperációját, tovább bővítik együttműködésünk integrációs vonásait. A kölcsönös szállítások értéke a következő öt évben túlha. ladja majd a 14 milliárd rubelt. vagyis mintegy 40 százalékkal magasabb lesz, mint (Folytatás a 2. oldalon). számunkból: MEGKEZDŐDÖTT BERLINBEN A NŐK VILÁGKONGRESSZUSA (2. old.) AZ ÚJ PÁRTOKTATÁSI ÉVAD KÜSZÖBÉN (3. old.) DAMJANICH TÁBORNOK Folytatásos regény (4. old.) TV-NAPLÓ a híradóról (4. old.) GÓL NÉLKÜLI DÖNTETLEN NAGYMÁNYOKON BESZÁMOLÓ A MEGYEI BAJNOKSÁG MÉRKŐZÉSEIRŐL (5. old.) A KÉZILABDACSAPATOK EDZŐINEK ÉSZREVÉTELEI (6. old.) Ülést tartott a Tolna megyei Tanács V. B. Napirenden: a tanácsi szervek hatásági munkája és az egészségügyi alapellátás Tegnap délelőtt Szekszárdon tartott ülésén a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága két közérdekű napirend megtárgyalásával foglalkozott. A testületeknek dr. Polgár Ferenc, a végrehajtó bizottság titkára tett jelentést arról, hogy mik a tanácsi szervek hatósági tevékenységének legújabb tapasztalatai. A végrehajtó bizottság és a megyei tanács e kérdés mérlegelésével az elmúlt két év során legalább három ízben foglalkozott. Az, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága most ismét napirendre tűzte a tanácsok hatósági munkájának értékelését az a tanácsi szervek hatósági munkájának fontosságát hangsúlyozza. A fontosságot jelzi még, hogy a testület ülésén részt vett dr. Fo- nyó Gyula, a Minisztertanács Tanácsi Hivatal igazgatásfelügyeleti és elvi főosztályának vezetője is. A megyei tanács v. b. megtárgyalta a tanácsi szervek hatósági tevékenységének törvényességéről, színvonaláról, a lakossági panaszok és bejelentések intézéséről készített jelentést, megállapította, hogy a legutóbbi beszámolás óta eltelt két év alatt tovább fejlődött a tanáési szerVek hatósági tevékenysége. Szép, egyben biztató eredmény, hogy számszerűségében javult, tartalmában pedig tovább fejlődött a megyei tanács szakigazgatási szerveinek szakirányító tevékenysége, előrehaladás történt a jogpropaganda, a lakosság jogi tájékoztatása terén, s a közérthető jogpropaganda, valamint a jogszabályokkal szembehelyezkedők elleni határozottabb fellépés együttes eredményeként javult az állampolgári fegyelem. A közvélemény számára mindezek nem érdektelen megállapítások, hiszen a hatósági munka mennyiségi és minőségi javulásának élvezője a köz, azaz mi, mindannyian. Igen szenvedélyes vitára adott alapot a végrehajtó bizottság elé a megyei tanács egészségügyi osztálya vezetője, dr. Horváth Jenő által terjesztett beszámoló. Ez ugyanis Tolna megye körzeti és járóbeteg-ellátásának a helyzetét, fejlesztésének soron lévő feladatait körvonalazta. Itt emlékeztetünk arra, hogy a Tolna megyei Tanács 1974-ben foglalkozott e témával. Most tehát azt is mérlegelni kellett, hogy a tanácsülés által hozott határozatok nyomán született intézkedések milyen. eredménnyel jártak. E napirend vitájában többek között szót kért dr. Sitké- ri István is, az Egészségügyi Minisztérium képviseletében. A minisztérium képviselője — ellentétben a fejlődést egészséges türelmetlenséggel sürgetőkkel — elmondotta, hogy Tolna megye egészségügyi ellátottsága sok tekintetben jobb az országos átlagnál. A napirend vitájában ismét szó esett a 40 betöltetlen orvosi állásról, az alapellátásban dolgozó orvosok eredményes tevékenységéhez szükséges tárgyi feltételek korszerűsítéséről és arról az integrációról, mely a SÄV- főorvosok munkába állítása révén szakmai kapcsolatot biztosít a fekvőbeteg-intézetek, és a körzetekben dolgozó orvosok között. Számos hozzászóló ítélte tarthatatlannak azt a helyzetet, hogy az egészségügyi alapellátásban dolgozó orvosok között sok a sebész és szülész szakorvos, ugyanakkor nagyon alacsony a belgyógyász szakorvosok száma. Többen javasoltak ismét intézkedést a betöltetlen gyermekkörzeti orvosi álláshelyek betöltésére, a gyermekkörzeti ellátás SÁV-osítására. Mint azt az ágazat felett felügyeletet gyakorló általános elnökhelyettes, dr. Gyugyi János elmondotta, az utóbbi évek folyamán fejlődött az egészségügyi alapellátás, de továbbra is fejlődésben van. Nagyon sokat jelent, hogy száznál több körzeti orvosunknak majd a fele el van máris látva pl. hordozható EKG-készülékkel és számos körzeti orvosi rendelőben végezhetők el az egyszerűbb laboratóriumi vizsgálatok. A kérdés így az: miben kellene, és számolva realitásainkkal, miben tudunk előrelépni? A végrehajtó bizottság úgy foglalt állást, hogy fel kell mérni azokat a változásokat, melyek a körzeti orvosi hálózat jelenlegi felállását nem egy településünkkel kapcsolatban megkérdőjelezhetik. Ismeretes, hogy az urbanizáció hatására egyes települések lakossága megnövekedett, másoké pedig csökkent. Szükségesnek látszik vidéken a körzeti orvosok ügyeleti rendszerének kidolgozása is. Sommásan szólva: örülhetünk a körzeti és járóbeteg-ellátás területén folyamatosan tapasztalható javulásnak, de biztosítanunk kell és tervszerűbben az egészségügyi alapellátás személyi, tárgyi feltételeinek fejlesztését. A Tolna megyei Tanács V. B. ülése a bejelentések megtárgyalásával ért vé#eí.
