Tolna Megyei Népújság, 1975. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-19 / 246. szám
A feketekávé jótékony és káros hatásáról Ä monda szerint a kávét egy abesszíniái paraszt fedezte fel időszámításunk után 850 körül. A reneszánsz festői, szobrászai és költői gyakran kerestek ihletet a kávéban, Voltaire fanatikus kávéfogyasztó volt: nemegyszer előfordult, hogy naponta 50 csészével fogyasztott. A kávé azóta mindennapi életünk elidegeníthetetlen részévé vált: iszunk otthon és társaságban, sőt még hivatalban is. Joggal vetődik fel a kérdés: nyugodt lelkiismerettel fogyaszthatunk ilyen nagy mennyiségű kávét? Mint ismeretes, egy csésze kávéban átlagosan 100—150 milligramm koffein van, és már 50 milligramm elegendő ahhoz, hogy éreztesse a szívbe, az ideg- rendszerre és a gyomorra gyakorolt hatását. A koffein hatása majdnem mindig jótékony: az a jó közérzet, fizikai erő és derűs hangulat, amit egy kávé elfogyasztása után érzünk, a koffein idegrendszerre gyakorolt hatásának következménye. De a koffein a szívre is ösztönzőleg hat, amit mindannyian tapasztalhatunk, ha megfigyeljük érverésünket egy csésze kávé elfogyasztása után. . És ha a koffein hatása csupán az említettekre korlátozódnék, semmi okunk nem lenne arra, hogy aggódjunk a kávéfogyasztás jelenlegi mértéke miatt. Csakhogy a dolog nem így áll: a koffein serken- • tőleg hat a szívizomra, dé ha ez utőbbi nincsen egészen ■rendben, a túlzott kávéfogyasztás aritmiás zavarokat okozhat. Kimutatták a2t, is, hogy a koffein növeli a vér zsírtartalmát, tehát fennáll annak a veszélye, hogy a túlzott kávéfogyasztás következtében beszűkülnek, vagy egyenesen eldugulnak az artériák és a koszorúerek. Nemrégiben végeztek egy felmérést, amelynek eredménye rávilágított, hogy a napi 5 kávénál többet fogyasztóknak kétszer nagyobb esélyük van arra, hogy infarktusban betegedjenek meg, mint másoknak. A túlzott kávéfogyasztás azonban mindenekelőtt azok számára jelent veszélyt, akik gyomorbántalmakkal küszködnek, gyomorhurutban, szenvednek, vagy fekélyesek. A koffein ugyanis fokozza a gyomorsavtermelést. Érthető tehát, hogy egyeseknél a kávéfogyasztás tűrhetetlen gyomorégést okoz. Hírek — furcsaságok Az osakai állatkertben szeptember 3-án 2 „tiroszlán” született. Az anya egy 4 éves bengáli tigris, az apát az állatkert 4 hím oroszlánja közül az őröknek nem sikerült azonosítaniuk. Az inkubátorba helyezett kis állatok egyike néhány óra múlva elpusztult, a másik pedig 12 napig élt. Ivor Pelstein amerikai pszichiáter rehabilitálta a legyezőfülű férfiakat. Véleménye szerint „a szétálló fül a fokozott szexuális beállítottság jele. A nők öntudatlanul is vonzódnak a lapátfülű férfiakhoz”. • A kuvaiti kormány propagálja a többnejűséget. A hatóságok így próbálnak férjet szerezni a 28 500 15—24 év közötti hajadonnak. Köldökszépséoverseny Tizenkét jelölt közül választja ki a zsűri a legszebb köldökű nőt. A követelmény: a hölgy köldöke legyen mély, a bőr be- türemkedése pedig szabályos. A Tigliéto d’Orbában megrendezett „Miss Köldök 1975” szépség- versenyen a 22 éves genovai 3f»aola Visirríberga lett a győztes. A jelölteknek fedett felső- és alsótesttel kellett elvonulniok a zsűri előtt, nehogy testük többi része befolyásolja a 60 éven felüli zsűritagokat. Naptár— névtár Október 19. NÁNDOR. alapja a Ferdinand, Fride- nand német név. Az ógermánból származtatva értelme: merész békét kötő. Október 20. VENDEL szláv eredetű, s azt jelenti, hogy „a vend törzshöz tartozó”. Az ógermán nyelvben Wendelin, Wen- delmar formában élt. Október 21. ORSOLYA nevünk az ókori római világból ered, a latin „Ursula” jelentései medve- bocs. Október 22. ELŐD ős- ‘ magyar név, eredeti formája az „Eleud” volt, ami Árpád idejében elsőszülött fiút jelentett. Október 23. GYÖNGYI ősmagyar eredetű, már a Váradi Regestrumban is előfordul Elterjedését mégis Arany Buda halála című művének köszönheti, ahol „Gyöngyvér”-nek hív, ták Buda feleségét. Október 24. SALAMON a Selomo, Salomon ősi héber nevekből származik, alapjuk az óhéber „Sálom”, azaz „béke” szó. Október 25. BLANKA nevünk alapja az ógermán „blank” (fényes, fehér) szó. BotanikuskerI a felhők felett A növényvilág egyes fajtáinak eltűnése a növényneme- sítők körében is aggodalmat kelt. Csökkenti annak lehető, ségét, hogy megteremtsék a jövő új, termelékenyebb mezőgazdasági kultúráit. A növényvilág védelme egyike azoknak a fő problémáknak, amelyekkel a szovjet tudósok az ország minden részében, 115 botanikuskertben foglalkoznak. Az egyik ilyen hely a felhők felett található: ez a pamíri botanikuskert. A világ egyik legmagasabban fekvő botanikuskertje ez, a Tádzsikisztánban lévő Horog város mellett van, 2100—3500 méterrel a tenger szintje felett. Itt azt kutatják, hogyan akklimatizálódnak a növények a szélsőséges körülmények, hez. A kertben valamennyi kontinens fáit és bokrait elültették A kísérleti parcellákon különböző burgonya- és kukoricafajtákkal, bizonyos zöldség- és bogyófélékkel kísérleteznek, olyanokkal, amelyeket a pamíri magas- hegységben lehetne termeszteni. Különös figyelemmel tanulmányozzák az ibolyántúli sugaraknak a növények fejlődésére gyakorolt hatását. Foglalkozása: Buchwald néni Á népszámláláskor Majoros Kálmánná arra a kérdésre, hogy mi volt a foglalkozása, azt válaszolta, hogy „Buchwald néni”. A matuzsálemi korú zuglói asszonyság felelete a számlálóbiztosokat kissé meghökkentette: az annak idején közismert fogalom bizony ma már semmit sem mond. Pedig a rejtélyesnek tűnő kifejezés mögött hajdan sok-sok munkában elnyűtt, rendszerint idős, napjában hosz- szú kilométereket baktató-loholó szegény asz- ezony húzódott meg. A „Buchwald nénik” — köztük Majoros- né is — a pesti parkok, sétányok, fasorok karosszékeinek vizslaszemű „kalauzai” voltak. Vállukon táskával, kezükben jegytömbbel pásztázták a „zöldet”, s ha valaki letelepedett valamelyik székre, nyomban ott termettek és könyörtelenül behajtották rajta a pihenés taksáját. A pihenőszékek vámszedői Buchwald Sándor vas- és fémbútorgyáros alkalmazottai voltak; innen a nevük is. Gazdájuk még a múlt század kilencvenes éveiben szerzett monopóliumot a főváros vezetőségétől a pihenőalkabnatosságok „üzemeltetésére”. A Majoros nénik mintegy két évtized alatt vagyonokat kapirgáltak össze az élelmes gyárosnak, aki a „Buchwald néniket” szigorú vasfegyelem alatt tartotta: sovány garasokért tartott jegyszedőnőit nemegyszer személyesen ellenőrizte: a „jobb” emberektől, s az éhbéren tengődőktől egyformán behajtják-e a garast? Volt rá eset, hogy lesben állt a bokrok mögött, s onnét csapott le a potyapihenőkre, az elnéző jegyárusokat pédig ha rajtakapta, azonnal menesztette. Majorosné emlékezete szerint „Buchwald bácsi” havi 5 koronát fizetett székenként bér fejében a fővárosnak, amit a derék ülőalkalmatosságok 2—3 nap alatt vidáman bekerestek. Egy „Buchwald néni” havi fizetsége sem volt több két vaspad bérleti díjánál. A Buchwald-féle „szék-hitbizomány” a Tanácsköztársaság kikiáltásáig tartott, amikor is a főváros a közterületbe kihelyezett pihenőket birtokba vette, a „Buchwald néniket” pedig kegyelemkenyér helyett közellátásban részesítette. HUMOR Á környezet illúziója Bizalmas hír Az esernyő Friedrich Meinecke világhírű német történész magánéletében rendkívül szórakozott ember volt. Egy alkalommal berlini történészkongresszuson kellett részt vennie. Fogadott a feleségével, hogy ez alkalommal nem felejti ott az ernyőjét. Hazatérve diadalmasan mutatta esernyőjét feleségének és megkérdezte: — Nos, ki nyerte meg a fogadást? — Én, Friedrich — válaszolta nevetve a felesége —J ugyanis az ernyődet már elinduláskor az előszobában feiej• tetted. Lélekjelenlét Kari Skraub bécsi színész minden idők legnagyobb rögtönző zsenije volt. Senki sem emlékezett rá, hogy Skraub bármilyen váratlan fordulatra kiesett volna szerepéből. A Wiener Volkstheaterben könyvelőt alakított. Szerepe szerint, mint sorsüldözött kisember az egyik jelenetben arról panaszkodott, hogy a szálloda negyedik emeletén helyezték el. Éppen sirámainak kellős közepén tartott, amikor a zsdnórpadlásról egy súlyos vasdarab zuhant le és hajszál híján a fejére esett. A színfalak mögött mindenkin a pánik lett úrrá, egyedül Skraub őrizte meg hidegvérét és folytatta szerepét. „Szép kis szálloda, ahol vasdarabokat hajítanak a vendég fejére!” Ezzel feloldotta a riadt feszültséget és a színfalak mö. gött mindenki felszabadultan kacagott. Ez is, az is... CSALÓKA ALOM — Rettenetes álmom .volt. Hajótörést szenvedtem, és a hullámok: egy magányos szigetre vetettek. Csak Sophia Loren volt velem. — Csodálatos álom! Egy ilyen növel... — Igen, de azt álmodtam, hogy én .vagyok Brigitte Bardot. SZÍNHÁZ UTÁN — Hogy tetszett? — Rettenetes! A legrosszabb helyen ültem-és semmit sem láttam» ' / — Én még rosszabbul jártam. Jó helyen ültem, mindent láttam és hallottam! FILMSZÍNÉSZNÖ ORVOSNÁL 1 — Doktor úr, levetkőzzem? — Nem szükséges. Láttam at utolsó filmjében! MIÉRT SAPADT A PÉNZTÁROSI — Az istenért, miért vagy olyan sápadt? — öt hónapig nem jutottam szabad levegőhöz! — Olyan sok munkád volt? — Wem, olyan sok hiányom# ;
