Tolna Megyei Népújság, 1975. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-19 / 246. szám
Romain Rolland hatása Babitsra A z első világháború idején még a nagy nemzetek nagy íróinak egy részét is elragadta a nacionalizmus, sőt, a sovinizmus. Még Anatole France és Thomas Mann is a maguk nemzete önző igazát hirdették. A magyar irodalom örök dicsősége, hogy alig egy-két jelentősebb írót tévesztett meg a háborús uszítás, nagyjaink túlnyomó része Adyval és Babitsosai az élükön az imperialista háború szörnyűségeit leplezték le. Ma már számos történelmi és irodalomtörténeti tanulmány foglalkozik a Szabó Ervin által irányított antimilitarista-paci- fista mozgalommal. Ennek egyik vezető alakja volt Babits Mihály. Az évek óta tartó csoportos szervezkedés 1918 nyarán öltött olyan formát, hogy annak már nemzetközi visszhangja Is lett. Fönnmaradt két különböző kéziratban Babits egyedül írt és Jászival együtt fogalmazott egy-egy olyan tervezete, amely párhuzamos Romain Rolland és a vezető nyugati írók akkori kiáltványával. A nagy francia gondolkodó „A szellem intema- cionáléjá”-nak nevezte tervezetét, Babits és Jászi pedig, valószínűleg amerikai munkásmozgalmi mintára használva a ma már avatagnak hangzó „lovag” szót, az „Európa Lovagjai” nevet akarta adni szervezkedésüknek. A két szöveg között félreismerhetetlen rokonság van. Jászi 1917— 18 telén fölkereste Romain Rolland-t svájci száműzetésében és erről'akkori baráti körének számot is adott. Babits pedig Schöpflin Aladárral, Kis nemzet koszorúja, Romain Hollandnak Micsoda koszorút vihet egy kis nemzet Romain Roliftnd- nak? Emlékszem, mikor az első cikk róla magyarul megjelent. Egy francia nyelvű tnagyar- országl folyóiratban jelent meg a háború alatt, egy vértől csepégő, franciagyalázó, úgynevezett „háborús” vezércikk szomszédságában. A szerző borítékba tette a füzétet, s elküldte a nagy francia írónak. A válasz meglepő volt. Romain Rolland, akit hazájában sokan hazafiatlansággal vádoltak, egy rövid levélben megvetette és visszautasította a dicséretet, melyet az az orgánum halmozott rá, mely nemzetét gyalázta, s mély az ő nemes pacifizmusát egy idegen nacionalizmus fegyverévé látszott avatni. Az igazi hazafi gesztusa így esik össze a nemzetek fölött álló — au-dessus da la melée s minden nacionalista politikát megtagadó igaz pacifista gesztusávaL Illenék-e, hogy nemzetiszín szalaggal kössük át a babért, melyet ily szellemnek viszünk ünnepére? Az igazságosság, melyet egy tépett és tiprott kis nemzet a Béke szellemétől remélhet, bizonnyal nagy ajándék; de az a férfiú, aki ez Igazságosság útját elkészíteni segít, nem a nemzetektől vár hálát és jutalmat. Harca az Ember harca, nem a nemzeteké: s noha az Ember érdeke a nemzeteké is, a nemzetek azt még meg nem érthetik. A Nemzet a Falkáből született és félig falka még: azt egészen emberivé fenni: épp ez a harc célja. S ha majd elérve a cél: akkor ünnepelhetik a nemzetek az Igazság utászait; addig minden ilyen ünneplés fáklyavivője Liluli, az illúzió volna. Addig csak ember jön az kvTi Horváth györgy: A TÓNÁL A tóra lassan lészállott az este hold nyitott ki a tájra ablakot a félhomályban fák szerelmeskedtek s a vizet megcsókolták csillagok olyan mély és tiszta volt a csend akár a tó vize csak sóhajtásod verte fel olykor s egy-egy halk csobbanás mely elárulta hogy könnyezel remegő ujjakkal átöleltelek mondtam; Te vagy nekem ez a tó s e tóban arcod látom akkor rámvillant hirtelen mosolygásod s annyit mondtál) nézd kedves már hajnal'odik UJ KÖNYVEK A biológia aktuális problémái 75/3. Hagelmayer: Az aranydeviza-rendszer kudarcai és tanulságai. Horváth: Szőlő a házikertben. Jeppesen: Ellenpont. A klasszikus vokális polifónia tankönyve. Képes politikai és gazdasági világatlasz. Kovács: Óvjuk a természetet. Lihanov; Nagymama ikonja. Simonovits: Társadalomegészségügy és egészségügyi szervezéstudomány. Szabados: Metszés és nyomtatás. Szabó L.: 13 bíró emlékezik. Zoltán: Nőgyógyászat Bolyai: Levelek. Buda B.: A szexualitás modern elmélete. A szexuális viselkedés lélektana. Film jegyzet: Várakozók AZ ANYA OROK. örök és vár. Várja a férjét, az iskolába ment gyerekeit, a fronton lévő fiait. Utóbbiak nem jönnek, elpusztultak, de az anya örök szeretetét kivetíti más anyák gyermekeire is. Ebbe esetleg beleőrül. (Az apa is örök. örök és vár. Várja a feleségét, az iskolába ment gyerekeit, a fronton lévő fiait. Utóbbiak nem jönnek, elpusztultak, de az apa örök szeretetét kivetíti más apók gyermekeire is. Ebbe esetleg beleőrül, de apákról ritkábban készítenek filmeket.) Se a helyzet, se a téma nem újdonság. Ettől Gyöngyős- sy Imre és Kabay Barna „Várakozók" című filmje még lehetne remekmű is. Csak éppen nem az. Rosszul megírt szerepből még olyan kitűnő színésznő, mint Törőcsik Man, se tud jót fabrikálni. Arról van szó, hogy valahol Magyar- országon, egy feltűnően jómódú portán az anya (Törőcsik) várja a harctéren elpusztult gyerekeit. Tudja, nem tudja, nem akarja tudni, hogy azok soha többé nem jönnek. A várakozásban társa a dada (Maja Komorowska), akinek a szerepe lényegesen jobban sikerült. Kitűnő színésznő is játssza és a film íróit a jelek szerint nem zavarja, hogy dadai minőségében már eleve a főszereplő fölé kellett hogy nőjön Pedig az anya az örök és nem a dada. AZ EDDIGIEKBŐL az olvasó úgy vélhetné, hogy a film ismertetője gonoszkodni akar. Távol álljon tőle! Gyön- gyössy Imre már a Virágvasárnap-pal bebizonyította, hogy tud saját — Joncsó nyomasztó egyéniségétől elütő — szimbólumrendszert teremteni. Akik látták, azt vall iáit, hogy a Szarvassá vált fiúk~ban ezt sikerült továbbfejlesztenie. Itt nem. Ugyanis, ha egy film csak szimbólumokból áll, bármilyen kiválóan fényképezzen is az operatőr (Kende János), ettől még nem lesz film. Használjunk egy távoli hasonlatot A gótika a templomok ereszcsatornáinak végére is szörnyeket formázott vízköpőként. A szörnyeknek itt volt funkciójuk. A távolkeleti buddhista templomok az európai ízlés szerint azért nehezen élvezhetöek, mert jószerivel más sincs rajtuk, csak faragvány. Ha egy filmben más sincs, csak szimbólum — akkor a néző érzése az előbbihez hasonló. Az, hogy a szimbólumok között ló is szerepel, mór egyenesen nyomasztó és sajnálkozni késztet. Azt sajnáljuk, hogy nem vagyunk tengermenti náció, halásznép, a vikingek ivadékai. Ez esetben a megfelelő szimbólum talán a tonhal lenne, vagy egy bálna. A MŰVÉSZMOZI KLUBJÁBAN (kitűnő hely, kitűnő lehetőség!) vitára került sor a Várakozók elmúlt hétfői szekszárdi első vetítésének befejeztével. A vitán nem vett részt az, akit meghívtak: — Gyöngyössy Imre, megyénk értényi szülötte. Ha részt vesz, nagyjából azt hallhatta volna a jelenvoltaktól, amit a fentiekben leírtunk. A ritka esetek egyike volt, amikor a recenzens meggyőződhetett arról, hogy véleménye tökéletesen egyezett a nézőkéveL W ORDAS IVAN f-j—. lyeiből, mint valami titkos Har. mónia a Káoszból. A Logikának és a Muzsikának titokzatos összefüggése nyilatkozik meg a Jean Christophe költőjének szellemében is, mely nála egyszersmind a német és francia szellem szintézise: mert a Logika felé feszül a francia, s a Muzsika felé feszül a német. Senki úgy meg nem érezhette az emberi szellem fényének nagy egységét a nemzetek szellemeinek szivárványszíneiben, mint Romain Rolland: mert a maga szellemében érezhette ezt a színekre böfnló egységet. Éhnek az emberi egységnek nevében kell köszöntenie őt minden nemzetből, mindenkinek, aki minden nemzetek és minden művészetek és minden missziók testvérségére és emberi voltára ráébredt. B abits mindvégig nagy figyelemmel kísérte Romain Holland pályáját. Ennek döntő fordulata, a fasizmus és militarizmus elleni első, amszterdami világkongresszus 1932-ben Barbusse és Rolland kezdeményezése közvetlen indítéka. Babits háborúellenes ankétiának, amelyet 1934-ben a Nyugat hasábjain szervezett; „Mit tegyen az író a háborúval szemben?” Do- bossy László, Romain Rolland legnagyobb magyar szakértője, joggal állanítia meg: „Babits ankétja kétségkívül része annak a nagy szellemi mozgásnak, amelvét Holland és Barbusse kezdeményezésé kiváltott”. A francia írónak az első világháború folyamán meghirdetett „Dánhumanizmusa” most újraéledt és szinte szó szerint egyezett Thomas Mann „harcos humanizmus” követelésével. Babits rögtön Hitler hatalomátvétele után vezércikket írt a Nyugatba Göbbelsék könyvégetése ellen, később élete egyik legbátrabb cikkében állt ki Thomas Mann mellett, amikor bonni díszdoktor- ságától megfosztották. Romain Rolland Gorkij meghívására 1935-ben tanulmányutat tett a Szovjetunióban. Babits kevésbé szabad társadalomban élt és ' 1918—19-es közéleti posztjai miatt állandó gyanúperrel kísérték működését. „Babits, az orosz forradalom és az orosz írók” című orosz nyelvű tanulmányomban bőséges adattárat állítottam össze őszinte érdeklődéséről a Szovjetunió és az orosz irodalom iránt. Külön tanulmányt érdemelne (dolgozom is rajta), mennyire befolyásolta Illyés Gyula forradalmár magatartása Babits szerkesztői működését, sőt költői- esszéírói alkotásait is Illyéssel való mindennapi érintkezése és élete legszorosabb barátsága Idén nyáron alkalmam volt meglátogatni Romain Rolland szülővárosát, Clamecyt, és élete végének színterét, Vézelayt. Amit eddig tudtam Babits és Rolland párhuzamáról és lélekrokonságá- ról, az ott a helyszínen egész plasztikusan formálódott ki agyamban. Nem véletlen, hogy 1918-tól haláláig Babitsot is meginvitálták azokba a nemzetközi békemozgalmakba, amelyekben Romain Rolland vezető szerepet játszott. R omain Rollandnak távolról sem csak egy szűk írói körre volt hatása, a huszas években tömegek olvasták nagy kortörténeti regényét, a felszabadulás óta pedig éppen idétr jelent meg harmadik kiadásban, 31 ezer példányban „Az elvarázsolt lélek”, bur- gundial Háry-regénye, a Colas Breugnon pedig százezres példányszámban több kiadásban forog közkézen. Ideje tehát, hogy Babits és Rolland világ- irodalmi jelehtőségét és párhuzamosságát részleteiben tisztázzuk. GÁL ISTVÁN Benedek Marcel lal, Laczkó Gézával és másokkal együtt izgalommal olvasta Romain Rolland háborús naplóját. Babits Szabó Ervintől még a Lenin által irányított, úgynevezett zimmerwaldi mozgalom folyóirat, a Demain-t (Holnap) Is kölcsönadta. Jászi kérésére írta Babits Leibnitz- tanulmányát és Szabó Ervin megbízásából fordította le Kant Ölök békéjét. Érdekes, hogy Romain Rolland 1923- ban Europe címmel indított folyóiratot, Babits és Jászi pedig 1918-ban a Revie of Eürope-ot akarta megindítani. Török Sophie írta meg, hogy amikor esküvőjük után egy héttel először utaztak Szek- szárdra, Babits a vonaton Romain Rolland Liluli című arístophanesi tragikomédiáját olvasgatta. Amikor 1926-ban Gorkij, Duhamel és Stefan Zweig Romain Rolland 60. születésnapjára emlékkönyvet adott ki, Babitscsot is fölkérték, fejtse ki véleményét az akkor már „Európa lelkiismereté”-nek nevezett nagy francia íróról. Európa, Ázsia és Amerika akkori vezető írói, filozófusai, történészei és szociológusai működtek közre a Zürichben megjelent pazar kötetben. Babits franciául megjelent tanulmánya azonban még a világirodalom akkori nagy neveinek hozzájárulásai között is messze kiemelkedik. Szövegét egyetlön kötetébe se vette be és minthogy ez akkor egy budapesti napilap hasábjain jelent tneg, amely ma már még könyvtárban is hozzáférhetetlen, itt közöljük teljes terjedelmében. Ember harcosát köszönteni; s az emberek sorában a magyar, nem kisebb és nem rosz- szabb ember, mint a többi. Testvér köszönti a testvért: mert magyarok közt is harcolt ar. ember s a költő ugyanazon falka-átok ellen; s ez az átok a kis nemzetnél talán még erősebb, mint a nagynál. Mondják, a költő nemzetének gyümölcse és kincse: mert művészetének anyaga, a nyelv, a legnemzetibb. De művészet és nyelv nemcsak színes ablk- kok-e, melyeken át túl a nemzeteken az Brfiberig látunk? Melyik művészet csiszolta ezt az üveget valaha simábbra, kristálytisztábbra és átlátszóbbra, mint a francia? Melyik avatta jobban céljává és hagyományává, hogy az Emberiség szószólója legyen ? Ennek a hagyománynak örököse Romain Rolland: mennél kevésbé hűtlen az Emberiség eszméihez, annál hívebb nemzete hagyományaihoz. Ez a művészet, mint mondani szokják „egyszerűségében nagy”, mert úgy van talán a Stílussal is, mint az Asszonyi Hírnév tisztaságával: hogy annál makulátlanabb, mennél kevesebbet kell beszélni róla. S alig van a költői prózának mestere, akinek művészetéről nehezebb lenne tanulmányt írni, mint Romain 'Rollandéról ■— hacsak nem oly tanulmányt, mint ő írt az Emberi Szellem némely nagyjairól: s mely a Művészen keresztül folyton az Emberre csüggeszti tekintetét. Romain Rolland stílje átlátszó, mint a jó emberek arca; nyelve egyszerű eszköze egy emberi missziónak. * S amüv egyszerű a nvelv, olyan egyszerű tulaídonkénnen a misszió 'is: egyszerű, logikus és magától értetődő: amit talán érmen azért nem akar meg. érteni a logikátlan világ. De a Logika hatalma nagy; utat törve az emberi szellem mé
