Tolna Megyei Népújság, 1975. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-19 / 246. szám
t Kié a képzőművészet? Ha idegen natok alatt felmérjük az ottla- kók lakáskultúráját. Csaknem mindenütt modern berendezést, könyveket, szép szőnyegeket látunk. A szobák falán többnyire olajnyomatok függnek: a főhelyen Krisztus az Olajfák-he- gyén, szarvast űző agárfalka, vagy libákat terelő pásztorlányka. A többi faldísz néhány kinagyított esküvői kép, vagy portré, a keret sarkába tűzött családi fényképpel, havas hegycsúcs, „emlék” valahonnan, a fiatalok szobájában magazinokból kivágott reklám, vagy szexfotó. Az igényesebb lakás- tulajdonos rézkarcokkal, bekeretezett reprodukcióval igyekszik megtörni a fal egyhangúságát. Ennél többre nemigen futja, még a viszonylag magas átlagkeresetű dolgozó fizetéséből sem. A kiállítások egymást érik, a látogatók száma növekszik. Egyre többen vesszük észre: lenne mivel felcserélni az olajnyomatokat. Létezik' és nem is akármilyen a mai magyar képzőművészet; nagyon sok és szép képet, festményt mutatnak be és kínálnak eladásra. De ki veszi meg? Ki tudja megfizetni? Hova kerülnek azok a képek, amelyek az 1974. évi 27,2 millió forintos állami támogatásban részesültek? Egy részüket megveszi az, akinek a gyűjtés a hobbija, aki áldoz rá, vagy van rá pénze, más részük, — erős a gyanúm — ha nincsenek éppen kiállításon, az alkotók műhelyeiben jobb sorsukra várnak. A Képcsarnok Vállalat 1974-ben 42,9 millió forint értékben adott el műalkotásokat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden magyar család otthonában ott díszük a ráeső hányad. Tudniillik egy- egy műalkotás igen drága. Még akkor is, ha részletre vásárolhatunk, még akkor is, ha tudjuk, hogy zsűrizett, valódi műalkotásokra adtok ki a pénzünket j A szekszárdi Szinyei-Merse terem kiállításai soha nem hemzsegnek a látogatóktól. Nem is csoda. Az ember már a kirakatüvegnél megreked; egy közepes nagyságú festmény 3— 6 ezer forintba kerül. Jelenleg Rác András mozaik-kiállítása látható. „XXVI. Kompozíció” című, 20x10 cm-es hidegzománc képét pontosan 2 ezer forintért árulják. Természetesen jól tudjuk: a művészet nem mérhető centiméterekben. Dehát akkor mégis miben? Abban, hogy hányán tekintették meg a kiállítást, vagy hogy mit mond az értő közönség, a szakvélemény, vagy éppen a kritika? Nem inkább az lenne az igazi értékmérő, hogy a művész hány képe került a dolgozó nép otthonába? A mesés árakat nézve a festőművészek, az alkotóművészek kívülről tudhatják, hogy honnan lehet visszakérni gvűj. teményes kiállításukra alkotásaikat. Hz emberek töb£?* igényesebb, egyre többet ad az otthonára, így hát szívesen áldozna művészi alkotásokra, festményekre is. Még akkor is áldozna, ha tudná, hogy csupán szépérzékére — nem pedig műértésére — hallgatva vesz meg egy alkotást, csak azért, mert valami miatt megtetszett. Venne, annak ellenére, hogy esetleg nagyzási mániával, vagy sznobsággal vádolnák — ami még mindig jobb, mint a semmi, hisz a műveltséghez vezető út sokszor sznobsággal van kikövezve. Mindaddig, míg — anélkül, hogy a rríűvek művészi értéke devalválódna nem igazítják a pénztárcákhoz az árakat, mindaddig, míg a képzőművészet nem lesz a szó szoros értelmében mindenkié, mindaddig, míg a művészet — ami végül is nemzeti kincs — a kiállítótermekben és a műtermekben halmozódik, marad az olainyomat és a retusált családi fénvkép. Meglévő és alakuló ízlésünk ellenére. U.V.M. Sok az új ház Cikón Cikón a hatvanas évek végén jelentkezett nagyobb mértékben a lakosság házhelyigénye. A községi tanács, — amint ez a végrehajtó bizottság legutóbbi ülésén elhangzott —, már 1970-ben 23 házhelyet alakított ki. A porták közül öt kivételével valamennyi gazdára talált. Az eladásra váró telkek akkor lesznek kapósak, amikor — a falu víz- rendezési tervének végrehajtásával, árok építésével — lejjebb szállítják ezek talajvízszintjét. Ebben az évben további tizenegy házhelyet kínált eladásra a tanács; közülük már csak négy vár vevőre. Áz új cikói házak közül a régebben épültek sátortetősek; az újabbak többsége szuterénnel épült. Az építkezőknek csak kisebb hányada keresi kenyerét a mezőgazdaságban. A többség Bonyhádon, Pécsett és Komlón dolgozó ipari munkás.-- . •>.- • - </ ^6«; Összeállította László Ibolya, a belpolitikai rovat vezetője. Jelenteni valónk nincs A HÁBORÚ ALATT olvastam egy azelőtt sosem hallott ne-’ vű japán író, Ashihei Hino könyvét. A-címe ugyanaz, amit e' kis írás címéül választottam. A könyv testes volt és úgy él emlékezetemben, hogy. nagyon, jó. Egy. japán- őrmester emlékeit tartalmazta, hazája Kína ellen indított; rablóháborúja idejéből, amikor a hadijelentésekben nem volt mit megemlíteni, de a névtelen kis. emberekkel ezer é's ezer nekik fontos, másoknak feljegyzésre nem' érdemes dolog történt. Mindezt a véletlen juttatta eszembe és az, hogy égy kollégámmal megtettük a Szekszárd—Simontornya—Tamási—Szekszárd utat. Minden különösebb cél ■ nélkül,• pontosabban-azzal, a céllal; hogy olyankor nézzünk körül a megyében, amikor „nem történik semmi”. Semmilyen üfem átadását nem jelentették be, nem kaptunk hírt égyenlen komolyabb • értekezletről sem, és tudomásunk szerint Tolna ^negyében sehová se vártak képviselőket, állámférfiakat, ' ' | ” . / ' . Kajmád környékén térképészek helyeitek el háromszögelésí alappontot,- eszünkbe juttatva, hogy 1 nemcsak . Tolna .megyében, hanem egy 93 ezer négyzetkilométeres, orszpg térkéf>háló, zatának egyik kockájában is'élünk. Nagydorognáí az új bén- zinkúttól ki_ és bekanyarodó autók igazolták, hogy a helyi Áfésznek érdemes volt megnyitnia ezt az üzemanyagtöltő állomást.., Odébb féltucat munkás egy kis szakaszon járdát épített, ami alighanem nagyon, fontos, annak a néhány száz; embernek-, aki a jövőben itt majd nem kell, hogy sarát tapossóri. Bikácson egy csődöt mondott autóbuszt javítottak!' Simohfof» nyán egyszerre nem kevesebb, mint ötvenkilenc'lakás jáiad'á- sári. láttunk embereket szorgoskodni, ötvenkilenc lakás áz' országos statisztikában a .tizedespont mögötti szám-értékét sémii emeli, de ha égy család esetiben csak. három'személlyel szái mólunk, majdriem százhatvan simontornyainak. jelent .ember ribb körülményeket, ' ' s U l-‘ ‘ •' ■ ' ■ Tf’ Toínanémediben egy részeg habozott az italbolt' előtt, hogy beménjen-e, vagy sem. Bement. Pincehelyen a Vörösmarty téren új lárigossüfő pavilont pillantöttünk' meg, a pincehelyieknek kellene eldönteniük, hogy a legjobb helyen áll-e. Tamásiban út éPül, egy sereg lakás, az új gimnázium, az új központi étté* j rerriben pedig pazar körülmények között ebédelt' két-háromV. osztálynyi kis iskolás. A gyula ji erdőgazdaság útmenti telepén kazalozták a vadnak szánt téli takarmányt. Szakályban- meg*,' nagyobbították a kisvendéglő konyháját, ami most az eddigi- ' nél kétszerié több vendég ellátását biztosítja. Ennek alighanem a szakályiak mellett az úton járók is örülnek, hiszen ke- vés hely van a megyében, ahol ízesebben főznének, mint itt, Hőgyészen egy biciklista megmutatta, hogyan kell fittyét. hányni a KRESZ-nek. A kétyi domboldalon szépen megeredtek a-nemrég telepített fenyőfacsemeték. Zombán valaki vaskos kötég százast számolt a takarékszövetkezetből ki jövet. Sióagárd felől érkezve még mindig veszélyes ráhajtani a 6-os útra; a Szekszárd előtti kemping környéke épp olyan vigasztalan, mint korábban. A megyeszékhely közepén a villany* rendőr a Változatosság kedvéért éppen működött. Jelenteni valónk nincs. (ordas) 4 T izenöt év az ember életében nem sok idő, egy gyáréban viszont történelem, mint ahogyan az a Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat szekszárdi gyáregységének életében is. Az egységet 1960-ban azért telepítették Szekszárdra, hogy munkát adjon a háztartásból és a mezőgazdaságból felszabaduló női munkaerőnek. Ez az üzem azonban az elmúlt 15 esztendő alatt a kenyérkereseti lehetőségen kívül jóval többet nyújtott az itt dolgozó lányoknak, asszonyoknak. Ebben nagy szerepe van az MSZMP KB 1970-ben megjelent nőpolitikái határozatának. Egy kis történelem Tolna megyében közvetlenül a felszabadulás után még nem beszélhettünk jelentős számú ipari munkásságról. Az ipari munkásság jelenlétéről a megyében az első felmérések 1953-ból szólnak. Ekkor a megye összlakosságából 7193-an dolgoztak az iparban, a munkáslétszámnak csak 28,1 százaléka volt nő. 1960. Az iparosodás kezdete megyénkben. Egymás után létesülnek új üzemek, köztük a Bőrdíszmű is! A 10 744 ipari dolgozó 32,9 százaléka betanított munkás. Az 1974-es évre a münkáslétszám az 1953. esztendeinek több mint 'háromszorosára emelkedik; már 32 601-en keresik kenyerüket a gyárakban, üzemekben, 54 százalékuk nő. Szakképesítéssel a munkásság 40 százaléka rendelkezik, 42 százalék pedig betanított munkásként vesz részt a termelőmunkában. A szakképzetlenek, betanított munkások döntő többsége nő. Hatékony ösztönzés — növekvő tanulási kedv ~„A bőrdíszműben dolgozók közül mindössze 10—12 százalék nem tanul valamilyen oktatási formában. Az üzem vezetősége az előírt kedvezményeken kívül is sokat nyújt a munka mellett tanulóknak. A vállalat egyetemet és főiskolát végzett dolgozói segítenek a tanulóknak a szakközépiskolai érettségire felkészül. ni. Az iskola elvégzése után pedig jutalomszabadság» ban és pénzjutalomban részesül, aki elvégezte tanul» . mányait.” , \ ‘ ' (Részlet az SZMT részére készült jelentésből.)' Fenyves Ágnes 1960 óta dolgozik a Bőrdíszműben, ahová gimnáziumi érettségivel került. 1971-ben korábbi elhatározása; mellett kitartva beiratkozott a cipőipari szakközépiskolába. (Az iskola beindítását ek. kor már két éve tervezték.) 1975-ben érettségizett. Jelenleg már a könnyűipari főiskola levelező tagozatának hallgatója. — Az üzem segítsége nélkül saját erőmből ezt nem tudtam volna megvalósítani. Hetente háromszor jártunk iskolába. Hogy a tanításon részt, vehessünk a gyár kultúrtermét alakították, ’ át munkateremmé, mert csak így tudták biztosítani számunkra az egy műszakot. Az érettségi, előtt Mészáros, Istvánné íech., nológiai csoportvezető és mások is segítettek nekünk az érettségi tételek kidolgozásában. Az érettségi után szorgalmunkért, kitartásunkért mind, a- tizénnyölcan ezer forint pénzjutalmat, kaptunk. ’ 1 Apró termetű, törékeny, szőke asszony. A bemu— tatkoZásnál csuklóját nyújtja Kosztolányi Sándorné, mert a keze ragasztós. Brigád.vezető és 44 éves. — Mióta elkezdtük az iskolába járást' megnövekedőit az itt dolgozó nők tanulásh-kedve.. ..Tavasszal elvégeztem a szakmásítót. Annyira benne, vagyok már a tanulásban, hogy belevágtam a ^szakközépiskolába is. Ez az utolsó lehetőségem, ki kell használni. A brigádban 22-en vagyunk,'egy .kivételével mindenki elvégezte a nyolc általánost! i »t..— Merre tovább? Elégedettek ezzel"az eredménynyel? — tudákoltam az üzem vezetőségétől. Stugner Rudolf párttitkár; — Ahonnan a gyár elindult, ahhoz képest riagyon szép eredményeket értünk el. Ha így haladunk, két éven belül az üzemi pártalapszervezet valamennyi 40 év alatti tagjának nemcsak általános iskolai végzettsége lesz, hanem az ML középfokú is. Azoknak, akik tanulmányaikat elvégzik, 400 forint pénzjutalmat adunk. A nagy tanulási igényekhez képest, sajnos a lehetőségek igen korlátozottak. „f' Göttlinger József igazgató; — Komolyan vettük a nőpolitikái határozatot. Még áldozatok árán is biztosítjuk, hogy tanuljanak1 az asszonyok. Két műszakban dolgozunk, a tanítási napokon sokan kiesnek a termelőmunkából Ezért a kétműszakos oktatást kellene valahogyan megvalósítani, vagy azt, hogy kéthetenként legyen tanítás, Palkó Lászlóné szb-titkár; — Azzal, ámi van,- soha nem lehetünk elégedettek. Erőnkhöz mérten a jövőben is maximális segítséget nyújtónk azoknak, akik tanulni akarnak. A folyamatos továbbtanulás érdekében ütemtervet készíti • Előre a jó úton „Társadalmunk megszabadította a nőket a kiszolgáltatottság súlyos terhétől és 1 megnyitotta számukra az utat az egyenjogúsághoz... A továbblépés iránya: a nők fokozódó részvétele a társadalmilag szervezett munkában, szakmai és általános műveltségük emelése..határozta meg a következő időszak fontos tennivalóit a XI. pártkongresszus. Hogy ez a határozat a gyakorlatban mindjobban érvényesüljön a Bőrdíszműben, mindent megtesznek: a munkaerő- hiány ellenére is hatékonyan ösztönzik a nőket a továbbtanulásra és segítik őket abban, hogy szakmai és általános műveltségük emelkedjék. De a nők ta-' nulnak azért is, hogy a jövőben helytálljanak a vezető funkciók betöltésében. így érvényesül a gyakori latban a kongresszusi és a nőpolitikái határozat. A bőrdíszmű jó úton halad, s ezen az úton társul várja a megye többi üzemét és vállalatát. 'VERESS ÉVA r> ff \r ff Bőrdíszműves továbbtanulók
