Tolna Megyei Népújság, 1975. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-15 / 242. szám
Meddig lesz sarga a szekszárdi ivóvíz ? Vasialanílót kellene építeni - H csővezetékben sok a lerakódás — Feleslegesen mosatják a nyomóvezetéket Örök témáról olvashat az alábbiakban a kedves olvasó. Nem találjuk fel a spanyol- viaszt, ha ismét a közvélemény nevében írunk a szekszárdi ivóvízről. Olvasóink többsége ismeri a témát, hiszen évenként legalább egy-egy alkalommal megírtuk, hogy miért sárga a víz, mit kellene tenni, hogy ne legyen az. Az eredmény, ami cikkeink nyomán született, s az intézkedések, amelyeket cikkünk nélkül is megtettek az illetékesek, hatásai ismertek: változatlanul sár. ga a víz. Miért rozsdás? A szekszárdi ivóvíz íze kifogástalan. A környező városokban sok a panasz a víz ízére, nálunk a színére. Ez tulajdonképpen szerencsés helyzet, hiszen ülepítés után a vízben lévő rozsdásodás lerakódik. Gusztustalan azonban, ahogy a csapon kijön. A Szekszárdot vízzel ellátó szivattyútelepek olyan dunakavics-ágyba vannak helyezve, ahol a talajnak nagy a vastartalma. Az oldott, lebegő, mikron nagyságú szemcsékből, ha kevesebb kerül a vízbe, nem feltűnő. Sajnos az ülepedés miatt néha igen nagy koncentrációban jelenik meg a csapon. Minden csőbe lerakódik Városunkban a vízvezeték csőrendszere belülről olyan, mintha bundával — ilyen rozsdás lebegő valamivel — töltötték volna ki. Néhány alkalommal magunk is megszemléltük: a tíz centiméter átmérőjű nyomócsőben például a belső falra másfél centiméter vaspor — nevezzük így — rakódott le. Találtak azonban csőtörés al. kalmából olyan csövet is, amelyben vastagabb lerakódás volt. Érdekes, hogy a régi öntöttvas csövekben éppen úgy lerakódik ez a vaspor, mint a mostani acélcsőben, vagy az eternitben. Tehát nem lehet a csőre fogni a vasasságot. NyomásViilönbség A víz állandóan zavaros, mert a városban lévő hálózatban soha nem egyforma a nyomás. Ha nyomáskülönbség lép fel, akkor a korábban lerakó- dott iszap megmozdul, és ennek nyomán több tíz méter hosszan ki lehet mutatni, hogy a csőből elszabadult az isz.ap, és a háziasszonyok máséban lévő ruhájára, a fürdővízbe, vagy énoen a levesnek fogott vízbpn íelem'k meg. Ez a nyomáskülönbség azonban, ha nem is állandó, még’s gvakori, mert a nagvobb fogyasztók hirtelen víz.kivétele, egy cső- renedés, vagy énnen a szakszerű csőmosás előidézi ezt a jelenséget. Mossák a cs’vet Két éve először csehszlovákiai szakembereket bízott meg a Tolna megyei Vízmű, hogy a szekszárdi hálózatot takarítsa ki. Ez megtörtént, a víz azonban azóta is változatlanul zavaros. A lerakódás folyamatos, hiszen a vízadó réteg nem változik. A csehek után a magyar szakemberek is mosni kezdték a csövet. Olyan eredménnyel, mint két évvel ezelőtt. Egy- egy szakasz ha megtisztul, csak néhány napig adja a tiszta vizet, utána ezen is újra sárga víz folyik. Tehát úgy is mondhatjuk, hogy fölösleges pénzt kiadni a csövek mosására. Lehet szűrni A víz házi tisztítását tudjuk tehát ajánlani, azonban ez any- nyira sziszifuszi munka, hogy csak jó idegzetű emberek tudják a csap alá tartani házilagos tisztítójukat. Ez a következőképpen készülhet. Vegyünk elő egy nagyobb, műanyag gyümölcsmosó tálat, amelynek az alja lyukacsos. Ebbe helyezzünk el kb két csomag vattát. Ebbe a szerkezetbe lassan folyassuk a vizet, meglátjuk mennyi üledéket tudunk felfogni. Még jobb ez a szűrő, ha a műanyag edény rácsozatára a vatta alá, két rétegben flanelt teszünk. Persze háromnégy tagú család fürdővizét így nem lehet megszűrni. Főzéshez, kisebb darabok mosásához azonban a szűrő megfelelő — kipróbáltuk. Mftl nem tisztítja a válSalat? * Joggal teszik fel olvasóink a kérdést, miért nem tisztítják a vizet. Köztudomású, hogy elkészült a vastalanító berendezés, amelynek meg kellene tisztítania a földből kiszívott vizet. Ez a berendezés működik is, de eredménye alig észrevehető. Egyrészt azért, mert a város vízigényének alig felét tudják porlasztani, vastalaní- tani, és a legnagyobb baj, hogy ezt a tiszta vizet is abban a csőben küldik a fogyasztóhoz, mint a másikat. Valójában tehát ez is fölösleges munkának tűnik. Mert hiába működik a berendezés, á tiszta víz nem külön csövön megy a városba, s nem iS lehet követelni, hogy ettől a szivattyúháztól külön csőben vigyék valamelyik lakótelepre a tiszta vizet. A következő ö éves tervben? Mit hoz a jövő? A városnak nagyon sok pénzre volna szüksége, hogy akkora vastalanítót lehessen építtetni, amely az igényeknek megfelel. A következő tervidőszak elején vagyunk, talán szóba kerül majd illetékesek körében a szekszárdi ivóvíz vastartalma, a lakos, ság panasza. Mindenesetre jelen írásunk álljon emlékeztetőül, a fogyasztóknak azért, hogy nyugtassuk őket, nem lehet tisztább a szekszárdi víz, objektív okok miatt — és az illetékeseknek, a vastalanító ügyében döntésre jogosultaknak, hogy érezzék még inkább mennyire kellene már a szekszárdi vezetékekbe tiszta Vizet engedni! PÁLKOVÁCS JENŐ MegalaM a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület Tolna megyei csoportja Tegnap délután Szekszárdon, a Hazafias Népfront megyei bizottságának székházában tartotta alakuló ülését a MTESZ Tolna megyei szervezete tizenötödik tagegyesülete, a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület. Az ünnepélyes alakuló ülésen, me. lyen megjelent Antus Antal, a megyei pártbizottság gazdaság, politikai osztályának munkatársa, Vári György, a MTESZ Tolna megyei szervezetének elnöke mondott megnyitót. Ismertette a MTESZ munkáját, majd beszélt az új egyesület helyéről és funkciójáról a tagegyesületek között A megnyitót követőén Gedeon Sándor, a MIÉ újítási szakosztályának vezetője előadást tartott „Az iparjog szerepe és az újítások időszerű kérdései” címmel. Elmondta, hogy az iparjogvédelem a gazdasági élet fejlesztésének ösztönzője. Célja: hogy a jogszabályok se. gítségével biztosítsa annak egészséges fejlődését. Beszélt az Ipari jogvédelem történetéről, elmondta, az élet szülte az újítások, know-how-k, s aa ipar fejlesztésében jelentős szerepet betöltő új tényezőket. Ezeknek védelmét jogszabályok biztosítják. Ezeknek célja, hogy racionalizál- tabbá tegye a termelést, a takarékossággal, a munkakörülmények javításával könnyebbé, biztonságosabbá, gazdaságosabbá tegye az ipari tevékenységet. Ismertette az iparjogvédelem tartalmát, mely magába foglalja a műszaki alkotások védelmét, ezen belül a szabadalmakét, a formatervezéssel kapcsolatos ipari min- tákat. Az előadást követő szünet után az alakuló ülés részvevői megválasztották a Magvar Iparjogvédelmi Egyesület Tolna megyei csoportjának vezetőségét. Kulcskérdés: a termékszerkezet (1.) Mindenki egyetért, de... Tudnivalók az őszi BNV-röl A Dobi István úti budapesti nemzetközi vásárközpont területén szerdán nyitja meg kapuit a fogyasztási cikkek nagy nemzetközi kínálatát bemutató második őszi szakosított budapesti nemzetközi vásár, amelyen hazánkkal együtt 24 ország és Hongkong csaknem ezer kiállítója tárja fel kínálatát, újdonságait hatféle szakmai csoportosításban: az öltözködés, az otthon, a háztartás, az élelmezés, a szabad idő és a közlekedés szektorában. A 9 napon át nyitva tartó vásárt naponta délelőtt 10 órától délután 7 óráig, a korábbinál egy órával tovább tekinthetik meg a látogatók. A nemzetközi bemutató első felében, október 15-től 19-ig egész napon át a nagyközönségé a vásár, és a második „félidőben”, október 20-tól 23-ig kerül sor a szakmai programra, a szakmai napokra, amikor délelőtt 10 órától délután 2 óráig csak a szakemberek tekinthetik meg a vásárt, más látoga. tők csak délután két órakor léphetnek az őszi BNV területére. Az őszi BNV vidéki látogatói 33 százalékos menettérti utazási kedvezményt vehetnek igénybe. Budapesten az eddig is megszokott járatokkal: földalatti vasúttal, autóbusszal, villamossal, továbbá iránytaxin közelíthetik meg a látogatók a vásárközpontot A párt Központi Bizottsága 1974. decemberi és 1975. júliusi ülése — összhangban a XI. kongresszus határozatával — megkülönböztetett figyelmet szentelt a termékszerkezet változtatásának, mint a gazdasági növekedés kulcskérdésének. Németh Károly beszámolójában erről szólva megállapította: „Nem nyugodhatunk bele abba, hogy a gazdaságos termékszerkezet kialakításának üteme a népgazdaság egészében lassúbb, mint amire anyagi és szellemi erőink lehetőséget nyújtanak. A szükségletekkel nem indokolható gazdaságtalan termelés megszüntetésére sok esetben még akkor sem kerül sor, amikor annak feltételei adottak. Gátolja az előrehaladást, hogy a gazdaságtalan termelés megszüntetéséhez nem rendelkezünk mindenütt átgondolt műszaki fejlesztési koncepciókon nyugvó, azokhoz szervesen kapcsolódó konkrét cselekvési programokkal.” KÖLCSÖNHATÁS, GÁTAKKAL A gazdasági, a termelési és termékszerkezetet jelképesen úgy ábrázolhatjuk, mint szétágazó utak betorkollását egy- egy főútvonalba. Ez utóbbiak ismét azonosan kapcsolódnak, s persze, a „forgalom” két irányú! A termékszerkezet befolyásolja az adott ágazat termelési szerkezetét, ez a gazdasági szerkezetet, ám fordított sorrendben ugyanez a helyzet. A kölcsönhatás azonban csak papíron zavartalan. A gyakorlatban gátak — többnyire restség, lassúság, érdektelenség stb. szülte akadályok — magasodnak az utakon. AZ AZONNALI CSELEKVÉS ALAPJAI Sűrűn beszélünk napjainkban a cserearányok romlásáról. Arról kevesebb szó esik, hogy e romlás nemcsak azért következett be, mert emelkedtek az importárak, hanem azért is, mert a nehézkes, néhány területen örököltén merev termelési szerkezet nem volt képes a rugalmas igazodásra, a számunkra kedvező feltételek mellett exportálható áruk arányának gyors növelésére. Azaz hiába a felismerés, ha nincsenek meg az azonnali cselekvés alapjai. S az okok másik, szintén kiterjedt csoportja: ott is lassú a változás, ahol az alapok adottak hozzá. Gazdasági fejlődésünkben döntő szerepet játszik a gépipar. Folyamatos korszerűsítése — mind a gyártást, mind a gyártmányt tekintve — elengedhetetlen. tényezője az egész magyar népgazdaság haladásának. Ugyanakkor a belső piac — akár a felhalmozást, akár a fogyasztást nézzük is — viszonylag szűk, tehát a gazdaságos terméksorozatok csak úgy állíthatók elő, ha exportálni lehet az áru egy részét. Napjainkban a gépipar termelésének több mint egy- harmadát külföldön adják el. A távlati tervezés szerint ez az arány hatvan százalékig is bővülhet, ám egyre inkább csak az lehet, azt szabad eladni, ami minden piacon árban, műsfaki jellemzőkben, használati értékben versenyképes. Most pillantsunk a tények következő csoportjára. A gépipar termékeinek egyharma- dát legalább kilenc éve — Vagy még régebben — hozták újdonságként a piacra. A gyártott áruk további egynegyede négy-nyolc esztendős' Ezzel szemben a termelésből kivont, megszüntetett cikkek esztendőnként a teljes termelésnek mindössze néhány százalékát teszik ki. HA A PAPÍRON MÚLNA Érdekes tudakozódásra vállalkozott a Pénzügyminisztérium és a Gazdaságkutató Intézet. Vállalatvezetők széles körétől kérdezték meg, a gazdaságtalan termékeknél miben látják a veszteség okát? A válaszok többsége első helyen az árat jelölte meg... Ezek szerint az áremelés „gazdaságossá1' varázsolná ma ráfizetéses cikkek sorát!? Ha a papíron múlna, gyorsan „rend” lehetne. A nagyon is idézőjelek közé kívánkozó gondolkodásmód jól jellemzi az általános magatartást, s következményként a helyzetet, melyet szemléletesen fogalmazott meg Németh Károly elvtárs, a cikk bevezetőjében idézett szavaival. Az ár lényeges tényezője a termék megítélésének. Ennél semmivel sem kisebb mérce azonban a költség, az arra adandó válasz, miért kerül annyiba a vizsgálandó termék, amennyiért előállítják, ameny- nyit kérnek érte? Szükséges-e minden ráfordítás, hol nyílik mód megtakarításra stb. Erre ma még a kelleténél, a lehetségesnél ritkábban hangzik el a felelet. MÉSZÁROS OTTO (Következik: Ki mire panaszIC'vH’ V 1975. október 15.
