Tolna Megyei Népújság, 1975. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-11 / 213. szám
Ilést tartott a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Napirenden: a tanácsi dolgozók élet- és munkakörülményei Ismerkedés a gazdagsággal Mikor válaszoltam arra a kérdésre, hogy hol töltöm idei szabadságomat, a fiú arcára kiült a sajnálkozás. Nem külföldre, „csak ide" Miskolc-Tapolcára megyek? Bizony az nem valami nagy kaland. Ök, a szülei, meg a húgb Spanyolországba mennek. Tavaly lent kempingeztek a bolgár tengerparton, de az már nem volt érdekes másodszorra. Viszont majd mostl Valencia az úticéljuk, ott él a papa egy volt iskolatársa, de azért elmennek Barcelonába, Madridba és Cordobába is. A papa megígérte, ha úgy adódik, megnéznek egy bikaviadalt. — Te jártál már Észak-Mogyarországon? A tagadó szó a világ legtermészetesebb hangján hagyta el beszélgető partnerem száját. Észre is vehette megütközésemet és nem érintette valami kellemesen a folytatódó kérdezősködés sem. — Sopron, Veszprém, Szombathely, Szeged láttak-e téged? — kérdezem, sorra véve ezután az országnak mindazon nevezetes településeit, ahol valamiféle műemlék, földvármaradványokj vagy későbbi várak romjai, népi műemlékek, ritka múzeumi látnivalók találhatóak. Mondja, hogy csak néhány iskolai kiránduláson volt, de azokban az volt a legérdekesebb, hogy a szülei elengedték. Siklóson például egyszer valami szervezési hiba folytán úgy nézett ki, hogy nem lesz szálláshelyük, az „haláli" volt. Mi maradt a vár történetéből, a vidék mai népének életéből, mint ismeret? Csak az, hogy „haláli" volt a kavarodás. Minek szaporítsam a szót? A fiú azóta a műegyetem első' éves hallgatója és ha világjárásról esik szó, elmondhatja, hogy majd mindegyik szomszédos országban járt a szüleivel, akik egész kicsi „gubó" korától cipelik magukkal mindenhova, de nem tudja milyen a Bakony-vidék, a Bükk-fennsík, (ami nemrég lett nemzeti park), mit kínál megismerni és szeretni valókban a Kis- és Nagyalföld, a zalai táj, vagy azt, hogy hogyan élnek a nyírségiek és így tovább, clégse vigasznak, hogy nincs egyedül? Aligha. Sajnos, igen sokan vonnak, akik a haza ismerete nélkül vágnak neki a nagy ismeretien, a határon túli világ felfedezésének,1 mart az a divat. Világért sem akarok messzemenő következtetéseket levonni,' de gyanítom, hogy főként a kultúrtörténeti ismeretek iránt közömbösek közül verbuválódnak azok, akik időben megtudják, mivel lehet odakint csencselve megtoldani a zsebpénzt?! Vagy azt, hogy hol érdemes vásárolni Bécsben, mit kaphat az utazó olcsón a különben drága Párizsban és így tovább. Egyszóval, felületes ismeretekkel indulnak világot látni és csak felületi élményeket hoznak haza a „menő" ruhadarabok és a gyakorta rövid élettartamú használati tárgyak mellett. Ezeket is csak azért, mert külföldiek és meg lehet bómultatni őket azokkal, akik elalélnak a gyönyörűségtől, s pukkadoznak az irigységtől, ha külföldi cuccokat látnak. Mostanában olvastam egy statisztikát, mely arról szólt, hogy évente, főleg nyaranta kisebb népvóndorlásnyi tömeg vendégeskedik hazánkban. Az sem lebecsülendő létszám, amit a külföldre évente tőlünk utazók száma jelent. De azért „csak a Bükk* fennsíkon" az idén és a Bakony-vidékén tavaly, boldogan tapasztaltam, hogy sokan vannak már a hazát felfedezni-megismerni kívánók. Nem tudom megmondani, milyen jó érzés volt pl. Sárospatakon a vár közelében fölfedezni a Tolna Tourist mustárszínű panorámabuszát, vagy Tolna megyeiekkel találkozni Miskolc- Tapolcán, vagy később Szegeden és Gyulán. Ahány emberrel csak beszélgettem, mindnek az volt a véleménye, hogy tulajdonképpen akkor érdemes külföldi utakra menni, amikor már a haza minden zegzugát megismertük, mert ismerkedés nélkül még felbecsülni sem tudjuk milyen hatalmas az a gazdagság, ami természeti szépségekben, történelmi emlékekben, műemlékekben és a felszabadulás 30 évének alkotásaiban a mienk, amire büszkék lehetünk. Egyébként ennek a véleménynek egyöntetűsége késztetett é sorok leírására. Mellette ki is kívánkozik belőlem a vallomás: örülök, hogy „csak" itthon töltöttem a nyarat. Annak is, hogy bár sokfelé jártam Észak-Magyarorizágon, még mindig maradt miért visszamenni I ■ " —őa— Veszélyben a bolt ellátása Hol rakodjanak a szekszárdi ötvenes áruház szállítói ? A Tolna megyei Tanács ^Végrehajtó Bizottsága tegnap délelőtt megtartott ülésén a megyei tanács elnökének jelentését követően három na. pirendet tárgyalt meg. A lejárt határidejű vb-határozatok végrehajtásáról szóló jelentés után foglalkozott a testület dr. Polgár Ferencnek, a végrehajtó bizottság titkárának tájékoztatója alapján a tanácsi dolgozók élet. és munka- körülményeinek javítására hozott intézkedések eredményeiről, majd pedig rangsorolta az e vonatkozású további feladatokat. A vitában sok szó esett a szakmai és politikai követelményszintek növekedéséről, a továbbképzésről, a közigazgatási munka szervezettségének fokozásáról, a munkahelyek fölszereltségének kedvező változásairól, a munkahelyi demokrácia továbbfejlődéséről, maid nem is utolsósorban arról az erkölcsi és anyagi megbecsülésről, mely első. sorban az elmúlt év júliusában végrehajtott bérrendezésben, majd a közszolgálati alkalmazottak munkajogi helyzetének szintén a közelmúlt, ban végrehajtott stabilizálásában nyilvánult meg. Berta Kálmán, a Közalkalmazottak Szakszervezete megyei bizottságának titkára mindenekelőtt azt fejtegette, hogy az élet- és munkakörül, mények javítására tett megyei intézkedések hatására megnőtt a tanácsapparátusban dolgozók tanulási kedve. Növekedett az apparátusban a fiatalok száma, csökkent ugyanakkor a fluktuáció. A megyei bizottság titkára szólt ezenkívül a tanácsok korszerűsítése ellenére még min. dig meglévő elhelvezési problémákról, maid pedig az üdültetés megoldást igénvlő gondjairól, Horváth Géza, az SZMT titkára azt. tette szóvá, hogy a tanácsoknak nincs munkavédelmi szabályzata, Hét hónap alatt 47 miiliáriios forgalom A vegyesiparcikk-kereskede- lem az év első hét hónapjában 47 milliárd forintos forgalmat bonyolított le, jóval többet, mint egy évvel korábban. A szakma eddigi adatad azt jelzik, hogy a IV. ötéves tervben meghatározott 52 százalékos forgalomnövekedés 73—74 százalékban realizálódik. A legtöbb gond, krónikus hiánycikk változatlanul a vasműszaki szakmában adódott. Ezekkel jellemezte az ágazat helyzetét szerdai sajtótájékoztatóján Borsos László belkereskedelmi miniszterhelyettes, aki beszámolt arról, hogy a minisztérium milyen intézkedésekkel javítja az iparcikk- ellátást. “ A ruházati ellátás elsősorban a kereskedelmi vállalatok helyes készletezési politikájának hatására, általában a keresletnek megfelelően alakult. Az év végéig várható igények kielégítésére elegendő árualapja van a kereskedelemnek. Gondot okoz azonban, hogy az ipari partnerek nem tartják a megállapodásban rögzített szállítási határidőket, a szocialista és a fejlődő országokból beszerzett nagyobb mennyiségű áru azonban segít a hazai kínálat hiányain, s fgy a ruházati kereskedelem árukínálata összességben bőséges, választékosabb, jobb a tavalyinál. noha egy sereg, a technikai fölszereltség növekedésével összefüggő veszélyforrás van jelen, vagy jelentkezik a tanácsi munkában is. Dr. Schneider Zoltánné vb-tag a kis létszámú tanácsoknak arról a gondjáról beszélt, hogy nem tudják zavartalanul érvényesíteni a szabad szombatokra vonatkozó rendelkezést. Dr. Fülöp Lajos, a személyzeti osztály vezetője pedig a szocialista köztisztviselővé való érés pillanatnyilag adott feltételeiről beszélve azt fo. galmazta meg, hogy a már tapasztaltaknak, a vezetőknek több segítséget kell nyújtaniok az apparátusba kerülő fiataloknak. Növekvő Rolitikai és szellemi felkészülés Mint azt a végrehajtó bizottság megállapította, minden szinten emelkedett a tanácsaoparátusban dolgozók politikai és szakmai felkészültsége. A munkahelyek döntő többségét a képesítési követelményeknek megfelelő dolgozók töltik be. Tekintő, lyes számot képviselnek a munka mellett tanulók is. Az 1975. első félévben lezárt oktatási évben tanácsi dolgozóink közül 64 fő tanult tanácsakadémiai előkészítőn, 16 egyetemi előkészítőn, 24 fő pedig számviteli főiskolai előkészítőn. Ezen időszakban a tanácsakadémián hatvanötén folytattak tanulmányokat, egyetemeken és főiskolán ta. nultak huszonkilencen, politikai főiskolán egy fő, a marxizmus—leninizmus esti egyetemen és annak szakosítóján hatvanan. Ismeretes, hogy a munkakörülményeket lényegesen befolyásolja a munka szervezettsége. E téren az új tanácstörvény és az azt követően megjelent számos jogszabály eredményezett kedvező változásokat. A szekszárdi ötvenes Népbolt élelmiszerüzletét tíz évvel ezelőtt nyitották meg, akkor huszonöt kereskedő havonta egymillió forint értékű élelmiszeripari terméket forgalmazott. Az üzlet forgalma manapság meghaladja havonta a 2,5 millió forintot, a létszám eggyel több mint tíz évvel ezelőtt. Tíz év óta visszatérő probléma az üzletbe érkező szállítmányok fogadása, a göngyöleg elszállítása. NAPONTA SZÁZ MÁZSA ÁRU Reggel a tejipar gépkocsija érkezik először, azután a sütőipar, majd a Füszért; következik a húsipar, a Bamevál, a bajai mirelit, és végül a Tolnákén Naponta nyolcvan-száz mázsa áru érkezik az üzletbe. A húsosok, a barneválosok és a bajai mirelit nagy hűtőkocsikkal jön, túraútjuk egyik állomása csak a Szekszárd központjában lévő nagy forgalmú, és a közönség körében kedvelt, jól ellátott üzlet. De a tehergépkocsikkal nem tudják megközelíteni az üzletet. A száz mázsa árut az embereknek háton kell az üzletbe ho. dani. Azonban, mint azt a Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei küldöttértekezlete is megállapította: közel sem tekinthető a javulás folyamata befejezettnek. A napirend vitájának zárszavában Szabópál Antal pozitívnak minősítette annak a munkának az eredményét, ami a tanácsi dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását célozta. A testület végül elfogadta az SZMT titkárának a munkavédelmi szabály elkészítésére vonatkozó javaslatát, illetve ajánlását, mivel a munkavédelmi szabályzat elkészítése ésszerű, szükséges, mellette országosan is újszerű vállalkozás. Ez adópolitika érvényasiHésének tapasztalata! A végrehajtó bizottság, ülésének harmadik napirendjeként foglalkozott Ribling Ferencnek, a pénzügyi osztály vezetőjének beszámolójával, mely arról adott részletekbe menően pontos képet, hogy az adópolitika érvényesülésének megyénkben melyek a tapasztalatai, és mik azok a további feladatok, amelyek végzése az eddiginél is több figyelmet érdemel. E napirend vitájában részt vett a Pénzügyminisztérium képviseletében Cservény Vilmos főosztályvezető is. A testület megállapította, hogy a lakossági adók jövede- lemszabályozó szerepe megyénkben is egyre differenciáltabban érvényesül és az adópolitika gyakorlati végrehajtásának eredményei az elmúlt két évben gyarapodtak. A végrehajtó bizottság ezután tárgyalta meg a Tolna megye tanácsainak V. ötéves pénzügyi tervének, valamint 1976. évi költségvetésének és fejlesztési alapjának javaslat- tervezetét. A SZÁLLÍTÓMUNKÁSOK VÉLEMÉNYE A különféle vállalatok szállítómunkásaira majdnem egyforma „munkaköri kötelezettség” hárul. Azaz, a tehergépkocsiról az árut tizenhárom méter távolságig kötelesek szállítani, a további távolság „leküzdése” a bolt dolgozóira vár. Azaz gyakorlatilag ha áru érkezik az üzletbe a harmadik kirakati ablaknál a huszonhat személy közül háromnak át kellene vennie az áru továbbítását — tolni a kiskocsit. A szállítómunkások szeretnék elkerülni, ha rajtuk múlik el is kerülik, Szekszárd legnagyobb forgalmú élelmiszerüzletét. Érthető. Ök is teljesítménybérben dolgoznak. Ha az üzlet elé állnak, a szállítmányt — még az igen összetett Fűszertárukat is — másfél óra alatt le tudják rakni. Most a két és fél óra sem elegendő, nem is beszélve a nagyfokú fizikai igénybevételről... Száz lépést kell az árut kiskocsin vagy háton szállítani, hogy az ötveneshez el tudják vinni. MTÉ!?T ÁLLNAK A TETTI7R*rÖCSIK A JÁRDÁN? Ezt az élelmiszerüzletet, mint fentebb írtuk, kisebb forgalmúra tervezték, mint amennyit mai teljesítménye elér. Akkor az áru összetétele sem volt ennyi, ilyen terjedelmes, mint ezekben a hetekben. Az áruház elég szerencsétlen módon ékelődik a városközpontba, megközelítése tehergépkocsival szinte lehetetlen. A ktsz-mintabolt épületét, amikor készítették, csak akkora kapualjat hagytak, hogy Nysa gépkocsik tudnak biztonságosan bejutni alatta. A fogorvosi rendelő kapualján szintén nem tudnak behajtani a hütőgépkocsik — bent az udvarban nem is tudnának megfordulni, — marad tehát rakodásra a járda. Ez viszont a gyalogosforgalmat akadályozza. A gépkocsivezető Szek- szárdon megtagadja a felállást a járdára, nem akar fizetni. Mert bizony fizetni kell augusztus 15-e után, amióta elrendelték a tilalmat. A sofőr nem akar fizetni, a szállítómunkás nem akar a hátán ci- pekedni és így veszélybe kerül az üzlet ellátása. VAN MEGOLDÁS Persze az ötvenes számú élelmiszerüzlet ellátását is meg lehetne oldani. A legkézenfekvőbb, hogy az Arany János utca felé nyissanak kijáratot. Erre majd négy-öt év múlva kerülhet sor — város- rendezési okokból (?) — akkor a nyomdát és az üzletet is gyorsan a gyalogos- és a közúti forgalom akadályozása nélkül lehet szállítás tekintetében elérni, illetőleg kiszolgálni. A mostani variációk közül leginkább kedvezőnek tűnik, hogy az OFOTÉRT-üzlet- nél lévő — fogászati — kapubejáró előtt engedjék fél kerékkel a tehergépkocsikat felállni a járdára, ugyanis a fél kerék szélességű „helyfoglalás” nem akadályozza a- forgalmat. Egy másik variáció szerint csak egy fát kellene kivágni. ezt magunk is ellenezzük, de ez lehetővé tenné, hogy a kocsik teljes szélességben felálljanak a közútról a járdára. Még akkor is, ha ezzel egy kicsit zavarnák a gyalogos- közlekedést. Minthogy nem is zavarnák annyira, mint most, mert ha a benzinkútnál lerakodó kocsikról, kis kézitaligákra rakják az árut és azt vonszolják száz méteren át a járdán, jobban akadályozzák a forgalmat, mintha a teherkocsikat fél kerékkel felállítanák a széles járdára. Közlekedési, és a város ellátásáért felelős szakembereknek kell sürgősen tanácskoz- r.iok erről a témáról. Egy bizonyos: nem lehet áru nélkül hagyni a város legforgalmasabb élelmiszerüzletét — mert ez már nemcsak közlekedési problémaként fog jelentkezni, hanem politikai kérdésként is. PÁLKOVÁCS JENŐ
