Tolna Megyei Népújság, 1975. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-09 / 211. szám

Mártíremlékművet avattak Tatabányán Félidőben az ipari szövetkezetek fejlesztési programja Kiküldött munkatársunk Jelenti: I kereskedő szemével yasámap felavatták Tata­bánya-Újváros főterén a fel- szabadulás téren azt a monu­mentális mártíremlékművet, amelyet a fasizmus áldozatai­nak tiszteletére emeltek. Az ünnepséget a 25. bányásznap eseményeivel kötötték össze, hiszen a 60 szakszervezeti funkcionárius többsége bá­nyász volt Az ünnepségen Szunyogh László, a városi pártbizottság első titkára avatóbeszédében visszaemlékezett a tatabányai bányászok harcára, amelyet az egyre fokozódó és kegyetle­nebbé váló kammunistaellenes hajsza közepette folytattak. Az ellenállás, a háborúellenes megmozdulások megtorlására 1944 októberében és novembe­rében hurcolták a németorszá­gi haláltáborokba a több mint 60 szervezett munkást bizal­mit, vezetőségi tagot, akik kö­zül csak néhányon maradtak életben. Az avatóünnepségen meg­koszorúzták az emlékművet, Marosits István szobrász- művész és Keserű Kálmánná építész alkotását Ez év végére félidejéhez ér­kezik az ipari szövetkezetek tízéves fejlesztési programja. Teljesítéséről most készítik a felmérést az OKISZ-ban. Mi­vel a program egyik fő célja a szociális létesítményeket nél­külöző, szétaprózott, korsze­rűtlen munkahelyek felszámo­lása, a kis- és középüzemi adottságokra épülő korszerű, hatékony szövetkezeti terme­lés, jelentős eredményként könyvelik el, hogy 1975 végén már 666 ipari szövetkezet dol­gozhat saját üzemházában. A tízéves fejlesztési prog­ram jóváhagyásának idején 1107 ipari szövetkezet műkö­dött, s jelenleg 1060 szövetke­zeti kollektívát tartanak szá­mon. A fejlesztés szakaszos megvalósításával ez év június 1-ig 587 szövetkezet kapott végleges telephelyet és még az Idén 79 szövetkezetben fejező­dik be a rekonstrukció. A je­lenlegi tervidőszakban meg­kezdődött és a következő öt évre áthúzódó 102 rekonstruk­ciót az V. ötéves tervben to­vábbi 156 szövetkezet fejlesz­tése követi. A IV. ötéves tervidőszakban az ipari szövetkezetek össze­sen 1,6 milliárd forint értékű hálózatfejlesztést valósítottak meg. Jól fölszerelt, korszerű műszaki berendezésekkel ellá­tott 30 új autószerviz, 37 kor­szerűsített autójavító áll a gépkocsi-tulajdonosok szolgá­latára. A mosást, vegvtisztítást 31 új és 9 felújított textiltisz­tító szalon segíti elő. Az öt év mérlegéhez tartozik, hogy az ipari szövetkezetek 55 új szol­gáltatóházzal. 365 új fióküzlet­tel és felvevőhellyel állnak a lakosság rendelkezésére. A következő tervidőszakban folytatják a tízéves fejlesztési program megvalósítását: külö­nösen erőteljesen bővítik a szolgáltatótevékenvséset. Sok helyen tervezik új létesítmé­nyek: textiltisztító szalonok, mosodák, autó- és motorkerék­pár-szervizek üzembe helyezé­sét * Lyuk a rakodólapon A rakodólapot azért találták ki, mert sok az áru és kevés az ember. Az árut mozgatni kell, egyik helyről a másikra vinni. Kéz­ben nehéz, sok időt vesz el. Kitalálták tehát a rakodólapot amelyre az árut fel lehet rakni, s géppel oda vinni, ahova a pa­rancs szól. A rakodólapos raktározás-szállítás tért hódított, érthe­tő, ha sok lapra van szükség. Egy üzem nem győzi a javítást, öt nem az új készítését. Probléma tehát, ebből látszik, bőven akad. A baj akkor és ott kezdődik, ha valaki gyártani akarja a rakodólapot. Nincs megkötés: bárki — persze nem maszek iparos — vállalkozhat rakodólapgyártásra, ha beszerzi az ehhez szüksé­ges esrközöket. Jelen esetben kell fenyő fűrészáru,' kalapács és csavart szeg. És gépek a fűrészáru megmunkálásához. Szükséges ezenkívül igen nagy hozzáértés a deszka kiválogatásához. Ugyan­is a rakodólapot nem lehet mindenféle szedett-vedett anyagból készíteni. Első osztályú fenyő fűrészáru (deszka) kell ehhez. A szabvány igen szigorú. Olyannyira szigorú a rakodólap gyártására előírt szabvány, hogy betartani szinte alig-alig lehet. A szabvány egyik pontja ki­mondja, hogy nem lehet olyan fenyő fűrészárut felhasználni, amelyikben „tíz milliméternél nagyobb kieső göb" van. Azaz el kell dobni az első osztályú fenyödeszkát, ha kisujjnyi péterszeg — bütyök — van benne, mert az száradás-használat közben kiesik. Hol lehet annyi deszkát találni, amelyekben a kieső göb átmérő­je kisebb mint tíz milliméter? Ezért kíván nagy bátorságot rakodólapgyártásra vállalkozni. A tíz milliméter átmérőjű kis lyuk persze nagyon kicsi. Ezen nem esik át a villanymotor, a papírhenger, a cukroszsák, a gyümölcs- láda, a szerszámosláda — ezen átesik a bab, a mák, a só — de mindegyiket csomagban szállítják, nem ömlesztve. A rakodólap nem ömlesztett áruk szállítására szolgál, hanem csomagolt áru­kéra... Sőt a kényesebb csomagolt árukhoz van a kis konténer is —* de ott nincs a tízmilliméteres „szabvány". A rakodólapnál van •— betartani azonban nem mindig tudják és az átvevők, amikor c MÁV fatelítő üzemében Dombóvárott egy-egy szállítmányt át­vesznek, nem dugják minden kieső göb helyére a mérőjüket, hogy megállapítsák belül van-e a tíz milliméteren vagy kívül. A rako- dóíapszabvány tehát felülvizsgálatra szorul — különöskéopen azért, mert előírását nem lehet betartani. PÁLKOVÁCS JENŐ részben az utóbbinak, részben pedig a fokozódó fegyverke­zésnek következményeként a fizetési mérleg súlyos deficit­je. A LEGAKUTABB veszély- mek a munkanélküliség lát­szik. Milliken, a gépkocsiipar központjának, Michigan ál­lamnak a kormányzója arra figyelmeztet, hogy ha a kong­resszus nem hosszabbítja meg a jelenleg 52 hétre szóló mun­kanélküli-segély folyósításá­nak idejét, sok ezren fogják el­veszíteni a támogatást. Egy országban, amely olyan nagy­mértékben függ a gépkocsi­gyártástól, mint az Egyesült Államok, az olajtakarékosság­ra való felszólítás rendkívül erős ellenállást vált ki. Már­pedig Ford elnök programjá­nak legvitatottabb problémája, hogyan lehetne csökkenteni az olajfogyasztást. A benzin emelkedő ára, a kisebb kocsik iránti fokozódó érdeklődés és a gépkocsik közös használata következtében eleinte valóban csökkent az olajfogyasztás. Az egyes szövetségi államok nem szívesen látják ezt, hiszen rendkívül fontos adójövede­lemtől esnek el. Érthető mó­don az olajtársaságok, nem lel­kesednek és — az elnöki üze­net szellemével szöges ellen­tétben — azzal fenyegetne a benzinkutak kezelőit, hogy ha nem fokozzák a forgalmat, el­vesztik állásukat. Ennek az ellenállásnak a kö­vetkezménye, hogy Ford elnök úgynevezett önkéntes takaré­kossági programja nem járt sikerrel. Igaz, 1974-ben körül­belül 5,4 százalékkal kevesebb energiát fogyasztotta’-, mint hónapokban azonban nem csökken, hanem ismét emel­kedik az energiafogyasztás. Az év eddig eltelt időszakában mintegy 5 százalékkal több energia fogyott, mint egy esz­tendővel korábban. Egy évvel ezelőtt naponta 6 millió barell olajat Importált Amerika, most naponta 7 millió barellt. A LEGSÚLYOSABBAN az autógyárakat érinti a válság, amelyek rosszul értelmezett üzleti számításból nem akar­tak tudomást venni a közön­ség igényeiről. Nem állítottak elő kis fogyasztású motorokat, amilyeneket például a japánok gyártanak, nem voltak hajlan­dók könnyebb és kisebb kocsi­kat gyártani. Mindezek követ­keztében a gépkocsiiparban a munkások több mint 37 szá­zaléka vált munkanélkülivé. Olyan hatalmas országban persze, mint az Egyesült Álla­mok, nagyok a különbségek. A nyugati partvidéken például csökkent a munkanélküliség: Texas államban mindössze kétszázalékos. SZOKATLAN JELENSÉG. bogy az eddigi tapasztalattól eltérően, az acélipar, amelyről mindig úgy vélték, hogy köz­vetlen. függvénye az autóipar prosperitásának, elég jól bol­dogul. Ennek oka, hogy az energiaválság következtében megnőtt a kereslet a fúró­berendezések, — a növekvő élelmiszer-termelés következ­tében pedig — a mezőgazda- sági felszerelések iránt. Azok­ban az államokban, ahol ener­giát, elsősorban földgázt és olajat termelnek, általában jobb a helyzet. Az északkeleti államokban viszont, kizá­nak és nem termelnek ener­giát, súlyos gondokkal küzde­nek. A recesszió még mindig erős, az inflációs spirál azon­ban úgy tűnik, csaknem leállt. Csökkent a ruházati cikkek, a gépkocsik és a marhahús ára és csökkent a bankkölcsönök kamatlába is. Ezzel szemben olyan alapvető szolgáltatások, mint az egészségügyi ellátás, r villamos energia és a kenyér ára erősen emelkedik. Az Egyesült Államok — Jo­seph C. Harsch publicista sze­rint — a növekvő munkanél­küliség miatt közel áll a pá­nikhoz. Ford elnök ellenállha­tatlan nyomás alatt áll, hogy vásárlóerőt és munkaalkalma­kat teremtsen. Kozervatív ol­dalról — és ezalatt demokra­ták és republikánus konzerva­tívok egyaránt értendők — azt vetik az elnök szemére, hogy az új állami költségvetés 52 milliárdos deficitje súlyos hi­ba. Csak éppen arról feledkez­nek meg, hogy éppen ők vol­tak azok, akik a katonai presz­tízs hajhászása és a nagv fegy­verkezési kiadások sürgetésének révén az elnököt szinte bele- kényszerítették ebbe a hely­zetbe. ELKEZDŐDÖTT tehát az Egyesült Államokban az 1976- os elnökjelöltségi kampány. Az egyszerű embert azonban vaj­mi kevéssé érdekli, hogy ki lesz majd az USA új elnöke. Neki az volna a lényeg: a je­lenlegi elnök, vagy más, de szüntesse meg a munkanélkü­liséget, ne emelkedjenek az árak, ne kelljen nadrágszíjat húzva takarékoskodni. egy évvel, korábban. Az utóbbi rólag importolajra táuiasakod­F. L. Nyilatkozik Gacsály László Túljutott félidején a 68. országos mezőgazdasági kiállí­tás és vásár. A második va­sárnapi újabb látogatótömeg után azt kellett volna hinni, hogy a hétfői csendesebb nap lesz. Ellenkezőleg: a látogatók szama változatlanul nagy. A hétfői nap szakmai rendezvé­nyei : a lucematermesztés idő­szerű kérdései, a talaj terme­lékenységének megóvása, er­dészek szakmai találkozója, a vezetés és szervezés időszerű kérdései, új építészeti megol­dások a mezőgazdaságban, juhtenyésztők szakmai találko­zója, az OMÉK-kirakatver- seny eredményhirdetése és díjkiosztás. Hétfőn is nagyon sokan érkeztek Szekszárdról és a megye más részeiről egy­aránt. — Kombájnokról is szereid nénk véleményt hallani... — Inkább a figyelmet sze-. retném felhívni két gépre! Egyik az NDK aranyérmes gépe, az E—516-os. Nagy tel­jesítménye melleti; magas fo» kon automatizált. — Az alkatrészellátása U| olyan lesz, mint elődeié? — Erre nem tudok válasz! adni. — No és a másik kom-: bájn? — A lengyel Bison Gigant.’ Nagyon sokan mondják, hogy versenytársa lesz bármelyik, jelenleg Magyarországon for­galomban lévő kombájn­típusnak. Búzából fíz-tizenkét kiló az áteresztőképessége, a naponta ismétlődő gépfelvo­nuláson szereplő gép ku­Kétszáz lóerős traktor. A Rába—Steiger erőgép példás gyor­sasággal készült el, s ma már pótolni tudjuk ezekkel a kor­szerű gépekkel a drága nyugati traktorokat. A győri gyár­ban főleg a mezőgazdaságban lévő termelési rendszerek szá­mára gyártják ezeket a nagy teljesítményű ízelt traktorokat, de kiváló tulajdonságait a gép a legnehezebb földmunkáknál is bizonyítja. A gépek között. találkoztunk Gacsályi Lászlóval, az ÁG- ROKER igazgatóhelyettesé­vel. Kapóra jött a kérdés: — Gacsályi elvtárs, hogyan lehet megítélni a kiállítást a régi gyakorló szakember és a mostani kereskedő szemé­vel? — A gépész szakmánál ma­radva: a kiállított gépek nem csupán nagy technikai előre­haladást tükröznek, hanem hallatlanul nagy választékot is. Hazai, szocialista és tő­kés gépeknek olyan választé­kát vonultatták fel, olyan korszerű követelményeknek megfelelőeket, amelyek a ter­melési technológiák betartása mellett feltétlenül hozzájárul­nak a termelés fejlesztéséhez, segítik a következő ötéves terv mezőgazdasági termelés- fejlesztési feladatainak meg­valósítását. — A gépek mellett nagyon sok az új növényvédő szer is, a sok között kapásból az lei Nimrod alma-lisztharmat elleni szert említeném. Az eddig legelterjedtebb Régióné mellett hásonlóan sok az új gyomirtó szer is. — Visszatérve a gépekre: a kiállításon felvonultatottak mellett a szakemberek a kü­lönböző termelési rendszerek bemutatóin üzem közben is láthatják ugyanezeket a gé­peket, különbséget tehetnek közöttük. — Ami a forgalmazást ille­ti: a K—700-as ellátása még bizonytalan, Rába—Steigerből úgy látszik, jobban ki tud­ja majd elégíteni az igénye­ket az ipar és a kereskede­lem. koricaadaptere nyolcsoros. Ez a tény is sokat mond. — Más gépekben? — Felhívnám a mezőgaz­dasági szakemberek figyelmét az UNHZ—730-as csehszlovák rakodógépre. Ez a gép ki tudja majd szolgálni a T—O —88-as, NDK—magyar koope­rációban készülő szervestrá- gyaszórót. A szervestrágya- szórás volt eddig, sőt még ma is a mezőgazdasági gépe­sítés szűk keresztmetszete. A szervestrágyaszórás új gépei­hez nem elég a nagy vonó­erős traktor, a gyors rakodás feltételeit is biztosítani kell. Az a véleményem, hogy ez a gépösszetétel előrehaladást jelent — eleve lehetelen min­dent felsorolni. — Mégis, miként lehetne összefoglalni az elmondotta­kat? — Mindig, mindenben van új. Ha valaki most a fel­vonultatott sok gépet látja, első pillanatra elvész közte. De annak is van értelme, ha mindegyiknél elid^k: me. lyikből mit vesz észre, mes lyikből mit tud esetleg profi­tálni. Egy-egy új gép vagy gépsor megvétele mindig a termelési színvonal és a „zseb” összhangjának kérdé­se, azonfelül múlik a javító­bázis színvonalán. — Ami bennünket érinti figyelünk mindenre, igyek­szünk olyan következtetéseket levonni, amelyekből hasznot hajtanak a megye mezőgaz­dasági üzemei. Minden ér­dekelt szakemberünket felhoz­zuk a kiállításra. Bognár István

Next

/
Thumbnails
Contents