Tolna Megyei Népújság, 1975. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-05 / 208. szám
Bemutatkozik a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság r Különösen árvízveszély Idején szerepelnek sokat a lapokban. Akkor irányul rájuk a közvélemény reflektora, pedig a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság dolgozói a ,.hétköznapokon" is Jelentős munkát végeznek. Olvasóinknak most ezeket a hétköznapokat mutatjuk be Karászi Kálmán igazgató segítségével. A Közép-dunánúli Vízügyi Igazgatóság több mint 12 000 négyzetkilométer területen, gyakorlatilag három megye, (Fejér, Tolna és Veszprém) térségében látja el a vízgazdálkodás egyre sokrétűbb feladatát. Területét tekintve, az ország 12 vízügyi igazgatósága között a legnagyobb. A Balaton és a Velencei-tó, a Duna, a Kapos, a Nádor és még számos kis vízfolyás teszi ezt a térséget vízrajzilag rendkívül változatossá. A domborzati viszonyok olyanok, hogy egyaránt szükségessé tesznek dombvidéki és síkvidéki jellegű vízgazdálkodási beavatkozásokat. Tárolni kell a vizet Különösen Fejér és Tolna megyék kiváló termőtalajai igénylik az ár- és belvízmentesítést, a vízrendezést, illetőleg az öntözéses gazdálkodást. Az egyre fejlődő települések és az ipar a mezőgazdasággal együtt, évről évre fokozódó nagyságú vízigénnyel lépnek feL A Duna gyakorlatilag korlátlan vízkészlete Fejér és Tolna megye keleti határán lehetőséget biztosít a vízigényes létesítmények telepítéséhez, ugyanakkor mindhárom megye belseje — annak ellenére, hogy kis vízfolyásokkal sűrűn át van szőve —vízkészletekben szegény. A Közép-dunántúli Vízügvi Igazgatóság legfontosabb feladata. hogy a vízgazdálkodással összefüggő igények kielégítésének módozatait megkeresse, szervezze, illetőleg az úgynevezett vízhasználatokra felügyeljen. A valamikori társulatok, illetve kultúrmérnöki hivatalok utódaként egységes állami szervezet keretei között látja el ezeket a feladatokat 194E> óta. A Székesfehérváron székelő igazgatóságnak négy területi szerve van, a siófoki és veszprémi kirendeltség, illetve a székesfehéníári, a szekszárdi szakaszmérnökség. Az igazgatóság működését igen sok — a terület gazdasági fejlődését számottevő módon befolyásoló — vízügyi létesítmény megvalósítása jellemzi. Ellenálló gátrendszer r A 209 tak Tolna megyét védelmező kilométer hosszúságú gá- dunai szakasza, a bölcske—madocsai töltések kivételével, ma már sikeresen tud ellenállni a tendenciájában egyre magasabb szinten levonuló árvizek nyomásának. Jelentősen növeli az árvízvédelmi biztonságot a Sió töltései mentén, a köze' 400 millió forint költséggel megvalósult Sió-árvízkapu, amelynek segítségével a magas, dunai jeges árvizeket Sió-töltéseink közül ki lehet rekeszteni. Komoly gondot jelentett a korábbi években a vízfolyáshálózat rendezetlensége. (Tolna megyében 516 kilométer vízfolyás és csatorna van állami kezelésben). Az elmú't évek során a legfontosabb fő vízfolyások, így közöttük a Marcal, a Torna-patak (Veszprém megyében), a Nádor-csatorna, Szent László-víz (Fejér megyében), a Kapos, a Koppány (Tolna megyében) rendezésre kerültek. E nagyszabású munkák alapozták meg a vízfolyásokba torkolló belvízcsatornák, kisebb vízfolyások rendezésének lehetőségét, az üzemen belüli vízrendezések végrehajtását, általában a vízgyűjtők rendezését. Nagy a fejlődés a mezőgazdasági vízhasznosítás területén. Több mint 30 000 ha-on folyik (zömében korszerű módszerekkel) öntözés, s ebből 11 000 hektárnyi öntözött terület jut Tolna megyére. Bár a-r utóbbi évek csapadékos nyári időjárása miatt az öntözési lehetőségeket nem használták ki teljes mértékben, mégis e vízgazdálkodási ágazat tovább fejlődik, s a Sió mentén Tolna megyében újabb korszerű öntözőrendszer megvalósítása van folyamatban. Tolna megyében hagyományai vannak a halgazdálkodásnak. Több mint 1500 hektáros területen halastó vízellátását és vízelvezetését kell az igazgatóságnak itt biztosítania. Közmű és vízszennyezés A megye belsejének vízi: '" letekben mutatkozó viszony!.. gos szegénysége szükségessé teszi a tavaszi vizek nvárj időszakra történő tárolását. Ä megyében 322 hektárnyi területen, 13 helyen létesült víztároló, s ezekben 5 millió köbméter vizet léhet öntözési célra felhasználni. Rendkívül intenzív fejlődés következett be Tolna megye közműves vízellátása tekintetében. Amíg 1960-ban mindössze 12 település rendelkezett vízművel, ez 1973-ben 68-ra fog emelkedni. Sajnos, nem lehetünk elégedettek a megye szennyvízcsatorna-ellátottságával, hisz a kívánatos mértéknek mindössze 10 százaléka valósul meg 1975-ig. Egvre nagvobb gondot kell fordítani a felszíni vizek tisztaságának megóvására. Tolna megye felszíni vizeinek szeny- nyezései megyén kívüli területről származnak. Szennyezetten érkezik a megvébe a Kapos-, a Sió- és a Nádor-csatorna, bár mindhárom vízfolyás szennyező forrásainak felszámolása érdekében jelentős lépések történtek. Megvalósítás alatt áll Kaposvár szennyvíztisztítása. A Sió és Nádor szennyezettségét döntő módon enyhíteni fogja a fűzfői Nitro- kémia szennyvízkezelésénel: folyamatban lévő megoldása, valamint Székesfehérvár szennyvíztisztító telepe II. ütemének megvalósítása. (Az I. ütem már megépült.) Jelentős lépés a Simontor- nyai Bőrgyár szennyvízkezelésének megoldása is. A különféle vízgazdálkodás5 kérdések megoldásában nagy szerepet játszanak a vízügyi igazgatóság felügyelete alatt tevékenykedő vízgazdálkodási társulatok. Feladatuk a lakosság vízellátásán, a szennyvizek kezelésén és elvezetésén túl, a vízgazdálkodási, meliorációs teendők ellátása. Ez utóbbiak tekintetében Tolna megye teljes területén működnek társulatok, s eddigi tevékenységük számottevő eredménnyel járt. Fejlődés és fenntartás A vízügyi igazgatóság nemcsak hatósági, koordinatív és felügyeleti vízgazdálkodási feladatokat lát el, hanem saját kapacitásával gondoskodik a hatáskörébe utalt létesítmények fejlesztési, fenntartási, kiviteli terveinek elkészítéséről, s e tervek alapján a kivitelezés és üzemeltetés végrehajtásáról. Építi és fenntartja a Balaton és Velencei-tó partvédőműveit, gondoskodik a tavak medrének fenntartásáról. Fejleszti és fenntartja az árvízvédelmi és belvízvédelmi műveket, a kis vízfolyások medrét. Részt vesz öntöző- rendszerek, víztároló létesítmények megépítésében. Ár- é? belvizek megjelenése ideién saját apparátusával gondosko dik a védekezési feladatok ellátásáról. Amennyiben a saiát erő nem elegendő, a közerő és a honvédség igénybevétele mellett látja el a védekezés műszaki irányítási munkáit. Mindezt 600 alkalmazott és 1500 munkás végzi. Rendelkezésre áll évi 4 millió köbmé tér gépi földmunka végrehajtásához szükséges gépállomány, s emellett megfelelő szállítójármű-park, korszerűen felszerelt javító gépműhely és az építési munkákat elősegítő kisgépek egész sora. A szekszárdi szakaszmérnökség Az operatív feladatokat ellátó területi szervezeti egységek között nagyon fontos feladatot lát el a szekszárdi szakasz- mérnökség. Mintegy 300 ember (mérnökök, technikusok, adminisztratív dolgozók, gátőrök, fizikai munkások) gondoskodik a működési területen az ár- és belvízvédelmi, víz- rendezési, vízhasznosítási feladatok ellátásáról, valamint a hatósági-felügyeleti teendők végzéséről. A szekszárdi szakaszmérnökség az egyik legjobb szervezeti egység, hisz stabil, a vízügyi szolgálathoz nagyon hűséges törzsállomány tevékenykedik itt, amelynek igen nagy gyakorlata van, különösen az árvízvédelmi feladatok ellátásában. Egyébként is, árvízvédekezés idején — miután annak súlya Tolna megye területére esik — az igazgatóság vezető apparátusa Szekszárdrr telepszik, innen látja el a védekezés irányítását. A dolgozók nagy hivatás- tudattal és hozzáértéssel végzik munkájukat, melynek eredményeként ' háromszor nyerték el a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját, hat alkalommal pedig a Kiváló vízügyi igazgatóság megtisztelő címet. 1975. szeptember 5. Munkaerő-prognózis Tolna megyében a legutóbb! adatok szerint 127 ezer az aktív kereső. Megyénk gazdasági struktúrájára jellemző, ha ezt a számot lebontva vizsgáljuk. A nem mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma mintegy 84 ezer, a mező- gazdaságban foglalkoztatottaké 43 ezer. Az összmunkaerő létszámának 43 százaléka nődolgozó. Közismert tény, hogy a IV. ötéves terv időszakában a foglalkoztatottak száma megyénkben is tovább emelkedett. Ez a folyamat vezetett oda, hogy a pár éve még meglévő foglalkoztatási gondjaink úgyszólván teljesen megoldódtak. Ha figyelembe vesszük a népesedés várható alakulását — a demográfiai hullám mélypontja miatt — az elkövetkező években a munkaerőforrásoknak csupán minimális emelkedésével számolhatunk. Munkaerő-tartalékaink tehát beszűkültek, pedig az V. ötéves terv időszakában feltétlenül szükséges a foglalkoztatottak számának bővítése. Várhatóan ez a létszámnövekedés főként az iparban — ezen belül az építőiparban —• valamint a kereskedelemben lesz a legerőteljesebb. A még meglévő szabad munkaerő nagy része nő. Létszámuk főként az iparban, a szállításban, a hirközlésben és a kereskedelemben növekszik majd erőteljesen. Mun- • kába állításuknál azonban számolni kell azzal, hogy többségük szakképzetlen. Aktivizálásukat megfelelő munka- körülmények, szociális ellátás, valamint a gyermekintézmények további fejlesztésével lehet csak elemi. A közeljövőben megyénkben újabb munkaerő-vonzáskörzetek kialakulására nem számíthatunk. Azonban a már folyamatban lévő ipartelepítések és a régebbi üzemek bővítése, rekonstrukciója tovább növeli a munkaerő-szükségletet. Ez a fokozott igény a már kialakult nagyobb ipari centrumainkban, így elsősorban Szekszárdon, Dombóváron, Pakson, valamint Bonyhádon jelentkezik. Egyéb helyeken az üzemek és a vállalatok alapvetően csak a jelenleg is meglévő létszámukra számíthatnak. Ez pedig fokozott feladatot ró rájuk. A termelésnövelést célzó elképzeléseik’ csak akkor lehetnek reálisak, ha a meglévő munkaerőt az eddigieknél is hatékonyabban használják fel. Ez persze általános követelmény mindenütt. A munkaerőhelyzet alakulásának vizsgálatakor komoly tényezőként jelentkezik a fluktuáció. Némely esetben o gazdaságosabb termelés hasznos eszközévé is válhat. Ahol jók a munkakörülmények, magas a műszaki színvonal — nemcsak a munkaerő kihasználása hatékonyabb. Ez egyúttal vonzó tényező is, olyan, amely enyhíti a munkaerőhiányt, hisz „vándorlási céllá” válik. Az indokolatlan munkaerőmozgás leggyakoribb oka és egyben a szükséges fluktuáció akadálya, a helytelenül telepített községi ipar. A rossz hatásfokkal, korszerűtlenül termelő kisüzemek nemcsak az esetleges szabad munkaerőt kötik le, hanem gyakran — helyzeti előnyüknél fogva — a nagyobb ipari centrumokból is elvonják a munkaerőt. Ennek egyetlen ellenszere a meggondolt ipartelepítési politika. Az ipar számára még bizonyos mértékben szabad munkaerő-tartalékot jelent a mezőgazdaságban végbemenő nagyarányú gépesítés, melynek következtében megyénkben is évről évre csökken az itt foglalkoztatottak aránya. Tényként fogadhatjuk el, hogy az új ötéves terv folyamán a munkaerőforrás csak minimálisan növekedik. A vállalatoknak arra kell törekedniük, hogy a termelés növelésének alapforrósát — a termelékenység gazdaságos növelése képezze. Különösen nagy gondot kell fordítani a rendelkezésre álló munkaerő optimális felhasználósára, a meglévő belső tartalékok jobb kihasználására. __________ GY. V. GY. W agner Ádam brigádjának vállalása A Bonyhádi Építőipari Szövetkezetben dolgozó szocialista brigádok a felszabadulási és kongresszusi munkaversenyben. kiváló eredményeket értek el. A verseny időszaka közben számos esetben módosították a vállalást, mert vállalati, vagy társadalmi, községi feladatokat kellett elvégezni. Wagner Ádám szocialista brigádja arra vállalkozott, éves vállalásán felül, hogy az iskolák tatarozásában pluszmunkát végeznek. A bonyhádi II. számú általános iskolában két szabad szombatjukon dolgoztak, azzal a céllal, hogy tanévkezdésre az iskolát rendben átadhassák a kisdiákoknak. Korábban ennél a munkánál anyaghiány akadályozta a fo- lvamatos termelést, ezért fordult a szövetkezet vezetősége a szocialista brigádokhoz, különmunkáért. A kőművesbrigád valamennyi tagja részt vett ebben a vállaláson felüli feladat elvégzésében. Tapasztalatcsere és jutalomét A decsi Sárközi Népi Ipar- művészeti Szövetkezet a szocialista brigádok tagjainak, valamint az egyéni munkaversenyben legjobb eredményt elértek számára tapasztalatcsere-látogatást szervezett a békéscsabai Szőnyegszövőbe, a gyulai Népművészeti és Háziipari Termelőszövetkezetbe. A százfős küldöttségnek módjában állt elbeszélgetni az ottani szocialista brigádok tagjaival összehasonlítani munkahelyi körülményeiket. Megtárgyalták az általuk kialakított munkaversenyformát, beszéltek az értékelés és az anyagi ösztönzés különböző módjáról. A tapasztalatcserét kővetően Gyulán városnézésre került sor, ahol megtekintették, a gyógyfürdőt is. A szívélyes vendéglátást viszonozva a decsi Sárközi Népi Iparművészeti Szövetkezet viszontláto- gatásra hívta meg vendéglátóikat. Mitrovits Ferencni szövetkezeti bizottság elnöke
