Tolna Megyei Népújság, 1975. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-27 / 227. szám

f (Folytatás a2 T. oldalról.) '

zók jobban igazodjanak a megváltozott ' külső gazdasági kö. rübnériyékhez.

A jövő év elejétől egyes mezőgazdasági termelőeszközök és anyagok ára — például a műtrágyáké, a növényvédő és gyomirtó szereké, a fehérjetakarmányoké — növekszik. Arról van ez esetben szó, hogy az utóbbi évek világpiaci áremelkedése a mezőgazdaságban felhasznált eszközökre, anyagokra is kiterjed. Eddig ez nem így volt, nagyobb mértékben a költségvetésre hárultak ezek a terhek.

;— 1976. január 1-től egyes njiezőgazdasági termékek fel. vásárlási ára is emelkedik. Ezzel mintegy ellensúlyozni igyekszünk a termelőeszköz- ár-növekedéseket, a gazdaságok többlet' kiadásait

A termelés állami támogétá- sának rendszere, bizonyos mó- dosításokkal. fennmarad.

Púja Frigyes:

Teendőink megvalósításában

a vállalati gazdálkodásra, az ott dolgozó emberekre igen fontos feladat hárul. Természetes tehát, hogy a következő években erősíteni akarjuk a vállalati gazdálkodást, növelni a kezdeményezés szerepét mind az állami, mind a szövetkezeti gazdasági egységekben.

— A feladatok megvalósításában a politikai helytállásnak, a hozzáértésnek, a műveltségnek és felkészültségnek döntő szerep jut. Mezőgazda- sági és feldolgozó üzemeink törzsgárdája, és mind több új dolgozója, rendelkezik e fontos feltételekkel.

■— Megannyi példát, megoldásra váró feladatot lehetne még sorolni, amely csak erőteljesebben kifejezésre juttatná a pártkongresszusunknak azt a megállapítását, hogy’ „folytatjuk agrárpolitikánkat”. Folytatjuk, mert fő elveinek helyességét az eredmények igazolták. Folytatjuk, mert

ahogy pártunk általános politikája sikeres volt, úgy sikeres volt ennek a politikának szerves része, az agrárpolitika is. Folytatjuk, mert a következő évek újabb eredményeinek is előfeltétele, hogy agrárpolitikánkat helyesen értelmezzük és a követelményeknek megfelelőéig a gyakorlatban is egységesen alkalmazzuk.

Á vitában ezután Gócza József Szolnok megyei képviselő, a jászapáti Lenin Tsz elnöke szólalt fel, majd dr. Komócsin Mihály Csongrád megyei képviselő, a megyei párt- bizottság első titkára, Széles Lajos Szabolcs megyei képviselő, a megyei tanács fehér- gyarmati járási hivatalának elnöke, Ollári István, Borsod megyei képviselő, a Borsodi Vegyikombinát nitrogénműtrágya-gyárának gyárvezetője kapott szót.

Ezután Púja Frigyes külügyminiszter emelkedett szólásra.

R nemzetközi élet Aj szakaszához érkezett

A külügyminiszter bevezetőben emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi életben az utóbbi években történt kedvező fejlődésre az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikeres befejezése, 35 ország legmagasabb rangú vezetőjének a találkozása, a záróokmány aláírása tette fel a koronát.

Ezek és más eredmények jelzik, hogy a nemzetközi élet új. szakaszához érkezett, az enyhülés, a békés egymás mellett élés eszméje tért hódít, a hidegháború koncepciója és gyakorlata viszont egyre inkább a múlté.

— A helyzet kedvező alakulása elsősorban annak a nagy változásnak köszönhető, amely a nemzetközi erőviszonyokban ai; szocializmus, a társadalmi haladás és a béke erői javára

az utóbbi évtizedben végbement — folytatta.

1— Az enyhülés azonban nem

érvényesül automatikusan és azonos módon minden térségben és minden kérdésben. A békés egymás mellett éléssel szembeszegülő erők új akciókat szerveznek az enyhülés folyamatának feltartóztatására; gátat akarnak emelni a szocialista és a tőkés országok kapcsolatainak fejlődése, a még rendezetlen nemzetközi problémák megoldása elé; kiforgatják és félremagyarázzák az érvényes egyezmények rendelkezéseit. Sajnos, e hideg- háborús körök kezére játszanak a kínai vezetők, akik a •szocialista forradalom jelszavaival manipulálva a legreak- ciósabb imperialista körökkel szűrik össze a levet,

R helsinki tanácskozás történelmi jelentősége

— Közel két hónapja fejeződött be Helsinkiben az európai biztonsági és együttműködési értekezlet. Ennek a tanácskozásnak a történelmi jelentősége elvitathatatlan. Első ízben került sor az európai és az észak-amerikai térség szocialista és tőkés országai legmagasabb rangú vezetőinek a találkozására, egy olyan kiemelkedő fontosságú békeokmány aláírására, amely mélyen befolyásolja földrészünk jelenét és jövőjét.

— Történelmi tény, hogy az európai biztonsági értekezlet összehívását a szocialista országok kezdeményezték, az értekezlet sikeres befejezése, a záróokmány kidolgozása és aláírása azonban valamennyi részt vevő álalm érdeme.

— Mi úgy véljük: a következő hónapok és évek egyik leglényegesebb nemzetközi feladata az lesz, hogy a biztonsági értekezleten képviselt országok kormányai közösen átültessék az életbe mindazt, amit Helsinkiben elfogadtak. Az, hogy a biztonsági értekezlet milyen mértékben segíti elő a béke és biztonság megszilárdítását, elsősorban attól függ, hogy a résztvevő országok miképpen hajtják végre a záróokmányban foglaltakat. A Magyar Népköztársaság maradéktalanul teljesíteni fogja vállalt kötelezettségeit. Kormányunk máris intézkedéseket tett a záróokmány rendelkezéseinek végrehajtására. Ezt tette a többi szocialista ország kormánya i&. , .......

— A biztonsági értekezlet záróokmányának a végrehajtása hozzájárul majd az európai

béke és biztonság megszilárdításához, a résztvevő államok kétoldalú kapcsolatainak bővítéséhez és segíti a vitás kérdések békés megoldását. Ezen túlmenően — ismerve Európa és Észak-Amerika jelentőségét és hatását a nemzetközi folyamatokra — pozitív befolyást gyakorol majd az egész világ békéjére és biztonságára is. Ezért a záróokmány végrehajtásának rendkívüli fontossága van az enyhülési folyamat elmélyítésében általában.

— A biztonsági és együttműködési értekezlet eredményeinek megszilárdításához és továbbfejlesztéséhez nélkülözhetetlen az akut nemzetközi konfliktusgócok felszámolása, a vitatott problémák rendezése, hiszen ezek hátráltatják az enyhülési folyamatot, következésképp, negatívan hatnak az európai helyzetre is.

— Tovább kell harcolni azért, hogy a politikai enyhülés katonai enyhüléssel egészüljön ki.

Ebből indultunk ki, amikor támogattuk a Szovjetunió ilyen jellegű javaslatait, s ez vezérel bennünket most is. amikor

•egyetértünk a szovjet kormSnynak az ENSZ-közgyűléS XXX. ülésszakára beterjesztett javaslataival, a nukleáris fegyverkísérletek általános és teljes betiltását, az új tömegpusztító fegyverek kidolgozásának és gyártásának megtiltását, előirányzó indítványával.

Púja Frigyes a továbbiakban a ciprusi, a portugáliai és a közel-keleti helyzetről beszélt, majd az indokínai események, kel foglalkozott.

— Á Magyar Népköztársaság kormánya folytatja bevált és az élet által igazolt külpolitikáját. Külpolitikai irányvonalunkat megerősítette a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa, és egyben aláhúzta, hogy azt a jövőben még hatékonyabban kell érvényésí. tenünk.

Szoros együttműködésünk a szocialista közösség államaival nagyban hozzájárul építő munkánk külső feltételeinek biztosításához, szocialista rendszerünk zavartalan fejlődéséhez.

— Mi mindig fontos követelménynek tartottuk külpolitikánk összehangolását a szocialista közösség országaival, mindenekelőtt a Szovjetunióval. Ä korábbival bonyolultabbá váló nemzetközi osztály- harcban ez ma időszerűbb, mint volt valaha. Kezdeménye- zően dolgozunk azon, hogy szélesítsük együttműködésünket a Szovjetunióval a nemzetközi politikában is.

— Az idén 20 esztendős Varsói Szerződés teljes egészében betölti a létrehozásakor meghatározott funkciókat; védelmezi a tagországok békéjét, és biztonságát, hozzájárul a tagállamok egymás közötti kapcsolatainak elmélyítéséhez. Aktív és kezdeményező politikával nagy szolgálatot tesz az európai és a világbéke ügyének.

A külügyminiszter után dr. Bartha Tibor Hajdú-Bihar megyéi képviselő, a tiszántúli református egyházkerület püspöke szólalt fel.

Pethő Tibor budapesti képviselő, a Magyar Nemzet főszerkesztője, Horváth Lajos, Baranya megyei képviselő, megyei tanácselnök, Boza József, Bács megyei képviselő, az MSZMP kalocsai járási bizottságának első titkára felszólalása után az elnöklő Péter János megadta a szót Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének, aki válaszolt az elhangzottakra.

Lázár György:

R vita méltó volt az ügyhöz

Bevezetőben hangsúlyozta; az egész vita azt tükrözte, hogy a képviselők helyeslik a kormány előterjesztett munkaprogramját. A vita tartalma, hangvétele méltó volt az ügyhöz, ahhoz a felelősséghez, amely a párt XI. kongresszusa határozatainak végrehajtásában az országgyűlésre, a törvényhozókra és a kormányra egyaránt hárul. A vita kifejezte a nézetek azonosságát, a nemzeti egységet és az összefogás szándékát. Megfelelő arányban kapott helyet a hozzászólásokban az eredmények számbavétele és a nehézségek feltárása.

— Ezt különösen fontosnak tartom — folytatta Lázár György. — Először azért, mert így teljes a valóságunkról alkotott kép, s mert tartozunk népünknek, munkásosztályunknak, parasztságunknak, értelmiségünknek azzal, hogy elismerjük és megtiszteljük az eredményekben., megtestesülő

munkájukat. Azt a munkát, amelynek értelmét éppen abban látják, hogy egész társadalmunk és benne önmaguk életét szebbé, gazdagabbá tegyék.

— Másodszor azért, mert a gondok, a nehézségek feltárásában benne volt a javító szándék, annak elismerése, hogy jobban, eredményesebben kell dolgoznunk. Ez adja meg magabiztosságunkat, ezért lehetünk optimisták. Ezért bízhatunk abban, hogy a ma gondjait leküzdve, holnap újabb eredményeket érünk el.

Mély meggyőződésünk, hogy terveink végrehajtásában — amint ez a vitában is megnyilvánult — számíthatunk népünk hozzáértő munkájára.

Teljes egyetértését fejezte ki a Minisztertanács elnöke azokkal a felszólalókkal, akik hangsúlyozták, hogy fejlesztési politikánkban szorosan együtt kell működnünk mindenekelőtt a Szovjetunióval és a KGST •többi országával.

Lázár György befejezésül bejelentette, hogy a vitában elhangzott javaslatokat és észrevételeket a kormány az eddig kialakult gyakorlatnak megfelelően feldolgozza és erről a képviselőket tájékoztatni fogja. Végül a kormány nevében még egyszer köszönetét mondott az alkotó vitáért, és kérte, hogy az előterjesztett munkaprogramot, a választ az országgyűlés fogadja el.

Lázár György válasza után határozathozatal következett. Az országgyűlés a Miniszter- tanács elnökének előterjesztését a kormány munkaprogramjáról és a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag, egyhangúlag tudomásul vette.

A napirendnek megfelelően ezután a Magyar Népköztársaság 1974. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény- javaslat tárgyalása következett.

Faluvégi Lajos pénzügyminiszter emelkedett szólásra.

Faluvégi Lajos;

Tovább folytattuk a bevált gazdaságpolitikát

1975. szeptember z:

A miniszter rámutatott, hogy az 1974-es esztendőben

több nehézséggel kellett szem- ’ enéznünk, mint-a megelőző 1 tőszakban.. Különösen nagy gondot okozott a tőkés világpiac hatása, mert a nyers- és alapanyagimport jobban drágult, mint ahogy exporttermékeink árát emelni tudtuk; élőállat- és húskivitelünket a Közös Piac korlátozó intézkedései

gátolták. Köztudomású, hogy a mostoha időjárás miatt csak komoly vesztéségek árán sikerült a mezőgazdasági termést betakarítani, mégis árról számolhatunk be: a nemzeti jövedelem ä tervezettnél gyors

sabb ütemben, 7 százalékkal növekedett. A szocialista ipar 8,2 százalékkal, a mezőgazda-» ság 3,7 százalékkal adott több terméket, mint az előző év- ben.

1974-ben a költségvetés ki« adásai 7,8 százalékkal, bevéte« lei csak 7,4 százalékkal emelkedtek, ennyivel haladták meg a tervezettet. Az előző évhez képest a költségvetési pénz- forgalom 22 százalékkal növekedett, miközben a társadalmi termék 11 százalékkal bővült. A költségvetésből ugyanis megtérítettük az importőrök számára a tőkés piacról származó energia- és nyersanyagáremelkedések túlnyomó részét, így az importtámogatásokra a tervezettnél csaknem 16,8 milliárd forinttal többet fordítottunk.

— A jövőben — folytatta a miniszter — nem tartható fenn a terhek olyan megosztása, amely 1974-ben a költségvetés és a vállalatok között érvényesült. Erre nyomatékosan felhívta a figyelmet kormányunk elnöke, amikor a pénzügyi politika feladatairól szólt. A költségvetés — a forint vásárló- képességének veszélyeztetése nélkül — nem vállalhatja tartósan a cserearányromlás terhét. De végső soron a vállalatok számára is előnytelen, hogy nem érzékelik kellően a nemzetközi árarányok változását, a megváltozott feltételeket, mert így nem is tesznek meg mindent termelési szerkezetük gazdaságosabb átalakítására. Ezért kellett 1975- ben és kell a jövő év január 1-től is egyes anyagok és importtermékek termelői árát emelni és az adózási szabályok módosítására is sor kerül.

— Az összes beruházási teljesítés 11 százalékkal meghaladta az előző évit. Kedvező, hogy növekedett a gépberuházások aránya — különösen a szocialista országokból importált gépeké. Az üzembe helyezések a népgazdaság eszköz- állományát 105 milliárd forinttal növelték. Sajnos e fölé nőtt a befejezetlen beruházások értéke, s ennek majdnem fele költségvetési eszközöket köt le. A kellő ütemű megvalósítást még sokszor akadályozza a kiviteli tervek hiánva és a rosz- szul szervezett előkészítés.

— Ä költségvetés egyensúlyát 1974-ben is a gazdálkodó szervek költségvetési kapcsolatai határozták meg. Főként ezek következménye, hogy a költségvetés hiánya 1,2 mil- liárddal nagyobb volt a tervezettnél, s erre hitelforrásokat kellett igénybe vennünk. A költségvetés helyzetének javítására ebben az évben már több intézkedést tettünk.

Ezután elmondta a miniszter, hogy a nemzeti jövedelem háromnegyedét — az elmúlt években kialakult arányoknak megfelelően — fogyasztásra fordítottuk. Megvalósítottuk az életszínvonal emelésére vonatkozó elgondolásainkat, sőt az életkörülmények javításában, az életmód formálásában, tavaly többet tettünk, mint a IV. ötéves terv előző éveiben. A lakosság teljes pénzbevétele közei 12 százalékkal növekedett. Ennek megfelelően nőtt a fogyasztás is. Az egy keresőre jutó reáljövedelem 6,6 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 5.5 százalékkal — a tervezettnél gyorsabban — nőtt. Állami erőből tavaly 30 700 lakást, állami segítséggel 57 100 lakóházát építettünk, ,26 000 lakást pedig felújítottunk.

A miniszter szólt arról, hogv 1974-ben társadalombiztosítási célokra összesen 36,8 milliárd forintot, 17 százalékkal többet fordítottunk, mint a megelőző évben. Szociális-egészségügyi és kulturális létesítmények bővítésére és korszerűsítésére 7 milliárd forintot, fenntartásukra 31,5 milliárd forintot költöttünk.

(Folytatás a 3. oldalon.)