Tolna Megyei Népújság, 1975. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-27 / 227. szám

f (Folytatás a2 T. oldalról.) ' zók jobban igazodjanak a meg­változott ' külső gazdasági kö. rübnériyékhez. A jövő év elejétől egyes me­zőgazdasági termelőeszközök és anyagok ára — például a műtrágyáké, a növényvédő és gyomirtó szereké, a fehérjeta­karmányoké — növekszik. Ar­ról van ez esetben szó, hogy az utóbbi évek világpiaci ár­emelkedése a mezőgazdaság­ban felhasznált eszközökre, anyagokra is kiterjed. Eddig ez nem így volt, nagyobb mér­tékben a költségvetésre hárul­tak ezek a terhek. ;— 1976. január 1-től egyes njiezőgazdasági termékek fel. vásárlási ára is emelkedik. Ezzel mintegy ellensúlyozni igyekszünk a termelőeszköz- ár-növekedéseket, a gazdasá­gok többlet' kiadásait A termelés állami támogétá- sának rendszere, bizonyos mó- dosításokkal. fennmarad. Púja Frigyes: Teendőink megvalósításában a vállalati gazdálkodásra, az ott dolgozó emberekre igen fontos feladat hárul. Termé­szetes tehát, hogy a következő években erősíteni akarjuk a vállalati gazdálkodást, növelni a kezdeményezés szerepét mind az állami, mind a szö­vetkezeti gazdasági egységek­ben. — A feladatok megvalósítá­sában a politikai helytállás­nak, a hozzáértésnek, a mű­veltségnek és felkészültségnek döntő szerep jut. Mezőgazda- sági és feldolgozó üzemeink törzsgárdája, és mind több új dolgozója, rendelkezik e fon­tos feltételekkel. ■— Megannyi példát, megol­dásra váró feladatot lehetne még sorolni, amely csak erő­teljesebben kifejezésre juttatná a pártkongresszusunknak azt a megállapítását, hogy’ „foly­tatjuk agrárpolitikánkat”. Folytatjuk, mert fő elveinek helyességét az eredmények igazolták. Folytatjuk, mert ahogy pártunk általános poli­tikája sikeres volt, úgy sike­res volt ennek a politikának szerves része, az agrárpolitika is. Folytatjuk, mert a követ­kező évek újabb eredményei­nek is előfeltétele, hogy ag­rárpolitikánkat helyesen értel­mezzük és a követelmények­nek megfelelőéig a gyakorlat­ban is egységesen alkalmaz­zuk. Á vitában ezután Gócza Jó­zsef Szolnok megyei képvise­lő, a jászapáti Lenin Tsz el­nöke szólalt fel, majd dr. Ko­mócsin Mihály Csongrád me­gyei képviselő, a megyei párt- bizottság első titkára, Széles Lajos Szabolcs megyei képvi­selő, a megyei tanács fehér- gyarmati járási hivatalának elnöke, Ollári István, Borsod megyei képviselő, a Borsodi Vegyikombinát nitrogénmű­trágya-gyárának gyárvezetője kapott szót. Ezután Púja Frigyes külügy­miniszter emelkedett szólásra. R nemzetközi élet Aj szakaszához érkezett A külügyminiszter bevezető­ben emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi életben az utóbbi években történt kedvező fejlő­désre az európai biztonsági és együttműködési értekezlet si­keres befejezése, 35 ország legmagasabb rangú vezetőjé­nek a találkozása, a záróok­mány aláírása tette fel a ko­ronát. Ezek és más eredmények jel­zik, hogy a nemzetközi élet új. szakaszához érkezett, az enyhülés, a békés egymás mel­lett élés eszméje tért hódít, a hidegháború koncepciója és gyakorlata viszont egyre in­kább a múlté. — A helyzet kedvező alaku­lása elsősorban annak a nagy változásnak köszönhető, amely a nemzetközi erőviszonyokban ai; szocializmus, a társadalmi haladás és a béke erői javára az utóbbi évtizedben végbe­ment — folytatta. 1— Az enyhülés azonban nem érvényesül automatikusan és azonos módon minden térség­ben és minden kérdésben. A békés egymás mellett éléssel szembeszegülő erők új akció­kat szerveznek az enyhülés fo­lyamatának feltartóztatására; gátat akarnak emelni a szo­cialista és a tőkés országok kapcsolatainak fejlődése, a még rendezetlen nemzetközi problémák megoldása elé; ki­forgatják és félremagyarázzák az érvényes egyezmények ren­delkezéseit. Sajnos, e hideg- háborús körök kezére játsza­nak a kínai vezetők, akik a •szocialista forradalom jelsza­vaival manipulálva a legreak- ciósabb imperialista körökkel szűrik össze a levet, R helsinki tanácskozás történelmi jelentősége — Közel két hónapja feje­ződött be Helsinkiben az eu­rópai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet. Ennek a ta­nácskozásnak a történelmi je­lentősége elvitathatatlan. Első ízben került sor az európai és az észak-amerikai térség szo­cialista és tőkés országai leg­magasabb rangú vezetőinek a találkozására, egy olyan ki­emelkedő fontosságú békeok­mány aláírására, amely mé­lyen befolyásolja földrészünk jelenét és jövőjét. — Történelmi tény, hogy az európai biztonsági értekezlet összehívását a szocialista or­szágok kezdeményezték, az értekezlet sikeres befejezése, a záróokmány kidolgozása és aláírása azonban valamennyi részt vevő álalm érdeme. — Mi úgy véljük: a követ­kező hónapok és évek egyik leglényegesebb nemzetközi fel­adata az lesz, hogy a biztonsá­gi értekezleten képviselt or­szágok kormányai közösen át­ültessék az életbe mindazt, amit Helsinkiben elfogadtak. Az, hogy a biztonsági érte­kezlet milyen mértékben segíti elő a béke és biztonság meg­szilárdítását, elsősorban attól függ, hogy a résztvevő orszá­gok miképpen hajtják végre a záróokmányban foglaltakat. A Magyar Népköztársaság mara­déktalanul teljesíteni fogja vállalt kötelezettségeit. Kor­mányunk máris intézkedéseket tett a záróokmány rendelkezé­seinek végrehajtására. Ezt tet­te a többi szocialista ország kormánya i&. , ....... — A biztonsági értekezlet záróokmányának a végrehajtá­sa hozzájárul majd az európai béke és biztonság megszilárdí­tásához, a résztvevő államok kétoldalú kapcsolatainak bőví­téséhez és segíti a vitás kér­dések békés megoldását. Ezen túlmenően — ismerve Európa és Észak-Amerika jelentőségét és hatását a nemzetközi folya­matokra — pozitív befolyást gyakorol majd az egész világ békéjére és biztonságára is. Ezért a záróokmány végrehaj­tásának rendkívüli fontossága van az enyhülési folyamat el­mélyítésében általában. — A biztonsági és együttmű­ködési értekezlet eredményei­nek megszilárdításához és to­vábbfejlesztéséhez nélkülözhe­tetlen az akut nemzetközi konfliktusgócok felszámolása, a vitatott problémák rendezése, hiszen ezek hátráltatják az enyhülési folyamatot, követke­zésképp, negatívan hatnak az európai helyzetre is. — Tovább kell harcolni azért, hogy a politikai enyhü­lés katonai enyhüléssel egészüljön ki. Ebből indultunk ki, amikor támogattuk a Szovjetunió ilyen jellegű javaslatait, s ez vezé­rel bennünket most is. amikor •egyetértünk a szovjet kormSny­nak az ENSZ-közgyűléS XXX. ülésszakára beterjesztett javas­lataival, a nukleáris fegyver­kísérletek általános és teljes betiltását, az új tömegpusztí­tó fegyverek kidolgozásának és gyártásának megtiltását, elő­irányzó indítványával. Púja Frigyes a továbbiakban a ciprusi, a portugáliai és a közel-keleti helyzetről beszélt, majd az indokínai események, kel foglalkozott. — Á Magyar Népköztársaság kormánya folytatja bevált és az élet által igazolt külpoliti­káját. Külpolitikai irányvona­lunkat megerősítette a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa, és egyben alá­húzta, hogy azt a jövőben még hatékonyabban kell érvényésí. tenünk. Szoros együttműködésünk a szocialista közösség államai­val nagyban hozzájárul építő munkánk külső feltételeinek biztosításához, szocialista rendszerünk zavartalan fejlő­déséhez. — Mi mindig fontos követel­ménynek tartottuk külpoliti­kánk összehangolását a szocia­lista közösség országaival, mindenekelőtt a Szovjetunió­val. Ä korábbival bonyolultab­bá váló nemzetközi osztály- harcban ez ma időszerűbb, mint volt valaha. Kezdeménye- zően dolgozunk azon, hogy szé­lesítsük együttműködésünket a Szovjetunióval a nemzetközi politikában is. — Az idén 20 esztendős Var­sói Szerződés teljes egészében betölti a létrehozásakor meg­határozott funkciókat; védel­mezi a tagországok békéjét, és biztonságát, hozzájárul a tag­államok egymás közötti kap­csolatainak elmélyítéséhez. Aktív és kezdeményező politi­kával nagy szolgálatot tesz az európai és a világbéke ügyé­nek. A külügyminiszter után dr. Bartha Tibor Hajdú-Bihar me­gyéi képviselő, a tiszántúli re­formátus egyházkerület püspö­ke szólalt fel. Pethő Tibor budapesti kép­viselő, a Magyar Nemzet fő­szerkesztője, Horváth Lajos, Baranya megyei képviselő, megyei tanácselnök, Boza Jó­zsef, Bács megyei képviselő, az MSZMP kalocsai járási bizott­ságának első titkára felszóla­lása után az elnöklő Péter Já­nos megadta a szót Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének, aki válaszolt az el­hangzottakra. Lázár György: R vita méltó volt az ügyhöz Bevezetőben hangsúlyozta; az egész vita azt tükrözte, hogy a képviselők helyeslik a kormány előterjesztett mun­kaprogramját. A vita tartalma, hangvétele méltó volt az ügy­höz, ahhoz a felelősséghez, amely a párt XI. kongresszusa határozatainak végrehajtásá­ban az országgyűlésre, a tör­vényhozókra és a kormányra egyaránt hárul. A vita kifejez­te a nézetek azonosságát, a nemzeti egységet és az össze­fogás szándékát. Megfelelő arányban kapott helyet a hoz­zászólásokban az eredmények számbavétele és a nehézségek feltárása. — Ezt különösen fontosnak tartom — folytatta Lázár György. — Először azért, mert így teljes a valóságunkról al­kotott kép, s mert tartozunk népünknek, munkásosztá­lyunknak, parasztságunknak, értelmiségünknek azzal, hogy elismerjük és megtiszteljük az eredményekben., megtestesülő munkájukat. Azt a munkát, amelynek értelmét éppen ab­ban látják, hogy egész társa­dalmunk és benne önmaguk életét szebbé, gazdagabbá te­gyék. — Másodszor azért, mert a gondok, a nehézségek feltárá­sában benne volt a javító szán­dék, annak elismerése, hogy jobban, eredményesebben kell dolgoznunk. Ez adja meg ma­gabiztosságunkat, ezért lehe­tünk optimisták. Ezért bízha­tunk abban, hogy a ma gond­jait leküzdve, holnap újabb eredményeket érünk el. Mély meggyőződésünk, hogy terveink végrehajtásában — amint ez a vitában is meg­nyilvánult — számíthatunk népünk hozzáértő munkájára. Teljes egyetértését fejezte ki a Minisztertanács elnöke azokkal a felszólalókkal, akik hangsúlyozták, hogy fejlesztési politikánkban szorosan együtt kell működnünk mindenekelőtt a Szovjetunióval és a KGST •többi országával. Lázár György befejezésül be­jelentette, hogy a vitában el­hangzott javaslatokat és észre­vételeket a kormány az eddig kialakult gyakorlatnak megfe­lelően feldolgozza és erről a képviselőket tájékoztatni fog­ja. Végül a kormány nevében még egyszer köszönetét mon­dott az alkotó vitáért, és kér­te, hogy az előterjesztett mun­kaprogramot, a választ az or­szággyűlés fogadja el. Lázár György válasza után határozathozatal következett. Az országgyűlés a Miniszter- tanács elnökének előterjeszté­sét a kormány munkaprogram­járól és a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag, egy­hangúlag tudomásul vette. A napirendnek megfelelően ezután a Magyar Népköztársa­ság 1974. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény- javaslat tárgyalása követke­zett. Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter emelkedett szólásra. Faluvégi Lajos; Tovább folytattuk a bevált gazdaságpolitikát 1975. szeptember z: A miniszter rámutatott, hogy az 1974-es esztendőben több nehézséggel kellett szem- ’ enéznünk, mint-a megelőző 1 tőszakban.. Különösen nagy gondot okozott a tőkés világ­piac hatása, mert a nyers- és alapanyagimport jobban drá­gult, mint ahogy exporttermé­keink árát emelni tudtuk; élő­állat- és húskivitelünket a Kö­zös Piac korlátozó intézkedései gátolták. Köztudomású, hogy a mostoha időjárás miatt csak komoly vesztéségek árán sike­rült a mezőgazdasági termést betakarítani, mégis árról szá­molhatunk be: a nemzeti jö­vedelem ä tervezettnél gyors sabb ütemben, 7 százalékkal növekedett. A szocialista ipar 8,2 százalékkal, a mezőgazda-» ság 3,7 százalékkal adott több terméket, mint az előző év- ben. 1974-ben a költségvetés ki« adásai 7,8 százalékkal, bevéte« lei csak 7,4 százalékkal emel­kedtek, ennyivel haladták meg a tervezettet. Az előző évhez képest a költségvetési pénz- forgalom 22 százalékkal növe­kedett, miközben a társadalmi termék 11 százalékkal bővült. A költségvetésből ugyanis megtérítettük az importőrök számára a tőkés piacról szár­mazó energia- és nyersanyag­áremelkedések túlnyomó ré­szét, így az importtámogatá­sokra a tervezettnél csaknem 16,8 milliárd forinttal többet fordítottunk. — A jövőben — folytatta a miniszter — nem tartható fenn a terhek olyan megosztása, amely 1974-ben a költségvetés és a vállalatok között érvénye­sült. Erre nyomatékosan fel­hívta a figyelmet kormányunk elnöke, amikor a pénzügyi po­litika feladatairól szólt. A költ­ségvetés — a forint vásárló- képességének veszélyeztetése nélkül — nem vállalhatja tar­tósan a cserearányromlás ter­hét. De végső soron a vállala­tok számára is előnytelen, hogy nem érzékelik kellően a nemzetközi árarányok változá­sát, a megváltozott feltétele­ket, mert így nem is tesznek meg mindent termelési szer­kezetük gazdaságosabb átala­kítására. Ezért kellett 1975- ben és kell a jövő év január 1-től is egyes anyagok és im­porttermékek termelői árát emelni és az adózási szabá­lyok módosítására is sor kerül. — Az összes beruházási tel­jesítés 11 százalékkal megha­ladta az előző évit. Kedvező, hogy növekedett a gépberuhá­zások aránya — különösen a szocialista országokból impor­tált gépeké. Az üzembe helye­zések a népgazdaság eszköz- állományát 105 milliárd forint­tal növelték. Sajnos e fölé nőtt a befejezetlen beruházások ér­téke, s ennek majdnem fele költségvetési eszközöket köt le. A kellő ütemű megvalósítást még sokszor akadályozza a ki­viteli tervek hiánva és a rosz- szul szervezett előkészítés. — Ä költségvetés egyensú­lyát 1974-ben is a gazdálkodó szervek költségvetési kapcso­latai határozták meg. Főként ezek következménye, hogy a költségvetés hiánya 1,2 mil- liárddal nagyobb volt a terve­zettnél, s erre hitelforrásokat kellett igénybe vennünk. A költségvetés helyzetének javí­tására ebben az évben már több intézkedést tettünk. Ezután elmondta a minisz­ter, hogy a nemzeti jövedelem háromnegyedét — az elmúlt években kialakult arányoknak megfelelően — fogyasztásra fordítottuk. Megvalósítottuk az életszínvonal emelésére vonat­kozó elgondolásainkat, sőt az életkörülmények javításában, az életmód formálásában, ta­valy többet tettünk, mint a IV. ötéves terv előző éveiben. A lakosság teljes pénzbevéte­le közei 12 százalékkal növe­kedett. Ennek megfelelően nőtt a fogyasztás is. Az egy kere­sőre jutó reáljövedelem 6,6 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 5.5 százalékkal — a tervezettnél gyorsabban — nőtt. Állami erőből tavaly 30 700 lakást, állami segítség­gel 57 100 lakóházát építettünk, ,26 000 lakást pedig felújítot­tunk. A miniszter szólt arról, hogv 1974-ben társadalombiztosítási célokra összesen 36,8 milliárd forintot, 17 százalékkal többet fordítottunk, mint a megelőző évben. Szociális-egészségügyi és kulturális létesítmények bővítésére és korszerűsítésére 7 milliárd forintot, fenntartá­sukra 31,5 milliárd forintot költöttünk. (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents