Tolna Megyei Népújság, 1975. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-27 / 227. szám
I r (Folytatás a 2. oldalról.) — A közvélemény joggal elvárja, hogy állandó figyelmét fordítsunk a tanácsi gazdálkodás sokoldalú fejlesztésére, hiszen ez mindennapi életünkkel szoros kapcsolatban van. Í974-ben a tanácsok már több mint 60 milliárd forinttal rendelkeztek, ez 9 milliárd forinttal több volt az előző évinél. A tanácsok pénzügyi helyzete rendezett volt. A korábbihoz képest valamelyest növekedett a városi és községi tanácsoknak a részesedése az anyagi forrásokból, A társadalmi munka értéke megközelíti a 2 milliárd forintot. Egybevetve a társadalmi közkiadásokat: a központi, a társadalombiztosítási és a tanácsi intézmények összesen 109 milliárd forintot használtak fel, az előző évinél 12 százalékkal többet. A munkából származó 100 forint jövedelemnövekedést 1968-ban a társadalmi juttatások 38 forintos növekedése kísérte. Ez az arány 1974-ben már 54 forint volt, s tovább csak akkor növelhető, ha a munka termelékenységét a jövőben nem 7—8 százalékkal, hanem ennél sokkal jobban tudjuk javítani! A továbbiakban a vállalatok gazdálkodásáról szólt. Elmondotta: vállalataink és szövetkezeteink gazdasági ereje 1974- ben is tovább nőtt. Állóeszközeik értéke 52 milliárd forinttal gyarapodott Árbevételük, illetve értékesítésük 13 százalékkal. nyereségük 16 százalékkal növekedett. A pénzügyi eredmények egy része azonban a költségvetési támogatásokból származik. A XV. ötéves terv eddig eltelt időszakában 40 százalékkal növekedett az egy főre jutó ipari termelés — folytatta a miniszter. — Ez önmagában kedvező, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt hogy ez alatt az idő alatt ugyanilyen mértékben emelkedett az egy főre jutó gépek, berendezések értéke is. A gépegységre jutó termelés, a gépkihasználás pedig nem változott sőt az alapanyag- és a kitermelő iparokban romlott. — Az 1974. évi gazdálkodás tapasztalatai alapján három fontos követelmény áll iparvállalataink előtt: — Először: a gyártmányszerkezetet gyorsabban kell korszerűsíteni; — Másodszor; az anyag- és energiatakarékosságban az intézkedési terveket mindenütt következetesen végre kell hajtani. A miniszter közölte: észszerű takarékosságra való serkentés, továbbá az importanyagok és energiahordozók külpiaci áremelkedése miatt 1976-ban emelni fogják az energiahordozók és a villamos energia, az üzemanyagok, egyes építőanyagok, vegyipari cikkek termelői árait, s rendezik az áruszállítási tarifákat. — A harmadik követelmény: a jövőben azokat a technológiai változásokat kell előnyben részesíteni, amelyek egyszerre anyag- és munkaerőmegtakarítást is eredményeznek, és javítják a vállalat pénzügyi eredményeit is. — A tervcélokkal és a külpiaci feltételekkel összefüggésben módosításokat kell végrehajtanunk a mezőgazdasági nagyüzemek ártámogatási és adórendszerében. Arra számítunk, hogy így a mezőgazdáságban a termelési kedv változatlanul élénk marad. Ezt segíteni fogja á biztosítási rendszer is, amelyet korszerűsítünk. A kibővített feltételek csökkentik majd a növénytermesztés és az állattartás üzemi kockázatait, növelik a termelés biztonságát. — Népgazdaságunk tervszerű és zavartalan fejlődésének feltétele a külgazdasági kapcsolatok folyamatos bővítése, a külkereskedelem és nemzetközi fizetéseink egyensúlyának' biztosítása. — Jövőbeni gazdasági fejlődésünk egyik kulcskérdése a KGST-tagországokkal — elsősorban a Szovjetunióval — való együttműködésünk, a szocialista gazdasági integráció. Pénzügyi kapcsolatainkban arra törekszünk, hogy a KGST-tagországok valutáris rendszerének fejlesztéséhez való hozzájárulásunkkal ösztönözzük a nagyobb hatékonyságot biztosító szakosítást, a kooperációkat, a tudományos és műszaki együttműködést. — Gazdasági fejlettségünk szintje, valamint a nemzetközi munkamegosztásban elfoglalt helyünk egyaránt indokolja, hogy aktív kereskedelmi és hitelkapcsolatokat alakítsunk ki a világ sok országával a kölcsönös előnyök alapján, — mondotta, majd így folytatta: — Az elmúlt esztendő eseményeiből azt a következtetést is levontuk, hogy nagyobb előrelátással, kritikával kell elemeznünk a világgazdasági előrejelzéseket, s belőlük beszerzési, értékesítési és valutapolitikánkban idejében gyakorlati következtetéseket kell levonnunk. Beszéde befejező részében Faluvégi Lajos ezeket mondta: — Sikerekkel és tanulságokkal vagyunk gazdagabbak. És azzal az elhatározással, hogy tovább folytatjuk a bevált gazdaságpolitikát és fejlesztjük irányítási rendszerünket, igazítva az új feltételekhez és a nagyobb követelményekhez. Gazdaságunk anyagi alapjai, tartalékai és pénzügyi viszonyai lehetővé teszik, hogy — ha nagyobb erőfeszítésekkel is, de folyamatosan haladjunk tovább. * — Jövő terveinknek jobban kell alkalmazkodniuk a realitásokhoz, a gazdasági irányításnak és szabályoknak pedig a terv céljaihoz, A pénzügyminiszter végezetül kérte, hogy erősítsék meg ft kormány munkájához adott bizalmat és támogatást és fogadják el az 1974. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. Marton János (Győr, 3. vk.) a terv- és költségvetési bízott- ság előadója összegezte azokat az észrevételeket és indítványokat, amelyek a zárszámadással kapcsolatban hangzottak el az országgyűlés állandó bizottságainak az ülésszakot megelőző tanácskozásain. E munkacsoportok egyöntetű véleménye — hangsúlyozta Marton János —, hogy az 1974-es esztendő a negyedik ötéves terv legnehezebb éve volt. En- nek ellenére a gazdasági fejlődés meghaladta a tervezettet. Az állandó bizottságok véle- ményét tolmácsolva az előadó kitért gazdálkodásunk még megoldatlan feladataira. Elmondotta, hogy továbbra is lassú a termelési és termékszerkezetnek a változó igényekhez való alkalmazkodása, jobban kell alapozni azokra az anyagokra, amelyek hazai termeléssel is előállíthatok. A termékszerkezet korszerűsítésénél lejárt a türelmi idő — hangoztatta, — aktív, a hatékonyságot fokozó cselekvésre van szükség. A továbbiakban sorra vette a bizottsági üléseken elhangzott véleményeket, majd az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága nevében javasolta: az országgyűlés fogadja el a Magyar Népköztársaság 1974. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentést. Ezután Faluvégi Lajos a kormány nevében megköszönte a képviselőknek az országgyűlési bizottságokban élhangzott észrevételeket, javaslatokat, s hozzátette: nzokra a szokásoknak megfelelően — részben közvetlenül, részben a következő évi terv- és költség- vetési terv javaslatának tárgyalásakor visszatérnek. Ezután határozathozatal következett. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1974. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot — általánosságban és részleteiben — a benyújtott eredeti szöveg alapján egyhangúlag elfogadta. Ezzel az országgyűlés őszi ülésszaka — amelynek pénteki tanácskozásán Péter János és Raffai Sarolta felváltva látta el az elnöki teendőket — véget ért. Szili Géza nehézipari miniszterhelyettes Tolna megyében Szili Géza, nehézipari miniszterhelyettes, Somi Benjamin, az MSZMP Tolna megyei Bizottsága titkára, Szabópál Antal, a Tolna megyei Tanács elnöke 1975. szeptember 26-án Szekszárdon, tárgyalást folytatott. A minisztérium és a megyei óárt-, illetve tanácsi vezetők áttekintették a paksi atomerőmű beruházásának a tanácsi tervekkel való összefüggését, * I. megtárgyalták a villamosenergia-, az üzemanyagtöltő állomás hálózat helyzetét és az ágazat vállalatai által előállított egyes fogyasztási cikkekből (festék, háztartási vegyi áruk, stb.) az ellátás fejlesztésének lehetőségét. A minisztériumi vezetők tájékoztatást adtak az országos földgázvezeték fejlesztésének távlatairól. Érintette a tárgyalás a Borsodi Vegyi Kombinát szekszárdi gyáregysége kapacitáskihasználását és a nehézipari ágazati feladatok ellátásával kapcsolatos tanácsi szervezetet. A minisztériumi, a megyei párt- és tanácsi vezetés megállapította, hogy a szervek között szoros és gyümölcsöző együttműködés alakult ki eddig is. A tárgyalás eredményeit a minisztérium és a megye a középtávú, illetve a területi tervezés során hasznosítja. j* A *0' Ülés tartott a KISZ-mb Ülést tartott a KISZ Tolna megyei Bizottsága. Az ülés résztvevőit Varjas János, a KISZ Tolna megyei Bizottságának'első titkára üdvözölte. Ezután Dobos Gyula, a megyebizottság titkára számolt be az I. magyar—szovjet ifjúsági ba. rátságfesztivál és a i~> : m-::'. ti fiatalok találkozója eseményeiről, megrendezésük tapasztalatairól. Értékelése után Gáli Tamás, a paksi és Krizsán István, a bonyhádi járási KISZ- bizottság titkára egészítette ki felszólalásában az értékelést. A nyári KISZ- és úttörővel zető-képzés tapasztalatairól a 'szívevek előzőleg írásos tájékoztatást kaptak. A tájékoz. tatót Dobos Gyula szóban egészítette ki, a napirend felett nyitott vita előtt. Végül a KISZ Tolna megyei Bizottsága egyéb ügyekről tár. gyalt. Péti Imre titkár pedig beszámolt a vb — a legutóbbi megyebizottsági ülés óta végzett — munkájáról. a Kedves Olvasónak, hogy a sporttal úgy vagyok, mint az alkalmi dohányos a cigarettával. Ha valami különlegesség ígérkezik, azt megnézem, olykor csupán a kikapcsolódás vágya visz ki a sportpályára. Ez történt vasárnap is. Végignéztem egy bajnoki mérkőzést. A látottakról megtartom a véleményemet magamnak. Annyit azonban elmondok, hogy nem lettem sem rekedt, sem lelki beteg, sőt fordított eredmény sem zökkentett volna ki a hangulatomból. A szurkolók olyanok voltak, mint bárhol a világon. Szidták, dicsérték a játékosokat, kedvük szerint. Nem is ez a dolog lényege, hisz győzelem, vereség, öröm, bánat teszi a versenysportot azzá, ami. Sokkal figyelemreméltóbb azonban az, amit a sportkörhöz közelálló vezető nem kis indulattal mondott. A lényege: ezeknek a fiatalembereknek — mármint a játékosoknak — semmi más dolguk nincs, mint vasárnapról vasárnapra ügyesen belerúgni a labdába. Ezért nagyon tisztességes jövedelmet biztosító olyan munkakörük van, ahol a jelenlétük sem elengedhetetlenül fontos. A feladatuk csupán annyi, hogy heti másfél órán áf tisztességgel, több ezer ember örömére csinálják azt, amire egyébként senki nem kötelezte őket —, hanem maguk választották. Tételezzük fel — mert több mint gyanú, — hogy az ellenfél is így van. Maradéktalan örömet — győzelemmel — csak az egyik csapat tud a tisztelőinek okozni. A legfanatikusabb hívek is tudják: a szerencse, és még sok egyéb közrejátszik az eredményességben. Ami viszont jogos: akarjanak győzni a kedvencek, ügyesek, lelkesek legyenek! Nem túlzott igény. A kérdés csupán annyi, hogy akiknek megfelelő eszköz van a kezükben, miért nem tudják ezt elérni azoknál, akiknél kell? Olyan emberek, akiknek a szándékához, következetességéhez egyébként nem fér kétség, miért nem szigorúak akkor is, amikor tenni kell? Miért elnézőek, „megértöek" akkor, amikor ez nem tűnik hasznosnak? Emberi gyengeség? Lehet Egy régi sportvezető jut eszembe: Ha a csapata győzött, akkor ezt mondta: „győztünk"; ha vesztett, akkor így: „kikaptak?’... Az erkölcsösség határait túllépő mogartartis felett szemet hunyó vezetők nem érzik, hogy a játékosok lel- ketlensége, a több ezer embert bosszantó fegyelmezetlensége, könnyelmüsködése után nekik is szól a becsapott szurkolók nemtetszést kifejező füttye? Siju/jtfaL Fogadás a fegyveres erők napja alkalmából A fegyveres erők napja alkalmából Szekszárdon a BM- klubban fogadást adtak áz érdekelt testületek parancsnokai. Kollár Ernő alezredes, dr. Solymosi Mihály rendőr ezredes, Somogyi József alezredes, megyei polgári védelmi törzsparancsnok, Takács László alezredes, megyei MHSZ-titkár, Sörfőző István megyei munkás- őrparancsnok. A fogadáson megjelent Harmat József, a megyei pártbizottság közigazgatási és adminisztratív osztályának vezetője, dr. Polgár Ferenc, a megyei tanács vb-titkára, Hanoi József, a megyei népfrontbizottság titkárhelyettese. Rúzsa János, a városi pártbizottság első titkára, Varjas János, a KISZ Tolna megyei Bizottságának első titkára. Dr. Solymosi Mihály rendőr ezredes köszöntője után Varjas János, a megyei KlSZ-bizott- ság első titkára emlékezett meg a fegyveres erők napjáról. Ünnepi beszédében méltatta a történelmi hagyományokat, az 1848-as pákozdi és ozorai győzelem jelentőségét, az 1919-es vöröskatonák hősi helytállását, és az 1945-ös demokratikus hadsereg létrejöttének körülményeit. A szovjet hadsereg egyik, vezető beosztású tisztje felköszöntőjében — a szovjet hadsereg párt- és Komszomol-szer- vezeteinek üdvözletét tolmácsolva, arról a baráti együttműködésről beszélt, amelyet a megyei pártbizottsággal, a megye különböző fegyveres erőivel kialakítottak. A szovjet hadsereg egy másik tisztje így fogalmazott: Régi orosz közmondás szerint, inkább legyen száz barátod, mint száz rubeled. Mi azt tapasztaljuk, hogy Tolna megyében nem száz, hanem sok ezer barátunk van, K. Papp József elvtárstól kezdve tsz-tagokig, üzemi munkásokig. Harmat József a megyei párt- bizottság üdvözletét tolmácsolta a fegyveres erők képviselőinek és külön a testvéri szovjet hadsereg parancsnoki, személyi állományának, a Varsói Szerződés keretei közt megnyilvánuló testvéri együttműködésért. 1975. szeptember 27,
