Tolna Megyei Népújság, 1975. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-27 / 227. szám

I r (Folytatás a 2. oldalról.) — A közvélemény joggal el­várja, hogy állandó figyelmét fordítsunk a tanácsi gazdálko­dás sokoldalú fejlesztésére, hi­szen ez mindennapi életünk­kel szoros kapcsolatban van. Í974-ben a tanácsok már több mint 60 milliárd forinttal ren­delkeztek, ez 9 milliárd fo­rinttal több volt az előző évi­nél. A tanácsok pénzügyi hely­zete rendezett volt. A korábbi­hoz képest valamelyest növe­kedett a városi és községi ta­nácsoknak a részesedése az anyagi forrásokból, A társadal­mi munka értéke megközelíti a 2 milliárd forintot. Egybevetve a társadalmi közkiadásokat: a központi, a társadalombiztosítási és a ta­nácsi intézmények összesen 109 milliárd forintot használtak fel, az előző évinél 12 száza­lékkal többet. A munkából származó 100 forint jövedelem­növekedést 1968-ban a társa­dalmi juttatások 38 forintos növekedése kísérte. Ez az arány 1974-ben már 54 forint volt, s tovább csak akkor nö­velhető, ha a munka termelé­kenységét a jövőben nem 7—8 százalékkal, hanem ennél sok­kal jobban tudjuk javítani! A továbbiakban a vállalatok gazdálkodásáról szólt. Elmon­dotta: vállalataink és szövet­kezeteink gazdasági ereje 1974- ben is tovább nőtt. Állóeszkö­zeik értéke 52 milliárd forint­tal gyarapodott Árbevételük, illetve értékesítésük 13 száza­lékkal. nyereségük 16 száza­lékkal növekedett. A pénzügyi eredmények egy része azon­ban a költségvetési támogatá­sokból származik. A XV. ötéves terv eddig eltelt időszakában 40 százalékkal nö­vekedett az egy főre jutó ipari termelés — folytatta a minisz­ter. — Ez önmagában kedvező, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt hogy ez alatt az idő alatt ugyanilyen mér­tékben emelkedett az egy főre jutó gépek, berendezések érté­ke is. A gépegységre jutó ter­melés, a gépkihasználás pedig nem változott sőt az alap­anyag- és a kitermelő iparok­ban romlott. — Az 1974. évi gazdálkodás tapasztalatai alapján három fontos követelmény áll ipar­vállalataink előtt: — Először: a gyártmányszer­kezetet gyorsabban kell kor­szerűsíteni; — Másodszor; az anyag- és energiatakarékosságban az in­tézkedési terveket mindenütt következetesen végre kell haj­tani. A miniszter közölte: ész­szerű takarékosságra való ser­kentés, továbbá az import­anyagok és energiahordozók külpiaci áremelkedése miatt 1976-ban emelni fogják az energiahordozók és a villamos energia, az üzemanyagok, egyes építőanyagok, vegyipari cikkek termelői árait, s rende­zik az áruszállítási tarifákat. — A harmadik követelmény: a jövőben azokat a technoló­giai változásokat kell előny­ben részesíteni, amelyek egy­szerre anyag- és munkaerő­megtakarítást is eredményez­nek, és javítják a vállalat pénzügyi eredményeit is. — A tervcélokkal és a kül­piaci feltételekkel összefüggés­ben módosításokat kell végre­hajtanunk a mezőgazdasági nagyüzemek ártámogatási és adórendszerében. Arra számí­tunk, hogy így a mezőgazdá­ságban a termelési kedv válto­zatlanul élénk marad. Ezt se­gíteni fogja á biztosítási rend­szer is, amelyet korszerűsí­tünk. A kibővített feltételek csökkentik majd a növényter­mesztés és az állattartás üze­mi kockázatait, növelik a ter­melés biztonságát. — Népgazdaságunk tervsze­rű és zavartalan fejlődésének feltétele a külgazdasági kap­csolatok folyamatos bővítése, a külkereskedelem és nemzetkö­zi fizetéseink egyensúlyának' biztosítása. — Jövőbeni gazdasági fej­lődésünk egyik kulcskérdése a KGST-tagországokkal — első­sorban a Szovjetunióval — való együttműködésünk, a szo­cialista gazdasági integráció. Pénzügyi kapcsolatainkban arra törekszünk, hogy a KGST-tagországok valutáris rendszerének fejlesztéséhez va­ló hozzájárulásunkkal ösztö­nözzük a nagyobb hatékony­ságot biztosító szakosítást, a kooperációkat, a tudományos és műszaki együttműködést. — Gazdasági fejlettségünk szintje, valamint a nemzetközi munkamegosztásban elfoglalt helyünk egyaránt indokolja, hogy aktív kereskedelmi és hi­telkapcsolatokat alakítsunk ki a világ sok országával a köl­csönös előnyök alapján, — mondotta, majd így folytatta: — Az elmúlt esztendő ese­ményeiből azt a következtetést is levontuk, hogy nagyobb elő­relátással, kritikával kell ele­meznünk a világgazdasági elő­rejelzéseket, s belőlük beszer­zési, értékesítési és valutapoli­tikánkban idejében gyakorlati következtetéseket kell levon­nunk. Beszéde befejező részében Faluvégi Lajos ezeket mondta: — Sikerekkel és tanulságok­kal vagyunk gazdagabbak. És azzal az elhatározással, hogy tovább folytatjuk a bevált gazdaságpolitikát és fejlesztjük irányítási rendszerünket, iga­zítva az új feltételekhez és a nagyobb követelményekhez. Gazdaságunk anyagi alapjai, tartalékai és pénzügyi viszo­nyai lehetővé teszik, hogy — ha nagyobb erőfeszítésekkel is, de folyamatosan haladjunk to­vább. * — Jövő terveinknek jobban kell alkalmazkodniuk a reali­tásokhoz, a gazdasági irányí­tásnak és szabályoknak pedig a terv céljaihoz, A pénzügyminiszter végezetül kérte, hogy erősítsék meg ft kormány munkájához adott bizalmat és támogatást és fo­gadják el az 1974. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. Marton János (Győr, 3. vk.) a terv- és költségvetési bízott- ság előadója összegezte azokat az észrevételeket és indítvá­nyokat, amelyek a zárszám­adással kapcsolatban hangzot­tak el az országgyűlés állandó bizottságainak az ülésszakot megelőző tanácskozásain. E munkacsoportok egyöntetű vé­leménye — hangsúlyozta Mar­ton János —, hogy az 1974-es esztendő a negyedik ötéves terv legnehezebb éve volt. En- nek ellenére a gazdasági fejlő­dés meghaladta a tervezettet. Az állandó bizottságok véle- ményét tolmácsolva az előadó kitért gazdálkodásunk még megoldatlan feladataira. El­mondotta, hogy továbbra is lassú a termelési és termék­szerkezetnek a változó igé­nyekhez való alkalmazkodása, jobban kell alapozni azokra az anyagokra, amelyek hazai ter­meléssel is előállíthatok. A termékszerkezet korszerűsíté­sénél lejárt a türelmi idő — hangoztatta, — aktív, a haté­konyságot fokozó cselekvésre van szükség. A továbbiakban sorra vette a bizottsági üléseken elhang­zott véleményeket, majd az or­szággyűlés terv- és költségve­tési bizottsága nevében java­solta: az országgyűlés fogadja el a Magyar Népköztársaság 1974. évi költségvetésének vég­rehajtásáról szóló jelentést. Ezután Faluvégi Lajos a kormány nevében megköszön­te a képviselőknek az ország­gyűlési bizottságokban élhang­zott észrevételeket, javaslato­kat, s hozzátette: nzokra a szo­kásoknak megfelelően — rész­ben közvetlenül, részben a kö­vetkező évi terv- és költség- vetési terv javaslatának tár­gyalásakor visszatérnek. Ezután határozathozatal kö­vetkezett. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1974. évi költségvetésének végrehaj­tásáról szóló törvényjavaslatot — általánosságban és részletei­ben — a benyújtott eredeti szöveg alapján egyhangúlag el­fogadta. Ezzel az országgyűlés őszi ülésszaka — amelynek pénteki tanácskozásán Péter János és Raffai Sarolta felváltva látta el az elnöki teendőket — vé­get ért. Szili Géza nehézipari miniszterhelyettes Tolna megyében Szili Géza, nehézipari mi­niszterhelyettes, Somi Benja­min, az MSZMP Tolna megyei Bizottsága titkára, Szabópál Antal, a Tolna megyei Tanács elnöke 1975. szeptember 26-án Szekszárdon, tárgyalást foly­tatott. A minisztérium és a megyei óárt-, illetve tanácsi vezetők áttekintették a paksi atomerő­mű beruházásának a tanácsi tervekkel való összefüggését, * I. megtárgyalták a villamosener­gia-, az üzemanyagtöltő állo­más hálózat helyzetét és az ágazat vállalatai által előállí­tott egyes fogyasztási cikkek­ből (festék, háztartási vegyi áruk, stb.) az ellátás fejleszté­sének lehetőségét. A minisztériumi vezetők tá­jékoztatást adtak az országos földgázvezeték fejlesztésének távlatairól. Érintette a tárgya­lás a Borsodi Vegyi Kombinát szekszárdi gyáregysége kapaci­táskihasználását és a nehézipa­ri ágazati feladatok ellátásával kapcsolatos tanácsi szervezetet. A minisztériumi, a megyei párt- és tanácsi vezetés megál­lapította, hogy a szervek kö­zött szoros és gyümölcsöző együttműködés alakult ki ed­dig is. A tárgyalás eredményeit a minisztérium és a megye a középtávú, illetve a területi ter­vezés során hasznosítja. j* A *0' Ülés tartott a KISZ-mb Ülést tartott a KISZ Tolna megyei Bizottsága. Az ülés résztvevőit Varjas János, a KISZ Tolna megyei Bizottsá­gának'első titkára üdvözölte. Ezután Dobos Gyula, a megye­bizottság titkára számolt be az I. magyar—szovjet ifjúsági ba. rátságfesztivál és a i~> : m-::'. ti fiatalok találkozója esemé­nyeiről, megrendezésük tapasz­talatairól. Értékelése után Gáli Tamás, a paksi és Krizsán Ist­ván, a bonyhádi járási KISZ- bizottság titkára egészítette ki felszólalásában az értékelést. A nyári KISZ- és úttörővel zető-képzés tapasztalatairól a 'szívevek előzőleg írásos tá­jékoztatást kaptak. A tájékoz. tatót Dobos Gyula szóban egé­szítette ki, a napirend felett nyitott vita előtt. Végül a KISZ Tolna megyei Bizottsága egyéb ügyekről tár. gyalt. Péti Imre titkár pedig beszámolt a vb — a legutóbbi megyebizottsági ülés óta vég­zett — munkájáról. a Kedves Olvasónak, hogy a sporttal úgy vagyok, mint az alkalmi dohányos a cigarettával. Ha valami külön­legesség ígérkezik, azt megnézem, olykor csupán a kikapcsolódás vágya visz ki a sportpályára. Ez történt vasárnap is. Végignéztem egy bajnoki mérkőzést. A látottakról megtartom a véleményemet magamnak. Annyit azonban elmondok, hogy nem lettem sem re­kedt, sem lelki beteg, sőt fordított eredmény sem zök­kentett volna ki a hangulatomból. A szurkolók olyanok voltak, mint bárhol a világon. Szidták, dicsérték a játékosokat, kedvük szerint. Nem is ez a dolog lényege, hisz győzelem, vereség, öröm, bánat teszi a versenysportot azzá, ami. Sokkal figyelemreméltóbb azonban az, amit a sport­körhöz közelálló vezető nem kis indulattal mondott. A lényege: ezeknek a fiatalembereknek — mármint a játékosoknak — semmi más dolguk nincs, mint vasár­napról vasárnapra ügyesen belerúgni a labdába. Ezért nagyon tisztességes jövedelmet biztosító olyan munka­körük van, ahol a jelenlétük sem elengedhetetlenül fontos. A feladatuk csupán annyi, hogy heti másfél órán áf tisztességgel, több ezer ember örömére csinál­ják azt, amire egyébként senki nem kötelezte őket —, hanem maguk választották. Tételezzük fel — mert több mint gyanú, — hogy az ellenfél is így van. Maradéktalan örömet — győzelem­mel — csak az egyik csapat tud a tisztelőinek okozni. A legfanatikusabb hívek is tudják: a szerencse, és még sok egyéb közrejátszik az eredményességben. Ami vi­szont jogos: akarjanak győzni a kedvencek, ügyesek, lelkesek legyenek! Nem túlzott igény. A kérdés csupán annyi, hogy akiknek megfelelő esz­köz van a kezükben, miért nem tudják ezt elérni azok­nál, akiknél kell? Olyan emberek, akiknek a szándéká­hoz, következetességéhez egyébként nem fér kétség, miért nem szigorúak akkor is, amikor tenni kell? Miért elnézőek, „megértöek" akkor, amikor ez nem tűnik hasznosnak? Emberi gyengeség? Lehet Egy régi sportvezető jut eszembe: Ha a csapata győ­zött, akkor ezt mondta: „győztünk"; ha vesztett, akkor így: „kikaptak?’... Az erkölcsösség határait túllépő mogartartis felett szemet hunyó vezetők nem érzik, hogy a játékosok lel- ketlensége, a több ezer embert bosszantó fegyelmezet­lensége, könnyelmüsködése után nekik is szól a becsa­pott szurkolók nemtetszést kifejező füttye? Siju/jtfaL Fogadás a fegyveres erők napja alkalmából A fegyveres erők napja al­kalmából Szekszárdon a BM- klubban fogadást adtak áz ér­dekelt testületek parancsnokai. Kollár Ernő alezredes, dr. Solymosi Mihály rendőr ezre­des, Somogyi József alezredes, megyei polgári védelmi törzs­parancsnok, Takács László al­ezredes, megyei MHSZ-titkár, Sörfőző István megyei munkás- őrparancsnok. A fogadáson megjelent Har­mat József, a megyei pártbi­zottság közigazgatási és admi­nisztratív osztályának vezetője, dr. Polgár Ferenc, a megyei ta­nács vb-titkára, Hanoi József, a megyei népfrontbizottság titkárhelyettese. Rúzsa János, a városi pártbizottság első tit­kára, Varjas János, a KISZ Tolna megyei Bizottságának első titkára. Dr. Solymosi Mihály rendőr ezredes köszöntője után Varjas János, a megyei KlSZ-bizott- ság első titkára emlékezett meg a fegyveres erők napjá­ról. Ünnepi beszédében mél­tatta a történelmi hagyomá­nyokat, az 1848-as pákozdi és ozorai győzelem jelentőségét, az 1919-es vöröskatonák hősi helytállását, és az 1945-ös de­mokratikus hadsereg létrejötté­nek körülményeit. A szovjet hadsereg egyik, vezető beosztású tisztje felkö­szöntőjében — a szovjet had­sereg párt- és Komszomol-szer- vezeteinek üdvözletét tolmá­csolva, arról a baráti együtt­működésről beszélt, amelyet a megyei pártbizottsággal, a me­gye különböző fegyveres erői­vel kialakítottak. A szovjet hadsereg egy má­sik tisztje így fogalmazott: Régi orosz közmondás szerint, inkább legyen száz barátod, mint száz rubeled. Mi azt ta­pasztaljuk, hogy Tolna megyé­ben nem száz, hanem sok ezer barátunk van, K. Papp József elvtárstól kezdve tsz-tagokig, üzemi munkásokig. Harmat József a megyei párt- bizottság üdvözletét tolmácsol­ta a fegyveres erők képviselői­nek és külön a testvéri szovjet hadsereg parancsnoki, szemé­lyi állományának, a Varsói Szerződés keretei közt meg­nyilvánuló testvéri együttmű­ködésért. 1975. szeptember 27,

Next

/
Thumbnails
Contents