Tolna Megyei Népújság, 1975. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-27 / 227. szám

Vít-ÁG PROLETÁRJAI» EGYESÜUfHTEKJ TOLNA MEGYEI AZ MSZMP TOLNA MBGVEI BIZOTTSÁGÁNAK LAI'J SZOMBAT 1975. szept. 27. XXV. ««<. 227. szám. ARA] 0.90 R ' ' i i Befejezte munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka Az országgyűlés jóváhagyta a kormány munkaprogramját és az 1974. évi költségvetés végrehajtását Pénteken délelőtt a kormány munkaprogram­jának megvitatásával folytatta munkáját az or­szággyűlés őszi ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke. Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Részt vettek az ülésen az MSZMP Központi Bizottságának titká­rai, a kormány tagjai. A diplomáciai páholyok­ban helyet foglalt a Budapesten akkreditált dip­lomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Péter János, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Az első felszólaló dr. Romány Pál, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter volt Dr. Romány Pál: Figyelműnk előterében a nagyüzemi termelés fejlesztése áll ' A mezőgazdaság a szántóföl­di növénytermelés, a kertészet, az állati eredetű termékek termelése, mindezzel együtt a termékfeldolgozás és -forgal­mazás — a felszabadulás óta eltelt három évtizedben hatal­masat lépett előre — mondta bevezetőben dr. Romány Pál. Erről tanúskodnak a növekvő termésátlagok, erről tanúsko­dik az árutermelés. A hajdani alacsony színvonal illusztrálá­sára csak egy szám: ha ter­mésátlagaink a felszabadulás előttihez képest nem változ­tak volna, akkor a jelenlegi búza és kukorica termésmeny. nyiség megtermeléséhez az or­szág mezőgazdasági területé­nek közel 90 százalékát csak ezzel a két növénnyel kellene bevetni. A termelés növeke­désének évi üteme emelkedő tendenciájú. A termelési muta­tók, a technológiai paraméte­rek alakulásánál is nagyobb (jelentőségűek a társadalmi változások, s ezen belül is a parasztság átalakulása. Ismét csak egy statisztikai mérő­szám: ez év végén hazánkban az aktív keresőknek 20 száza­lékára, azaz egymillióra tehe­tő a mezőgazdasági keresők aránya, illetve száma. — Szeretnék az elmondot­takhoz három következtetést a tisztelt országgyűlés figyelmé­be ajánlani és a következteté­seket megindokolni. Először: a mezőgazdasági népességnek ez a létszám- és aránycsökkené­se, és ezzel egyidejűleg a me­zőgazdasági termelés említett növekedése úgy valósulhatott meg, hogy hazánkban a társa­dalmi munkamegosztás lénye­gesen fejlődött, mélyült. A második következtetés szorosan összefügg az előzőek­kel. A mezőgazdasági foglal­kozásúak arányának csökkené­se ugyanis együttjár a saját fogyasztásra való termelés csökkenésével, azzal, hogy nö­vekszik az igény a feldolgo­zott, rendszeresen forgalmazott élelmiszerek iránt. Az iparág nehezen birkózik a megnöve­kedett feladatokkal, jóllehet., szintén nagyot lépett előre. A lakossági Igények, hazai adott­ságaink, külkereskedelmi lehe­tőségeink egyértelműen indo­kolják a mezőgazdasági fel­dolgozóipar továbbfejlesztését. Helyzetünk megítéléséhez fűzött harmadik "következtetés­ként a szocialista mezőgazda- sági nagyüzemek termelésének és gazdálkodásának egyre fo­kozódó fontosságára szeretnék utalni. A mezőgazdaság bruttó ter­melési értékének kétharmadát állítják elő a nagyüzemek. Természetesen van olyan ter­mék is, ahol csaknem 100 szá­zalékát, de olyan is, ahol csak a felét, vagy még kisebb há­nyadát. — Több jel arra mutat, hogy a saját fogyasztásra való ker­tészeti termelés nemcsak szá­mottevő, hanem napjainkban növekszik is. Nem ez a hely­— A gazdasági ágazatok fej­lesztésében — hangsúlyozta dr. Romány Pál —, nagy fon­tosságot tulajdonítunk az 'erő­források jobb összehangolásá­nak. Ennek sikere nemcsak anyagiakon, hanem legalább ennyire a helyes szemléleten és az erre támaszkodó konkrét szervezésen múlik. Ez mond­ható el az összességében sike­res, ipari jellegű módszereket alkalmazó termelési rendsze­rekre is. Ma már sok bevált­nak tekinthető tapasztalat bir­tokába jutottak az üzemek. Éppen ezért az új rendszerek indokolatlan létrehozása he­lyett sokkal inkább a jó ta­pasztalatok hasznosításához, általánossá tételéhez adjuk meg a kellő támogatást. — Á mezőgazdasági szövet­kezetek szocialista jellege — mondotta a miniszter — to­vább erősödött, mindinkább korszerű nagyüzemekké vál­nak. Közös gazdaságaink átlagos területnagysága több mint 3500 hektárra — azaz mintegy 6000 kataszteri holdra — nőve­zet azonban az állattenyésztés több olyan ágazatában, amely­re a lakóhely- és foglalkozás, váltás, az előrehaladó urbani­záció erőteljes hatással van és csökkenti azt. A csökkenést a nagyüzemi termelés bővítésé­vel, kapacitásának növelésével lehet és kell ellensúlyozni, pó­tolni. Mitöbb: nem egyszerűen pótolni kell, hanem többet, rendszeresen, jó minőségben szállítani. Figyelmünk előterében te­hát a nagyüzemi termelés fej­lesztésének kell állnia. Ez a fi­gyelem a meglévő termelési le­hetőségek jobb hasznosítását és újabb nagyüzemi kapacitá­sok megteremtését kell, hogy jelentse, főleg az állattenyész­tésben. Méltán léphetünk fel a be­fektetés hasznosításának foko­zott igényével, sőt; e tapaszta­latok jól kamatoztathatók a régebbi termelési eljárások tartalékainak kiaknázásában is. — Ott érdemes és ott kell beruházni, ahol ezzel jelentős többleteredményhez jutunk, ahol a társadalmi munka ha* téjconyabb. Életszínvonal-politikai céljaink elérésében, fizetési mérlegünk és gazdaságos ex­portunk javításában az élel­miszeriparnak jelentős a fel­adata. Mindezt a beruházáspo. litikában is érvényre kívánjuk juttatni. kedett és újabb egyesülési köz­gyűlésekről kapunk híreket. Az ország mezőgazdasági szö­vetkezeteinek száma ez év ele­jén már 2 ezernél kevesebb volt Az egyesülési tapasztala­tok összességükben kedvezőek. Szóvá kell azonban tenni né. hány kedvezőtlen jelenséget, annál is inkább, mert azok nemcsak a szövetkezetekkel, hanem általában a gazdasági méretek növelésével kapcsola­tosak és az állami gazdaságok­nál is előfordulnak. így több esetben olyankor is a közigazgatási határhoz iga­zodnak a létrehozott gazdasági szervezetek keretei, amikor a gazdasági ésszerűség az attól való eltérést indokolná; talál­kozni olyan nézettel, hogy a két-háromezer hektáros gazda, ság kisüzemnek számít. Nem szorul bizonyításra, hogy szá­munkra kedvezőtlenebb a tíz­ezer hektáros alacsony termelé­kenységű gazdaság, mint a te­rületben ennél kisebb, de ter­melési értékben fajlagosan na­gyobb, hatékonyabb gazdaság; helyenként tapasztalható, hogy táblásitás, szakosítás cí­mén egyik-másik gazdaság népgazdaségüag fontos terme, lést is megszüntet, s ennek ter­melését közben senki sem ve­szi át. Más okokkal együtt, en­nek a gyakorlatnak is szerepe van abban, hogy például a juhtenyésztés erősen vissza­esett és mintegy 20 százalékkal kisebb, mint 1970-ben volt. A juh-hús iránti fizetőképes ke­reslet pedig nagy, a juh jól exportálható lenne. Néhány fontos növény ve­tésterülete is megcsappant a hasonló szemlélet nyomán; — a nagyméretű gazdaságok kialakulása után, több helyen, városlakó lett a gazdaságveze­tés, megnövekedett az irodai létszám, a háztáji termeléssel sok helyen nem foglalkoznak. Előfordul, hogy nyűgnek, sőt imitt-amott elsorvasztandó te­vékenységnek tekintik a sza­bályos keretek között folyó háztáji termelést is. Segítés, nagyüzemi ráhatás, a közös ér­tékesítés szervezése helyett te­hát a háztáji termelés jobb esetben közönyt, rosszabb eset­ben megbélyegzést kap. Az említett jelenségek idege­nek agrárpolitikánktól, gazda­ságpolitikai céljaink ellen hat­nak. Szóvá kell tenni még ak­kor is, ha nem általánosak, vagy helyenként periférikus jellegűek. A gazdasági fejlődés elősegí­tésére a gazdaságok közötti kooperációt különböző egyesü­lési szervezetek kialakulását indokolt támogatni. Most már nem a gazdaságok területi nagysága, hanem a termelés, a gazdálkodás hatékonyságá­nak fokozása van napirenden. Ennek érvényesítését azzal is szolgálni kívánjuk, hogy a közeljövőben tételes jogszabá­lyi előírásokhoz kötjük az egyesülési feltételeket. — Köztudott, hogy a köz- gazdasági szabályozórendszert 1976. január 1-vel módosítjuk. Alapeívünk, hogy a támoga­tásra érdemes célokat jobban differenciáljuk és a szabályo­(Folytatás a 2. oldalon). Mai számunkból: DAMJANICH TÁBORNOK (4. old.) Ml VÁRHATÓ CSAPATAINKTÓL (4. old.) SPORTMŰSOR (4. old.) A NÉPÚJSÁG OLVASÓSZOLGÁLATA­Budapestre érkezett F. Ali Ahmed, Losonczi Pálnak, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa elnö. kének meghívására pénteken hivatalos látogatásra Magyar- országra érkezett Fakhruddin Ali Ahmed, az Indiai Köztár­saság elnöke és felesége. Az indiai államfő kíséreté­nek tagjai: Szurendra Pál Szingh idegenforgalmi és pol­gári repülésügyi államminisz­ter, V. C. Trivedi külügymi­niszter-helyettes, K. Bala- chandran, az elnöki titkárság vezetője, A. M. Abdul Hamid,' az elnök sajtótitkára és K. P. S. Menőn, az Indiai Köztársa­ság magyarországi nagykövetei aki Budapesten csatlakozott a küldöttséghez. Az Indiai Köztársaság elnöi két ünnepélyesen, meleg baráti szeretettel fogadták a Ferihe­gyi repülőtéren. Az épületet magyar és indiai zászlók, ma­gyar és hindi nyelvű üdvözlő feliratok díszítették. A repülő­tér betonján katonai dí*z- zászlóalj sorakozott fel csapat- zászlóval. A vendégek fogadására meg­jelent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és felesége, dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Ne­meslaki Tivadar kohó- és gép­ipari miniszter, dr. Romány, Pál mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter, Rödönyi Ká­roly közlekedés- és postaügyi miniszter, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke. Mar­jai József külügyminisztérium! államtitkár. Túri Ferenc, a Magyar Népköztársaság új­delhi nagykövete, valamint a politikai, a gazdasági, a kultu­rális élet több más vezető sze­mélyisége, a tábornoki kar több tagja. Jelen volt a fogad­tatásnál a budapesti diplomá­ciai képviseletek sok vezetője, valamint katonai és légügyi attaséja. A hazánkba érkező államfő fogadására eljöttek a budapesti indiai kolónia kép­viselői is. Szolidaritási nap Pakson Szeptember 24-én, Pakson vietnami szolidaritási napot rendezett a Hazafias Népfront Tolna megyei és paksi járási bizottsága. A szolidaritási na­pon megjelent a VDK nagykö­vetségének első titkára, Tang Tran Ngoan, Csajbók Kálmán, megyei népfronttitkár és a paksi járás több vezetője. A paksi Duna-menti Tsz-ben tett látogatás után, az MHSZ helyi nagytermében tartott barátsá­gi gyűlésen az ünnepi beszédet Süth Miklós járási népíront- titkár mondta, majd felszólalt a nagykövetség első titkára is. Ezután a részvevők a Magyar —Vietnami Barátsági Parkban helyeztek el koszorút Dz erőforrások jobb összehangolása n szivetkezetek egyesülésének tapasztalatai

Next

/
Thumbnails
Contents