Tolna Megyei Népújság, 1975. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-27 / 227. szám

Vít-ÁG PROLETÁRJAI» EGYESÜUfHTEKJ

TOLNA

MEGYEI

AZ MSZMP TOLNA MBGVEI BIZOTTSÁGÁNAK LAI'J

SZOMBAT 1975. szept. 27. XXV. ««<. 227. szám. ARA] 0.90 R

' ' i i

Befejezte munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka

Az országgyűlés jóváhagyta a kormány munkaprogramját és az 1974. évi költségvetés végrehajtását

Pénteken délelőtt a kormány munkaprogramjának megvitatásával folytatta munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP

Politikai Bizottságának tagjai. Részt vettek az ülésen az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője.

Az ülést Péter János, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Az első felszólaló dr. Romány Pál, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter volt

Dr. Romány Pál:

Figyelműnk előterében a nagyüzemi termelés fejlesztése áll

' A mezőgazdaság a szántóföldi növénytermelés, a kertészet, az állati eredetű termékek termelése, mindezzel együtt a termékfeldolgozás és -forgalmazás — a felszabadulás óta eltelt három évtizedben hatalmasat lépett előre — mondta bevezetőben dr. Romány Pál. Erről tanúskodnak a növekvő termésátlagok, erről tanúskodik az árutermelés. A hajdani alacsony színvonal illusztrálására csak egy szám: ha termésátlagaink a felszabadulás előttihez képest nem változtak volna, akkor a jelenlegi búza és kukorica termésmeny. nyiség megtermeléséhez az ország mezőgazdasági területének közel 90 százalékát csak ezzel a két növénnyel kellene bevetni. A termelés növekedésének évi üteme emelkedő tendenciájú. A termelési mutatók, a technológiai paraméterek alakulásánál is nagyobb (jelentőségűek a társadalmi változások, s ezen belül is a parasztság átalakulása. Ismét csak egy statisztikai mérőszám: ez év végén hazánkban az aktív keresőknek 20 százalékára, azaz egymillióra tehető a mezőgazdasági keresők aránya, illetve száma.

— Szeretnék az elmondottakhoz három következtetést a tisztelt országgyűlés figyelmébe ajánlani és a következtetéseket megindokolni. Először: a mezőgazdasági népességnek ez a létszám- és aránycsökkenése, és ezzel egyidejűleg a mezőgazdasági termelés említett növekedése úgy valósulhatott meg, hogy hazánkban a társadalmi munkamegosztás lényegesen fejlődött, mélyült.

A második következtetés szorosan összefügg az előzőekkel. A mezőgazdasági foglalkozásúak arányának csökkenése ugyanis együttjár a saját fogyasztásra való termelés csökkenésével, azzal, hogy növekszik az igény a feldolgozott, rendszeresen forgalmazott élelmiszerek iránt. Az iparág nehezen birkózik a megnövekedett feladatokkal, jóllehet., szintén nagyot lépett előre. A lakossági Igények, hazai adottságaink, külkereskedelmi lehetőségeink egyértelműen indokolják a mezőgazdasági feldolgozóipar továbbfejlesztését.

Helyzetünk megítéléséhez fűzött harmadik "következtetésként a szocialista mezőgazda- sági nagyüzemek termelésének és gazdálkodásának egyre fokozódó fontosságára szeretnék utalni.

A mezőgazdaság bruttó termelési értékének kétharmadát állítják elő a nagyüzemek. Természetesen van olyan termék is, ahol csaknem 100 százalékát, de olyan is, ahol csak a felét, vagy még kisebb hányadát.

— Több jel arra mutat, hogy a saját fogyasztásra való kertészeti termelés nemcsak számottevő, hanem napjainkban növekszik is. Nem ez a hely— A gazdasági ágazatok fejlesztésében — hangsúlyozta dr. Romány Pál —, nagy fontosságot tulajdonítunk az 'erőforrások jobb összehangolásának. Ennek sikere nemcsak anyagiakon, hanem legalább ennyire a helyes szemléleten és az erre támaszkodó konkrét szervezésen múlik. Ez mondható el az összességében sikeres, ipari jellegű módszereket alkalmazó termelési rendszerekre is. Ma már sok beváltnak tekinthető tapasztalat birtokába jutottak az üzemek. Éppen ezért az új rendszerek indokolatlan létrehozása helyett sokkal inkább a jó tapasztalatok hasznosításához, általánossá tételéhez adjuk meg a kellő támogatást.

— Á mezőgazdasági szövetkezetek szocialista jellege — mondotta a miniszter — tovább erősödött, mindinkább korszerű nagyüzemekké válnak.

Közös gazdaságaink átlagos

területnagysága több mint 3500 hektárra — azaz mintegy 6000 kataszteri holdra — nővezet azonban az állattenyésztés több olyan ágazatában, amelyre a lakóhely- és foglalkozás, váltás, az előrehaladó urbanizáció erőteljes hatással van és csökkenti azt. A csökkenést a nagyüzemi termelés bővítésével, kapacitásának növelésével lehet és kell ellensúlyozni, pótolni. Mitöbb: nem egyszerűen pótolni kell, hanem többet, rendszeresen, jó minőségben szállítani.

Figyelmünk előterében tehát a nagyüzemi termelés fejlesztésének kell állnia. Ez a figyelem a meglévő termelési lehetőségek jobb hasznosítását és újabb nagyüzemi kapacitások megteremtését kell, hogy jelentse, főleg az állattenyésztésben.

Méltán léphetünk fel a befektetés hasznosításának fokozott igényével, sőt; e tapasztalatok jól kamatoztathatók a régebbi termelési eljárások tartalékainak kiaknázásában is.

— Ott érdemes és ott kell beruházni, ahol ezzel jelentős többleteredményhez jutunk, ahol a társadalmi munka ha* téjconyabb.

Életszínvonal-politikai céljaink elérésében, fizetési mérlegünk és gazdaságos exportunk javításában az élelmiszeriparnak jelentős a feladata. Mindezt a beruházáspo. litikában is érvényre kívánjuk juttatni.

kedett és újabb egyesülési közgyűlésekről kapunk híreket. Az ország mezőgazdasági szövetkezeteinek száma ez év elején már 2 ezernél kevesebb volt Az egyesülési tapasztalatok összességükben kedvezőek. Szóvá kell azonban tenni né. hány kedvezőtlen jelenséget, annál is inkább, mert azok

nemcsak a szövetkezetekkel, hanem általában a gazdasági méretek növelésével kapcsolatosak és az állami gazdaságoknál is előfordulnak.

így több esetben olyankor is a közigazgatási határhoz igazodnak a létrehozott gazdasági szervezetek keretei, amikor a gazdasági ésszerűség az attól való eltérést indokolná; találkozni olyan nézettel, hogy a két-háromezer hektáros gazda, ság kisüzemnek számít. Nem szorul bizonyításra, hogy számunkra kedvezőtlenebb a tízezer hektáros alacsony termelékenységű gazdaság, mint a területben ennél kisebb, de termelési értékben fajlagosan nagyobb, hatékonyabb gazdaság; helyenként tapasztalható, hogy táblásitás, szakosítás címén egyik-másik gazdaság népgazdaségüag fontos terme, lést is megszüntet, s ennek termelését közben senki sem veszi át. Más okokkal együtt, ennek a gyakorlatnak is szerepe van abban, hogy például a juhtenyésztés erősen visszaesett és mintegy 20 százalékkal kisebb, mint 1970-ben volt. A juh-hús iránti fizetőképes kereslet pedig nagy, a juh jól exportálható lenne.

Néhány fontos növény vetésterülete is megcsappant a hasonló szemlélet nyomán;

— a nagyméretű gazdaságok kialakulása után, több helyen, városlakó lett a gazdaságvezetés, megnövekedett az irodai létszám, a háztáji termeléssel sok helyen nem foglalkoznak. Előfordul, hogy nyűgnek, sőt imitt-amott elsorvasztandó tevékenységnek tekintik a szabályos keretek között folyó háztáji termelést is. Segítés, nagyüzemi ráhatás, a közös értékesítés szervezése helyett tehát a háztáji termelés jobb esetben közönyt, rosszabb esetben megbélyegzést kap.

Az említett jelenségek idegenek agrárpolitikánktól, gazdaságpolitikai céljaink ellen hatnak. Szóvá kell tenni még akkor is, ha nem általánosak, vagy helyenként periférikus jellegűek.

A gazdasági fejlődés elősegítésére a gazdaságok közötti kooperációt különböző egyesülési szervezetek kialakulását indokolt támogatni. Most már nem a gazdaságok területi nagysága, hanem a termelés, a gazdálkodás hatékonyságának fokozása van napirenden. Ennek érvényesítését azzal is szolgálni kívánjuk, hogy a közeljövőben tételes jogszabályi előírásokhoz kötjük az egyesülési feltételeket.

— Köztudott, hogy a köz- gazdasági szabályozórendszert

1976. január 1-vel módosítjuk. Alapeívünk, hogy a támogatásra érdemes célokat jobban differenciáljuk és a szabályo(Folytatás a 2. oldalon).

Mai

számunkból:

DAMJANICH TÁBORNOK (4. old.)

Ml VÁRHATÓ CSAPATAINKTÓL

(4. old.) SPORTMŰSOR (4. old.)

A NÉPÚJSÁG OLVASÓSZOLGÁLATABudapestre érkezett F. Ali Ahmed,

Losonczi Pálnak, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa elnö. kének meghívására pénteken hivatalos látogatásra Magyar- országra érkezett Fakhruddin Ali Ahmed, az Indiai Köztársaság elnöke és felesége.

Az indiai államfő kíséretének tagjai: Szurendra Pál Szingh idegenforgalmi és polgári repülésügyi államminiszter, V. C. Trivedi külügyminiszter-helyettes, K. Bala- chandran, az elnöki titkárság vezetője, A. M. Abdul Hamid,' az elnök sajtótitkára és K. P.

S. Menőn, az Indiai Köztársaság magyarországi nagykövetei aki Budapesten csatlakozott a küldöttséghez.

Az Indiai Köztársaság elnöi két ünnepélyesen, meleg baráti szeretettel fogadták a Ferihegyi repülőtéren. Az épületet magyar és indiai zászlók, magyar és hindi nyelvű üdvözlő feliratok díszítették. A repülőtér betonján katonai dí*z- zászlóalj sorakozott fel csapat- zászlóval.

A vendégek fogadására megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és felesége, dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter, dr. Romány, Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke. Marjai József külügyminisztérium! államtitkár. Túri Ferenc, a Magyar Népköztársaság újdelhi nagykövete, valamint a politikai, a gazdasági, a kulturális élet több más vezető személyisége, a tábornoki kar több tagja. Jelen volt a fogadtatásnál a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője, valamint katonai és légügyi attaséja. A hazánkba érkező államfő fogadására eljöttek a budapesti indiai kolónia képviselői is.

Szolidaritási nap Pakson

Szeptember 24-én, Pakson vietnami szolidaritási napot rendezett a Hazafias Népfront Tolna megyei és paksi járási bizottsága. A szolidaritási napon megjelent a VDK nagykövetségének első titkára, Tang Tran Ngoan, Csajbók Kálmán, megyei népfronttitkár és a paksi járás több vezetője. A paksi Duna-menti Tsz-ben tett látogatás után, az MHSZ helyi nagytermében tartott barátsági gyűlésen az ünnepi beszédet Süth Miklós járási népíront- titkár mondta, majd felszólalt a nagykövetség első titkára is. Ezután a részvevők a Magyar —Vietnami Barátsági Parkban helyeztek el koszorút

Dz erőforrások jobb összehangolása

n szivetkezetek egyesülésének tapasztalatai