Tolna Megyei Népújság, 1975. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-25 / 225. szám
I ♦ Felmérés a moziba járásról Új jogszabályokról — röviden Milyen gyakran járnak móriba a nézők, pótolja-e a televízió a mozit? Ilyen és hasonló kérdésekre kerestek választ a Filmtudományi Intézet munkatársai. Hazánkban évente mintegy 75 millió néző vált mozijegyet, s ez annyit jelent, hogy — különböző gyakorisággal —négymillió ember jár moziba. A lakosság életkörülményeinek változása, a kulturálódási és szórakozási lehetőségek bővülése, mindenekelőtt a televízió elterjedése annak idején nemcsak a filmszakemberek, hanem a közönség körében is felvetette a filmszínházak jövőjének kérdését. A most megkérdezetteknek több mint 90 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a tévé és a mozi kiegészíti egymást, ezért mindkettőre szükség van. Kiderült a felmérésből, hogy a városi filmszínházak közönsége a televízió filmközvetítéseivel szemben előnyben részesíti a mozielőadásokat. Vélekedésük szerint a moziban a filTéli egyetem Harkányban A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat hetedik alkalommal rendezi meg téli egyetemét Harkányban. Magyarországon ez az egyetlen nemzetközi téli egyetem, amelynek látogatottsága vetekszik a nyári egyetemekével. Európahírű fürdőhelyünk ideális környezetet nyújt a rendezvény számára: a mediterrán jellegű helyen decemberben is naponta élvezhetik a 62 fokos radioaktív termálvizet a vendégek. A december 6—20. között sorra kerülő téli egyetem hallgatói számára sokoldalú programot szervez a TIT. meket jobban lehet élvezni, elsősorban a nagyobb, plasztikusabb kép miatt, ezenkívül a koncentrálásnak is jobbnak a lehetőségei, mint a családi tévénézés közben. A mozi elsőségét biztosítja az is, hogy a legújabb alkotások szerepelnek a vásznon, továbbá hogy választási lehetőséget ad a filmek között. Érdekes, hogy szembetűnően sokan említették: közönséggel együtt jobb filmet nézni. A filmszínházak mai látogatóinak pontosan kétharmada olyan nézőkből áll, akik nagyon gyakran járnak moziba. A legnagyobb réteg — a nézőknek 37 százaléka — azokból adódik, akiknek heti állandó programjuk a mozilátogatás. S hogy a mozi társas szórakozás, bizonyítja, hogy a moziba járó mai városi közönség mintegy 77 százaléka nem egyedül, hanem baráttal vagy baráti társasággal, illetve a családdal együtt jár filmet nézni. Képzőművészeti világhét Az Unesco A kategóriájú szervezete, az AIAP—IAA — Képzőművészek Nemzetközi Szövetsége — kezdeményezésére a tagállamok nemzeti bizottságai ugyanabban az időpontban megrendezik a képző- művészeti világhetet. Hazánkban szeptember 20-tól 28-ig tart. Számos kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők ez idő alatt, sőt, legtöbb helyen egészen októberig. Pécsett a Képcsarnokban 9 baranyai festő kiállítására kerül sor, Szent- györgyi Kornél műveiből Miskolcon. Iván Szilárd festményeiből a budapesti Csók Galériában láthatnak bemutatót. Ének és balett Natalja Kaszatkina és Vlagyimir Vasziljev moszkvai balettmesterek a jövő év januárjában hozzálátnak „A világ teremtése" című balett rendezési munkálataihoz a budapesti Állami Operaházban. A Szovjetunióban jelenleg jó néhány balettegyüttes táncol Kaszatkina és Vasziljev koreográfiája alapján: a Moszkvai Nagy Színház az ö betanításukban mutatta be Sztravinszkij „Tavaszit áldozat"-át és Nyikolaj Karjetnyikov „Geológusok" című balettjét, a moszkvai Zenés Színházban Jurij Bucko „Megvilágosodás" C. táncjátékát, a novoszibirszki színházban Prokofjev „Rómeó és Júliá”-ját, a moszkvai táncintézet növendékei az ő változatukban mutatták be Tyihon Hrennyikov „A mi udvarunk" című balettjét. A szovjet televízióban nagy sikert aratott „Koreográfiái novellák" című filmjük, amelyben a Nagy Színház vezető szólótáncosainak többségét felvonultatták. Legutóbbi rendezésük azonban nem került be ebbe a filmbe, minthogy az már az opera műfajához tartozott, öfc rendezték Andrej Petrov „I. Péter” című operáját az elmúlt évadban a leningrádi opera- és balettszínházban. világ teremtése" című balettet négy évvel ezelőtt hozták színre Leningrádban. A zeneszerző Andrej Petrov odaírta a partitúra első oldalára: „Ez nem csupán Jean Effel vidám rajzainak zenei- koreográfiái értelmezése. A balett fő mondanivalója: a rosszat és a jót maga az ember teremti a világban. Csakis az emberektől függ, hogy a jövőben mi jut diadalra a Földön: a harmónia és a világosság-e, vagy pedig a zűrzavar és a sötétség." A belkereskedelem rendészeti és tűzvédelmi feladatainak ellátásáról szól a belkereskedelmi miniszter 6/1975. Bk. M. számú utasítása, amely a Kereskedelmi Értesítő 29. számában jelent meg és kimondja — többek között —, hogy rendészeti és tűzvédelmi munkakörben csak erkölcsi bizonyítvánnyal és megfelelő szakképesítéssel rendelkező személyt lehet alkalmazni, a rendészeti, tűzvédelmi szervezet tagját munkája ellátása közben a hivatalos személy büntetőjogi védelme illeti meg, s hogy a vállalatok évenként rendészeti és tűzvédelmi jelentést kötelesek adni. Az utasítás 2. számú melléklete a Belkereskedelmi Tűzvédelmi Szervezeti és Működési Szabályzatot tartalmazza. Ez utóbbiból idézzük a következőket: „A vállalatok dolgozói kötelesek a tűzoltóság szerveit munkájukban segíteni, tűz esetén az oltást közvetlen részvételükkel és minden rendelkezésre álló eszközzel előmozdítani és a tűzoltás vezetőjének erre irányuló rendelkezéseit maradéktalanul végrehajtani. Tűz esetén a tűzoltás vezetőjének intézkedésére a vállalat birtokában levő járműveket és a veszély elhárítására alkalmas egyéb eszközöket térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani." Az 1976. január 1-én hatályba lépő új KRESZ-szel kapcsolatos oktatáshoz és vizsgáztatáshoz adott Irányelveket a közlekedés- és postaügyi miniszter. Ezekből idézzük az alábbiakat: „Az oktatásba — és az azt követő vizsgáztatásba — be kell vonni a) a gépjárművezetői munkakörben foglalkoztatott dolgozókat, b) a nem gépjárművezetői munkakörben foglalkoztatott olyan dolgozókat, akik — az erre vonatkozó rendelkezések szerint — közületi gépjármű vezetésére jogosultak. Az oktatásba és a vizsgáztatásba — önkéntes jelentkezés alapján — bevonhatók a gépjárművezetői engedéllyel rendelkező más dolgozók is.” A sikeres vizsgát tett gép-: járművezetők erről igazolást kapnak. Az Irányelvek megtalálhatók többek között a SZÖVOSZ Tájékoztató 36., a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Értesítő 34. számában. Az OKISZ Értesítő 32. számában jelent meg az OKISZ Elnökségének 10/1975. számú irányelve a szövetkezeti dolgozók egyszeri munkavédelmi továbbképzésére és vizsgáztatására, s az irányelvek szerint az OKISZ által szervezett vizsgabizottság előtt tesz vizsgát a szövetkezet elnöke, főmérnöke, műszaki vezetője, biztonsági megbízottja, valamint a műszaki tervezői és fejlesztési munkakörben foglalkoztatott dolgozói. Tartalmazzák az irányelvek a vizsgázók tananyagát az általános munka- védelmi ismeretek és a speciális munkavédelmi ismeretek tekintetében is. Az egészségügyi miniszter* 11/1975. Eü. M. számú utasítása az egészségügyi szakiskolákról szóló, korábban kiadott 2/1975. Eü. M, számú rendelet végrehajtása tárgyában rendelkezik, szabályozza az iskolai dolgozók alkalmazásának feltételeit, a tanulók felvételének, a felvétel, illetőleg a felvételi kérelem elutasításának módját, a tanulókat megillető kedvezményeket és juttatásokat, rendelkezik a ta- nulóviszony tartamáról, az áthelyezésről, a létszámból való törlésről, az utasítás mellékletei pedig felsorolják azokat a munkaköröket, ahol az egészségügyi szakiskolát végzettek^ illetve az egészségügyi szak- középiskolában érettségizettek szakképzettként, vagy gyakorlókként foglalkoztathatók. J dr. Deák Konrád osztályvezető ügyész Ordas Iván: Damjanich tábornok Hóra Ferenc Könyvkiadó, 1971. Készéi hadnagy úr odakiáltott von Wintemek: — Na, kamerád! Ezekhez mit szólsz? Itt már komolyra megy a játék, nem babra! Egy ulánustiszt ugrott le mellettünk a lóról, és igazított valamit a hevederén. Készéi nem nyughatott, megkérdezte: — Főhadnagy uram, ha meg nem sértenélek! Kinek a táborkara áll ott fenn a dombon? A főhadnagy nem valami barátságosan felelt. Azt már régen megfigyeltem, hogy a lovastisztek messze a mi tiszt uraink felett levőnek érzik magukat, még ha egy és ugyanolyan sarzsiban voltak, akkor is. — őfelsége Ferenc József főherceg és kísérete az, de ott van Radetzky őexellenciája is. összenéztünk. Az öregebb katonák halkan káromkodtak, Török őrmester pedig váratlanul kiköpött. Sose jelent jót az ilyen magas urak közelsége. Most sem jelentett. Fertályóra múlva már benn verekedtünk Santa Lucia utcáin. Ha most valaki azt követelné, meséljem el, hogyan történt, és mit csináltam, igencsak bajba keverednék. Utólag visszagondolva, azt sem értem, hogy a tisztek egyáltalán honnan tudták, mit kell tennünk. Ha ugyan tudták! Legfeljebb jó magasból egy saskeselyű láthatott volna mindent, de a madarak persze elrepültek. Mentünk, lőttünk, házak égtek, faldarabok zuhantak az utcára. Egyszer valahonnan előbukkant a százados úr, és a körülöttem levőkre ordított: _ '■"fi. — Egy tapodtat sem előre addig, amíg minden házat az utolsó zugig át nem fésültetek! A nagy lövöldözésben, rohanásban ez nem jutott volna eszünkbe. Az ember csak ment előre, és maga sem nagyon tudta, hogy nem az a szándék munkál-e benne, mielőbb kijutni a füst és a tűz túlsó oldalára. Volt egy pillanat, amikor azt hittem, ha nem kapok menten egy kupa vizet, összerogyok, és nem megyek tovább. De persze mentem. A házakat végigdúlni ronda munka volt. Nők sikoltoztak, férfiak káromkodtak, amellett az volt a parancs, hogy aki civilnél fegyvert lelünk, azt ott nyomban le kell durrantani. Soknál találtunk. Késő délután aztán elcsendesedett minden. A kürtösök gyülekezőt fújtak, és a mi századunk összeverődött egy kis téren. Azt hittem, a fele hiányzik majd, de a számlálásnál kiderült, hogy csak tizenhat embert vesztettünk. Von Winter hadnagy azonban köztük volt, pontosan a homlokát verte át egy golyó. A százados úr bal karja kapott egy streifsuszt, de csuda szerencséje volt, mert bár a zubbonya kiszakadt, még csak a bőre sem horzsolódott meg. Hirtelen eszembe jutott az asszonyság meg az, hogy vigyáznom kell az urára. Tán jobb is, hogy a fehérnépnek nem sok sejtelme van arról, milyen a háború, különben egy nyugodt éjszakájuk sem lenne otthon. Damjanich észrevett, és szokás szerint hátba vert. — Na, féltél-e, András fiam? — kérdezte. — Alázatosan jelentem, nem volt rá érkezésem! — mondtam. De aztán a zubbonya szakadására böktem. — Ezt meg tetszik írni az asszonyságnak? Rám bámult. Ekkor már voltunk olyan jóban, hogy megkockáztathattam egy kis bizalmaskodást. Még tán kellemes is volt neki, hogy a nagy verekedés végeztével az asszonyára gondolok. — írom ám a vingai kondásnak! — nevetett. — És a saját kezemmel tekerem ki a nyakadat, ha otthon egy szót is mersz ejteni erről 1 ' , — 38 — Megfordult, és abban a pillanatban akkorát ordított, hogy azt hittem, nyomban rohamozunk ismét: — Vigyázz! Kürtös a díszjeletl Fegyverrel tisztelegj 1 A vezényszavakat úgy belénk sulykolták, hogy bár hamarjában azt sem tudtuk, kinek, mégis tisztelegtünk előírásosan. Az irányt mutatni sem kellett, a századosunk már indult is a térre torkolló utcához, hogy a sarkon felbukkant lovascsapat tagjainak jelentést tegyen. Tábornoknál alacsonyabb rangú tán nem is lehetett köztük. Félkörbe fogtak egy karcsú, fehér zubbonyos, szőke generálist, aki aligha lehetett idősebb húszegynéhány évesnél. Borotvált álla meg ajka volt, vörösesszőke barkója és hideg, tartózkodóan figyelő kék szeme. A százados úr kihúzta magát, amennyire csak bírta. Látnivaló volt, hogy bár tudja, mi a reglama, ekkora nagy uraktól ő is megilletődött Vérlucskos kardjával a kézben közeledett a szőke generálishoz, de az egy kézmozdulattal megállította. — Danke, Herr Hauptmann! Ihre tapferen Soldaten sollen sich ausruhen! Damjanich összevágta a bokáját, keményen tisztelgett, és elharsogta a vezényszót: — Század, pihenj! Tovább! Mire lábhoz eresztettük a puskát, a toliforgós tábomokcsapat már megfordult, és nagy patkócsattogással elrúgtatott. Hordóhasú lovakon egy század dragonyos dübörgött utánuk. — Ismerted, százados uram? — fordult Készéi hadnagy Damjanichhoz. — Én nem tudtam volna kiválasztani Ferenc József főherceget ennyi tábornok közüL Amaz vállat vont (Folytatjuk) r- 39 -1
