Tolna Megyei Népújság, 1975. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-25 / 225. szám

Aktívabbá vált a KISZ tagsága Beszélgetés Deák Gáborral, a KISZ KB titkárával Megközelítően másfél eszten­dős múltra tekinthet vissza a KISZ Központi Bizottságának az ifjúsági mozgalom belső életét továbbfejlesztő határozata. Az 1974. áprilisi határozat megvaló­sításának tapasztalatairól be­szélgettünk Deák Gáborral, a KISZ KB titkárával. A KISZ vezető testületéinek megítélése szerint milyen fejlődést hozott az ifjúsági szövetség életében az 1974. áprilisi határozat? Sikerui-e elérni az akkor kitűzött célokat? — A régi mondás szerint a pudingnak az a próbája, ha megeszik. Határozatainknak, döntéseinknek pedig az, hogy miként értik meg és hajtják vég­re azokat. Nos, az 1974 áprilisa óta eltelt csaknem másfél év gyakorlati tapasztalatain mérve határozatunk kiállta a próbát. Ezért ifjúsági szervezetünk köz­ponti bizottsága a valóra váltás­ban elért kezdeti eredményeket politikai sikerként könyvelte el. Mindenekelőtt azért, mert to­vább erősödött a KISZ kommu- «ista, politikai jellege, a KISZ tagjai felkészültebben, szilár­dabb meggyőződéssel állnak ki a párt politikája mellett,és mun­kálkodnak megvalósításán. Úgy is fogalmazhatnám, hogy a tag­ság nagyobb része politikailag értékesebb cselekedetekkel vál­lal részt az alapszervezeti közös­ség tervszerűbbé vált munkájá­ból. Nem kevésbé fontos továbbá, hogy a KISZ egész tevékenysé­gének középpontjába az alap­szervezetek kerültek, s ez a szem­lélet mindinkább érvényesül ö gyakorlatban. — A határozat egyik alapgondola- ta volt, hogy jobban a figyelem elő­terébe kell kerülnie az egyes KISZ- tagok személyes tevékenységének. Mennyiben tudták ezt elérni? — Úgy tapasztaljuk, hogy az alapszervezetek többségében jobban számításba veszik az egyes KISZ-tagok személyes ké­pességeit és ambícióit, erőtelje­sebben építenek ezekre a közös­ségi programok kidolgozásakor és megvalósításakor. Ezt örven­detes dolognak tartjuk, amit to­vább kell erősíteni. Ehhez azon­ban az is szükséges, hogy min­denütt. jói értsék az egyéni és közösségi érdekek összefüggéseit. — Az egyéni vállalások teljesítését és általában a KISZ-tagok tevékeny­ségét az alapszervezetekben nemrég személyenként értékelték. Mi jelle­mezte ezeket az értékeléseket? — Az értékelés új elemei kö­zül a legfontosabb talán az, hogy most először volt igazi tétje: a megítéléstől függött, hogy az il­lető fiatal továbbra is tagja ma­radhat-e a KISZ-nek. Ez nagy felelősségei hárított mind a mi­nősítéseket előterjesztő KISZ- vezetőségekre, mind a döntést meghozó taggyűlésekre. Elmond­hatjuk, hogy a javaslatok is, a döntések is túlnyomórészt körül­tekintőek, megalapozottak vol­tak. A közösség előtt történt ér­tékelést általában a felelősség- érzet és a bizalom szelleme ha­totta át, egyáltalán nem volt jellemző a személyeskedés vagy a« egyéni sérelmek emlegétéSe. Elsősorban az ipari üzemek alop- szervezeteiben volt az értékelés elvszerű, politikailag érett és ha­tározott. Más szervezetekben vi­szont előfordult, hogy szemet hunytak egymás gyengéi fölött, elnézően kezelték a hanyagságot és a lustaságot. — Hogyan alakult or értékelések után a KISZ taglétszáma? —• Az értékelő taggyűlésekkel megindult a KISZ egészséges ön­tisztulása, s többségében kike­rültek sorainkból azok, akik évek óta nem akartak semmit tenni közös céljainkért. Hozzá kell mindjárt tennem, hogy e folya­mattal egyidejűleg számos új tagot is felvettek, így szövetsé­günk taglétszáma körülbelül azo­nos szinten maradt. A tagság összetétele azonban némiképp változott. Mint említettem, az üzemekben kritikusabb, politikai­lag érettebb volt az értékelés, a tagsági viszony megújításakor jobban elkerülték a liberalizmust. Ez kedvező tény, viszont annál kedvezőtlenebb, hogy a munkás- fiatalok körében csökkent a tag­felvételek száma. A tagfelvételt természetesen befolyásolja az is, hogy az alapszervezet élete von­zó és tartalmas legyen. Ehhez megítélésünk szerint az 1974. áp­rilisi határozat jó feltételeket te­remtett, s erre építve a tagfel­vételi munkát mindenütt tuda­tossá és tervszerűvé lehet tenni — fejezte be nyilatkozatát Deák Gábor. (Gyenes László) Tájékozódási futóverseny Pakson Szombaton délután rendez­ték meg Pak­son, az Imsós erdőben a paksi járási tájékozó­dási jutóver­senyt. A ver­senyre meghív­ták a szekszárdi Caray János Gimnázium ODK-szerve- zetét is. A 35 résztve­vőt Mittler Jó­zsef, a paksi já­rási tájékozódá­si jutószövetség elnöke köszön­tötte, majd megkezdődött a verseny. j A 35 fiatal­nak nemcsak a távolságot és az akadályokat kellett legyőz­nie, hanem meg kellett küzdeniök a rengeteg szú­nyoggal is. 35- en álltak rajt­hoz. A lányok 3500 méter, a fiúk 6300 méter lefutása után, hat, illetve nyolc állomás érintésével értek célba. Eredmények: az F 17 kategóriában Feil Béla (PSE), az F 15-ösben Törjék Ferenc (PSE) lett az első, az N 15-ös kate­góriában holtversenyben Fritz Marianna (PSE) és Katona Andrea (ODK Garay). A verseny befejezésekor Mittler József bejelentette, hogy a megyei bajnokságot október 11-én szintén az Imsós erdő­ben rendezik meg, ide várják a megye középiskolás ODK-sa- it. Képünkön: Ismeretlen a terep, a szekszárdi Tinku József a térképet és a tájolót „hívja segítségül”. Fotó: Jantner László Hétfőn kezdte meg a szüretelést és előreláthatólag tíz napig dolgozik a szekszárdi Rózsa Ferenc Műszaki Szakközépiskola mintegy 250 diákja a Szekszárdi Állami Gazdaság szőlésze­tében. Gazdag program a KISZ—Komszomol barátsági héten Úgy látszik, hagyományossá válik az a rendezvénysorozat, amelyre immár második alka­lommal kerül sor a szekszárdi járásban. Atavalyihoz hasonló­an idén is megrendezik a KISZ—Komszomol barátsági hetet, mélynek nyolcnapos programja a járás több hely­ségében zajlik majd. Szeptember 28-án, vasárnap délelőtt 10 órakor a tolnai sportpályán ifjúsági nagygyű­lés nyitja a programsorozatot. Ezt sportversenyek követik. A szovjet és a magyar fiatalok kis- és nagypályás labdarúgás­ban mérik össze erejüket Ugyanebben az időpontban nyitják meg azt a kiállítást is, amelyet a szovjet—magyar ba­rátság jegyében rendeznek. Délután klubtalálkozó, este pedig ifjúsági bál zárja a tol­nai programot. Másnap, szep­tember 29-én Faddon, a műve­lődési házban fogadják a ven­dégeket, akik ellátogatnak a helyi termelőszövetkezetbe, részt vesznek a fegyveres erők napja alkalmából megrende­zendő ünnepségen és azon a vetélkedőn, amelyen a faddi fiatalok a Szovjetunióval, a komszomolisták pedig Magyar- országgal kapcsolatos ismere­teikről adnak számot. Szep­tember 30-án, kedden ismét Tolna lesz a barátsági napok központja, a következő napon pedig a bátaszéki vázkerámia- gyárba látogatnak a vendégek.1 Október 2-án Kölesddel, har­madikén pedig a Szekszárdi Állami Gazdasággal ismerked. nek a komszomolisták. Októ­ber 4-én, szombaton a Sárköz „fővárosában”, Decsen vesznek részt egész napos programon. A két nép ifjúságának ba­ráti kapcsolatait elmélyíteni hivatott egyhetes eseményso­rozat utolsó napján, október 5-én, vasárnap Bátaszéken fotó- kiállítás megnyitására, baráti találkozóra és ifjúsági bálra kerül sor. SZÜRET Vasárnap a szüreti felvonu­láson mintegy 30 000 ember előtt készítettük elő lelkünket az egyhetes szüretre. Hétfőn már nem parádénak lapult zsebünkben a bicska, illetve a metszőolló. Kivonultunk a sző­lőbe a borisszák örömére. Hat hosszú napon át szedtük a szőlőt — no meg vágtuk a ve­nyigét és társunk ujjait. A Garay Gimnáziumban ha­gyomány a Szekszárdi Állami Gazdaság földjén tartott szü­ret. Az utóbbi években a SZAG csak ígért, de a buszok órákat késtek, a ládahiány krónikus volt. Mikor osztályfőnökünk fölolvasta a gazdaság elképesz­tő ígéreteit, egyik társunk ne- évetögörcsöt kapott. Ám a SZÁG állta szavát. Gyönyörű időben érkeztünk meg Görögszóra. Csak 8 óra 10 perc, s az óvó nénik, pontosab­ban a leendő óvó nénik még el sem kezdték a karéneklést, de a Kovács—Nagyfalusi páros két nehéz ládát cipel ki a so­rok közül. Aztán a többi.. .1 Megdolgoznak pénzükért a rakodók.- Hirtelen borzalmas valami űzi el a csendet. Az Iker—Pás páros fütyülni kezdett. „Reper­toárjukon” a MarseiUaise-től a Venceremos-ig minden forra­dalmi és munkásmozgalmi dal szerepelt, de előadtak egy cso­mó népdalt és operaáriát is. Ez a csodálatos és lenyűgöző kon­cert a mellettünk „dolgozó” osztályt olyannyira lebilin­cselte, hogy álig-alig szedtek. Délután két órakor bezsúfo­lódtunk a két buszba — száz- húszán. A járművekben az át­lagos népsűrűség nagyobb volt mint a szardíniásdobozban. Vége a szüretnek, s én nem tudok éjjel aludni. Szörnyű bűntudat gyötör. Államunk milliókat költ antialkoholista propagandára, s mi erre fity- tyet hányva borszőlőt szed­tünk, méghozzá nem is keve­set. Egyedül az én lelkemen 10 hektoliter ital szárad. PASINSZKI JÖZSEF Szolidaritási est Tolnán Á Magyar Szolidaritási Bizottság chilei akcióbizottsá­ga által meghirdetett program részeként a tolnai Földvári Mihály Gimnázium diákjai chilei szolidaritási estet ren­deztek. Irodalmi színpaduk — „Chi­le mikor lesz?” című műsorai tábortűz, valamint pol-beat műsor szerepelt az esti prog­ramban. Lengyel János Tolna Az oldalt a Népújság KISZ- szervezetének megbízásából Gyurícza Mihály szerkesztette. /75. szeptember 25» Szüretelő diákok w.<4*&.Wjr‘ BK ' '* ' ? '

Next

/
Thumbnails
Contents