Tolna Megyei Népújság, 1975. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-21 / 222. szám

Őszi munkák- fokozott követelményekkel

Interjú dr. Sons Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkárral

A szántó brigád

Szeptember van, megkezdődtek a mezőgazdaság legnagyobb feladatát jelentő őszi munkák. Most, az őszi tennivalók nyitányaként a felkészülésről és az elmúlt ősz tapasztalatainak felhasználásáról kérdeztem dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkárt.

— Milyen növények lármáiét és mekkora területről kell pin* cébe, góréba, egyszóval különféle tárolókba vinni a most következő hetekben? Másfelől — ezzel egyidejűleg — a szántás-vetés milyen feladatokat rá az állami gazdaságokra és ' termelőszövetkezetekre?

I

— Mintegy 2,1 millió hektárról kapás és egyéb őszi érésű szántóföldi növények termését kell betakarítani — mondja az államtitkár. — Ezenkívül le kell szüretelni közel 200 ezer hektár szőlőt és azt fel is kell dolgozni, valamint — legalább 3 millió tonna zöldség és gyümölcs betakarítását kell megoldani. A szántóföldi növények közül a legtöbb munkát az egymilliónégyszázezer hektár kukorica, a 123 ezer hektár cukorrépa, a 101 ezer hektár burgonya, valamint a 130 ezer hektár napraforgó lehető legkisebb veszteséggel történő betakarítása jelenti, de tetemes feladatot ró a gazdaságokra a közel 27 ezer hektár rizs, valamint a hozzávetőleg 16 ezer hektár dohány betakarítása is. Az őszi érésű zöldségek közül a vöröshagyma kiszedése, válogatása és tárolása, a paradicsom, a fű- szerpaprika és a fejes káposzta biztonságba helyezése adja a legtöbb feladatot. A gvümöl- csök közül a maidnem 690 ezer tonnát kitevő téli alma leszedése, válogatása, tárolása, valamint az export tel iesítése követel nagy erőfeszítést.

— A betakarítással egy időben kell elvégezni több mint 1.6 millió hektáron az őszi vetésű növények talaj-előkészítését és jó minőségű elvetését. Á talai-előkészítési és vetési munkákban a legnagvobb feladatot az egvmillió-négvszáz- tízezer hektár kenyérgabona —• búza és rozs együttesen — időben és jó minőségben, való elvetése jelenti. Ezen túlmenően több, mint 100 ezer hektáron el kell vetni az őszi árpát, továbbá a különféle keveréktakarmányokat is. A múlt évi ősz tapasztalatai arra intenek — sajnos erről egyes üzemek máris megfeledkeznek —; hogy a lehető legjobb minőségű munkával, időben végzett vetéssel alapozzák meg a jövő évi jó termést. Részben a vetésekkel egy időben, részben pedig azt követően kell gondoskodni mintegy 2,3 millió hektár őszi mélyszántás végrehajtásáról, amellyel a tavaszi vetésű növények termését kell megalapozni.

— A sok esÖ, a betakarítás gépesítésének viszonylag szerény színvonala, nem valami biztató előjel az őszi betakarításhoz, jóllehet néhány növényből — főleg kukoricából — ígéretesek a terméskilátások. Milyen erőfeszítéseket igényel mindez a gazdaságoktól?

— Az őszi érésű növények nagy többségéből a termés- kilátások valóban kedvezőek — hangzik a válasz. — Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a termés akkor biztos, amikor magtárban van, s a betakarítást a szeptemberi és októberi időjárás még jelentősen befolyásolhatja. A nö. vények érése szerencsére mintegy 10 nappal előbbre van az elmúlt évhez képest. Ugyanakkor biztató, hogy az elmúlt években jelentősen nőtt a kapásnövények betakarításának gépesítése. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok a cukorrépa, a napraforgó, a rizs és a burgonya betakarítását már döntően gépekkel végzik. Az említett növények gépesítési foka a nagyüzemi gazdaságokban 90—100 százalék között váltakozik. A dohánytermelés gépesítettsége ugyanakkor — az utóbbi években elért jelentős fejlődés ellenére — csak 30 százalék kö_- rüli. Sajnos zömében kézi munkára vár a zöldség-gyümölcs és a szőlő betakarítása az állandó dolgozókon kívül is. E feladatok elvégzéséhez a lehető legnagyobb mértékben be kell vonni a család, tagokat és a nyugdíjasokat. A szállításokat is meg kell gyorsítani nyújtott műszakokkal.

— Vajon az ide! őszön mekkora társadalmi segítség szűk11 séges a mezőgazdaságnak?

— Kétségtelen, hogy a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok jelentős része az őszi mezőgazdasági munkákban — még kedvező vagy átlagos időjárás esetén is — külső segítségre szorul. Ép. pen ezért a felkészüléskor a

mezőgazdasági nagyüzemek, a megyei szervek és a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium egyaránt számoltak a társtárcák segítség- nyújtásával. A tennivalókat

— mindenekelőtt a betakarítást — csak az aláhbi külső segítséggel lehet időben és nem túl nagy veszteséggel el. végezni: a szabadságon lévő

— főleg a falvakban lakó, de az őszi mezőgazdasági munkák végrehajtásában részt venni kívánó —, más nép- gazdasági ágakban foglalkoztatott dolgozók bevonásával; az általános iskolák felső tagozatos diákjainak, a közép, iskolai tanulóknak, valamint az egyetemi és főiskolai hallgatóknak a betakarítási munkában való kéthetes részvételével ; meghatározott számú honvéd bevonásával. Ezenkívül a cukorrépa-szállításhoz megfelelő számú honvédségi terepjáró gépkocsinak cukorgyárakban és állami gazdaságokban való üzemeltetésével, s a cukorrépa lerakásához rendelkezésre bocsátott honvédek munkába állításával, valamint a Közlekedés. és Postaügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok — a MÁV és a Volán Tröszt — hathatós támogatásával. Végül a közületi gépkocsiknak a megyei szállítási bizottságok útján történő, ha. vi ötnapos igénybevételével, illetve a mezőgazdasági szállításokba való bevonásával. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium ezen túlmenően — a szállítási feladatok meggyorsítása érdekében — engedé. lyezte az őszi betakarítási munkák végéig az úgynevezett lassú járművek főútvonalon való közlekedését is.

■— Természetesen a mező- gazdasági üzemeknek elsősorban a saját és a faluban bevonható munkaerőre kell tá- maszkodniok, a külső segítség ezt csak kiegészítheti. Az em. berekről való gondoskodás a munkák nehézsége és az őszi időjárás miatt fokozott követelményeket támaszt az üzemi vezetőkkel szemben. Úgy vélem, hogy a tavaly őszi jó tapasztalatok e tekintetben is eredményesen gyümölcsöztet- hetők.

II — KSuSnSm a beszélgetést.

Felvételünket a dunaszent- györgyi Ezüstkalász Termelő- szövetkezet csárda-dűlői földjén készítettük. A közös gaz. daság három traktorosa, Horváth József, Bölcskei József és Szabó József DK—4-es traktorral végzi az őszi mélyszántást. Napi átlagban —- nyújtott műszakban, reggel 6. tói este 6-ig — 20—24 hektárnyi földet szántanak fel, 30—32 centiméteres mélységben.

Hallani már híreket arról, hogy Tolna megyében a mező- gazdasági üzemekben elkezdték az őszi kalászosok vetését. Egyelőre még á nyári szántásokat készítik elő vetés alá, s ezután majd a korai kukoricák kikerülése, illetőleg a cukorrépa felszedése után beszélhetünk csak a vetés igazi megkezdéséről.

Vetőmag • azonban minden mennyiségben és választékban a gazdaságok rendelkezésére áll. Valamivel több mint ötszáz mázsa vetőmagot kértek eddig a gazdaságok a

Nehéz dolguk van, hiszen mind őket, mind pedig a gépeket próbára teszi az el. múlt napok esőzései miatt nedves, tapadós, ekemarasztaló föld. A Csárda-dűlőben közel 100 hektárnyi terület vár felszántásra. A gépészek bizakodóak, s azt mondják, ha minden jól megy, négy nap alatt végeznek a munkával.

Vetőmag Vállalat dombóvári üzemétől. A vetésterülethez azonban több mint hatszáz. hatvan vagon mag kell. Ezt a mennyiséget is kiszállítja a vállalat. Több gazdaságban saját vetőmagot használnak. Ennek csirázási próbáját is elvégzik a dombóvári üzemben annak érdekében, hogy minél jobb legyen az őszi vetés. A fajtaválaszték megfelel a legkorszerűbb agrotechnikai igényeknek: rendelkezésre áll

igen korai, korai és kései érésű, magas átlagtermést adó búza, mind kenyér, mind ta. karmány minőségben.

Milyen a mezigazdaság gépellátása ?

Keresztényi Nándor

Beton a cukorrépa alá

Fotó: Gottvald Károly

Van elegendő, jó minőségű vetőmag

Az őszi mezőgazdasági munkák idején érdemes egy pillantást vetni a gépellátásra. A közös gazdaságok idén sokkal több gép vásárlását jelentették be, az év elején, mint a megelőző évben. Ennek ellenére a forgalom alig valamivel nagyobb, mint tavaly volt A szekszárdi AG_ ROKER 'idén 75 kombájnt adott el. többségében SZK—

5-ös és SZK—6-os gépet. Sajnos ez utóbbi masinákat a telepen kellett javítani, hogy üzemképes állapotba hozhassák. A kombájnok ugyanis szerelési hanyagságok miatt nem voltak üzemképesek. A kereskedelem megfelelő tájé. koztatást adott a külkereskedelmi vállalatnak, hogy az átvételt szigorítsák meg.

A szekszárdi telepről minden igényt ki tudnak elégíteni

cukorrépagépekből. E szerint

van a szekszárdi egy- és többsoros gép, és ehhez elegendő tartalék alkatrész is. Elegendő MTZ-traktor is van a telepen, úgyhogy ezeket is folyamatosan tudják a vásárlóknak szállítani. Sajnos a szervestrágyaszóróból nem tudnak minden vásárlót kielégíteni, kevés érkezik ebből a hasznos gépből, annak ellenére, hogy sürgetik a gyárakat a több termelésre. A ku. koricaszezon idején örömmel jelenthetjük, hogy van Braud-adapter és FK is. A MEGÉV-nél sürgették a szekszárdi vállalat szakemberei az alkatrészek szállítását. Egy vizsgálat során ugyanis kidé. rült, hogy Tolna megye a MEGÉV-nél igen hátrányos helyzetben van, _ .

Az őszi "szántásokhoz idén sok új ekére van szükség. Sikerült elegendő nagy teljesítményű ekét is beszerezni, tíz K—700-as traktorhoz való ekét tudnak a vásárlóknak adni. Sajnos a román traktorokhoz nincs elegendő al. katrész.

Az őszi munkákhoz szükséges pótkocsikból is van elegendő az AGROKER raktárában. A markológépekhez szükséges alkatrészek választéka kicsi, mondhatni, az el. látás e területen rossz, javulásra nincs is kilátás.

Az oldalt összeállította Pál- kovács Jenő, a gazdaságpolitikai rovat vezetője.

Hidas térségében igen sok cukorrépát termesztenek. A közös gazdaságokban a répatermesztés gépesítése jó vissz, hangra talált, idén is több répát vetettek már, s valószínű, hogy a következő években növelik a vetésterületet.

A termés őszi fogadása- szállítása eddig mindig sok gonddal járt ebben a térség, ben. Ezért határozott a cukoripar arról, hogy korszerű átvevő-tároló-rakodó telepet létesít a hidasi vasútállomáson. Gépi rakodásra alkal. más, kétezer-háromszáz négyzetméteres betontelepet építettek. A kivitelezésre az egyik bonyhádi járási közös gazdaság építőbrigádját kérték fel. Az ayarhantiak el is vállalták a munkát, azonban

amikor a kivitelezéshez fogtak volna, kiderült, hogy megyén kívül nem dolgozhatnak. Újabb kivitelezőt kellett tehát keresni.

A sárközi vízitársulatot kérték fel, programján felül, a munka elvégzésére. Késve foghattak a munkához, így a szezon kezdetére nem is tud. ták elkészíteni a répaátvevő telepet. Ezekben a napokban ugyan javában tudnak dolgozni, de a betonnak legalább tizennégy nap érési idő szükséges, ezért csak a jövő hét elején tudják fogadni e placcra az első répaszállítmányo. kát. Szerencsére a közös gazdaságok megértették a helyzetet és a répaszedést úgy ütemezték, hogy a telep elkészültével egy időben kezdik el a főszezont.