Tolna Megyei Népújság, 1975. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-21 / 222. szám

befuttatott kis tornác. A kövérre érett fürtök virágfüzérként díszítik a ház fehérre meszelt homlokát. Az udvaron a kerekes kút előtti lócán két öreg — egy asszony és egy férfi — sütteti magát az ősz eleji langyos napfényben.

Igazi csendes, békés ősz...

Bent a szobában beszélgetünk az ifjú Bea Mihállyal.

— Édesapám nyolcvanhat éves, anyám is elmúlt nyolcvan. Itt élünk együtt. Én a közúti igazgatóságon dolgozón, Szakályban, az asszony a- b'óriyhádi járási hivatalban. Sííépen kijövünk a fizetésünkben, igazán nem gond a szüléimét eltartani. Örülök, hogy velem vannak,, hisz egy gyerek csak törleszteni tudja' a számláját — kiegyenlíteni soha — a/szüleinek. Mégis apám mindig kesereg, hogy ő haszontalan és felesleges már, hisz egy fillért sem hoz a házhoz. Pedig végigdolgozta az életét, de nem 1 szerzett nyugdíjjogosultságot. Földet sem tudott bevinni a téeszbe — a kitelepítettek között volt ő is, mint jó néhányan Kisdorogon — meg elmúlt hetvenéves a megalakuláskor.

— Nem futkározom segély után, hisz tényleg nem vagyunk rászorulva. Ezért fogad szirite nap, mint nap az apám azzal:; Na, ma sem intéztél seinmit?

Kint elmondom az udvaron

itóiska bácsiéknak, hogy mi járatban vagyok.

Megfáradt hang szól ki a fekete nagykendő mélyéről.

é— Megvagyunk mi szépenj

— De egy kis „böcsülés” az tiéhá jólesne. Mer’ nemvótam éri- mihaszná ember — szól közbe az öreg.

Szilivel

Szilárd

meggyőződés csendül ki a tanácselnök szavaiból.

— Minden szükségest elő tudunk teremteni, ami csak kell az öregjeinknek. Három község tartozik a teveli közös községi tanácshoz. A három faluban összesen 23 állandó közsegélyezett idős ember él,.havi hat- hétszáz forinttal tudjuk őket támogatni. Van aztán olyan is néhány, aki csak időszakonként kap segélyt —. tüzelővásárlásra, vagy karácsony előtt — a rászorultság mértékétől függően.

— Évente 99 ezer forintot fordítunk szociálpolitikai feladataink megoldására, de ha a szükség megkívánná, lenne még hova nyúlnunk.

— 1968 óta működik itt Tévéién az öregek napközi otthona. Napi háromszor kapnak kosztot az idős emberek — és nem magányosan, töltik az

óráikat. Azt kell, hogy mondjam — mert ez tény — nincs! egyetlen.egy jogos segélykérő-- igény, amelyet vissza kéne utasítani.

Vidám,

színes kis házi szőttesek a falakon.. a kényelmes fotelokban pihennek ebéd után az öregek a napközi otthonban. Halkan, mintha titkaik lennének,

utfaz-eigcuiCR. ct/. wasz-muöj iu

fejek, öreg nénik kezei még most is szaporán böködik a fehér cérnát, készülnek a kézimunkák. Szükség talán nincs is rájuk, hisz odahaza nyilván alig van- már hely, amit nem díszít horgolás, büszkén hirdetve, hogy hetven év ide,' vagy oda, a tulajdonos még ma sem híve a tétlenségnek.

Bóth Rózsi néni egyedül élj egészsége is ingadozó. Nagyon szeret így együtt a többiekkel,

— Kapok segélyt a tanácstól. Nem is tudóm mi lenne vélem a segítségük nélkül. Bár nekünk már kevés is elég_

a

faill ^utcájára most -Idill kanyarodik be a

busz. A bejáró dolgozókat hozza. Jókedvű fiatal lányok csapata kászálódik le a lépcsőd kön. Csinosan öltözött kismama napoztatja csemetéjét a modern sportkocsiban a háá előtt. Alig látni koros, idős embert.

Eszembe jut a pádon üldögélve Miska bácsi reszkető hangja: „Nem vótam én mi- haszna ember”.

„Minden jogos igényt kielégítünk”, — érvel vele gondolatban a tanácselnök. i

IfinflC szükséges, előírt”

jugua, gtb. Szavak, holt. betűk, ha nincs mögöttük tartalom. Ámbár itt találtam. ÉS> mégis... vari még mire figyelni,' hogy minden öregünk — és ne.' csak a paragrafusok által elő»., írt — „böcsülést” megkapja.

Megtehetjük, kell tennünk.

És meg iSGYŐRI VARGA GYÖRGY ’

Húsz forintért a Vetle-hegyen

Ez a hegy nem hegy, hi. szén, ha Bokros György felnyújtja a fokosát, a hegy túlsó lábánál álló ember láthatja. Hegy azonban abban a tekintetben, hogy szőlő van itt. És a szőlőt őrizni kell verebek, cigányok, seregélyek és autósok ellen. Jön mindegyik, amint a szőlő édesedni kezd.

öreg Bokros György három éve vállalata a hegypásztori tisztet. Akkor szóltak néki a tanácsnál, hogy „Gyuri bácsi, őrizni kellene a Vetle-hegyet, vállalja-é?" Miért ne vállalná, hiszen nyugdíjas, napközben úgysincs tennivalója és ez a foglalatosság egyben passzió is.

Akkor egy gerjeni ember adott néki nyolcágon fonott karikás ostort, előkereste a nagyapjától maradt fokosbaltát és őrizni kezdte a szőlőt.

— Jobbára csak verebekkel, cigányokkal, meg autósokkal van dolgom — mondja a dűlő szélén. — Tudja, jön itt egy puccos autós, megáll és oson befelé a pasas, erre én előveszem a karikást, rety- tyentek egyet, az megfutamodik, olyannyira, hogy a rendszámát is alig látom. Pedig jó volna néhánynak fel_ írni a számát. A cigányokra egy évben csak egyszer kell ráijészteni, a verebékre száz- egyszer. A rafia&udár csak két napig elég. a műanyag három napot kibír.

Az idén két hét óta durrn- gat a Vetle-hegyen. A század.

forduló elején ezt a homokos részt az 1884-es nagy árvíz idején juttatták-adták a ger- jenieknek. Felparcellázták, ut. cázták az egész hegyet, mégis a Duna mellé építették az új falut. Ide meg szőlőt és gyümölcsöst telepítettek. Nem is csodálkozom azon, hogy az első idei szüretelő Nagy Péter, gerjeni lakos volt.

A termés jó. Rohad ugyan egy kicsit, de nem annyira, hogy azonnal le kell kapkodni. Két hétig ha még kint alszik a termés, csak javul a minősége.

Halász Lajos nyugdíjas is ezt tárgyalta az iméi\t a hegyi pásztorral, Bokros György, gyei.. Volt idő a beszélgetésre, mert Halász három zsák ku. koricát rakott a kétkerekű taligára, s az elakadt a ki- járónál, azt segítette ki Bokros bátyánk, pedig a vizet elengedte az útból, mégis nagy a sár. Node ‘ ilyen esős év. járás nemcsak a szőlőt, hanem a homo.kps utat is tönkretette.

i

Érik a szőjő,"-' pirítja-, a felhők mögül élő-előbukó nap. Jó termés lesz egyébkénta Vetle-hegyen. S örvendete- sebb, hogy az emberek'a! jövőben is bíznak. Megrhutatia Bokros György az új telepítésű szőlőket: Kacz Istváné a legjobb,. Grósz Györgyé ki.- csinykét hiányos, két .helyen pedig tanyát építenek. Mintha a Vetle-hegy a hatos út mellett majd igazi szőlős heggyé válna. Vagy tán az Hs lesz?

,■ A szőlőcsösz kikísér bennünket a, hatos útig. ötvenkét gazda termésére vigyáz,

száz ölenként húsz forintért.

Verébcsapat húz el a fe, jiink fölött.

Pálkovács Jenő Fotó: Gottvald Károly

; Továbbképzés az MDB ; tisztségviselőinek

Az SZMT megyei munkajogi bizottsága az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is megszervezi a vállalati munkaügyi döntőbizottságok tisztségviselői és tagjai részére a kétéves továbbképző tanfolyamot. A hallgatók a tanfolyamon feldolgozzák a munkajogban utóbb bekövetkezett változásokat, megismerkednek a munkaügyi viták eldöntésének rendszerével és fóru. maival'; a munkaügyi döntő- bizottságok helyével, szerepével a vállalatoknál és az igazságszolgáltatás rendszeré- beh; a szervezet működésének általános szabályaival. Az 19I6—177-es tanév anyagát azok a tudnivalók (alkotják fnajd, amelyek nélkülözhetetlenek a munkaügyi bizottságok törvényes eljárásaiban, a tárgyalások megtartásában. Külön előadás foglalkozik a határozathozatallal, annak fajaival, alaki és tartalmi feltételeivel. Tájékoztatást kapnak a hallgatók a határozat ellepi jogorvoslat lehetőségei- fől. Két külön előadás tárgyalja a program szerint a fegyelmi felelősség és a dol- jSnzólj anyagi felelősségének kérdéseit.

A tanfolyam novemberben kezdődik és a következő év júniusában fejeződik be. Az jaiőtelfi-os tanévre október físétéig lehet jelentkezni az S^MT mellett működő me- gyei munkajogi bizottságon.