Tolna Megyei Népújság, 1975. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-20 / 221. szám

a Kedves Olvasónak, hogy általában igazat adok a közmondásoknak. Sok-sok emberöltő tapasztalatait' sű. rítik. Vannak azonban, akik rosszul értelmezik őket. Elmondok egy példát. Egy termelési tanácskozáson megbírálták az egyik műszak vezetőjét, mert magas selejtszázalékkal dol­goztak. A művezető, mivel a tények makacs dolgok, ez ellen nem tudott mit szólni. Egy mellékmondatban el is is­merte. Valahogy így: „Igaz, hogy nálunk sok a selejt, de a másik műszakon magas az önköltség. Miért? Azért, mert a másik műszak....” — és bemutatta azok hibáját. ' Nem tudom, észrevették-e már, hogy az utóbbi idő. ben mintha újra lábra kapna ez a stílus. Némelyik ember a maga hibáját úgy homályosítja el, hogy fel­hívja a figyelmet másokéra. Az a bizonyos közmondás, miszerint legjobb védekezés a támadás, így torzul el, és egyeseknél nagyobb becsben bari, mint az önkritika. Nagyon egészségtelen, mondhatnám tisztességtelen dolog ez. Ha már közmondást említettem, úgy folyta­tom: mindenki söpörjön a saját háza előtt — ez nekem jobban tetszik. Mert hibát követ el az ember. Azt be. ismerni gerincesség. Kijavítani tisztesség dolga. Viszont az, ha a hibát úgy akarja valaki elkenni, hogy közben másokra irányítja a figyelmet, mást ócsárol — az lehet bátornak tűnő kritika, de a valóságban legtöbbször alattomosság. Nő a baj, ha nincs, aki visszafordítsa a szót, és a támadva védekezőt nem utasítják saját hibájának háza tájára. Ilyenkor fordul aztán elő, hogy egyesekről ki­alakul olyan vélemény, miszerint jobb nem emlegetni hibáikat, mert azzal csak felkavarodik a légkör. Követ­kezménye: lesznek, akiknek mindent szabad — úgysem szólnak érte, másoknál pedig mindig mindent szóvá tesznek, végül is elbizonytalanítják. A mindig korholt ember egyszer csak ve szi a kalapját és továbbáll, A hibát másokban kereső, másokra hárító pedig egy. re magasabb lóra száll. Egy dolog azonban kimarad a számításából: magasabb lóról nagyobbat lehet esni. Ez is egy közmondás — és szerintem igaz. Tanulók a Patyolatnál Az ősz kezdete sokaknak új évet jelent. Azoknak, akik a nyári szünet után újra kezdik a tanulást. De sokan vannak, akik több év kihagyás után kezdenek tanulni újra. Köztük az a 22 dolgozó is a Textiltisz­tító és Ruházati Vállalatnál, akik ebben a tanévben sze­retnék megszerezni a szakmun­kás-bizonyítványt. ök már el­múltak húszévesek, s legalább négy éve dolgoznak a szalag mellett. A szakmunkásvizsgára elő­készítő tanfolyam már hagyo­mány a szekszárdi vállalatnál. ; Két éve tizenheten szereztek igy szakmát, tavaly hatan vizs­gáztak eredményesen. Most he­tenként - két alkalommal hu- szor.ketten ülnek a tanterem, mé átrendezett ebédlő aszta­lai mellé, hogy hallgassák a szakmunkásképző intézet ok­tatóinak előadásait. A szakemberekre szüksége van a vállalatnak. Idén 2.4 milliós tervet kell teljesíteni a bátaszéki, bölcskei és szek­szárdi szalagokon dolgozóknak. S jövőre ez még magasabb lesz. Jobbat s többet pedig csak úgy tudnak előállítani, ha több szakembert foglalkoz­tatnak. Ma a dolgozók egyötö­de szakképzett. S ezt az arányt tovább szándékoznak javítani. Ennek pedig a járható útja a szakemberképzés. , Néhány, hete más módszer­rel is próbálkoztak. Cikkünk­ben bíráltuk ezt, s a vállalat vezetői elismerték, hibáztak. A jövőben, 'folytatják fokozott üte'mm.ei a saját nevelésű szak­munkásgárda kialakítását. Persze egyéb oktatásokon is részt vésznek a vállalat dolgo­zói. Vannak, akik esti tagoza­ton. jnost szerzik meg az álta­lános iskola VII., VIII. osztá­lyának elvégzéséről á bizonyít­ványt. A vegytisztító részle­gekben dolgozók munkás-to­vábbképzésen vesznek részt. Számukra a Központi Szolgál­tatásfejlesztési Kutató Intézet szakemberei tartanak előadá­sokat, melyeken ismertetik a legújabb technológiákat. Tervezték, hogy több dolgo­zót szakközépiskolába külde­nek, Sajnos, az utolsó pillanat­ban az oktatási intézmény visszalépett, s nem indítanak számukra osztályt. A jelent­kezők közül most hárman a gimnáziú'm’ esti tagozatán kez­dik meg tanulmányaikat. Lehetne még sorolni a tan­folyamokat, amelyeken a vál­lalat dolgozói bővítik ismere­teiket. Tanulnak, hogy többet tudjanak. Ezek mind tetemes összegbe kerülnek. A vállalat sok ezer forintot, fordít az oktatásra. De ez szükséges „beruházás”. Kell a fejlődéshez, az előrelépéshez. «— szepesi — 7 Patronálás • A Vetőmagtermeltető és, Ér­tékesítő Vállalat dél-dunántúli központjának dolgozói-a mun- kaversenysorán ígéretet etet­tek, Hogy patronálják az okta­tási intézményeket. Ezt telje­sítette az Eleonor Marx szo­cialista brigád, mikor a városi szociális otthonban, a Zrínyi ■Ilona szocialista brigád pedig a gyulaji cigánykollégiumban segítette a felnőtteket, illetve gyerekeket. A Rózsa Ferenc ra­kodó- és a Dombó Pál karban­tartási brigád az Erzsébet ut­cai óvodát és a Gárdonyi Gé­za általános iskolát patronálja. II munkaversen? hírei A MEZŐGÉP TRÖSZT a kö­zelmúltban értékelte a ME­ZŐGÉP vállalatok szocialista brigádjainak a kongresszust munfcaverseny eddigi szaskaJ szálban elért eredményét. A' szekszárdi vállalat a napokban kapta meg az értesítést, mély szerint a gyönki gyáregység Széchenyi István szocialista brigádja az országos verseny-; ben 3. helyezést ért el, s ezért 10 000 forint pénzjutalmat kap­nak. A Szekszárdi MEZŐGÉP Igazgatója egy későbbi idő­pontban adja át a jutalmat af brigád tagjainak mimkásgyú- lésen, ugyanis a dolgozóik mosú nincsenek Tolna megyében.' Az év során ők szerelték ősz- sze a CB—1-es cukortépa-í betakarító gépeket, s ezekbért a hetekben a nyolc cukorgyár^ nál lévő 'bázisokon teljesítenek szolgálatot. Segítik a gépeket üzemeltetőket, s részt vesznék; az egyes hibák elhárításáibajiiJ W-----JÉ • :• 1; Ä kongresszusi & fefeza-i badulási munkavenseny adta lendület is segítette a Tolna megyei Építőanyagipari Válla­lat dolgozóit, hogy idei terme-» l'ési tervüket időarányosan túl­teljesítsék, s egyben október­ben befejezhessék a vállalat ötéves tervében szereplő vál-4 ■* lalások megvalósítását.' At® versenyidőszak alatt hét szó- J cialista címért küzdő brigád! alakult, s így e kollektívák; száma 17-re emelkedett. Kö­zülük kiemelkedően jó műn- ' kát végzett a paksi üzen* Landler Jenő szocialista bri­gádja, melynek tagjai kong­resszusi felajánlásokat telje­sítve elkészítették az új be-; towkeverő komplexumot. Ea olcsóbbá, gyorsabbá' tette rt f gyártást, s ezzel egy időben járj víthatták is a termékek minő­ségét. A vállalat dolgozói at társadalmi munkából is ki­vették részüket így az Ybl Miklós szocialista brigád tár­sadalmi munkában elvégezte az MHSZ szekszárdi központé jártak korszerűsítési munkáit' Megkérdeztük : Mi újság Harc községben ? VIRÁG ISTVÁN TRAK­TORVEZETŐ: Itt születtem és tudom, hogy mindig foglal­koztatja valami a lakosságot Nem vagyunk híján esemé­nyeknek, de hát más, ha mi tudjuk a dolgokat és megint más, ha kinyomtatják. Ez ilyen dolog. Az új tanévtől kezdve immár az alsó tagoza­tosok is Sióagárdra járnak is­kolába. A szülők nem nagy lelkesedéssel fogadták az in­tézkedést, Nincs mit termi, be­le kell nyugodni. Az első na­pokban egy autóbusz vitte, hozta a tanulókat. Olyan volt a zsúfoltság, mint Budapesten, a csúcsforgalomban. Szeren­csére a tanács egykettőre, in. tézkedett és két autóbuszt állí­tottak be. Egy gonddal köve-' sebb. . Felvetődött azonban, hogy mi lesz ősztől tavaszig, rossz idő­ben. Szabad ég alatt várják majd a gyerekek az indulást? Valamit ki kellett találni. Jó ötletnek tartom, hogy az óvo­dában hátul a régi istállót, át­alakítják gyermekváróterem­mé. Mire megjön a rossz idő, a gyermek várótereim elkészül. A brigádokban a kisebb kol­lektívákban is minden napnak megvan a maga eseménye. Mi a közelmúltban megnéztük a mezőgazdasági kiállítást A Rába-Steiger traktornál időz­tünk legtovább. Ez igen. Ez a több mint 200 lóerős szántó- gép nálunk is elkelne. Sajnos szerintünk elég drága. Számomra emlékezetes nap szeptember 2-a. Négy szállító­géppel, 22 vagonnyi szilázst takarítottunk be 12 óra le­forgása alatt Ilyen munkatel - jesítményre itt még nem volt példa. Nyúl János végezte a si­lózást őry József, Auth György, Takács József, Mar­sai István a szállítást. Több mint 500 forintot kerestek fe­jenként PÉCZELI JÁNOSNÉ PÉNZ­TÁROS: Tegnap esengőztek. Ebből tudja a falu, hogy a hét végén lakodalom lesz. Hogy mi a csemgőzés? Felpántlikázott lovakat fognak a kocsiba és ezzel a fogattal hordják össze az ülőhelyeket, az edényeket, a különböző kellékeket a csa­hiányzik. Fábián Kálmán le­betegedett nem tud dolgozni. Szeretnénk, ha felgyógyulna, ha jövőre ilyenkor ismét kon­gatná udvarán a hordákat KádármesteE. . Ebiben az évben hárommal nőtt a gépjkocsi-tulajdonosok száma. Lengyel István téesz- tag, Fenyvesi József ' villany- szerelő, Nagy János vállalati dolgozó ült volán mellé. Esemény volt a televízió Balzac-sorozata. A növény­termesztésben dolgozó asszo­nyoké ; minden alkalommal megbeszélték, értékelték. Két harci kislány: Máté Mária és Pető Rozália ebben az évben fejezte be főiskolai tanulmá­nyait. Mindketten Sióagárdon (iolgoznak. Iád! ünnep színhelyére. Ez­úttal Mester János téesz-tag a vőlegény és egy sárközi kislány a menyasszony. A nevét nem tudom. Uj szokás, hogy a ro­konok ajándéktárgyak helyett készpénzzel lepik meg a fia­tal párt. Borítékban adják át, .éjszaka, amikor a menyecske- tánc van. Nyugdíjba készül a község legöregebb traktorosa. Szűcs Mártonnak hívják. A termelő­szövetkezetben tanult szak­mát, hosszú évekig ült a trak­toron és néhány hét múlva megkezdi pihenőéveit. Az idősebb emberekről jut eszem­be: feltűnően furcsa, hogy Fá­bián Kálmán házában most szüret-idején nem konganak a boroshordók. Megszoktuk és HEGEDŰS SÁNDORNÉ KÖRZETI ÄPOLÖNÖ: Általá­nosságban azzal kezdeném; szemmel láthatóan fejlődik a lakáskultúra. Látom, hiszen megfordulok a lakásokban. Azt fs őszreveszem; hogy Harconi Jókai Mór a legolvasottabb magyar író. Az állattartással foglalkozó családoknál „meg­jelentek” a szakkönyvek. Eny. nyit erről. Nagy eseménye volt a köz-' eégnek a szüreti bál. Szep­tember 28-án lesz a harci bú­csú. Minden házban tömik a kacsákat. Folyik a meszelés, a nagytakarítás. Ilyenkor bizony olyan nagy a „felfordulás”, hogy a vendégnek nincs hol leülnie. Búcsúra viszont mii»-' den ragyog a tisztaságtól. Hara községre különben is az a jel­lemző, hogy az asszonyok na­gyon kényesek a rendre, a tisz­taságra. I ► - . — Átalakítással a rég! paraszt-' házakban sorra „épülnek” a fürdőszobák. Nagy kincs. Az tudja csak' igazán értékelni, aki 50—60 éves korában ül először fürdőkádba. Doszpod Márton gépkocsivezető és csa­ládja, továbbá Fűzi János gépkocsivezető és családja a legújabb fürdőszoba-tulajdo­nos. ; Sok a községben az idős enru bér. Életükben rengeteget dol­goztak, nem csoda hát, hogy betegeskednek. Mint körzeti ápolónőnek, több a munkám ebben a kis községben, mint Sióagárdon. Örömmel végzem főleg amikor látom a lábadozó öregjeinket. Hanzi Ferenc 84 éves. Nemrég jött ki a kórház­ból, de már jól bírja magát.’ Szüretkor ott tett-vett ő is a ház körüL Nekem az a legnagyobb újá Rág, hogy házat vettünk. Ed­dig szolgálati lakásban lak­tunk, a közeljövőben a sajá.' tunkba költözünk. per. Sz. P, «

Next

/
Thumbnails
Contents