Tolna Megyei Népújság, 1975. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-20 / 221. szám

t j ISMÉT TELT HÁZ LESZ A NÉPSTADIONBAN r. Á magyar klubcsapatok szer- idai sikeres nemzetközi kupa­szereplése az NB I-es bajnok­ság iránti érdeklődést is to­vább fokozta. Legalábbis erre mutat a Sportpropaganda és Jegyirodának az a közlése, hogy a Vasas—U. Dózsa, Fe­rencváros—Bp. Honvéd kettős mérkőzésre szombaton már csak a Népstadion egy-két pénztára árusít jegyeket, ezt is eléggé korlátozott számban. Is­mét telt ház lesz tehát a leg. nagyobb budapesti sportléte­sítményben, s remélhetőleg a nézősereg, mint legutóbb, is­mét elégedett lesz a látottak­kal. Az NB I. osztályú bajnokság 6. fordulójának kétségkívül a kettős mérkőzés a legfőbb ese­ménye, hiszen ezek eredménye nagy mértékben befolyásolhat, ja az élcsoport alakulását, to­vábbi következtetésekre adhat lehetőséget, mármint arra, hogy sorrendben nyolcadszor is az' U. Dózsa lesz a bajnok, vagy pedig, hogy megvan-e már az igazi „trónkövetelő”. A további 6 mérkőzésből egy lesz még a fővárosban. A Hun­gária úti pályán az MTK—VM fogadja az eddig veretlen Ka­posvárt. További színhelyek: Győr, Tatabánya, Diósgyőr, Székesfehérvár és Szombat, hely. Hírek az egyes mérkő­zésekről: a Népstadionon kí­vüli találkozók 15 órakor kez­dődnek. I Ä forduló műsora: 1 Vasas—U. Dózsa, Népstadion 17.15 óra. Ferencváros—Bp. Honvéd, Népstadion, 19 óra. í MTK—VM—Kaposvár. [ Rába ETO—Salgótarján. I Tatabánya—Csepel, f Diósgyőr—SZEOL. ! Videoton—Békéscsaba. I Haladás—ZTE. Mi várható csapatainktól ? NB n. Szekszárdi Dózsa—-Volán SC: Há­romszor szenvedett vereséget so­rozatban .a Szekszárdi Dózsa (Pécstől, Dunaújvárostól és Bu­dafoktól) . Mindebben azonban, ami vigasztaló, az élmezőnyhöz tartozó csapatokkal szemben maradt alul a Dózsa, olyanoktól szenvedett ve­reséget, akik esélyesek az NB I-be jutásra. Ez persze nem jelenti azt, hogy a Volán elleni mérkő­zés könnyű lesz. Köztudott, hogy a Volán SC volt NB I-es játéko­sokkal van megerősítve, sőt olya­nokkal, akik a válogatottban is szerepeltek már. A Dózsa-1átéko- soknak van törleszteni valójuk a Volánnal szemben, mert eddig többször nyert a Volán mint a Dózsa. Kormos Mihály edző még most is nélkülözni kénytelen néhány já­tékost, akik sérülés miatt nem jö­hetnek számításba. Ennek ellené­re az edző és a játékosok fel- készülten várják — megfelelő tak­tikával — a Volán élleni mér­kőzést és bíznak a győzelemben. Ehhez azonban az is kell, hogy a szekszárdi közönség ismét biz­tassa, lelkesítse a játékosokat. NB HL Dombóvári Spartacus—Növény* olaj; Szerdán, a Felszabadulás- kupa mérkőzésen. a dombóvári csapat már biztatóan játszott, de két sajnálatos sérülés történt, La­kos és Lódri vált harcképtelenné. Kettőlük közül Lakos sérülése sú­lyosabb. s amennyiben vasárnapig nem lön rendbe, úgy helyette Her- telendi lép pályára. Szám Frigyes edző szerint ismét g-z a csapat lép pályára, mely szerdán a Fel- szabadulás* kupáért játszott. Dom­bóvári tudósítónk megkérdezte az edzőt: mi az oka, hogy csak a 90 perc egyes szakaszaiban tapasz­talni tejes erőbedobást a dombó­váriaktól. Az edző szerint ennek oka, hogy a játékosok többsége az erős edzésektől fáradt. Ami viszont a megfelelő lelkesedést illeti, en­nek oka, hogy többen letörtek a si­kertelenség miatt. Ezúttal azonban reméli, hogy sikerül nyerni, ami minden bizonnyal érezteti hatását a csapatnál önbizalom terén is. MEGYEBA JNOKSÁG: # Magyarkeszi—Nagy dörög: A két újonc találkozója nagy küzdelmet ígér, ahol könnyen lehet, hogy a hazaiak megszerzik első pontju­kat, bár a nagydorogiak bíznak, hogy elviszik mindkettőt. Tippünk: x, 2. Tolna—Bonyhád: Az elmúlt he­tekben a bonyhádi csapat — rész­ben az elhamarkodott kiállítások miatt — teljesen összetört, így esélytelenül lép pályára Tolnán is. Tippünk: l. Aparhant—Nagymányok; A for­duló egyik legérdekesebb összecsa­pásának ígérkezik az újonc és a listavezető találkozása. A két ve­retlen csapat közül egyik sem mehetett biztosra. Aparhant mel­lett szól a hazai pálya előnye, ugyanakkor Nagymányok rutino­sabb játékosokkal rendelkezik. Tippünk: x, 1, 2. Bátaszék—Szekszárdi Vasas: A szekszárdi csapat vasárnap Tamá­siban nyert és ez biztos önbizalmat adott a.z együttesnek. Ennek el­lenére Bátaszék győzelme várha­tó és már a döntetlen is meglepe­tésként hatna. Tippünk; 1. Dombóvári VSE—Kisdorog; Az eredmények alapján azonos szin­ten van a két csapat, ezúttal mégis dombóvári győzelmet ígér a mérkőzés. Tippünk: 1. Tevel—Dunaszentgyörgy: A te- veti gárdának nagyon kell a győ­zelem, hogy1 elkerüljön az alsó ré­gióból. Az úlonc Dunaszentgvörgy nehéz ellenfélnek ígérkezik és va­lószínű a döntetlen. Tippünk: x, esetleg 1. Simontornya—Tamási: Eddig Si- montomyának egy, Tamásának két győzelme van. így nagy harc vár­ható. Tippünk: 1, esetleg x. Paks—Báta; A paksi csapatnak három-négy gól különbséggel kell győzni, a gyenge formában lévő és kapura veszélytelen Báta ellen. Tippünk: 1. Zomba—Fadd: Ezen a mérkőzé­sen is bármilyen eredmény szü­lethet, de valamivel nagyobb esélyt adunk Faddnak. a győze­lem megszerzéséhez. Tippünk • 2, x, 1. Tehetségkutatő atlétikai verseny Jól sikerült tehetségkutató ver­senyt rendezett a Szekszárdi Vá­rosi Sportiskola atlétikai szakosz­tálya. Pontosan 100 versenyző, 5— 6. osztályos iskolai tanuló indult a különböző számokban. Az egyes versenyszámok győz­tesei; Fiúk: 60 m: Szilágyi István (II. sz. ált. isk.) 9,7. 300 m: Csor­bái Lászó (I. sz. ált. isk.) 52.6. Tá­volugrás ; Szilágyi István (H. sz. ált. isk.) 392. Kislabdahajítás; Bar­tos József (I. sz. ált. isk.) 49,84. Lányok: 60 m: Bicskei Anikó (I. sz. ált. isk.) 10. 300 m: Kovács Te­réz (II. sz. ált. isk.) 53,2. Távol­ugrás: Schmidt Andrea (IV. sz. ált. isk.) 380. Kislabdahajítás: Ki­rály Edit (II. sz. ált. isk.) 30.74. A vándorserleget az összesített pontversenyben legtöbb pontot el­ért II. sz. ált. iskola őrzi továbbra is. Sportműsor SZOMBAT: Kézilabda: A Szekszárdi Bőrdísz­mű NB i-es női csapata Budapes­ten, a BVSC ellen veszi fel a küz­delmet, 16 órakor. Szekszárdon a városi sporttelepen 13.30-tól ÓIK megyei döntő, tíz női és tíz férfi- csapat részvételével. Kosárlabda: NB Hl: Bonyhádi Botond—Pécsi Sportiskola (női) 15, Bonyhádi Botond—Pécsi Sportisko­la (férfi) 16.30, Pécsi Postás—Báta­szék (férfi) 18.30. Teke: NB IH.: Mohácsi TE— Todma megyei Építők 15. VASÁRNAP: Atlétika: Megyei serdülő B csa­patbajnokság Szekszárdon 10 órá­tól a Éózsa sporttelepén. Tehetség- kutató verseny Szekszárdon 10 órától. Röplabda: Megyei női bajnokság: Medina—Feüsőnána 9.30. V.: Kilián, Bezerédj— Bony hád 10.30. V.: Izsók. Teke: A Tolna megyei Építők női csapata Békéscsabát fogadja 10 órakor. Kézilabda: Folytatódik Szekszár­don 10 női és 10 férficsapat rész­vételével az ÓIK megyei döntő. Kezdés 8 órakor. Kosárlabda: A Dombóvári VSE NB Il-es férficsapata a BKV Elő- rét fogadja a szabadtéri pályán 10.45-kor. NB Ill-as női: Paksi SE —Pécsi Sportiskola 11. Labdarúgás: NB II.: Szekszárdi Dózsa—Volán SC 15. V.: Tompa. Előtte 13-kor; Sz. .Dózsa—Siófok ifi. Labdarúgás: NB Hl.; Dombóvá­ri Spartacus—Növényolaj Kinizsi 15. V.: Soós. Labdarúgás■ Megyebajnokság: Magyarkeszi—Nagydorog 15. V.: Takács. Tolna—Bonyhád 15. V.: Demer. Aparhant—Nagymányok 15. V.: Kerekes. Bátaszék—Sz. Va­sas 15. V.: Schneider. Dombóvári VSE—Kisdorog 15. V.: Váradi. Te­vel—Dunaszentgyörgy 15. V.: Ge­rencsér. Simontomya—Tamási 15. V.: Keller. Paks—Báta 15. V.: Kiss. Zomba—Fadd 15. V.: Paplauer. Labdarúgás: Járási bajnokság: Kajdacs—Németkér 15. V.; Andor- ka. Pusztahencse—Madocsa 15. V.: Radó. Bölcske—Dunakömlőd 15. V.: Farkas. Gerjen—Dunaföldvár 15. V.: Tóth. Pálfa—Paks II. 15. V.: Paulai, Dalmand—Kaposszekcső 15. V.: Havasi II. Láng Vasas— Attalia 15. V.: Havasi I. Kocsola— Döbrököz 15. V.: Kuti. Szakos— Dombóvári Tsz 15. V.: Kovács I. Kurd—Nafic 15. V.: Horváth. Pince­hely—Tolnanémedi 15. V.; Szabó. Fornád—Szárazd 15. V.: Schneider. Regöly—Szakály 15. V.; Zsolnai. Ozora—Gyönk 15. V.: Szalai. Ireg- szeímcse—Alsópél 15. V.: Sándor. Tengelic—öcsény 15. V.: Németh J. Szedres—Alsótengelic 15. V.: Streer. T. Sióagárd—Várdomb 19. V.: Antifinger J. Sz. Építők—Kajmád 11. V.: Bencze I. Bogyiszló—Harc 15. V.: Berta F. Sz. Dózsa—Kölesd 15. V.; Heringes A. Závod—Bör­zsöny 15.30. V.: Pál. Mucsi—Kakasd 15.30. V.; Weidinger. Cikó—Győré 35.30. V.: Fodor. Kéty—Hőgyész 15.30. V.: Nagy, Majos—Varasd 15.30. V.: Váncsa. Izmény—Kis- vejke 15.30. V.: Götz. Gratulálunk! Szép sikersorozatot könyvel­het el magának Micskó Mihály, a Szekszárdi Dózsa NB Il-es labdarúgócsapatának játékosa. Vasárnap a Budafok elleni mérkőzésen 300. alkalommal szerepelt bajnoki és kupa- mérkőzésen a Dózsa színedben. Gratulálunk a szép teljesít­ményhez és reméljük még so­káig láthatjuk a labdarúgó- pályán. Holnap a Volán elleni mér­kőzésen Pusztai László szá- zadszor, Szentes Lázár pedig ötvenedszer szerepel a Dózsa színeiben. Köszöntjük őket is ebből az alkalomból! > n _ ■ív u LnJ ÍHÍEÜC; A szekszárdi kispályás labdarú-í gó-bajnokság állása: i. csoport: 1. Tűzoltók 24; 2. Vízmű 21, 3. Ter­vezők I. 21. 4. Mezőgép 20. 5. Mű-* szergyár 18. 6. Pénzintézet 17. 7. Felsőváros 17, 8. BHG 16, 9. TOTÉV 15, 10. Népbolt 11,. 11. Kórház 5, 12. Városgazdálkodás 5 ponttal. II. csoport: 1. ÁFOR 36, 2. Műszer KISZ 32, 3. Gabonaíelv. 30, 4, Elektromos 30, 5. Mezőgép KISZ 26, 6. Gázmű 23, 7. Költségvetés 19, 8. Tejüzem 18. 9. Ép. Ktsz 17. 10. Irodagép 16, 11. Kállai KISZ 13, 12. MÉSZÖV 13, 13. Beruházás 12. 14. BM Dózsa 12, 15. Tervezők U. 9, 16. Gelka 2 ponttal. A Bátaszék! VSX vissiaaléptett® női kosáriabdacsapatát az NB III. további küzdelmeiből. A bátaszékl íérficsapat továbbra is az NB Hi­bán játszik. A dombóvári úttörő Labdarúgó*” bajnokság első fordulójának ered­ményed; Gyulaj—Szakcs 2:1. Gár­donyi—Zrínyi 3:3, Kaposszekcső—» ÜJ dombóvár 1:2, Dalmand—Döb­rököz 0:3, Kocsola—Kurd 5 0. A Tamásiban rendezett járási serdülő B atlétikai bajnokság leg­eredményesebb versenyzője fiúk­nál: Borbély Ferenc, lányoknál: Fehér Andrea volt. (Mindkettő tamási) ja A paksi járási nő! kézilabda- bajnokság állása a hetedik forduló után: 1. Pálfa 10, 2. Paks 8, 3. Nagydorog 6, 4. Györköny 2 pont­tal. Ordas Iván: Damlanich tábornok Móra Ferenc Könyvkiadó, 1971. Háromfertály egykor jelentettem, hogy vala­mennyi csomaggal előírásosan elkészültem. A százados úrnak egy nagy útibőröndje volt meg egy kisebb táskája, nekem meg amit a reglama előírt, csak mint Offiziersdienern''’" ’"”í1"^t nem kellett hurcolnom. — Helyes — dugta ki fejét az ajtón. Akkor már ingujjban volt, bontott nyakravalóval. Rá­pislogott a csomagokra, de bizodalma lehetett hozzám, nem inspiciált semmit. — A kis táskát itt hagyod, a többivel lemész a postakorcsma elé. Itt ez a szolgálati jegy, átadod a postames­ternek, és foglaltatsz két helyet Szabadkáig. Nem akármilyen pótülést, hanem jó helyeket, mert aludni akarok. Ez megint nagyon tisztességes volt tőle, mert egy szóval sem mondta, hogy egy pótülést és egy rendeset foglaljak. Szabadkáig velünk utazott egy őrnagy meg a legénye — jó nagy darab, csontos fiú volt —, hát annak a legénynek a térde az állát verte a pótülésen való kuporgás- ban. Mi meg a százados úrral úgy aludtunk egy­mással szemben, mintha legalábbis tiszti rangom lett volna. A markomba nyomott néhány rézpénzt.' *— Nem bánom, ihatsz az utazás örömére, de azt tanácsolom, hogy józan maradj, mert kü­lönben.­Meglóbálta a tenyerét az orrom előtt, nem volt nehéz elképzelni, hogy mit jelentett az a „mert különben”. Kituszkolt az ajtón, még segített is kívülrakni a csomagokat. Aztán hallottam, ahogy kulcsra zárja maga mögött. Az utolsó órát ket­tesben kívánta tölteni az asszonnyal. Lenn a postakocsinál már nem búcsúzkodtak különösebben. Az asszonyság sem sírt, csak meg­ölelte, megcsókolta az emberét, és azt mondta: — 25 — — Vigyázz magadra, Janim! És írj, amint lehet! Engem azonban, amikor a százados úr után akartam kászálódni a kocsiba, visszafogott. Ek­kor mintha könnyes lett volna a szeme, de ez így is van rendjén, a fehérnép sírjon, amikor hadba megy az ura. — Vigyázz az uramra, Andris! — mondta, és pénzt dugott a zubbonyom zsebébe. Erre persze nem' lehetett mást mondani, mint hogy: — Igenis, vigyázok, és minden jót kívánok a tekintetes asszonynak! Indulás után a százados úr rám vigyorodott. — Ugye, azt kellett megígérned, hogy vigyázol rám? T1 Elpirultam. — Igenis, azt! Bólintott, mint akinek ez a legtermészetesebb. — Hát csak vigyázzál is! A postakocsi elég szaporán haladt, és utas sem volt sok. Eleinte mégsem tudtam, hogy mit kezd­jek kezemmel-lábammal. Még sosem ültem ad­dig ilyen irdatlan határban, nem tudtam, mit szabad csinálni, mit nem. Közben meg bökte az oldalamat a kíváncsiság, hogy mennyi pénzt dughatott zsebembe az asszonyság, de nem akar­tam elővenni. A százados úr jó fertályóráig csak az ablakon nézegetett kifelé, meg a dús barkóját simogatta — akkoriban még nem növesztett sza­kállt —, aztán megint elmosolyodott. — No nézd már meg, te mélák! Most meg talán a nyakam töve is piros lehe­tett zavaromban, de azért elővettem a pénzt Az állam is leesett bámulatomban, egy valóságos császári arany volt! Elismerően bólintott. — Jól tedd el, nem kis pénz ez. Nekem sincs sok belőle. Nagyon bután bámulhattam rá, mert hozzá­tette : — Nem vagyok varázsló, édes fiam, és nem is leskelődtem. De olyan tiszti asszonyt még nem láttam az utolsó húszegynéhány évben, aki ne dugott volna pénzt az ura szolgájának a zsebébe, amikor hadba indultak. Azt persze nem kellett nagyon komolyan ven­ni, hogy neki sincs sok aranya. A százados úr­nak ugyan csak valami kis örökrésze volt Temes- várott, de az asszonyság Csemovits lány volt, én pedig vingai jobbágyok gyereke, hát tudván tud­— 26 — tam, hogy ha a Csernovitsok akarják', az egész vármegyét is megvehetik, és még mindig marad bőven költőpénzük. Az asszonyság bátyja, Péter úr Simándon gazdálkodott, és nagyon szerette a húgát. Annak voltaképpen csak kérnie kellett, és azt kapott hazulról, amit akart, de ezt a szá­zados úr erősen tiltotta. Az öreg uraság özvegye, szóval Damjanichné anyja sokáig tilalmazta ezt a házasságot, nem kellett neki a szegény katonatiszt vő. Aztán ami­kor mégis nyélbe ütötték, a százados úr maka- csolta meg magát, nem tetszett neki az anyósa vagyona. Bár az igaz, hogy mindig nagy tiszte­lettel bánt az öreg nagyságával, de ez inkább a felesége kedvéért történt. Ritkán látogatták egy­mást, ha igen, akkor is legtöbbnyire Aradon, Váradi Török Mártonné házánál, aki az én asz- szonyom keresztanyja volt és szigorú, de jósá­gos asszonyság. Ha átmentek Aradra, a százados úr maga szerette hajtani a lovakat, engem azon­ban többnyire magával vitt, hogy amíg ők benn vannak, legyen, aki a jószágot ellássa. így aztán nagyon sok mindent megtudtam én róluk, de hát ezen semmi csodálkoznivaló nincs, a legtöbb tisztiszolga így jár. Csak a száját kell tudni be­fogni az embernek, azt, hogy a fülét is betapasz- sza, senki nem kívánja tőle. Később aztán az urak úgy megszokják, mint az asztalt, vagy a szék lábát, és nem ügyelnek arra, hogy mit be­szélnek előtte. , Most kellene talán elmondanom, hogy Csemo- vitséknál, Damjanichéknál tulajdonképpen fur­csa világ folyt. Péter úr szerb volt, az anyjával, húgával legtöbbnyire így is beszélt. A százados úrék — noha ő sem volt magyar,— egymás' közt odahaza ritkán szóltak szerbül, és az a sok le­vél, amit később az asszonysághoz hordtam­vittem tőle, ugyancsak mind magyarul íródott I Pedig a százados úr, ezt később maga mesélte nekem, csak valamikor főhadnagy korában ta­nult meg magyarul. De aztán olyan alaposan, hogy csak ritkán lehetett érezni a szaván, hogy nem ez az anyanyelve. Ez különben is érdekes, A német ötven évig élhet Magyarországon, még- I is megérezni kiejtésén az idegent. A szerbnél nem. Emiatt aztán később, amikor már fegyve­resen jártunk a Bánátban, épp eleget fájt a fe­jünk, könnyen lépre csalhatták az embert, ami­hez nem is hiányzott a hajlandóság belőlük. (Folytatjuk) 1 — 27 —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents