Tolna Megyei Népújság, 1975. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-12 / 188. szám

Magyartana, angol lapály, gidrán... A megye állattenyésztését képviselik a kiállításon Az alsótengelic! magyartarka törzstenyészet, amelyből vemhes üszőket mutatnak be a ki­állításon. Nevelő munka a pártszervezetben Tolna megye mezőgazdasága az előző országos mezőgazda- sági kiállításokon' elismerésre méltó eredményekkel szere­pelt: arany-, ezüst-, bronz­érmek, oklevelek egész sorát érdemelték ki legjobb szarvas- marhái, legszebb lovai, serté­sei. A legutóbbi, 1970-es kiál­lítás óta például az Állat- tenyésztési Kutató Intézet al- sótengelici gazdasága birtoká­ban van az egyik miniszteri vándordíj, amelyet a legtöbb díjat nyert gazdaságok, üze­mek nyerhetnek el. Az idei országos mezőgazda- sági és élelmiszerip'ari kiállítás és vásáron az állattenyésztési eredménybemutatók elsősorban a nagyüzemi állattartó telepek szakosodását és az ezeknek megfelelő tenyésztői törekvé­sek eredményeit seprezentál­ják. A tenyészállat-bemutató­kon megismerhetik a látogatók a magyartarka szarvasmarha legjobb tenyészegyedeit, a ha­Az idén 13 386-an — néhány százzal többen, mint tavaly — végeztek a felsőoktatási intéz­mények nappali tagozatain. Az Oktatási' Minisztériumban ösz- szegezték munkába állásuk le­hetőségeit, helyzetét. A végző­sök sorában 2063 a társadalfni tanulmányi ösztöndíjas és 435- en külföldi tanulmányi ösztön­díjasok. A munkáltatók — üzemek, vállalatok, intézmények, szö­vetkezetek —együttvéve 24 946 álláshelyet hirdettek meg pá­lyázati felhívásokban. (Jellem­ző adat, hogy egy esztendővel korábban 19 810 munkahelyet kínáltak az új diplomásoknak.) Növekedett tehát a kínálat: a pályázat útján az elhelyezke­dési lehetőség több mint 220 százalékos volt, ami máskép­pen azt jelenti, hogy minden végzős legalább két munkahely közül válogathatott. A végzősök sorában 9766 a nem pedagógus képesítésű hallgatók száma. Közülük pá­lyázatra jogosult 7598, számuk­ra 15 802 munkahelyet kínáltak a vállalatok és intézmények. A pályázatra meghirdetett ál­láshelyek 39,2 százalékát a fő­városi munkáltatók tették köz­zé, és «csupán ez a pályázatra jogosult hallgatók 81 és fél százalékának biztosítana a fő­városban elhelyezkedési lehe­tőséget. Ugyanakkor a friss diplomások nagyobb része nem pályázat útján helyezkedett el. zai tenyésztésű külföldi fajtá­kat, mintegy százhúsz kiváló tenyész- és sportlovat, a sertés- tenyésztésben 11 államilag el­ismert és ellenőrzés alatt álló fajtát, három hibridet és négy perspektivikus fajtát. A kiállításon részt vevő Tol­na megyei gazdaságok magyar­tarka szarvasmarha-állomá­nyának legjobbjaival azt akar­ják bizonyítani, hogy megfele- lelő tenyésztői munkával, ta­karmányozással ezzel a fajtá­val is lehet az átlagot messze meghaladó termelési eredmé­nyeket elérni. Az aparhanti Búzavirág Tsz magyartarka vemhesüsző- csoportót és szflzüszőt mutat be, az alsótengelici kísérleti gazdaság magyartarka vem- hesüsző-csoportot, a szekszárdi mesterséges termékenyítő fő­állomás pedig két-két fiatal magyartarka bikát és holstein- friz vöröstarka bikát. Sertéstenyésztésünket a Dal- mandi Állami Gazdaság és a A jelenlegi pályázati rendszer­ben a végző fiatal szakembe­rek nem minden esetben a népgazdaság legfontosabb te­rületein helyezkednek el. A hallgatók egyénileg keresik meg a munkáltatókat, sok eset­ben — személyes kapcsolat alapjárí — ném is a meghirde­tett álláshelyeket töltik be. A tudományegyetemek ter- ‘ mészettudományi karainak nem tanár szakain 277-en vé­geztek, számukra 254 munka­helyet kínáltak. Még így is a hallgatóknak csupán 33 száza­léka élt a pályázati lehetőség­gel. A budapesti, a miskolci ne­hézipari és a veszprémi vegy­ipari műszaki egyetemeken együttvéve 1793 fiatal mérnök kapta meg a diplomáját. A társadalmi ösztöndíjasokat és a külföldi hallgatókat leszá­mítva az 1236 pályázatra jogo­sult hallgatónak 3168 állást hirdettek meg. Nagy az érdeklődés a végzős közgazdászok iránt is. A 416 pályázatra jogosult, friss dip­lomásnak összesen 1148 mun­kahelyet ajánlottak fel, ebből 624 volt a fővárosi munkahely. Kedvező helyzetben választ­hattak a lehetőségek közül a jogászok is. A pályázatra jo­gosult 329 végzős számára 953 — többnyire vidéki — állást kínáltak a munkáltatók. Elsősorban vidéken kereset­tek az orvosok. Az orvostudo­lengyeli tangazdaság képvise­li. Dalmandról Duroc, illetve belga lapály tenyészkansüldő­ket, Lengyelből angol lapály tenyészkansüldőket és angol lapály tenyészkocasüldőket mu­tatnak be. Az OÁF nagydorog—bezzeg- pusztai állattenyésztési telepe NSZK-húsmerinó tenyészkost, magyar fésűsmerinó—NSZK húsmerinó keresztezésből szár­mazó tenyészkosokat, magyar fésűsmerinó—NSZK húsmerinó keresztezésű jerketoklyókat, azonkívül a sváb telepesek ál­tal honosított cikta anyajuho­kat és cikta tenyészkost mutat be. A lótenyésztést Dálmand képviseli, két gidrán anya­kancát, egy gidrán törzsmént, a pálfai Egyetértés Tsz, a pak­si Dunamenti Egyesülés Tsz, a regölyi Kaposvölgye Tsz egy- egy gidrán anyakancát vezet fel az országos kiállításra. mányi egyetemek általános or­vosi, fogorvosi és gyógyszerész karain az 1160 pályázatra jo­gosult hallgatónak 1539 állást hirdettek meg. Az agrártudományi egyete­meken' 757-en kapták meg a diplomájukat ebben a tanév­ben. Ebben a szakmában is a végzettek számánál több állás várja a fiatal diplomásokat. A pedagógusképző felsőokta­tási intézmények nappali tago­zatán 1975-ben 3620 hallgató kapta meg a diplomáját. A pályázatra jogosult, hivatásukat most kezdő fiatal nevelők szá­mára átlagosan több mint két álláslehetőség kínálkozott. Jú­lius közepéig a végzős pedagó­gusoknak 71,4 százaléka vállalt munkát, 81,2 százalékban ok­tatási intézményekben. A ta­nárképző főiskolán végzők kö­zül változatlanul a matemati­ka, műszaki ismeretek és test­nevelés szakosok iránt volt a legnagyobb a kereslet. Tovább növekedett a nevelőtanári igény is. Igen keresettek az al­só tagozatos tanítók: a pályá­zati lehetőségük 340 százalé­kos volt. Az óvónőképző inté­zetekben és azok kihelyezett tagozatain 503-en szereztek ok­levelet. Amíg 1974-ben egy végzős óvónőre átlagosan 3,5 meghirdetett állás jutott, az idén már 4,2. Az óvónőhiányon némiképpen enyhít a szakkö­zépiskolákból idén először ki­bocsátott mintegy 190 óvónő munkába állása. (MTI) I A párt arra törekszik, hogy olya- no kot vegyen fel «óraiba, okik el­kötelezett harcosai a szociolIzmus ügyének, szocialista módon étnek, gondolkodnak, cselekednek. De bár­mennyire is átgondolt a tagfelvé­tel, céltudatos és eredményes az előtte folytatott nevelőmunloa, a meggyőződés és a jellem formálá­sa mégsem érhet véget a tagsági könyv átnyújtó sóval. Már csak azért sem, mert a párt tagját is állan­dóan éniik különféle ,, környezeti** hatások, mégpedig nemcsak ked­vezőek, de kedvezőtlenek is. A kom­munistát jellemző tulajdonságok folyamatos ,.karbantartása*’, meg­újítása, erősítése, fejlesztése tehát sohasem kerülhet Jói a figyelem kö­réből. Ennek a folyamatnak van _ egy fontos sajátossága, mégpedig az. hogy ez volta­képpen: nevelés és nevelődés egyszerre. Minden kommunis­ta nevel is, nevelődik is. hat elvtársaira és azok is hatnak őrá. Sőt. miközben hatást gya­korol más párttagok szemléle­tére, eközben formálódik az ő meggyőződése, jelleme is. A nevelő munka legfőbb fó­ruma a kommunisták kollek­tívája, az alapszervezet és a pártcsoport közössége. E kol. lektíva figyelő, elismerő vagy bíráló, buzdító vagy óvó szava számít a legtöbbet abban, hogy az egyes párttag mennyi­re és miképpen kész munkál­kodni a közös ügyért. Ha a pártszervezet kollektívája nem fordít kellő figyelmet tagjai formálására, akkor utat enged­het kedvezőtlen tendenciák­nak. Pártunk XI. kongresszusa hangsúlyozta, hogy a fejlődés jelenlegi szakasza magasabb követelményeket támaszt a párt tagjaival szemben. A kol­lektíva gondolkodást formáló hatásának, a pártszervezeten belüli nevelő munkának is erőteljesebbé kell válnia a kö­vetkező időszakban. Enélkül aligha számíthatnánk arra, hogy az egyes párttagok »in- denben meg tudnak felelni a magasabb követelményeknek. párton belüli nevelő ” munkáról hallva, jó né­hány alapszervezetbeo ilyen- ' kor a pártoktatásra gondolnak. Való igaz. a pártpropaganda mind sikeresebben tölti be ne­velő funkcióját. Nemcsak ok­tat, ismereteket közvetít, de szemléletet is formál. meg­győződést is erősít. A közel­múltban folytatott vizsgálatok alátámasztották azt a tapasz­talati tényt, hogy a pártokta­tás aktív hallgatói tevéke­nyebben vesznek részt a párt­fórumokon a politikai kérdé­sek megvitatásában. határo. zottabban lépnek fel a fogya­tékosság felszámolásáért, na­gyobb felelősséget éreznek környezetük politikai hangula­A megyeszékhely vállalatai, üzemei eddig is sok anyagi ál­dozatot hoztak az óvódák és bölcsődék fejlesztéséért, bőví­téséért. A szocialista brigádok, ha a munka szükségessé tette, szombaton is dolgoztak, hogy elvégezzék e nyáron is a kar­bantartási munkákat. A jó mederben folyó patro­nálás mégis új módszert kí­vánt az idén. Ez szervezetté teszi az együttműködést, a se­gítség arra irányul, ahol a leg­nagyobb szükség van rá. A vállalatok vezetői újabban a városi óvodai igazgatóságot ke­resik fel. s onnan irányítják őket a gyermekintézmények - hez. Ezzel biztosítani lehet e t is hogy minden óvodának le­gyenek patronálói. A patro­náló szerv és a patronált szo­tának formálásáért. Ám a pártoktatás mégis csak része a nevelő munkának s semmi­képpen sem meríti ki. Az önnevelés legfontosabb eleme a részvétel a pártszerve­zet kollektívájának életében! mindennapos munkájában. Semmi sem nevel úgy, semmi más nem gyakorol olyan ha­tást a világnézetre, és az er­kölcsi felfogásra, mint ha va­laki folyamatos, cselekvő ré­szese a közös munkának. Azok a feladatok például, amelyeket a termelőegységek pártszerve­zeteinek most kell megoldani­uk a Központi Bizottság ta­valy decemberi és ez év júli­usi határozatainak megvalósí­tásában. jelentékeny nevelő hatásúak is. Népgazdasági szemléletre nyílt kiállásra ne­velnek tágítják a látókört, szakításra a nemtörődömség­gel, a pazarló nagyvonalúság­gal. a kényelmességgel, az el­avulthoz történő ragaszkodása saL . i J1 megbízatások teljesítésé- nek számonkérése és minősítése, a pártfórumok bí­ráló és önbíráló légköre, a jók elismerése és a mulasztók kri­tikája egyaránt fontos ténye­zője a nevelésnek. Ma már mind általánosabb gyakorlat' hogy a beszámoló taggyűlése« két megelőzően a pártcsoporti vagy az alaoszervezeti taggyű­lés színe előtt értékelik a párt­tagok politikai tevékenységét a pártmunkában való részvé­telét. __. -V» N em kevésbé ösztönöz tett« rekészségre, a tudás folyama« tos gyarapítására, ha a pártszer­vezet nemcsak a végrehajtás­ban hanem a döntések kiala­kításában is számít tagjaira. Aki tudja, hogy szava érdem­ben esik latba felelősségtelje­sebben gondolja ót észrevéte­leit. s igyekszik olyan ismere­tekre szert tenni, amelyek bir­tokában véleménye hozzáér­tőbb, megalapozottabb lesz. Ha viszont pártszervezetében gvenge a demokratizmus, a párttag nem szólhat bele ér­demben a helyi. döntésekbe, akkor hiába hangzik el a buz­dítás, hoev a kommunista érezzen felelősséget a szőkébb és a tágabb közösség fejlődé­séért. t\ pártszervezet belső él"te; ** mindennapi munkáig mindenképpen befolyásosa tagjainak a gondolkodását és magatartását. De hogy ez egyértelműen kedvező és erő­teljes is legyen, ahhoz a bel­ső nevelő munkát, a pártélet nevelő hatását céltudatossá kell formálni. GYENES LÁSZLÓ cialista szerződést köt. Ebben a vállalat kötelezi magát arra. hogy az esetleges karbantartá­si munkákat arra vállalkozó szocialista brigádja elvégez­ze. Cserében az óvodák java­solják a felvételeknél a vál­lalati dolgozók gyermekeinek előnyben részesítését.# Az első félévben elvégzett társadalmi munka értéke 100 ezer forint körül van. Kiemel­kedő az a munka. amit a szakmunkásképző iskola, a TITÁN és a Garay Termelő- szövetkezet végzett el. 1975. augusztus 12. BI—GK. Munkába áll több mini 13000 új diplomás Keresettek a jogászok, mérnökök, tanárok és közgazdászok Százezer forint társadalmi munka \

Next

/
Thumbnails
Contents