Tolna Megyei Népújság, 1975. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-12 / 188. szám

fl portugáliai helyzet Lisszabon, Simő Endre, az MTI tudósítója jelenti: A kommunista párt épületé­nek megostromlásával ért vé­get az a tüntetés, amelyet a katolikus egyház a „szeretet és a testvériség” jegyében szer­vezett vasárnap az észak­portugáliai Bragában. A táma­dásban 13-an megsérültek, egy 40 éves férfit életveszélyes ál­lapotban szállítottak kórházba. A támadás azután történt, hogy Braga érseke antikom- munista kirohanásoktól hem­zsegő beszédet mondott és kö­vetelte a kormánytól, adja vissza az egyháznak a portói Renascenca rádiót. Egy másik észak-portugáliai városban, Monacóban is meg­támadták és szétverték a PKP helyiségeit. A támadókat egy­kori fasiszta légiósok és rend­őrök vezették. A portugál fegyveres erők mozgalmának legfontosabb ka­tonai szerve, a Copcon vasár­nap este közleményben jelen­tette be, hogy a Meló Antunes- féle dokumentum kilenc erede­ti aláírója közül csak azokat a tiszteket helyezték rendelke­zési állományba, akiknek nincs operatív katonai beosz­tásuk, csupán politikusok. Eszerint funkciójában marad az északi és a déli katonai kör­zet parancsnoka is (Charias és Correia dandártábornok), jól­lehet mindketten aláírták azt a Meló Antunes-féle nyilatko- zátot, amelyben szembefordul­tak az MFA többségének for­radalmi vonalával. A Portugál Kommunista Párt Központi Bizottsága va­sárnap ülést tartott a Lissza­bontól 25 kilométerre lévő Alhanda ipari városban. A ple­náris tanácskozás után Alvaro Cunhal részvételével sajtó- konferencián hozták nyilvá­nosságra a KB határozatait és a főtitkár beszámolóját. A határozat legfontosabb pontjai a következők: 1, A PKP KB egyöntetűen különösen súlyosnak és mély­nek látja a forradalom jelen­legi válságát. A válság érinti a politikai, a társadalmi, a gazdasági életet, csakúgy, mint a gyarmatosítás felszámolását. A legalapvetőbb a politikai hatalom válsága. 2. Az ötödik ideiglenes kor­mány megalakítása pozitív lé­pés a hatalmi válság megoldá­sa felé, de nem' lehet orvosolni vele minden bajt. A válság megoldásának további feltéte­le, hogy sürgősen megerősítsék a fegyveres erők mozgalmá­nak irányító szerveit és tévé­fl Magyar Szolidaritási Bizottság nyilatkozata Á Magyar Szolidaritási Bi­zottság. hétfőn nyilatkozatot tett közzé, amely a többi közt hangsúlyozta: — Egész társadalmunk nö­vekvő figyelemmel kíséri és mélységes felháborodással ál­lapítja meg. hogy Paraguay- ben haladó gondolkodású be­csületes állampolgárok esnek áldozatul a véreskezű fasiszta Stroessner-diktatúra két évti­zede állandósult brutális ter­rorjának. A legkegyetlenebb körülmények között sínylőd­nek a népelnyomó rendszer börtöneiben a paraguayi nép legjobb fiai. köztük — 17 éve — Antonio Maidana profesz- szor, a Paraguayi Kommu. nista Párt elnöke, valamint Alfredo Alcorta és Julio Ro­jas, a párt központi bizottsá­gának tagjai. kenységét szorosan összehan­golják a kormányéval. 3. A KB szerint a politikai, gazdasági és társadalmi bajo­kat a gyarmatosítás felszámo­lásának gondjait szükségintéz­kedésekkel kell orvosolni. Ezeknek az intézkedéseknek a forradalom és egy olyan szé­les körű szabadságjogokat biz­tosító rendszer építésének szolgálatában kell állniok, amellyel megnyílik az út a szo­cializmus felé: az intézkedések­kel semmi esetre sem vonhat­ják kétségbe a forradalom ed­digi nagy vívmányait, neveze­tesen az államosításokat és a földreformot A KB szerint a forradalmi erőknek három elsődleges fel­adatot kell megoldaniok: — Biztosítaniok kell a de­mokratikus rendet és a sza­badságjogok gyakorlását az egész országban; — Az államapparátust úgy kell átszervezniük és megtisz- títaniok, hogy hű legyen a for­radalomhoz ; — Olyan hatalmi rendszert kell létrehozni, amelyben össz­pontosítják az alapvető dönté­seket, hatékony, operatív és a népre támaszkodik. A KB fon­tosnak véli, hogy felszámolják azt a forradalom szempontjá­ból káros tendenciát, ami ab­ban nyilvánul meg, hogy meg­sokszorozódnak a hatalmi döntési központok, szétforgá- csolódnak a forradalmi erők. Államcsíny? Á portugál elnöki hivatal szóvivője hétfőn délelőtt cá­folta azokat a híreket, amelyek szerint államcsíny zajlott vol­na le portugál Timorban. A szóvivő közölte, hogy a timori demokrata unió nevű párt né­hány tagja vasárnap este meg­támadott egy portugál rendőr- állomást, fegyvereket zsákmá­nyolt, körülvette a portugál katonai erők főhadiszállását és kikényszerítette, hogy a kor­mányzó-főparancsnok tárgyal­jon velük. Mindazonáltal nem történt államcsíny, a főváros­ban semmiféle korlátozó rend­szabályt sem vezettek be. Indonéziában és Ausztráliá­ban továbbra is tartják magu­kat a hírek, hogy a timori de­mokrata unió tagjai hatalmuk­ba kerítették a tömegtájékoz­tatási eszközöket és a repülő­teret, és sikeres államcsínyt hajtottak vpgre. Az államcsíny hírét Portugália djakartai ügy­vivője is megerősítette. Súlyos betegség után, szom­baton este Moszkvában 69. életévében elhunyt Dmitrij Sosztakovics, világhírű zene­szerző. Sosztakovicsot mun­kássága a jelenkor egyik leg­híresebb zeneszerzőjévé emel­te. Dmitrij Sosztakovics Péter- várott (ma Leningrád) szüle­tett, apja mérnök volt. Elvé- vezte a leningrád; konzervató­riumot. 1927-ben indult a var­sói Chopin-zongoraversényen és ott tiszteletbeli diplomát szerzett. < A továbbiakban saját mű­veivel lépett fel. A világhírű zeneszerző több mint 150 műve között van két opera, több balett és operett, zenekari művek, kórusok, köl­temények és románcok. Ezen­kívül több filmnek és színházi előadásnak ő szerezte a zené­jét. A világhírnevet szimfóniái hozták meg számára. Ezek a művek a feszült társadalmi konfliktusokat, a béke és a háború erőinek harcát, az em­beri értelemnek a reakció fe­letti diadalát fejezték ki. A Kádár János megkezdte szabadságát Kádár Jánós, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára megkezdte rendes évi szabad­ságát. (MTI). Megérkeztek az I. magyar—szcvjet barátságfesztivál Tolna megyei vendégei (Folytatás az 1. oldalról.) tagú együttese és a rosztovi 50 tagú ének- és néptáncegyüttes mindenki tetszését elnyerő műsorral szórakoztatta az összesereglett fiatalokat. Nyolc órakor kezdődött a Du­nán a fáklyaúsztatás, majd pedig a tűzijáték. Végül a szovjet, jugoszláv, lengyel és magyar fiatalok együtt ropták a táncot az ifjúsági bálon. A vízi színpadon játszott a zene­kar, a táncolok pedig a Du- na-parti fasor fái alatt tán­colták, ismerkedtek, barátkoz­tak. Ma délelőtt az ifjúsági dele­gáció tagjai szállásukról a megvei KISZ- és úttörővezető­képző táborból — Dombóriból — Szekszárdra utaztak, s vá­rosnézés után a gemenci vad­rezervátumba kirándultak. Ti­zenegy órakor találkoznak Tolna megye párt-, állami és társadalmi szervezeteinek ve­zetőivel. Tájékoztatót hallgat­nak meg a KISZ Tolna megyei Bizottságán a ‘ megye politikád, gazdasági, kulturális és ifjú- ságmozgalmi helyzetéről, a testvérkapcsolatok továbbfej­lesztésének lehetőségeiről. Még á délelőtt folyamán megkoszorúzzák a szekszárdi Felszabadulás téri hősi em­lékművet. Délután Dombori- bán, a KISZ-táborban baráti találkozón vesznek részt a megye középiskolásai KTSZ- szervezeteinek KlSZ-titkárai- val. A szerdai programban paksi kirándulás szerepel, majd csütörtök reggel a me­gyehatárnál búcsúztatják el a maavar fiatalok szovjet bará­taikat, akik Budapestre utaz­nak. fasizmus félelmetes leleplezé­sekéi hangzott fel 1942-ben Sosztakovics VII. „Leningrá? di” szimfóniája. A zeneszer­ző ezt a művét a fasiszták ál­tal körülzárt városban írta. A „Leningrádi” szimfónia több mint három évtizede állandó­an felhangzik az egész világ koncerttermeiben, ily módon emlékeztetve a szovjet nép példa nélküli bátorságára. Dmitrij Sosztakovics alko­tásait nagyra értékelték: több érdeméremmel, többek között a Lenin-renddel jutalmazták: A világhírű zeneszerző ne­ves közéleti személyiség volt. Több ízben megválasztották a Szovjetunió parlamentje kép­viselőjének, a szovjet béke­bizottság tagja volt, ezenkívül a Szovjet Tudományos Aka­démia, valamint számos hazai és külföldi kulturális intézet tiszteletbeli tagjává válasz­tották. Súlyos betegsége ellenére Dmitrij Sosztakovics a leg­utolsó napokban is dolgozott, és nem sokkal halála előtt fe­jezte be új szonátáját. > Elhunyt Sosztakovics Politikai enyhülés — katonai enyhülés „A nemzetközi feszültség enyhülése azért vált tehetségessé, mert a világén új erőviszonyok ala­kultak ki. A burzsoá világ vezetői most már nem számíthatnak komolyan arra, hogy a kapitalizmus és a szocializmus közötti történelmi vitát a fegy- verek erejével dönthetik el." Leonyid Brezsnyev beszéde moszkvai választó-: kerületében, 1975. június 13-án.) ' I " A NEMZETKÖZI FESZÜLTSÉG ENYHÍTÉSE korunk egyik alapvető követelménye. A légkör további élezé­sének és az erőszakkal való fenyegetésnek értelmetlen­sége nyilvánvaló olyan körülmények között, amikor a lehetséges ellenfeleknek mindkét oldalon megsemmisí­tő erejű fegyverek állnak rendelkezésükre. % A legutóbbi világháború pusztításaitól a mai európai szocialista országok szenvedtek a legtöbbet. A második világháború még mindig élénken él a népek emlékeze­tében és még ma is hatással van a jövőről alkotott elképzeléseikre. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az itt élő emberek ébredtek elsőként tudatára olyan eszközök jelenlétének, amelyek a „korlátlan háború” veszélyeit rejtik magukban. És miután történelmi tapasztalataik szerint a világháborúk egyben mindig Európa-központú háborúk voltak, érthető az az érzékenység, amellyel a béke ügyét kezelik. A múlt években Európában'alakultak ki először azok a feltételek, amelyek segítségével kontinentális mére­tekben olyan biztonsági rendszer létrehozását határoz­ták el és rögzítették 35 ország által aláírt okmányok­ban, ahol az államközi kapcsolatokban (az érdekek köl­csönös tiszteletben tartása mellett) lemondanak az erőszak alkalmazásáról. Az enyhülés folyamatának po­litikai akadályai így számottevő mértékben csökkentek. Közismert, hogy az aránylag dinamikus politikai eny­hülés tartósan csak a katonai enyhülésben elért ered­ményekkel biztosítható. Az enyhülésnek e két tényezője — a politikai enyhülés elsődlegessége mellett — szoros kapcsolatban áll egymással: az egyik általában kedvező feltételeket teremt a másik számára. A KÖLCSÖNÖS MEGÉRTÉS ÉS BIZALOM, mint a nemzetközi kapcsolatok átalakításának feltétele, nem tekinthető eléggé tartósnak mindaddig, amíg kontinen­sünkön a katonai szembenállás jelenlegi magas szintje változatlanul fennáll. Ebből következik: az európai népeknek azt a létfontosságú érdekét, hogy a politikai enyhülés elmélyüljön, megszilárduljon és visszafordít­hatatlanná váljék, tartós katonai enyhülés nélkül nem lehet biztosítani. A katonai enyhüléshez — amely az államok biztonságának alapjait érinti — a bizalom- építő intézkedések és a kölcsönös kompromisszumok hosszú útja vezet, így időben is nagyobb türelemre van szükség, mint a politikai megoldásoknáL Érdemes idézni az európai biztonsági és együttműkö­dési értekezlet záróokmányából a következő sorokat: „A részt vevő államok elismerik, hogy valamennyien érdekeltek a katonai szembenállás enyhítésében és a leszerelés előmozdítását célzó erőfeszítésekben, ame­lyeknek az a rendeltetése, hogy kiegészítsék a politikai enyhülést Európában és erősítsék biztonságukat. Meg­győződésük, hogy olyan hatékony intézkedések szüksé­gesek e területeken, amelyek méretüknél és természe­tüknél fogva újabb lépéseket jelentenék az általános és teljes leszerelés végleges megvalósítása felé, szigorú és hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett, és amelyek­nek a béke és biztonság megerősödését kell majd ered­ményezniük az egész világon.’’ EURÓPÁBAN a katonai enyhülést, illetve az enyhü­lés ütemét a két katonai dkervezet, az Észak-atlanti Szövetség és a Varsói Szerződés közötti viszony nagy­mértékben meghatározza. A NATO a hidegháború ter­méke, kinyilvánított célja az úgynevezett atlanti közös­ség védelme, a valóságban viszont főként a Szovjetunió és az európai szocialista országok elleni katonai erők tömörítése. A Varsói Szerződés a NATO ellensúlyozá­sára jött létre. Miután a két katonai szervezet vezető hatalma, a Szovjetunió és az Egyesült Államok egyúttal a világ- politika meghatározó tényezője is, kettőjük kapcsolatá­nak alakulása egyebek között szintén figyelemre méltó hatást gyakorolhat a kontinens politikai és katonai arculatára. Ilyen összefüggésben a két vezető hatalom közötti SALT-tárgyalásokon, illetve a stratégiai fegyverrend­szerek korlátozásában elért sikerek igen nagy mérték­ben hozzájárulhatnak a katonai enyhülés ütemének gyorsulásához. A Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok további normalizálódása megköny- nyíti azoknak az elveknek az érvényesülését, amelyeket Helsinkiben, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záródokumentumában megfogalmaztak. A növekvő bizalom légkörében könnyebb lesz elhárítani azokat az akadályokat, amelyek ma még Bécsben, a Haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalásokon a meg­állapodások útjában állnak. TOLNAY LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents