Tolna Megyei Népújság, 1975. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-12 / 188. szám
fl portugáliai helyzet Lisszabon, Simő Endre, az MTI tudósítója jelenti: A kommunista párt épületének megostromlásával ért véget az a tüntetés, amelyet a katolikus egyház a „szeretet és a testvériség” jegyében szervezett vasárnap az északportugáliai Bragában. A támadásban 13-an megsérültek, egy 40 éves férfit életveszélyes állapotban szállítottak kórházba. A támadás azután történt, hogy Braga érseke antikom- munista kirohanásoktól hemzsegő beszédet mondott és követelte a kormánytól, adja vissza az egyháznak a portói Renascenca rádiót. Egy másik észak-portugáliai városban, Monacóban is megtámadták és szétverték a PKP helyiségeit. A támadókat egykori fasiszta légiósok és rendőrök vezették. A portugál fegyveres erők mozgalmának legfontosabb katonai szerve, a Copcon vasárnap este közleményben jelentette be, hogy a Meló Antunes- féle dokumentum kilenc eredeti aláírója közül csak azokat a tiszteket helyezték rendelkezési állományba, akiknek nincs operatív katonai beosztásuk, csupán politikusok. Eszerint funkciójában marad az északi és a déli katonai körzet parancsnoka is (Charias és Correia dandártábornok), jóllehet mindketten aláírták azt a Meló Antunes-féle nyilatko- zátot, amelyben szembefordultak az MFA többségének forradalmi vonalával. A Portugál Kommunista Párt Központi Bizottsága vasárnap ülést tartott a Lisszabontól 25 kilométerre lévő Alhanda ipari városban. A plenáris tanácskozás után Alvaro Cunhal részvételével sajtó- konferencián hozták nyilvánosságra a KB határozatait és a főtitkár beszámolóját. A határozat legfontosabb pontjai a következők: 1, A PKP KB egyöntetűen különösen súlyosnak és mélynek látja a forradalom jelenlegi válságát. A válság érinti a politikai, a társadalmi, a gazdasági életet, csakúgy, mint a gyarmatosítás felszámolását. A legalapvetőbb a politikai hatalom válsága. 2. Az ötödik ideiglenes kormány megalakítása pozitív lépés a hatalmi válság megoldása felé, de nem' lehet orvosolni vele minden bajt. A válság megoldásának további feltétele, hogy sürgősen megerősítsék a fegyveres erők mozgalmának irányító szerveit és tévéfl Magyar Szolidaritási Bizottság nyilatkozata Á Magyar Szolidaritási Bizottság. hétfőn nyilatkozatot tett közzé, amely a többi közt hangsúlyozta: — Egész társadalmunk növekvő figyelemmel kíséri és mélységes felháborodással állapítja meg. hogy Paraguay- ben haladó gondolkodású becsületes állampolgárok esnek áldozatul a véreskezű fasiszta Stroessner-diktatúra két évtizede állandósult brutális terrorjának. A legkegyetlenebb körülmények között sínylődnek a népelnyomó rendszer börtöneiben a paraguayi nép legjobb fiai. köztük — 17 éve — Antonio Maidana profesz- szor, a Paraguayi Kommu. nista Párt elnöke, valamint Alfredo Alcorta és Julio Rojas, a párt központi bizottságának tagjai. kenységét szorosan összehangolják a kormányéval. 3. A KB szerint a politikai, gazdasági és társadalmi bajokat a gyarmatosítás felszámolásának gondjait szükségintézkedésekkel kell orvosolni. Ezeknek az intézkedéseknek a forradalom és egy olyan széles körű szabadságjogokat biztosító rendszer építésének szolgálatában kell állniok, amellyel megnyílik az út a szocializmus felé: az intézkedésekkel semmi esetre sem vonhatják kétségbe a forradalom eddigi nagy vívmányait, nevezetesen az államosításokat és a földreformot A KB szerint a forradalmi erőknek három elsődleges feladatot kell megoldaniok: — Biztosítaniok kell a demokratikus rendet és a szabadságjogok gyakorlását az egész országban; — Az államapparátust úgy kell átszervezniük és megtisz- títaniok, hogy hű legyen a forradalomhoz ; — Olyan hatalmi rendszert kell létrehozni, amelyben összpontosítják az alapvető döntéseket, hatékony, operatív és a népre támaszkodik. A KB fontosnak véli, hogy felszámolják azt a forradalom szempontjából káros tendenciát, ami abban nyilvánul meg, hogy megsokszorozódnak a hatalmi döntési központok, szétforgá- csolódnak a forradalmi erők. Államcsíny? Á portugál elnöki hivatal szóvivője hétfőn délelőtt cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint államcsíny zajlott volna le portugál Timorban. A szóvivő közölte, hogy a timori demokrata unió nevű párt néhány tagja vasárnap este megtámadott egy portugál rendőr- állomást, fegyvereket zsákmányolt, körülvette a portugál katonai erők főhadiszállását és kikényszerítette, hogy a kormányzó-főparancsnok tárgyaljon velük. Mindazonáltal nem történt államcsíny, a fővárosban semmiféle korlátozó rendszabályt sem vezettek be. Indonéziában és Ausztráliában továbbra is tartják magukat a hírek, hogy a timori demokrata unió tagjai hatalmukba kerítették a tömegtájékoztatási eszközöket és a repülőteret, és sikeres államcsínyt hajtottak vpgre. Az államcsíny hírét Portugália djakartai ügyvivője is megerősítette. Súlyos betegség után, szombaton este Moszkvában 69. életévében elhunyt Dmitrij Sosztakovics, világhírű zeneszerző. Sosztakovicsot munkássága a jelenkor egyik leghíresebb zeneszerzőjévé emelte. Dmitrij Sosztakovics Péter- várott (ma Leningrád) született, apja mérnök volt. Elvé- vezte a leningrád; konzervatóriumot. 1927-ben indult a varsói Chopin-zongoraversényen és ott tiszteletbeli diplomát szerzett. < A továbbiakban saját műveivel lépett fel. A világhírű zeneszerző több mint 150 műve között van két opera, több balett és operett, zenekari művek, kórusok, költemények és románcok. Ezenkívül több filmnek és színházi előadásnak ő szerezte a zenéjét. A világhírnevet szimfóniái hozták meg számára. Ezek a művek a feszült társadalmi konfliktusokat, a béke és a háború erőinek harcát, az emberi értelemnek a reakció feletti diadalát fejezték ki. A Kádár János megkezdte szabadságát Kádár Jánós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára megkezdte rendes évi szabadságát. (MTI). Megérkeztek az I. magyar—szcvjet barátságfesztivál Tolna megyei vendégei (Folytatás az 1. oldalról.) tagú együttese és a rosztovi 50 tagú ének- és néptáncegyüttes mindenki tetszését elnyerő műsorral szórakoztatta az összesereglett fiatalokat. Nyolc órakor kezdődött a Dunán a fáklyaúsztatás, majd pedig a tűzijáték. Végül a szovjet, jugoszláv, lengyel és magyar fiatalok együtt ropták a táncot az ifjúsági bálon. A vízi színpadon játszott a zenekar, a táncolok pedig a Du- na-parti fasor fái alatt táncolták, ismerkedtek, barátkoztak. Ma délelőtt az ifjúsági delegáció tagjai szállásukról a megvei KISZ- és úttörővezetőképző táborból — Dombóriból — Szekszárdra utaztak, s városnézés után a gemenci vadrezervátumba kirándultak. Tizenegy órakor találkoznak Tolna megye párt-, állami és társadalmi szervezeteinek vezetőivel. Tájékoztatót hallgatnak meg a KISZ Tolna megyei Bizottságán a ‘ megye politikád, gazdasági, kulturális és ifjú- ságmozgalmi helyzetéről, a testvérkapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeiről. Még á délelőtt folyamán megkoszorúzzák a szekszárdi Felszabadulás téri hősi emlékművet. Délután Dombori- bán, a KISZ-táborban baráti találkozón vesznek részt a megye középiskolásai KTSZ- szervezeteinek KlSZ-titkárai- val. A szerdai programban paksi kirándulás szerepel, majd csütörtök reggel a megyehatárnál búcsúztatják el a maavar fiatalok szovjet barátaikat, akik Budapestre utaznak. fasizmus félelmetes leleplezésekéi hangzott fel 1942-ben Sosztakovics VII. „Leningrá? di” szimfóniája. A zeneszerző ezt a művét a fasiszták által körülzárt városban írta. A „Leningrádi” szimfónia több mint három évtizede állandóan felhangzik az egész világ koncerttermeiben, ily módon emlékeztetve a szovjet nép példa nélküli bátorságára. Dmitrij Sosztakovics alkotásait nagyra értékelték: több érdeméremmel, többek között a Lenin-renddel jutalmazták: A világhírű zeneszerző neves közéleti személyiség volt. Több ízben megválasztották a Szovjetunió parlamentje képviselőjének, a szovjet békebizottság tagja volt, ezenkívül a Szovjet Tudományos Akadémia, valamint számos hazai és külföldi kulturális intézet tiszteletbeli tagjává választották. Súlyos betegsége ellenére Dmitrij Sosztakovics a legutolsó napokban is dolgozott, és nem sokkal halála előtt fejezte be új szonátáját. > Elhunyt Sosztakovics Politikai enyhülés — katonai enyhülés „A nemzetközi feszültség enyhülése azért vált tehetségessé, mert a világén új erőviszonyok alakultak ki. A burzsoá világ vezetői most már nem számíthatnak komolyan arra, hogy a kapitalizmus és a szocializmus közötti történelmi vitát a fegy- verek erejével dönthetik el." Leonyid Brezsnyev beszéde moszkvai választó-: kerületében, 1975. június 13-án.) ' I " A NEMZETKÖZI FESZÜLTSÉG ENYHÍTÉSE korunk egyik alapvető követelménye. A légkör további élezésének és az erőszakkal való fenyegetésnek értelmetlensége nyilvánvaló olyan körülmények között, amikor a lehetséges ellenfeleknek mindkét oldalon megsemmisítő erejű fegyverek állnak rendelkezésükre. % A legutóbbi világháború pusztításaitól a mai európai szocialista országok szenvedtek a legtöbbet. A második világháború még mindig élénken él a népek emlékezetében és még ma is hatással van a jövőről alkotott elképzeléseikre. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az itt élő emberek ébredtek elsőként tudatára olyan eszközök jelenlétének, amelyek a „korlátlan háború” veszélyeit rejtik magukban. És miután történelmi tapasztalataik szerint a világháborúk egyben mindig Európa-központú háborúk voltak, érthető az az érzékenység, amellyel a béke ügyét kezelik. A múlt években Európában'alakultak ki először azok a feltételek, amelyek segítségével kontinentális méretekben olyan biztonsági rendszer létrehozását határozták el és rögzítették 35 ország által aláírt okmányokban, ahol az államközi kapcsolatokban (az érdekek kölcsönös tiszteletben tartása mellett) lemondanak az erőszak alkalmazásáról. Az enyhülés folyamatának politikai akadályai így számottevő mértékben csökkentek. Közismert, hogy az aránylag dinamikus politikai enyhülés tartósan csak a katonai enyhülésben elért eredményekkel biztosítható. Az enyhülésnek e két tényezője — a politikai enyhülés elsődlegessége mellett — szoros kapcsolatban áll egymással: az egyik általában kedvező feltételeket teremt a másik számára. A KÖLCSÖNÖS MEGÉRTÉS ÉS BIZALOM, mint a nemzetközi kapcsolatok átalakításának feltétele, nem tekinthető eléggé tartósnak mindaddig, amíg kontinensünkön a katonai szembenállás jelenlegi magas szintje változatlanul fennáll. Ebből következik: az európai népeknek azt a létfontosságú érdekét, hogy a politikai enyhülés elmélyüljön, megszilárduljon és visszafordíthatatlanná váljék, tartós katonai enyhülés nélkül nem lehet biztosítani. A katonai enyhüléshez — amely az államok biztonságának alapjait érinti — a bizalom- építő intézkedések és a kölcsönös kompromisszumok hosszú útja vezet, így időben is nagyobb türelemre van szükség, mint a politikai megoldásoknáL Érdemes idézni az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányából a következő sorokat: „A részt vevő államok elismerik, hogy valamennyien érdekeltek a katonai szembenállás enyhítésében és a leszerelés előmozdítását célzó erőfeszítésekben, amelyeknek az a rendeltetése, hogy kiegészítsék a politikai enyhülést Európában és erősítsék biztonságukat. Meggyőződésük, hogy olyan hatékony intézkedések szükségesek e területeken, amelyek méretüknél és természetüknél fogva újabb lépéseket jelentenék az általános és teljes leszerelés végleges megvalósítása felé, szigorú és hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett, és amelyeknek a béke és biztonság megerősödését kell majd eredményezniük az egész világon.’’ EURÓPÁBAN a katonai enyhülést, illetve az enyhülés ütemét a két katonai dkervezet, az Észak-atlanti Szövetség és a Varsói Szerződés közötti viszony nagymértékben meghatározza. A NATO a hidegháború terméke, kinyilvánított célja az úgynevezett atlanti közösség védelme, a valóságban viszont főként a Szovjetunió és az európai szocialista országok elleni katonai erők tömörítése. A Varsói Szerződés a NATO ellensúlyozására jött létre. Miután a két katonai szervezet vezető hatalma, a Szovjetunió és az Egyesült Államok egyúttal a világ- politika meghatározó tényezője is, kettőjük kapcsolatának alakulása egyebek között szintén figyelemre méltó hatást gyakorolhat a kontinens politikai és katonai arculatára. Ilyen összefüggésben a két vezető hatalom közötti SALT-tárgyalásokon, illetve a stratégiai fegyverrendszerek korlátozásában elért sikerek igen nagy mértékben hozzájárulhatnak a katonai enyhülés ütemének gyorsulásához. A Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok további normalizálódása megköny- nyíti azoknak az elveknek az érvényesülését, amelyeket Helsinkiben, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záródokumentumában megfogalmaztak. A növekvő bizalom légkörében könnyebb lesz elhárítani azokat az akadályokat, amelyek ma még Bécsben, a Haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalásokon a megállapodások útjában állnak. TOLNAY LÁSZLÓ